Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

1991. január 7., hétfő A helyzet 7 Munkanélküliség ellen: átképzés Hallgatók, tanárok pácban Lapunk december 21 -fi számahan cikk jelent meg „Szociális gondozók — gondban" címmel, amelyben egy megkezdődött, ám anyagi támogatás nélkül maradi átképző tanfolyamról szóltunk. Nevezetesen azoknak a — zömmel egészségügyben dolgozó — szakembereknek a kál\áriájáról, akik egy meghirdetett szakasszisz.tensképzés révén igyekeztek biztosítani magukat — jelentós személyes áldozattal — az esetleges, majdani munkanélküliség ellen. A témáról ezúttal Szekeresné dr. Makra Ibolya, a megyei önkormányzati hivatal szociálpolitikai feladatokat ellátó munkatársa mondja el véleményét, aki a szóban forgo események idején is a megyei tanács vb szociális és egészségügyi osztályán dolgozott. — Szeretném tájékoztatni az érdekelteket, hogy a szociális szakasszisztensi képzés indításának tervezéséről először az Ergonosoft Kft. által a szociális és egészségügy i osztályra küldött levélből, majd szegedi képviselőjüktől személyesen értesültünk A Megyei Művelődési Központ is szorgalmazta az átképzést a népművelők körében. Ez utóbbinak mint komoly adottságokkal rendelkezó szervnek a pályázathoz nyilatkozatot is adtunk. melyben a képzés szakmai szükségességét támasztottuk alá. s a pályázaton elnyert támogatás esetén kisebb öszszegü hozzájárulás biztosítása is fölmerült. Mivel a pályázat nem volt sikeres, a népművelői átképzés februárra tervezett kezdése elmarad, ez az ígéret semmissé vált. — Senki nem vitathatja, hogy efféle átképzésekre egyre inkább szükség lesz. — A képzést akkor is támogattuk. most is szükségesnek tartjuk. Ezért segítettük, hogy a kft felhívását az önkormányzatok es intézményeik megkapják, a tanári gárdát összeállítsák, a gyakorlati terepeket kijelöljék. Kezdettől fogva hangsúlyoztuk az anyagi alapok biztosításának szükségességét. de ez okvetetlenkedésnek tunt még a nyáron, mert a központtól határozott ígéreteket kaptak. A pályázatokat későn adták be. amikor a központi pénzalapok a Népjóléti és a Munkaügyi Minisztériumnál is már szinte kimerültek. Ugyanakkor az eredeti költségigény meghaladta a 4 millió forintot. Ebben a megyei tanács érintett osztályainak csak közvetítő szerepe volt. s ezt el is látta, mégis a felelősséget több fórumon rá akarják terhelni. A humán szolgáltatás területén vállalkozók is kockázatot viselnek, s egyben felelősek az általuk okozott kárért, ha nem kellő megalapozottsággal szerveztek be embereket, akiknek erkölcsi és anyagi hátrányuk származik az ügyből., — Mi lesz ennek a tanfolyamnak a sorsa? — Gondnak látom, hogy még a felsőszintű képzés körül is \ita van a Népjóléti Minisztériumban. Azt azonban nem hiszem, hogy nélkülözhetné a szegedi képzés a központi támogatást. az egységes tematika és vizsga alapján biztosított okleveleket. -Véleményem szerint az eddig befektetett munka, pénz nem mehet veszendőbe, a hallgatókat nem szabad cserben hagyni. Az űj évben ismét pályázni kell. de jobb feltételekkel. Több erdekeit önkormányzat hozzájárulását kellene megnyerni. Ez ma nem könnvü. mert a nagy pénztelenségben több településen rákényszerülhetnek a meglévő ellátási formák visszafejlesztésére is. A képzesben résztvevőknek ma felelősséggel — biztos munkahelyet nem lehet ígérni, de két szakmával az elhelyezkedési esélyük jelentősen javul. Végezetül egy megjegyzés: a pácban lévő hallgatók és tanárok egyike se mondott elmarasztaló véleményt a megyei tanács hozzáállásáról, miként a szóban forgó cikk sem. Sőt. az újságíró tanúsíthatja, a porul jártak mindegyike az egészségügyi osztály segítőkészségét hangsúlyozta. Mindazonáltal szívesen adtuk közre ennek újabb bizonyítékát. Ch. Á. Lehetőséget az alkotóknak Nagyobb lehetőségei kell teremtem az eddigieknél a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben az alkotó emberek számára. Az ország ugyanis csak akkor képes kilábalni jelenlegi válsághelyzetéből, ha a kreatív reálértelmiségiek kiemelkedhetnek környezetükből — hangsúlyozta Pungor Ernő akadémikus. tárca nélküli miniszter a műszaki fejlesztés kilátásairól szólva az MTI munkatársának. Az OMFB elnöke kiemelte: hazánkban mindenekelőtt az energetika, a környezetvédelem, a mezőgazdasági tevékenység, az egészségügy, valamint a közlekedés fejlesztésére megkulönbözttett figyelmet