Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

1991. január 7., hétfő A helyzet 3 Parkolópályán az autópiac i t « U • ? I' • ••Tv^-í." ^J. ÍLM, J MM (Folytatás az 1. oldalról.) fizetjük a tartozást. . Ügv­sem lesz pénzünk benzinre. A szomszédban idős ür kínál nem éppen fiatal Wartburgot. A kocsi 25 évé­nél csak az ára magasabb Valamivel: 28 ezer forint. — Ingyen utazok már az autóbuszon, benzinre meg nem telik. Hát ezért szaba­dulnék az öregtől. Egy kis­motort mégiscsak beszámí­tok, ha akad vevő — mond­ja huncut mosollyal az öregúr A piac vegen, elegánsan félrehúzódva, nyugati autó­csodák Mintha csak arra vigyáznának, nehogy ma­gukba szívják a Trabant­szagot. — Egymillió-háromszáz — hajol ki a kérdésre a kocsi­ból a féleves Passat tulaj­donosa, a választ már meg sem várja, feltekeri az ab­lakot. — Befellegzett a keleti kocsiknak — állit meg egy ismerősöm. — öt-hat éves Fordot, Golfot, Pólót kapsz annyiért, amit egy Sama­ráért is elkérnek. Ugye nem kell mondani, melyikbe ül­nék szívesebben? És itt vannak a „ron­csok": a tizenéves Traban­tok, Skodák, Wartburgok. Húsz-harmincezerért. Ha kocsit nem is, de négy ke­reket, zörgő kasznival már kapni ennyiért is. „Egérkamionok" — 200 ezerért Az igazi főnyeremény a kis fogyasztású. 850 köb­centi alatti kocsi. Nem za­bálja az üzemanyagot és a biztosítási díj is kevesebb lesz. Tudják ezt az eladók is. — Mennyire mondja a kocsit? — kérdem a két­éves kis Polskiban üldögélő csinos fiatalasszonyt. — Ketszázhúszezerre, egy újért kettő ötvenet is elkér­nek — teszi hozzá a nyo­maték kedvéért. Nemcsak a kétüteműek­tői, a dízeles kocsiktól is igyekeznek szabadulni 'a tulajdonosok. Egymás mel­lett három Mercedesre is kiírták „Kisebb kocsit be­számítok." Vége a 11 fo­rintos fűtőolajnak, mióta adalékot kevernek hozzá, széteszi a motort. Márpedig dízeladó mellett, negyven­ötven forintos gázolajjal már nem éri meg a buli. — Azért, aki ügyes volt, betankolt előre. Olyat is tudok, aki két évig meg 11 forintért autózgat. Valósá­gos maszekkutat csinált ott­hon a kertben — dohog egy negyvenes úr. — Én csak nézelődöm, milyenek az árak — akadok össze ismerősömmel. — Túl akarok adni az öreg Da­cián. Elég, nem bírom már tovább anyagilag. Számol­tam. A kötelező biztosítás, a casco, havi 1200. Akkor még ki sem álltam a ko­csival. Két tank benzin négyezer forint, de akkor meg alig mentem valameny­nyit. Ez havi öt és fél, hat­ezer forinj. Egy évre sza­mithatok nyolcvanezret. Eh­hez bruttó 10 ezret kell ha­vonta keresnem — de akkor még nem evett a család. — Szóval busszal jártok ezután! — Még mit nem! A négy­tagú családnak legalább há­romezer lesz az összvonalas bérlet. Azt se bírjuk. Marad a lábbusz. Gyalog Európá­ba — vicces, nem? Rafai Gábor Drága felelősségünk Az elmúlt években az üzemanyag árában benne foglaltatott a kőtelező fe­lelősség-biztosítás díja is. Az egyre feljebb araszoló benzinárak mellett most ujabb biztosítási módoza­tot tervez a kormány. Ez­után „zsebből" leszünk kénytelenek ezt is kifizet­ni. Hogy mennyit? Nos, nem hivatalos értesülések szerint a következőket: 850 köbcentiméterig évi 6410 forintot, (pl.: Trabant, kis Polski); 851—1500 köbcen i­méterig évi 9850 forin­tot (pl. Skoda. Wart­burg, Lada); 1500 köbcentiméter felett 12 830 forintot, (pl.: Volga és a nyugati kocsik egy része). A tervezet egyelőre ar­ról sem szól. mikortól ve­zetik be az új bizíositási modozatot. a köbcentimé­ter és a lóerő alapján le­szurkolt forintok azt ered­ményezik, hogy egy tizen­éves Skoda után eppen annyit kell majd fizetni, mint egy félmilliós, ám 1500 köbcentit meg nem haladó Opel, vagy Volks­wagen után. Pedig micso­da különbség! Keleti ,,csotrogányok" félmilliáért? Ladák jönnek, Daciák nem Az állami kereskedelem csatornáin tavaly 140 ezer gépkocsit hoztak be az or­szágba Ehhez jött még a