Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1991. január 9., szerda Kultúra 5 Könyvespolc Kolozsvári emlékírók Transilvaniae civitas primaria, vagyis Erdély első városa. Ezzel a címmel illették a XVI. század eleji kortársak Kolozsvárt, a kincses várost; s ha egy középkori városban a szűcsmesterből lett királybíró, az aranymives, a sáfárpolgár tipográfus, az Európát megjárt medikus es az unitárius egyházgondnok egyaránt pennát ragadva érdemesnek érzi írásban rögzíteni a nagypolitikától az időjárásig a „lőtt dolgokat", az feltétlenül jóllétet jelez. Valamennyiük közös vonása, hogy életük dolgai, még a legszemélyesebb gondolataik is a városhoz kapcsolódnak írnak, mert saját tetteik fontosságára ébredtek, mert az apró anyagi ügyeik számbavétele is önállóságukat mutatja, és mert közölnivalójuk van polgártársaiknak, s az Írástól önmaguk előtt is rangra emelkednek. Tehetik. Ezekből az emlékiratokból, a kolozsvári polgárok 1603. és 1720. közötti feljegyzéseiből, jegyzőkönyveiből és naplóiból adott ki válogatást nemrégiben a Kriterion kiadó, Kolozsvári emlékírók címmel. A kötetet Bálint József szerkesztő történelmi kútfőként ajánlja, hiszen a szerzők, a maguk módján a korszak históriájával foglalkoznak, s ugyanakkor irodalomtörténeti forrásmunkaként is, amely a klasszikus erdélyi memorialisztika fejlődését ábrázolja, a csűcstéljesitménvek felé. Kemény János és Bethlen Miklós müveiig. A történeti feljegyzések szerzői: Segesvári Bálint (1606—1654 közötti időszakban), Linczigh János (1621—1675), Auner Márton, Brozer Péter és Gáiffy Mihály (1663—1720), Vízaknai Bereck György (1693—1720) és Szakái Ferenc (1698— 1718) igen sajátosan látják a kor történelmét; a fogságok, hadviselések és koronázások elvegyülnek a mindennapi élet eseményei között, egyformán érdekessé válik az, hogy Bethlen Gábor győzelmet arat Ferdinánd fölött, s hogy az évben „ménykő ütött a perengér tetejébe", és a protestáns ráció ugyanúgy írásban rögzíti a szomszéd intimitásait, mint a fejedelmek tetteit. Egyszóval a história melleit megismerhetjük a késői középkor hétköznapjait is. A könyv külön érdekessége, hogy benne több régertvolt kiadású, vagy ez idáig kiadatlan szöveg található. S. P. S.» Bankmankó a vállalkozóknak A piacgazdaság előtérbe kerülése törvényszerűen vonja magával a pénz szerepének növekedését. Ez pedig együttjár a bankok fokozatos gyarapodásával. A vállalkozóknak olyan tevékenységekkel kell megismerkedniük, amelyekkel eddig nem. vagy csak elvétve találkoztak. Sót nemcsak megismerkedni, hanem alapos jártasságra is szert tenni, hiszen az elmélyült ismeret az üzleti siker egyik forrása lehet.. A Közgazdasági Egyetemen működö Eccmomix Ht. elébe ment a vállalkozói igényeknek. Kiadásában jelent meg a Bankjog a gyakorlatban című. nélkülözhetetlen kézikönyv. A dr. Petrik Ferenc szerkesztette, és a. téma legjobb hazai ismerőiből álló nyolcfős szerzői gárda által készített könyv valóban hasznos segítség a vállalkozások sok. színűségében. Tíz fejezetben foglalkozik a 'közhasznú ismeretek alapos bemutatáséval és taglalásával. Szót ejt a bankügyletekről és az ezeket biztosító mellékkötelezettségekről, a bankhitelezésről és a kölcsönszerződésekről, a bank- és csekkszámla-szerződésekről, a pénz. forgalom szabályairól, a váltókról, a kötvényekről és a kincstárjegyekről. Hadd hívjuk fel az olvasók figyelmét arra is. hogy alapos és könnyen kezelhető név. és tárgymutató könnyíti meg a könyv használatát. Az igazi értékek sorát szaporítja az a 25 nyomtatványminta, amely a bankok ét; az ügyfelek közti, bármely