kell fordítani. Ahhoz pedig, hogy a fejlesztési célok megvalósulhassanak, elengedhetetlenül szükséges megváltoztatni a jelenlegi képzési rendszert mind az alsó és közép-, mind a felsó fokú oktatásban. Ez utóbbi területen nem ..szakiskolát" kell működtetni, hanem az egyetemeken az innovatív, önálló gondolkodásra való oktatást szükséges előtérbe helyezni. Az alkotó tevékenységet pedig a mostaninál hatványozottan jobban szükséges elismerni mind anyagilag, mind erkölcsileg, s ehhez a munkafeltételeket is meg kell teremteni. A célok megvalósítása érdekében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elsősorban pályázataival kíván segítséget nyújtani. Azaz nem kívánja támogatni ..a tudományos eredménytelenséget". Azokat az innoválható gondolatokat viszont fokozottan kívánja előnyben részesítem. amelyek a gyakorlatban is hasznot hozhatnak a nemzetgazdaságnak Fórum Hír: ..Közoktatasi fórum" megrendezését tervezik január végére. február elejére. Miután átéltünk számos úgynevezett közoktatási reformot, amelyeket konferenciák, tudományos és kevésbé tudományos publikációk, miniszteriális szónoklatok garmada előzött meg, önkényes döntések után eljutottunk oda. hogy az írás-olvasásszámolás megtanítása is rendkívül problematikussá vált. múveltségról-kulturáltságról meg már beszélni is elképesztő maximalizmusnak tűnt az iskolában. Mostanában mi van? Egyre-másra financiális témák bukkannak elő: nincsenek meg a működés feltételei, béremelésért sztrájkolnak a pedagógusok, nem lehet leültetni a középiskolásokat, mert másfél évtized alatt sem sikerült kiszámolni, hogy mennyien lesznek 1991-92ben. és a többi. Na most. gondoljuk össze a kettőt: se színvonal, se pénz. így hát hirtelenjében azt sem tudja a polgár sírjon, vagy örüljön. amikor jön a hír. hogy közoktatási fórum lesz. méghozzá Szegeden, ahol ..a közoktatási rendszer alapszerkezete, az előttünk álló évtized legfontosabb teendőinek számbavétele tágabb társadalmi, gazdasági és nemzetközt kontextusban" a központi téma. Újrakezdjük? Új rendszer, új időszámítás, új szakértők, kutatók. oktatók, új koncepcióik követelik a fórumot? Érthető. Vagy nem erről van szó? Hanem éppenhogv a régi módi bukkan eló? A világért sem óhajtanám jóelöre megkérdőjelezni egy ilyen nagyszabású konferencia hasznát Mindössze azon jár az lesz... eszem, hogy a koncepcióknak ezen a tájon sosem volt hiánya, mégis itt tartunk. Meg azon. hogy a költségvetés „alapszerkezete" mintha nem gondolódott volna végig — társadalmi és nemzetközi kontextusban, se tágan, se szűken, hanem maradt milyen volt: maradványelvű. Vagyis a közoktatás nem minősült stratégiai jelentőségűnek, amint az ígérték volt a konccpciódús választási programok, pártok szerte. Mindazonáltal érteni vélem a szándékot, a pedagógusok és a tanítás „háttérintézményeiben" kutatók igyekezetét. Azt írja a fórumot rendező szervezetek (Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet. JATE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékcsoport. MTA Pedagógiai Bizottság. Neveléstudományi Kutatók Országos Egyesülete. Oktatáskutató Intézet) nevében valaki a szórólapon: Kell a fórum ..a magyar közoktatási rendszer helyzetéről és fejlesztéséről való gondolkodás társadalmasítása, a különböző nézetek artikulálása, fejlesztési koncepciók szembesítése, megvitatása" céljából. Nos. beszélni muszáj, az ember már így van megszerkesztve. Sikertelenségek után is. pénz nélkül is — valamit csak kell csinálni! Forumot, például. * A kezdeményezők 400 fó elhelyezésére vállalkoznak, a részvételi szándékot a név. a munkahely és a levelezési cím föltüntetésével a következő címre várják: Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, Szeged. Közép fasor 1-3. S. E. A zongora száz hangszer..." A szombaton délelőtt sétálgató ember türelmetlenül futkározó ismerősökbe botolhatott Szeged városában. Viselkedésüket firtató kérdésére pedig — csodák csodája — mindenkitől azonos választ kapott: tejért, kenyérért,-a hétvégére való élelemért szaladgáltak boltról boltra. Hiszen az ismerős, a közeli üzlet leltározott (miként az ahhoz legközelebbi is), amelyik pedig nyitva volt, ott tumultus, és ebből következően áruhiány fogadta. Nyilván az elmúlt évet lezárni, az ideit megny itni, ezért leltározni kell. De nem lehetett volna némi egyeztetéssel, fokozatossággal elejét venni az ideges kapkodásnak