Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint ALAPÍTVA: 1910-BEN 81. évfolyam, 7. szám 1991. január 9., szerda Szilárd pontokra vágyunk Miniszteri szemle — Falukörkép — A tej erő, egészség — Képek a téli erdőből — Aranyos úszók — Kinek kell a szegedi menedzser? A

korai tavasz kicsalogatja az embereket a mind drágábban fűthető lakásokból, s talán a Tisza-parti séták friss léghuzatában újraértékelhetők az utóbbi napok-hetek stresszattakjai. várt és váratlan élményei. Így lehet ez az egyes ember ráérős félóráiban éppúgy, mint a miniszter urak megnyilvánulásaiban. A januári március nagy jótevőnk. Könnyebbé teszi az immáron alig elviselhető terheket. Mert tessék: a külföldi szakemberek nem is látják oly kritikusnak gazdaságunkat, sőt egyes közvélemény-kutatók szerint mi, magyarok nyerhetjük cl a legpesszimistább nemzet „kitüntető" címet; egyes önkormányzatok mind öntudatosabban igyekeznek érvényesíteni jogaikat; a napsütés kicsalogatta a szőlőkbe a gazdákat; vannak, akik megtalálják a legnehezebb körülmények között is azokat a módokat — mint a tejcsember —, melyek közhasznúak; s a Föld túlsó féltekéjén elkényeztetnek bennünket úszóink... Akikkel immáron sorsközösséget vállalva, abban reménykedhetünk, a mély vízben is lehet eredményesen tempózni... Vélemények gazdaságunkról A külföldi üzletemberek véleménye általában jobb a magyar gazdaságról, mint a hazai szakembereké — egyebek közt ez derült ki azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen Thomas Hegedűs, a londoni International Strategic Marketing Research vezető tanácsadója tájékoztatta az újságírókat információs kutatásainak, felméréseinek eredményeiről. A magyar származású, Angliában élő marketingszakértő az elmúlt év folyamán több nyugat-európai és 50 magyarországi nagyvállalat vezetőjét kérdezte meg, hogyan vélekednek a környező gazdaságokról, s milyen feltételeket tartanak a legszükségesebbnek a magyarországi befektetésekhez. Thomas Hegedűs vizsgálódásai szerint a magyar vállalatok pontosan tudják. leményektől. A megkérdezett magyar szakembereknek ugyanis mindössze öt százaléka vélekedett úgy, hogy az országban jelentős a felhalmozódott szellemi tőke, a többség úgy látta, hogy ennek is híján vagyunk. Ugyanakkor a külföldiek jóval kedvezőbben látják a magyar gazdaság helyzetét, véleményük szerint nem áll olyan rosszul az ország, mint ahogy azt mi gondoljuk. Sok viszont a tanulnivalónk a korszerű kereskedelmi módszerek elsajátításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg a magyar üzletemberek szállítóikat elsősorban annak alapján választják ki, hogy milyen áron, milyen minőségű árut vásárolhatnak, a fejlett európai országok ezen már rég túljutottak, ök főként azt vizsgálják, hogy milyen szerviz és szolgáltatás jár az áruhoz, pontosak-e a szállítók, s például az, hogy az üzleti tárgyalások során a tárgyaló felet felruházták-e kellő döntési jogkörökkel. A külföldieknek tehát az a legfontosabb —, s e területen még sok a pótolnivalónk —, hogy gyorsan kiszolgálják őket, a partner megbízható legyen, ámbár elképzelhető, hogy a kifogástalan minőséget azért nem sorolják a legfontosabb kritériumok közé, mert ezt természetesnek veszik. hogy pénzt, eladási lehetőséget és korszerű technológiát várnak a külföldiektói, ám nem mindig körvonalazzák kellőképpen, hogy mindezért mit adnak cserébe. Gátolja a külföldi befektetőket az is, hogy rendkívül alacsony szintű a magyarországi infrastruktúra, elégtelen a kommunikácíő a piaccal, az állami vállalatok nem érdekeltek a fejlesztésben, és a kormánynak sincs határozott elképzelése arról, hogyan lehet ösztönözni a külföldi tőke bevonását. A hazai vállalatvezetők minősítették a fejlett európai országokbeli partnereiket, eszerint véleményük általában megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Saját magukról alkotott minősítésük azonban meglehetősen eltér a külföldi véFöldfoglalás Hétfőn, miként a sajtó is beszámolt róla, önkényes földfoglalás történt a Pest megyei Alsónémediben. Ezzel kapcsolatban Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy nem ez az első ilyen eset az országban. Korábban SzabolcsSzatmár-Bereg megyében történt földfoglalás, az ügy az eldöntetlen