Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Hat nap háborúra vagy békére Keressük egymást — MDF-jóslatok — Öböl-fo ntolgató Vélemények a teátrumról — Visszhang — Egérke is világelső G enfben szerdán James Baker amerikai külügyminiszter és Tárik Aziz iraki külügyminiszter találkozott egymással. Az Öböl-beli háború elkerülése szempontjából sorsdöntő tárgyalásra hat nappal az előtt került sor, hogy lejár a határidő, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa szabott Iraknak az augusztusban megszállt Kuvait elhagyására. A nyilatkozatokban mind Baker, mind Aziz békeszándékait hangoztatta. Egyúttal mindketten mereven ragaszkodtak országaik korábban meghirdetett álláspontjához. Lapzárta előtt kaptuk a hírt: Nem jött létre semmiféle megállapodás James Baker amerikai és Tárik Aziz iraki külügyminiszter genfi találkozóján. A több mint hat és fél óra hosszat tartó megbeszélés után Baker kijelentette: Irak részéről semmiféle rugalmasságot sem tapasztalt, és tárgyaló partnere semmi jelét sem adta annak, hogy országa hajlandó lenne kivonulni Kuvait területéről. Tárik Aziz — Baker közlése szerint — még George Bush amerikai elnök Szaddam Huszeinhez intézett üzenetét sem vette át „bár gondosan elolvasta" azt. Az amerikai külügyminiszter figyelmeztetett: az idő rendkívül gyorsan múlik, így Iraknak azonnal meg kell hoznia döntését. „Még mindig az a meggyőződésem, hogy a konfrontációt el lehet kerülni, s az út továbbra is nyitva áll a békés és politikai rendezés előtt" — hangoztatta a találkozót követő sajtókonferenciáján James Baker. Névváltoztatás után Elnökségi ülést tartott tegnap az ipartestület székházában a Liberális Polgári Szövetség megyei bizottsága. A Vállalkozók Pártja új réven működő szervezete ülésének legfőbb napirendi pontja a helyi csoportok beszámolója volt, eddigi tevékenységükről. Jóllehet, több vidéki szervezet nem küldte el képviselőjét, illetve, amelyik elküldte, több esetben felkészületlenül érte az illetőt a megbízás, így túl sok dologról beszámolni sem tudott — nos, mindezek ellenére annyi kirajzolódott a keresetlen szavakkal megfogalmazott beszámolókból, hogy a Vállalkozók Pártja, azaz a Liberális Polgári Szövetség keresi a helyét a közéletben. Ugyanúgy azokat az embereket is keresi, akik megfelelően képviselni tudják a párt érdekeit abban a társadalomban, melynek vezető hatalmi intézményeiben folyamatosan a vállalkozások élénkítésének szükségességéről van szó, ám konkrét intézkedés ez ügyben még vajmi kevés született. A szövetség keresi azokat a szervezeteket is, amelyekkel összefogva, érdeküket összehangolva eredményesebbek tudnak lenni a politikai küzdőtéren. Szándékuk szerint az ipartestülettel és a Kisosz-szal kooperálnának, ám az elmúlt választások során e törekvés nem járt sikerrel. A Vállalkozók Pártja eddig kis bázisra támaszkodhatott — még kisebb volt azok száma, akik dolgoztak is a köz érdekében, így a megyei vezetőkben az is fölmerült, érdemes-e így tovább csinálni. Jóllehet, a névváltoztatás mögött az a szándék is meghúzódott, hogy szélesebb népréteg érezhesse magáénak e pártot. Mindenesetre a párt jövőjéért aggódókat némileg igazolta: az ülésre meghívottaknak a kezdésre is csak mintegy harmada érkezett meg, a szünetben azonban ők is nagyrészt eltávoztak, így az öt főre olvadt nagygyűlés zárt tárgyalással folytatta munkáját. B. T. Egymásba nyíló kamarák Megtörtént a világ legtermészetesebb dolga. Együttműködési megállapodást Írtak alá azok, akrk külön-külön kevesebbek lennének. Kedden a Dél-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara szegedi irodájában a Bács, Békés és Csongrád Megyei Agrárkamara képviselői és a házigazdák találkoztak ebből a