cselekményre példával szolgálhat. Az egyik szerző szerint a tanulmányok a bankjog egy szeletét vizagáliák éá tárják a felhasználók elé. Ez valóban így igaz. Ám az is igaz. hogy e szelet nélkülözhetetlen. mert az egész minden aUrotóelejnét magában hordozza 8 Oriosi szakkönyvekben is azt találjuk a kóroktan neveként: etiolójgfa. Holott a latin aéiiotogia szóban arc — görög eredetű lévén (aitia — ok) kivételként — ejtendő, akár az aéro- kezdetű szavakban, mert itt meg a szintén görög aér (ájer!) az eredeti. Ma azonban egy re kevesebb az orvos, aki középiskolában latint tanult, görögöt meg már szinte senki. Ezért vállalkozott Simon Miklós nv. egyetemi tanár. 1965-1987 közt a SZOTE bőrgyógyászati klinikájának igazgatója, hogy a kiváló klasszikus filológussal. a szegedi egy etem hajdani magántanárával, Visy József c. egy etemi docenssel szótárt szerkeszt mintegy ötezer leggy akoribb műszó eredetéről, etimológiájáról. Visy József elhunyta után Dér Terézia egy etemi adjunktus lektorként működött közre a szófejtő tár bővítésében, magyarázatában. Szavak Bár a szavak zöme görög-latin eredetű, számos új szakszó modern nyelvből, fóként az angolból származik, jóllehet végsó soron ez is többnyire a görögből, latinból táplálkozik. Mint napjaink sokat emlegetett betűszava is, az AIDS (acquired immuné rfeficiency syndrome: a szervezel ellenállóképességének fertőzés okozta gyöngesége) vagy a lézer, azaz a laser (/ight amplification by stimulated emission of radiation: radioaktív sugárzással fokózott fényerősítés). Lézerrel pl. el lehetne tüntetni a Gorbacsov fején látható tűzfoltot (ruzevus flammeus), amelyet a német szellemesen gólyacsípésnek nevez, érzékeltetve, hogy veleszületett „anyajegy". A holocaust mindkét eleme görög: egészen elégetett (holos = egész, kaustos = megégett). Jellemző, hogy a nemi betegségek eredetét minden nyelv más népre hárítja. A gumióvszer (condom, kondom, koton) a 17. századi angol Contonról kapta nevét; a franciák la capote anglaise (angol köpeny), a németek viszont paríser (párizsi) néven ismerik. A spanyolgallér is a nemi betegség fajtája. Szállóigék Szavakon kívül tanulságos szállóigéket is találunk a szótárban. Egy részük egyetemes életbölcsesség. Cogito, ergo sum (Descartes). (Gondolkodom, tehát vagyok). Omnia vincit amor (Vergilius). (A szerelem mindent legyóz). Omnia mutantur, nihil interit (Ovidius). (Minden változik semmi el nem enyészik.) Homines dum docent. discunt. (Seneca). (Tanítás közben az ember maga is tanul.) Aethiops non albescit. (Erazmus). (Az etióp bóre sohasem lesz fehér; azaz a természet ellenére nem lehet tenni.) Tantum scimus, quanium memória tenemus. (Annyit tudunk, amennyit emlékezetünkben megtartunk.) Ut ameris, amabilis esto. (Ovidius). (Ha azt akarod, hogy szeressenek, légy szeretetre méltó.) Non mortem timemus, sed cogitationem mortis, (Nem a haláltól félünk, hanem a halál gondolatától.) Omnia mors aequat. (Claudianus). (A halál mindent elsimít.) Vivitur ingenio, cetera mortis erunt. (Vesalius). (Az ember a szellemében él tovább; többi része a halálé.) Auctor abit operis, sed tamen extat opus. (A mű szerzője meghal, de műve mégis fönnmarad.) Az orvosi aforizmák egy része a hivatás öntudatát hirdeti. latros gar philosophos isotheos. (Hippokratész). (Az orvos Istenhez hasonló bölcs.) latros gar anér pollon autaxios állon. (Homérosz). (Az orvos olyan ember, aki egymagában sok mással fölér.) Der Dermatologe muss ein besserer Internist sein als der Internist Dermatologie. (Vonkennel). (A bőrgyógyász legyen jobb belgyógyász, mint amilyen