helyi vita után a megyei bíróság elé került. A bíróság jóváhagyta a föld átvételét, mivel erre — mint kiderült — törvényes lehetőség volt; ugyanis termelőszövetkezeti tag kérte vissza földjét, és erre az érvényben levő jogszabály lehetőséget ad. A miniszter szerint mindenképpen kívánatos, hogy a földek visszavétele, legyen összhangban a törvényességgel. A szakértők most dolgoznak a végleges földtörvénytervezeten, és a kártérítési törvény tervezetén; arra lehet számítani, hogy ezek két-három hét múlva a Parlament elé kerülhetnek. Ezek a törvények érintik a téeszesítés ' során „önként" fölajánlott területek kérdését, intézkednek az elkobzott területekről, és lehetővé kívánják tenni azt, hogy ebben a kérdésben végre társadalmi konszenzus jöjjön létre. A parasztság — mutatott rá a miniszter, igencsak várakozásteli hangulatban van, és immár nagy hangsúllyal követeli e függőben levő kérdés gyors, határozott jogi rendezését. Nyílt levél a belügyminiszternek Röszke rendőrért kiált Röszke képviselő-testülete mentén kialakult, s a község az alábbi nyílt levélben fakói számára immár az elfordult Boros Péter belügy- viselhetőség határát súroló miniszterhez, azt kerve, hogy segítsen megoldani a határ helyzetet. Tisztelt Belügyminiszter úr! Ezúton szeretnénk felhivni figyelmét a Röszke-határátkelő, az E5-ös út helyi szakaszának közbiztonsági helyzetére, nagy tisztelettel — segítségét kérve. Tudomásunk szerint az ország más, Jugoszláviába vezető útjától és átkelőjétől a retszkei abban különbözik, hogy környéke egészen az átkelőig sűrűn lakott, tanyás térség. A Jugoszláviába átlépni igyekvők a határ előtt ma. gyar területen hosszú sorban kénytelenek várakozni, tudomásunk szerint nem a magyar vámszervek és vizsgálat miatt. A felgyülemlett, rendszeresen 2-3 kilométer hosszú kocsisor lehetetlenné teszi a helyi lakosoknak az otthonukba és földjükre való eljutást úgy saját járművel, mint menetrendszerű autóbusszal. A kocsisor a kétsávos E5-ösi úton majdnem mindig 2, nem ritkán 3 sorból áll. A türelmetlen várakozók nem tudják megkülönböztetni a lakóhelyére hazaigyekvő helybeli lakost és földjét művelni szándékozót a határátkelőre igyekvőtől. Mindennaposak a tumultuózus jelenetek, a meg nem értés. Többször már verekedés is volt. küLföldi állampolgárok között is, gépkocsikat rongáltak meg A határátkelő környéke „vadtáborozás" színhelye. Itt találhatók a mindenféle állampolgárságú valutaátváltók, feketén kereskedők. Ezek az E5-ös út szélét, a becsatlakozó dűlőutakat, szántóföldeket foglalják el. A környezetet szeméttel borítják el, az ott éló tanyai lakosok sérelmére birtokháborítást követnek, el, beszennyezik a tanyatelkeket, meglopják az ott élőket. A helyzet javítása érdekében egy éven belül az illetékes társszervekkel a következőket kezdeményeztük, illetve hajtottuk végre. A Csongrád Megyei Tanács kérésünkre 1990. évre külön támogatást biztosított a környéken szemétgyűjtés és -elszállítás megoldására. A támogatásból a szemétgyűjtést konténerekkel és gyű.ifőemberekkel erre az évre megoldottuk. Vállalkozó részére, büféüzemelés mellett. lehetőséget biztosítottunk nyilvános mosdó-\VC üzemeltetérére. A közút kezelőiével történt tárevglásaink eredménytelenek voltak. Az E5-ös út szélesítéséről, sajnos, ez ideig nem lehetett szó. A közlekedési lehetőségek, a helyi közbiztonság javítására tett kezdeményezéseink döntő részben eredménytelenek. A rendőri szervek, úgy érezzük, nem a helyzet súlyának megfelelően kezelik a kérdést A helvi lakorrág nem kao kellő védelmet a közlekedés állandó akadályai ellen, továbbá vagyona védelmében. Véleményünk szerint azt ami egy helyi önkormányzat lehetősége volt, ez ügvben megtettük. Az E5-ös főút és a határátkelőhely dolgában, jelentőségénél fogva, fokozott rendőri felügyeletre szorulunk, amit ezúton tisztelettel kérünk öntől. Községi kéuviselő-testület, Röszke akadálya a rektori poszt betöltésének. December 191-én a tanszékvezetők tartanak értekezletet, és állásfoglalást fogalmaznak meg az egyetemi tanács tagjainak megválasztásával. és a rektorjelölt személyének kiválasztásával kapcsolatban. A levélben — amelyet egy időben küldenek el a népjóléti miniszternek és jelentetik meg a sajtóban — a 38 