magánimport, és az. ország­szerte egyre ' inkább szapo­rodó magáncégek forgalma. Az idén mindössze 100 ezer új kocsival számolnak az Ipari Minisztériumban. A várható új vámtarifákról egyelőre nem döntött a kor­mány. E^v máris biztos, a „volt szocialista országok­ból" származó, es már dol­lárért vásárolt gépkocsik is vámkötelesek tesznek ez­után A Merkúr árai is je­lentősen emelkednek. Ügy hírlik, legkisebb mértékben a Ladák ara nő maid. Azi eddigi típusokból 16 ezer darabot szeretne behozni a cég. A Skoda gyár 10 ezer Favoritot ígér — hírlik, fél­millió körüli áron. A német piaccal is gondok lesznek — a Trabant árát szeretné a magyar fél 300 ezer forint­ra szorítani. Wartburgot vi­szont — hat-hétszázezer fo­rint körüli áron — már nem éri meg importálni. Gondok lesznek a Daciákkal Is. Va­lószínűnek tűnik, hogv nem sikerül e-gyezsegre iutni a román féllel A kalkulált ár olyan magas lenne, hogy ki. hullana «C fizetöképesseg ros­táján ez a tipus. A kis Polskiról csak annyit halla­ni. hogy nem kerülhet töb­be. mint a Tra'óant. A Mer­kúr — hírek szerint — az idén sem tervezi nagyobb tételű nyugati kocsi behoza­talát. Egyedül az Indiában összeszerelt Maruti Suzukit importálja majd nagyobb számiban, hiszen a fejlődő országból származó autókra nem kell vámot fizetni — igv versenyelőnybe kerülhet a Trabanttal és a kis Pols­kival szemben. Mi lesz a maganimport­tal? Szinte semmi biztosat nem tudni. A vámtételek itt is emelkednek, a hírek sze­rint. Egyedül a katalizáto­ros, környezetkímélő kocsik, nak enged „zöld utat" a rendelet. Nem túlzás a meg­állapítás.: egyelőre teljes a zűrzavar a hazai autópiacon. R. G. Gyújtózsinór az információ, avagy Kinek ketyeg a kötvénybomba? A forint egy számjegyű inflációval jellemezhető bé­keidejében különböző elne­vezésű, de szinte tökélete­sen azonos feltételű kötvé­nyekkel bombázták a feles­leges készpénzzel rendelke­ző magyar állampolgárokat. A kibocsátási dömping 1986—87-re esett. A Duna­völgye Mgtsz, a Tisza Cipő­gyár, a Földesi Tojás, a Békéscsabai VT I., a Ma­lom II. kötvények lényegé­ben csak a lejáratban kü­lönböznek. A futamidő be­fejező éve rendre 1992 és, 1995 közé esik. A kibocsátó bank (válla­lat) állami garancia mellett két dolgot ígért akkoriban: 11 százalékos adómentes éves kamatot, illetve a köt­vény névértékének visszafi­zetését a lejáratkor, vagy részletekben. Ezeket mind­máig be is tartják. Egyet azonban nem ígért senki — igaz, nem is sikerült betar­tani —: hogy a 11 százalé­kos kamat mindvégig bom­ba üzlet lesz. Az csak ak­kor, a kibocsátás időszaká­nak — 6—9 százalékos hi­vatalos inflációs adatokkal megtámogatott — 6—9 szá­zalékos betéti kamata mel­lett látszott valamelyest üz­letnek. Mára kiderült, ezeket a kötvényeket tönkretette az infláció. Sokan mérlegelöd­nek egy ideje olyan érték­papírokkal a fiókjaiban, amelyeknek lejárata mond­juk 1995, és addig befekte­tett pénzük mindössze 11 százalékkal ketyeg. Miköz­ben ma minden valamire való bank legalább nettó 25 százalékot kínál éves szin­ten. S ha valaki szabadulni akar az értékpapírtól, meg­esik, hogy a tízezer forin­tért vásárolt kötvényéért csak 6800-at kínál valame­lyik pénzintézet. A bicsakló papírokat meg­támogatandó, számos ceg kamatprémiumot ad az ere­deti 11 százalékra: 4, 6,-9 százalékot. Ekkor természe­tesen megugrik a kötvény árfolyama is. A vergődő cégek azonban ilyen gesz­tust pem tehetnek, s néhány evig még használják a' tl százalékos — nagyon olcsó — pénzt. A közelmúltban figyelem­re méltó hirdetés jelent meg lapunkban: érte­sítjük a Komplett Ruházati Vállalat kötvénytulajdono­sait, hogy a kibocsátó 1990. december 28-ától beváltja az 1991, illetve 1992. évi törlesztőszelvényeket.. ." Mit jelent ez valójában? A vállalat valamilyen okból ném akarja tovább használ­ni a lakosságtól begyűjtött tízmilliókat