bőrgyógyász legyen a belgyógyász.) Ez a szakterületek vetélkedését is tükrözi. A sebészek is azt tartják: a jó sebész egyszersmind jó belgyógyász is. Viszont: Supervacuus intersanos medicus. (Egészségesek közt fölösleges az orvos.) A kórbonenokok jelmondata általános érvényű: Mortui vivos docent. (A halottak tanítják azélöket.) S itt olvassuk a szegedi belgyógyászati klinika bejárata fölötti föliratot is: Mille módis mortmur mortales nascimur uno Sunt hominum morbi mille sed una salus. (Halandók, bár egyféleképpen születünk, ezerféleképpen halunk meg. Az emberek betegsége ezerféle, de egészsége csak egy van.) Az orvosság, ha túladagolják, méreg; ezt az ósi tapasztalatot tömöríti e mondás: Sola dosis facit venenum (Paracelsus). (Csak a mennyiség teszi a mérget). Szintén egyetemes tanulság: Omnis cellula ex cellula. (Vichow). (Minden sejt sejtből izármazik.) Néhány tanács: Non intellecti nulla est curatio morbi. (A föl nem ismert betegséget nem lehet gyógyítani.) Operatio non sit gravior ipso morbo. (A szentesi kórház műtőjének fölirata.) A műtét nem lehet veszélyesebb magánál a betegségnél.) Ubipus, ibi evacüa. (Ahol genny van, ott ürítsd ki.) A placebo elvét is rég megfogalmazták: Ut aliquid fieri videatur. (Úgy lássék, mintha valamit tennének, ti. gyógyítanák a gyógyíthatatlant.) Seneca örökké tdószerű erkölcsi tanítása: Gravissima infamia es: medici opus querere. (A legnagyobb alávalóság, ha az orvos a betegségből üzletet csinál.) Néhány helyen hiányérzetünk támad. Érdekelne, ki volt az a Kaposi, akinek nevét egy daganatos betegségfajta órzi. Az onania szófejtésében említést érdemelt volna, hogy névadója a bibliai Onan (Teremtés könyve 38A) A RIST puszta föloldása (Radio /mmuno Sorbent Test) nem elég értelmezéséhez. A szófejtó szótár, amelyet az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem adott ki, fontos segédeszköz. Nemcsak, mint szerzói szánták, gyakorló orvosok, orvostanhallgatók számára, hanem ápolónók, sőt a művelt olvasók is kézikönyvként forgathatják TV-napló A nővéred készüléke Egy asszony meséli: — Néha napokig nem tudok aludni. Ha sötéten hallgat a világ az ablakom mögött, csak néhány percre hunyhatom le a szemem. Magányom félelmetesebb a bacchánsnők öröménél. A húgom a2t javasolta, ha már nem mentem • férjhez (természetesen, ezt is a húgomnak köszönhetem, de erről majd máskor beszélek), legalább vásároljak magamnak égy televíziót — gyerekek, család nélkül ne legyen olyan szomorú, néptelen az életem! Soha nem voltaik anyagi gondjaim, ez nálam elvi kérdés... Egy hét múlvaszemben az üveges szekrénnyel elhelyezhettem a hosszú lábú hokedlin az új készüléket Minden másnap átdörzsöltem szépen politúrozott borítását Eleinte ablaktisztítót használtam erre a célra (azt a süvegcukor álakű, piros műanyag flakonban levőt). Ráspricceltem a berendezés oldalára. . s mis mielőtt szapora könnycseppenként lefolyt volna a vegyszer, (ite. mes, de gyengéd mozdulatoktól eldörgöltém a barna, erezett fabóritáson. (Később a húgom azt tanácsolta, használjak e célra gyönge citromléoldatot. Azt hiszem, be akart csapni) Néhány napig be se kapcsoltam az üj vendéget: először szokja meg a helyet Nagyon elégedett voltam az élettel, a sorsommal ezekben az időkben. Éjszakánként feloldódott bennem a szorongás: nem igaz, hogy F. Péter miattam hagyta el az országot. Zavaros idők voltak. Biztosan elvesz feleségül, ha anyám a halálos ágyán nem esketi meg a húgomat, hogy megakadályozza a frigyünket. .. ... a húgomat nem láttam két hete. a telefonját kihúzta, ajtót nem nyit. Igazán .kitűnő a