célból. Íme, az indokok, két nézőpontból. Ugrai András, a regionális kamara elnöke: — A rendszerváltás során a civil társadalom kiépítésének kísérő jelenségeként sokszínű érdekképviseleti rendszer alakult és alakul ki. Az általuk képviselt vál(Folytatás a 2. oldalon.) Szenzáció ! Ellenzék—kormánypárt koalíció Szegeden Különleges szenzációval szolgálhatunk olvasóinknak: biztos forrásból származó hírek szerint vasárnap Szegeden létrejön az, amin eddig az ország házában hiába munkálkodtak egyes képviselők: kialakul az MDF—SZDSZ—Fidesz tengely. Bővebbet erről lapunk 6. oldalán ... II postás csak egyszer csenget Bevallások hava Még ez is! — sóhajtottak fel a közelmúlt rendeletdömpingjében edződött állampolgárok, amikor levélszekrényükből nagy méretű, vaskos boríték hullott alá. A rosszabb idegzetű adóalanyok esetenként — lépcsőház csendjét felverő — hosszabb véleménynyilvánítástól sem riadtak viszsza. Akadt, aki a zaklatáson felháborodva, egyenesen az adófelügyelőség vezetőjének címezte levelét. Mindez természetesen nem változtat a lényegen, elérkezett az adóbevallások ideje. Az adófelügyelőség 32 500 szja-s borítékot küldött szét Csongrád megyében, ennyien tettek adóbevallást egy évvel ezelőtt. A címzettek között lehet olyan is, akinek idén nem kell bevallást készíteni, tőle tisztelettel visszakérik az így feleslegessé vált nyomtatványcsomagot. Azok, akik tavaly nem adtak bevallást, idén azonban ezt meg kell tenniük, az adófelügyelőségnél beszerezhetik a szükséges űrlapokat. Magad uram ... önadózás, mondják a magyar rendszerre — ami azt is jelenti, hogy az állampolgárnak kötelessége utánajárni, esetenként még a nyomtatványoknak is. (A 14 ezer vállalkozó január közepéig kapja meg a bevalláscsomagot.) Néhány személyi jövedelemadó-bevallás már vissza is érkezett, a legelső egyenesen Szentesről. A tiszteletet parancsolóan fürge úr történetesen 17 ezer forintot igényel vissza, s gyorsaságának köszönhetően február első napjaiban már hozzá is juthat a pénzéhez. A következő fontosabb dátumig, január 31-ig minden kifizető — egyéni vállalkozó, kft., hivatal, gyár stb. — köteles igazolást adni 1990. évi kifizetéseiről, illetve a levont adóelőlegről. Nem mentség az sem, ha ezt valamelyik cég elmulasztja, ekkor az állampolgárnak kell kipréselnie az igazolást másod ... ötödmunkáltatójától. (Lásd: önadózás. Az pedig már egy másik fejezet, hogy melyik oldalt miként bünteti az adójogszabály.) Az érintett pénzintézetek, biztosítók stb. ugyancsak január végéig adják ki a kedvezményekre jogosító igazolásokat. Még ebben a hónapban kell nyilatkozni mindazoknak, akik főállásukon kívül más forrásból nem szereztek jövedelmet. Ez esetben a munkáltató kötelessége az adóbevallás. Inkább hallgatnak Újdonság, hogy bizonyos befektetések, például részvény, üzletrész stb. az adóalap 30 százalékáig csökkentő tételek lehetnek. Ezt a kedvezményt gyakran túl is hangsúlyozzák az értékpapírt kínáló pénzintézetek, mint ahogy nagyokat hallgatnak arról, hogy a részvény eladásakor éppen ellenkező előjelű művelet válik szükségessé. Akkor ugyanis az összeg növeli az adóalapot. Azt mondják az adószakemberek, a tavalyi év bevallásainak legnagyobb hibája az volt, hogy sokan nem írták alá a nyomtatványt. Ez így érvénytelen — akár haragosunk is készíthette —, az viszont tény, hogy az aláírás helye a szinte már észrevehetetlen utolsó utáni sor. Jellemző hiba, hogy a befizetendő, vagy a visszaigényelt összeget nem kerekítik 100 forintra. Az szjabevallásoknál ezt a hibát a gép még viszonylag könnyen kiszűri, a vállalkozók ezer forintra kerekített általános forgalmi adójával már kissé nehezebben boldogul. Az utóbbinál a többi adatból nem mindig lehet következtetni a helyes nagyságrendre, s ennek köszönhető, hogy első körben Csongrád megyében is több magyarországnyi általános forgalmi adó találtatott. Később természetesen néhány bevitt adatot el kellett osztani ezerrel. Progresszív nagyvonalúság Az állampolgár bevall, az adófelügyelőség ellenőriz. 