jelen levő tanszékvezető közül 35 kifogásolja, hogy az egyetemi tanácsba sem tanszék-, vagy szervezetiegység-vezetőt, sem professzort nem választottak, s így az egyetem professzorai nincsenek képviselve. Egyben elutasítják az új egyetemi tanács által választott rektorjelölt személyét Marad a régi rektor Nos, ilyen előzmények, illetve események után, a patthelyzet megoldását segítendő, kérte fel dr. Szilárd János a népjóléti minisztert szegedi látogatásra. Dr. Surján László tegnap találkozott az egyetem tanszékvezetőivel, és részt vett az egyetemi tanács ülésén. Csak zárójelben jegyezzük meg: a miniszter tiszteletteljes kérésére — szavazás nélkül — az újságíróknak el kellett hagyni a termet. Az ülés szünetében azonban sajtótájékoztatón ismertette a megbeszélések eredményeképpen megszületett döntését. Elöljáróban elmondta: az egyetemen szabályos körülmények között választottak egyetemi tanácsot, s hogy a testületet törvényesnek fogadja el Szóba sem jöhet annak a javaslatnak a valóra váltása, hógy a minisztérium kormánybiztost nevezzen ki a SZOTE élére, hiszen semmilyen indoka nincs egy ilyen beavatkozásnak. A tanács egyszersmind egyetemi tanári és rektori kinevezésre terjesztette fel dr. Fráter Lorándot. Részint az a körülmény, hogy egy docensi beosztásban levő jelölt került előtérbe, részint az a kétségtelenül fájdalmas tény, hogy az egyetemi tanárok közül senki sem jutott be az egyetemi tanácsba, vezetési válsághelyzetet eredményezett. A lehetséges megoldások között a miniszter nem tartja elfogadhatónak azt a javaslatot, miszerint a felterjesztett rektor helyébe olyan személyt állítson, ákinek személye körül nagyobb konszenzus alakulhat ki. Az egyetemi tanács működése ideiglenes, s legfőbb feladatának tekinti az új szervezeti és működési szabályzat megalkotását. Ennek érvényre lépésekor — szabályainak megfelelően — űj egyetemi tanács jön majd létre, amely új rektort javasol. Ezért most az egyetemi tanács által felterjesztett javaslatok közül dr. Fráter Loránd egyetemi tanári ki(Folytatás a 2. oldalon.) egyharmadát. (A hallgatói szekciót már korábban megválasztották.) A tagok közé egy címzetes egyetemi tanáron kívül egyetlen profeszszor sem kerül be. A választás napján körlevelet terjesztenek a küldöttek körében, amely a rektor és egyes egyetemi tanárok szerint több pontban valótlant állít, az oktatói fórum tagjai szerint viszont a döntéshez szükséges alapvető Információkat tartalmazza. December 17-én az újonnan megválasztott egyetemi tanács első ülésén dr. Szilárd János rektor — miután felolvassa a két dékán és az egyik rektorhelyettes lemondó levelét — maga is bejelenti lemondását, tekintettel a SZOTE-n kialakult helvzetre, s mert a körlevelet egyszersmind lemondásra késztetőnek tekinti. Ugyanekkor az egyetem; tanács — szavazattöbbséggel — dr. Fráter Loránd egyetemi docenst kívánja az egyetem új rektorának. Szilárd profeszszor viszont azt javasolja, hogy az állásfoglalás előtt konzultáljanak a tanszékvezetőkkel és a minisztériummal a leendő rektor személyéről, tekintettel arra, hogy az oktatási törvény szerint ezt a tisztséget csak egyetemi tanár töltheti be. A testület a rektor javaslatát leszavazza, mondván: Fráter doktor egyetemi tanári kinevezését — 1985-ben — az egyetem pártbizottsága akadályozta meg. Mostani rehabilitációjával elhárulna az Megszilárdult a helyzet a SZOTE-n Az elmúlt év decemberében felgyorsultak az események, és pattanásig feszült a helyzet a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen zajló választási procedúrák kapcsán. Lapunk hasábjain hírt adtunk a történésekről, s közöltük az ezek nyomán született nyílt leveleket, állásfoglalásokat, pro és kontra véleményeket. A SZOTE-botrány miatt tegnap, kedden Szegeden járt dr. Surján László népjóléti miniszter, aki egész napos SZOTE-s látogatásán időt szakított a sajtó munkatársainak tájékoztatására. Mielőtt azonban a népjóléti miniszter mondandóját — mondhatni döntését —, s az újságírók kérdéseire adott válaszait ismertetnénk, szükségesnek tartjuk — az érthetőség kedvéért — a legutóbbi hetek főbb eseményeinek összefoglalását. Lemondások, memorandumok December 10-én a SZOTE küldöttközgyűlésén újraválasztják az egyetemi tanács