televízió műsora. Minden csatorna, amit fogni tudok. Szinte egész nap a képernyő előtt ülök. Az éjszakai reklámokat szeretem a legjobban, amik megszakítják azokat a „borzalmas" filmeket! Egyre inkább arra az álláspontja jutok, hogy Agatha Christie egy elhízott szakácsnő volt, a Liverpooltól délre eső. kis falucskában. Mr. Harrisonék farmján. Persze, meg kellett kérnem: a húgomat: éjszaka ne zavarjon! Négy nyelven beszélek, megértem a legkülönbözőbb adótót. Így fejleszthetem a nyelvtudásomat: az is lehet, hogy ezen a nyáron elutazom külföldre. Oda, ahol az a sorozat játszódik, amiben a feleség úgv csalja az urát, hogy hetente háromszor törülközőt megy vásárolni a városba, mert a gyerekektől rend. szeresen ellopják az uszodában. Ó, ér, a reklámok boldog emberei! Megszakad az adás. és nekem ajánlanak a jól festett urak. nagyszerű házakban, szép gyerekek között mosóport, szintetikus kötőelemeket, bonboniert (a múlt héten megcsináltattam a fogaimat, hosszabb útra nem indulhat az ember hibás fogaktól'), gyerekpelenkát és annyi mindent... A faltod, nagy tappancsű kutyát szeretem a legjobban. Aki bekapcsolja a porszívót. Azt hiszem. Burkusnak hívják. De az is lehet, hogy ez a porszívó neve... * Televíziózási szokásaink változása nagyon sok tényezőnek tudható be. Közvetlen mikrokörnyezetünkben: a családon be. lül számtalan feladatnak tesz eleget a televízió. A család' legidősebb tagjainaik „nyugdlj-kiegószités". Elfoglaltságaiktól (?) függőén, szinte mindig „kaphatók" a legkülönbözőbb műsorok nézésére. Az apuka a anyuka, mint az eltelt dolgoé nap utolsó (előtti) aktusára tekint, mikor leül. hogy megnézze a híradó(tó)t, az esti film(ek)et. A pubertás kord nézőknek reménytelen vállalkozás műsort szerkeszteni. Lelki életük s képzeletbeli világuk gazdagsága, színessége kizár a versenyből minden rrás médiát. (V. ö.: Halálvadász. 100 karabély. Friss vér Hollywoodnak ptb.) A légid sebbeké a legrövidebb műsoridő: este fél héttől alig egy órányi. (A matinékról egy más alkalommal) A televíziót megjelenésekor mint a mozi sírásóját emlegették. Ma már tudjuk, hogy ez legalább akkora szamárság volt. mint ahogv korábban a festészetre nézve veszélyt láttak a fotográfia elterjedésében. Napjainkban anyagi megfontolások is kényszerítenek arra, hogy többet tartózkodjunk otthonunkban — m televízió előtt —, mint moziban, színházban, vagy koncerteken ... Az 1958-as évben a magvarországi moziknak több mint 131 millió látogatója volt. A televíziókészülékek száma ekkor: 16 ezer 38 darab. Becslések szerint napjainkban á televízió-előfizetőik száma 4 millióhoz közelít, s az elmúlt évben alig több mint 40 millió jegyet adtak el a mozipénztárakban. A mozi látogatóinak száma, föltehetően, nem fog az elkövetkező időkben jelentősen csökkenni. Akár a hazai vagy a mű. holdas csatornákat nézzük, moziélményt nem tudnak, s nem is kívánnak nyújtani. A jelenleginél praktikusabb, szolgáltató. műsorszerkezetét tekintve homogénebb háttér-televíziózásnak jósolnak jövőt a, szakemberek. Ahol az egyes műsortípusok csatornánként, illetve egy csatornán belül időzónánként oszlanak fel. így a rétegműsorok a megfelelő időben, s a megfelelő helyein kerülnek az érdekeltek elé. (Természetesen akkor, ha a szakemberek jól mérték fel az igényeket...) E modell a leírtaknál a valóságban sokkal bonyolultabban, rugalmasabban, s folyamatosan változva működhet csak. Sajnálatos, hogy Magyarországon csak két tv-csatorna (s hamarosan talán még 1) áll rendelkezésre. Annak ellenére, hogy Vitray Tamás, a Tv 2 intendánsa azt nyilátkozta. szerinte a Magyar