1990-ben többek között megnéztek 500 olyan magánszemélyt, akik elmulasztották benyújtani az adóbevallást. Ennél természetesen sokkal többen „blicceltek", az ellenőrzés azonban megelégedett a felső félezerrel. Munkálkodásuk nem volt eredménytelen, találtak néhány millió adóhiányt. Az ellenőrzőiteknek csak egy töredéke adócsaló, a törvény azonban úgy szól: az adóbefizetés nem helyettesíti az adóbevallást. Olyannyira nem, hogy aki két egymás utáni évben 600—600 forint adót visszaigényelhetett volna, és erről nagyvonalúan lemondott — pontosabban, nem töltött ki adóbevallást —, pórul járt. Egy közben hatályon kívül helyezett jogszabály alapján összeadták a két év jövedelmét, kiszámolták az erre járó adót, levonták belőle a befizetett előleget, s végeredményül súlyos tízezreket kaptak adóhiányként. Természetesen a progresszivitás miatt. A törvénymódosítás után ez a rész annyira szelídült, hogy az ügyfél részére kedvezőbb szabályt kell alkalmazni. Ez a fenti példában azt jelenti, hogy vissza kell fizetni az 1200 forintot. Kovács András 81. évfolyam, 8. szám 1991. január 10., csütörtök Szegedi utcák — Szilágyi, a tőkés A Szilágyi utca neve a legutóbbi átkeresztelési hullámmal sem változott. A korábban (ki tudja, miért?) borzalmasan elhanyagolt állapotra jutott kátyús, macskaköves utcácskát mégis csak emlékezetünkben kutathatjuk. \ Olyan utca volt a Szilágyi, a Lechnerröl és Rákócziról elnevezett terek között megbújva, akár a mesében a rút kis kacsa. Nem kellett senkinek. A mentők döcögtek, szirénáik vijjogtak. Ennyi fért a megroggyant, málladozó falak határolta térbe. Mígnem a jéggyár (ma szikvízüzem és palackozó) melletti saroképületet elbontották. Helyét ' városépítészetünk méltán hírhedt panelépülete a Délép kisebb irodaháza foglalta el. Évekkel később az utca másik sarkát is elbontották, de ez már a nyolcvanas években történt. Később az elfelejtett utca hirtelen, mintegy a rendszerváltás előszelével előtérbe került. Rehabilitálták. Váratlanul feldúlták amúgy hiányos burkolatát, utolsó fáit sorra kivágták ... — Rendbe hozzák az utcát! — örvendeztek a környékbeliek. — De miért? Közel egy évig (ha nem tovább) találgathatták. Az építők módszeresen, de kényelmesen, széltében-hosszában, egyméteres mélységben forgatták. Ez az utca már nem az az utca. A tűzoltók is elköltöztek csinos kis kaszárnyájukból. A piros autók helyére fehérek kerültek; a mentők egyszer s mindenkorra (?) átruccantak a szomszédba. A Délép közben tönkrement, irodaházát a SZESZ vette birtokába. A mentők átköltözése folytán megüresedett épületet a Garancia Biztosító Rt. és a Röszkei Kossuth Mgtsz vásárolta meg — jó érzékkel. Rajtuk kívül bérlőként a Limit Bt., az Agrofloor Kft. és a Centoker Kft. költözött a felújított falak közé. Időközben a SZESZirodaházban is albérlőket kerestek, így a Kiszövön kívül a KÉSZ, a Modulor Kft., a Volántourist Kft., a Trading Kft., az Ék Kisszövetkezet, az Agrokomplex és a Hidroven Bt. js odaköltözött ... A Szilágyi utcát a szegedi üzleti élet vette birtokába. A Belvároshoz közel eső korábbi periférián ma egy üzlethelyiség jóval drágább, mint a vele párhuzamos Vadász utcában. A kiültetett facsemeték erősödnek, a pénz forog, az utca szépül. (A Lechner téri verebek pedig azt csiripelik : a volt Délép-irodaház lapos tetejét beépítik.) A tőke terjeszkedik. A Szilágyi utca „kivirágzott". (Gyenes Kálmán felvételei) Varga Iván