és gondoskodni a megfelelő hétvégi élelmiszer-ellátásról? Nagy László felvételei Az Artis Jus-díj nem más. mint a kortárs magyar szerzők főhajtása a komolyzene előadóművészei előtt. Petrovics Emil fogalmazott így. mikor legutóbb átadta a Szerzői Jogvédő Hivatal által alapított díjat. Ezt azok a művészek kapják, akiknek repertoárjában legelőkelőbb helyet foglalnak el magyar szerzők zenemüvei. Kerek Ferenc zongoraművész nemrég kapta mege tekintélyes díjat. A szegedi konzervatórium tanára három éve csembalózik a pesti Magyar Barokk Trióban. Az Artis Jus-díjat is mint az együttes egyik tagja érdemelte ki. — A díjat főként kortárs magyar szerzők műveinek interpretálásáért kapjak az előadók. A barokk muzsika szerzői pedig jó néhány évszázaddal ezelőtt alkottak... — Igen. de a mai szerzők szívesen nyúlnak vissza e korba. Egyrészt átdolgozzák a régi dalokat. táncokat, másrészt felhasználják a barokk zene motívumait. merítenek annak hangzásvilágából. Sok XX'. századi művet írtak klasszikus barokk hangszerekre, ezeket triónk is szívesen előadja. — A zongora mifélénk a romantikus muzsika hangszere... — Ezért is örülök, hogy kirándulhatok s a trióban csembalón régi nagy mesterek műveit is játszhatom. Szeretem az olyan darabokat, amelyek nem feltétlen a közönségsikerre építenek. Hanem inkább arra késztetik a hallgatót, hogy befelé forduljon. elgondolkozzon, fellazuljon. Az ilyen művek megszólaltatásával az előadó is személyes hangot tud megütni. A legszemélyesebb játék az improvizáció. S több barokk szerzőre jellemző. hogy nem köti meg túlzottan az előadó kezét. Műveik amolyan alapos vázlatnak tekinthetők. Méginkább jellemző ez a kortárs szerzők egy csoportjára. akik a kottában főként jelzéseket, kapaszkodókat adgesztivitás mellett mindenekelőtt természetesnek kell maradni. Erre egyik legjobb példa Schiff András, aki kepes arra. hogy a szerző hangjain mondja el saját véleményét. — A laikusok körében sokan hiszik, a zongora a legkönynyebben megszólaltatható hangszer. .. nak. s a tolmácsoló játék közben ezekhez még hozzáadhatja a saját elképzeléseit is. — Milyen érzéssel játszik, ha a zeneszerző a nézőtéren ül? — Hál istennek, jó tapasztalataim vannak. Eddig még senkitől sem kaptam ki. Kortárs alkotó zenéjét játszani külön izgalom és óriási felelősség. Pedig ha belegondolunk, a zenetörténet arról szól, hogy a szerzők, ha tehették, előadóknak írták müveiket. Örömmel mondhatom. hogy ez én repertoáromban is van már néhány darab, melyet kifejezetten nekem írtak. Ilyen például Hollós Máté Új dal szöveg nélkül című műve. vagy Madarász Iván Martellatoja. — Ön a konzervatóriumban tanít. Mi a tapasztalata, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó muzsikus váljék? — A tehetségnek sok szintje van. Nem elég például ha valakinek feltűnően jól mozognak az ujjai, vagv kiváló kottaolvasó. Egy jó muzsikusnál az emberi habitus, a zene iránti érzékenység, a közlési vágy legalább ennyire fontos. Az elmélyülni. kifejezni tudás a szug— Lehet, mert esetleg azt gondolják, a zongorán kész hangmagasságok vannak. Elég ha tudjuk. melyik billentyűt kell leütni. A dolog nem ilyen egyszerű Bármilyen hihetetlen is a zongorajáték alapja is a megfelelő hangképzés. Mielőtt hozzáérne az ember a billentyűhöz, már a fejében, a fülében régen meg kellett szólalnia a hangnak Egyébként az különbözteti meg a zongoristákat egymástól, hogy hogyan billentenek, hogyan „adnak parancsot" a kalapácsoknak. E hangszer lehetőségei szinte végtelenek, ahogy mondják, a zongora száz hangszer. — S milyen előadói magatartásra biztatja növendékeit? — Jó. ha az előadó egyénisége megszólal, de nem szabad, hogy túlságosan előtérbe kerüljön. Saját érzelmi alapról, de a művet tisztelve kell játszani. Mint ahogy a költőnek sem árt, ha tudja a helyesírást, a muzsikusnak is mindenekelőtt meg kell tanulni a kottát olvasni, megérteni. E képesség nélkül lehetnek valakinek bármilyen fantasztikus intuíciói. A zene öntörvényeit kell ismerni, a zene nyelvén kell beszélni. S ez tanulható, megtanítható. Persze a technika is fontos. Mint minden zenetanár, az órákon egy-egy növendékemnek én is százszor elmondom ugyanazt. Néha sokáig alig van látszatja a korrekciónak, bizonyos instrukciók csak évek multán hatnak De en annak is örülök, ha valaki sok év múlva döbben rá, hogy valamit tanult tőlem Pacsika Emília