alacsony kamat ellenében. Pedig megtehet­né, hogy a visszafizetésre fordított pénzt 30 százalek feletti kamatra kihelyezi, ami elég szép nyereség. Vi­gaszdíjul esetleg valameny­nyi kamatprémiumot fizet­ne. A bankarok szerint az — egyébként nem túl gyakori — idő előtti visszafizetésnek több oka is lehet. Valóban jól megy a cégnek, és az a néhány millió kamatkülönb­ség nem hiányzik neki any­nyira. Ilyenkor gyakorlati­lag megajándékozza a köt­vénytulajdonosokat, ponto­sabban nem növeli azok to­vábbi veszteségeit. Egy má­sik változat szerint minden átalakulás előtt álló cég igyekszik megszabadulni kö­telezettségeitől és tiszta lap­pal állni a megmérettetés, a potenciális vásárlók elé. Mint megtudtuk, a Komp­lettnél mindkét változat ér­vényes. Azt mondják, el­érték azt a célt, amire a lakosság pénzét kérték, és most nem használják to­vább. /Ugyanakkor — mégis­csak kereskedelemről van szó — természetesen átala­kulás előtt is állnak. Eltekintve most ettől a konkrét esettől, mit lehet mindehhez szigorúan ma­gánvéleményként hozzáten­ni? Irigylem azt a céget, amelyik millió forintokban mérhető veszteségeket vál­lalva, ezt a gesztusértékű lépést megteheti. Megértem, ha átalakulással kapcsolatos különleges érdekei ezt in­dokolják. Végül és utolsó­sorban nagyon irigylem azo­kat, akik egy ilyen lépésről a nyilvánosságot megelő­zően értesülnek, és felvásá­rolhatnak néhány marék, bankok páncélszekrényeiben porosodó kötvényt 80—90 százalékos arfolyamon. Ugyanez a gondolatmenet természetesen egy-egy vá­ratlanul odaítélt 6—8 száza­lékos mértékű kamatpré­miumra is ervényes. És még mondja valaki, hogy az in­formáció nem ér pénzt, sok pénzt . . , Kovács András Nmmv IŐMÍK) fii vételét Kocsival tilosban Inkább fizetnek? A képen — ha meg lát­ható rajta valami a nyom­dai átfutás után — valószí­nűleg egy népszerű sportág képviselője hagyott nyomot a sárban. A műfaj neve, amelyben jeleskedett:. auto­cross. A baj csak az, hogy a remek terepgyakorlatot nem valahol a városon kí­vül. hanem egy utcai zöld­sávon hajtotta végre. I Sokan jarnak a tilosban? Negyökrü Dezső, á közte­rület felügyelet vezetője sze­rint többen, mint amennyi­vel ók' elbírnak. Tavaly parkrongálásért 362 esetben, a helyszínen szabtak ki ösz­szesen 120 ezer 300 forint bírságot. A szabálytalanul várakozók közül 2494 autóst­motorost sikerült elcsípni, ők együttesen 848 ezer fo­rinttal gyarapították a kasz­szát Emellett még 9007 fi­gyelmeztetést is kiosztottak a közterület felügyelők — akik sokkal kevesebben van­nak, mint kellene. Ha lenpe rá pénzügyi fedezet, meg kéne duplázni a számukat. Most reménykedhetnek abban, hogy a gépjármüel­szállítások majd meggondo­lásra késztetik a „vagány" autósokat, akik eddig inkább kifizették az 500 forintos helyszíni bírságot. (Az ez­zel kapcsolatos rendelet má­tól megtekinthető az ügyfél­szolgálati irodában ) \y. P. tlwtes Kálmán felvétele No parking! Amennyire angoltudásom engedi, a fenti szöveg így fordítható: Tilos ta várakozás! De ha azokra a kocsik­ra gondolok, amelyek letaposnak füvet bokrot és virágot aztán, ha még pár csenevész facsemete is akad a környé­ken, akkor azokat is kitördelik, az idegén .nyelvű tiltás némi szabadsággal így is fordítható (az angolul tudók itt fordítsák el a tekintetüket olvassák el például még egy­szer „MANCZY" legújabb pihent poénját): Nincs park! Egy idő után legalábbis biztosan nem lesz1, ha azi autók — miként a népdalbeli hős tette a császár udvarával — rendszeresen fölszántják a zöldterületet, ami ilv mó­don eev idő után nem lesz zöld (legfeljebb a fölháborodott környékbeliek feje zöldül el a méregtől). Tudjuk, persze, nvt mondana erre az autós a volán mögül (sót: azt is tudjuk, mit mutatnai. Nincs elég par­kolóhely . . Ez biztosan igaz. de így meg élőhely nem marad. (nyilas)

Next

/
Thumbnails
Contents