Televízió miisora nem is olyan raisz, s hogy nem válik egyetlen televíziós sem munkanélkülivé — bízzunk benne, hogy vannak szakemberek a Szabadság téri házban, akik utat engednek frissebb. nem a ..bejáratott" módszerekkel számoló műsortervek célba érkezéséhez U. Talán a legsajnálatosabb. hogv nem csak módszerekrőL hanem a kapcsolatokról is elmondhatjuk: igencsak bejáródottak. * (Drága Húgom! Sajnálom, hoay nem láthatod ezeket a tájakat! Délelőttönként fürdőzöm, a medence kékes QÖzeiben néha úgy tűnik fel. hogy valóban oly boldogító az élet, ahogy abban a tv-sorozatban láttam... De a törülközőt senki nem lopkodja •) Lengyel Zoltán Csekkszámlaszám: 280-11082 Színészek adománya Néhány nappal ezelőtt hírül adtuk, újabb szegedi alapítvány született, a Mozgáskorlátozott Fiatalok Rehabilitációs és Sport Centrumáé. Csepp ez az alapítványok tengerében, s jóval kisebb hatással robbanhat be a köztudatba, mint mondjuk a nagy hírrel beharangozott Nemzeti Alapítvány. A minden látványosságot és a politikai erők népszerűsítését mellőző vállalkozás a Szeged és a városkörnyéki mozgáskorlátozott gyerekek és fiatalok — felnőttek — rehabilitációjára vállalkozik Az alapítványt kezelő kuratórium tagja Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház művésze is. — Hogyan került kapcsolatba az alapítvánnyal? — Valamikor, úgy másfél évvel ezelőtt, egy folyosói beszélgetés — vagy inkább szájtépés — alkalmával mondtam, jobb lenne, ha az elesettekkel, a következőgenerációval foglalkoznánk, ahelyett, hogy politikai vitákban öljük egymást. Valakik emlékezhettek e kijelentésemre, mert szavamon f alak. Dr. Salgó László, a "* iskorlátozottak egyesületének ügyvezetője megkeresett, és elmondta a rehabilitációs központtal kapcsolatos tervüket. Örömmel vállaltam a kuratóriumi tagságot, elsősorban azért, mert gyermekcentrikus vagyok. S azért is, mert tudom, mit jelent az, ha a mozgássérültek időben megfelelő kezelést kapnak. Sokan szinte teljesen meggyógyulnak, de legalábbis képesek lesznek arra, hogy teljes életet éljenek, hogy. keresőképes, boldog emberek legyenek. Egy ilyen intézmény hosszú távra szóló befektetés. Ha létrejön, a társadalom válláról is leveszi a terhet, hiszen a sérültek nem szorulnak a társadalom, más emberek állandó segítségére. — A színház is besegít az alapítvány tökéjének gyarapításába ... — Igen. Már korábban is beszélgettünk arról, hogyan lehetne segíteni a rászorulókon. Kollégáim örömmel fogadták az ötletet, hogy most az alapítványhoz kapcsolódjunk. Többféle elképzelésünk is van. Egyelőre a január 13-i. vasárnapi előadások bevételét tudjuk felajánlani. (Délután 3 órától a Furcsa pár — férfiak, este 7-től pedig a nők változatát játsszák kollégáim.) Miután ezek kisszínházi produkciók, bevételük nem lesz mamutösszeg, de a nézőtéren urnákat is elhelyezünk. — S milyen elképzeléseik vannak a Nagyszínházban? — Erről még csak félve merek beszélni, hiszen lehet, hogy terveink csak álmok. Például jó lenne Bessenyei Ferencet megnyerni, játssza el egy este nálunk Tevjét a Hegedűsben. Vagy azt is el tudnám képzelni, hogy a Leányvásár kocsmajelenetében, Szegedről elszármazott humoristák amolyan betétjeleneteket adjanak elő. A kuratórium nevében a szabadtéri igazgatóját is készülök megkeresni. Ha az egyik kész előadás főpróbáját „eladnák", annak bevétele is befolyhatna a csekkszámlára. A vendégművészek biztosan nem zárkóznának el, hiszen a főpróbára egyébként sem kapnak gázsit. Ügy érzem, Szeged város ügye, hogy a rehabilitációs központ a helyi és a környékbeli lakók életét segítse (pacaitól