Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 5. szám 1991. január 7., hétfő Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Hétvégi számolgatásak... Áremelések — Kötvén/bomba... — Milyen színházunk legyen? Á

rhullámtól volt tajtékos 1991. január hónapjának első hét végéje hazánkban. Ki indulattal, ki rezignáltán, ki reményvesztetten számolgatta, hogy a most bejelentett áremelc'sek után mire is futja a hirtelen még 15 százalékos fogyókúrára is fogott forintjai maradékából. Legtöbbünket az sem vigasztalta, hogy Németország és a Szovjetunió hírügynökségei is drasztikus áremeléseket jelentettek a volt KGST-tagországok egyes térségeiből. Sőt az sem, hogy a megszűnőben levő KGST VB moszkvai ülésén egy teljesen üj nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet terveit alapozták, külügyminiszterünk pedig Iránban keresett új kapcsolatokat. Mi egyre csak „elguruló" forintjainkat keressük, míg az öböl térségében a megbékélés lehetőségeit, Lengyelországban pedig a hét végén miniszterelnökké választott Jan Krzysztof Bielecki kormányának tagjait. Magyat—iráni megállapodások szó. A felek külön figyelmet fordítottak az Öböl-válság megvitatására. Iráni részről tudomásul vették, hogy magyar orvoscsoport készül a konfliktus övezetébe. Délután a magyar külügyminiszter előadást tartott az iráni parlament, a Madzslisz tagjainak a hazai változásokról és törekvésekről. A látogatás záróakkordjaként aláírták a külügyminisztériumok közötti együttműködési megállapodást és az új, kétéves kulturális csereprogramot. Az előbbi többek között intézkedik arról, hogy az iráni és a magyar külügyminiszter két évente találkozik egymással, helyetteseik pedig állandó érintkezési kapcsolatot tartanak fenn a bel- és külpolitikai témákról való konzultáció céljából. A kulturális munkaterv pedig a művészetek, a tudományok, az oktatás és a sport terén megvalósítandó együttműködést foglalja magában, kezdve az egyetemi csereprogramoktól a rádió, a televízió és a hírügynökségek közötti kapcsolatokig bezárólag. Szó van benne arról is, hogy elősegítik a Pető Intézet és a hasonló jellegű iráni intézmény kooperációját. (MTI) Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni köztársasági elnök vasárnap Teheránban udvariassági látogatás keretében fogadta Jeszenszky Géza külügyminisztert. A szombat óta Iránban tárgyaló magyar politikus átadta neki Göncz Árpád üzenetét, megerősítve az iráni főméltóság magyarországi meghívását. A csúcsszintű látogatásra még az idén sor kerül. A találkozón Jeszenszky Géza tájékoztatót adott a magyarországi békés átalakulásról, hangsúlyozva, hogy az kedvezőbb lehetőséget teremt az iráni—magyar kapcsolatok szélesítésére is. Az iráni elnök viszonzásul elmondta, hogy érdeklődve figyeli a magyar demokratikus rendszerváltás folyamatát, amelyet nagyra értékel és üdvözöl. A magyar külügyminiszter teheráni programjának második napja Isza Kalantari mezőgazdasági miniszternél kezdődött. Iráni részről ő a gazdasági vegyes bizottság társelnöke. A megbeszélésen tételesen áttekintették a gazdasági együttműködés gyakorlati területeit és bővítési lehetőségeit. Isza Kalantari a jövőbeli kilátások szempontjából kedvező körülményként említette, hogy mindkét országban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a magánszektor ösztönzésére. Akárcsak az előző napi külügyminiszteri találkozón, itt is felvetődött iráni olaj vásárlásának és magyarországi tárolásának (például a szovjet hadsereg által hátrahagyott tározókban) a gondolata. A mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy iráni olajszakértők utaznak majd Magyarországra a kapacitások tanulmányozására. Jeszenszky Géza és Ali Akbar Velajati vasárnapi zárótalálkozóján elsősorban nemzetközi kérdésekről volt Együttműködés - új alapokon A KGST Végrehajtó Bizottsága szombaton befejezett moszkvai ülésén elfogadta egy teljesen új nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet alapokmányának tervezetét. A dokumentum a KGST február 27—28-án Budapesten tartandó ülésszakán vitatják meg a tagállamok kormányfői. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, Magyarország állandó KGST-képviselője, aki egyben a moszkvai ülés elnöki tisztét is betölíötte, sajtóértekezletén egyebek között kifejtette; a KGST már régóta nem tudott választ adni sem a nemzetközi politikai és gazdasági realitásokra, sem pedig a tagországok belső átalakulására. Külön hangsúlyozta, hogy a KGST-i nem átalakítják, hanem egy teljesen új kormányközi Gyalog — Európába Parkolópályán az autópiac — Nézze csak meg, milliós autócsodákat kínálnak a piacon, miközben az emberek többségének a napi betevő is gondot jelent .— dohogott a minao egyik nvugdíjas ismerősöm. Valóban visszatetszőnek tűnik, a hatalmas áremelések idején és megélhetési gondok közepette az autókról írni, de mégsem haszontalan. Hiszen csak nálunk számít luxusnak egy tízéves Trabant, vagy valamivel fiatalabb Lada. Egy új kocsi pedig egyenesen főnyeremény. Vasárnap reggel az Etelka sori autópiacon eladóból és nézelődőből van bőven — vásárlóból szinte alig. Mindenki szabadulni szeretne az öreg kocsitól. A már napvilágot látott csillagászati benzinárak, a bevezetésre váró kötelező felelősségbiztosítás, a megduplázódó alkatrészárak, mindmind azt sejtetnék, hogy csökken a használt kocsik ázsiója, no meg az ára. Pedig nem így van. Mivel nem működik még igazán a piac, a hiánycikknek számító kocsik ára a csillagos égig nőtt. Az eladók malmára hajtja a vizet az is, hogy kiszivárgott: félmillió alatt aligha lehet majd az idén új, keleti kocsihoz jutni. — Mennyi a Trabant? — kérdem a paripa mellett toporgó árust. — Kettőszáznyolcvanezer forint. Négyütemű, null kilométeres, kombi. Higgye el, megéri, máshol sem kapja meg ennyiért. Kérni persze akármenynyit lehet. A vásárlóknak viszont nem tollas a háta, hogy madárnak nézzék ni — súgja utánam valaki, őket. — Jövőre leáll a gyár, az— Nem érdemes megven- után lőttek az alkatrésznek. Félmilliós csodák keletről, nyugatról — Kétszázötvenre tartom — mutat a gazdája a meggypiros, 6 éves Ladára, és a szeme sem rebben. — Nem sok egy kicsit? — Ahogy vesszük. Garázsban állt, alig használtam, valósággal új ez az autó. Nézze csak körbe nyugodtan. — Ha ilyen szuper, miért akar túladni rajta? — Tudja, itt a lakáshitelkamat a nyakunkon. Úgy döntöttünk az asszonnyal, inkább eladjuk a kocsit, ki(Folytatás a 3 oldalon.) Az a fránya 50 dollár Helyén a forint? szervezetet hoznak létre. Lényegesnek tartotta hozzátenni, hogy az új szervezet ugyanakkor a KGST jogutódjának tekinti magát. A mostani vb-ülés fontos eredményeként említette Kádár Béla, hogy a korábbi szokásokkal ellentétben ezúttal nem hagynak nyitott kérdéseket a kormányfői tanácskozásra, az alapokmány tervezetét valamennyi tagország képviselője elfogadta. A KGST és az új szervezet közötti alapvető különbségeket érintve a magyar miniszter elmondta; a megalakítandó szervezet modelljében, koncepciójában és működési technikájában is különbözni fog a KGST-től. Az új szervezetben már a nemzetközi kereskedelem szabályai, a piaci elvek fognak érvénye(Folytatás a 2. oldalon.) Január első — ráadásul csonka — hete igazán nem telt eseménytelenül. Szinte minden napra jutott nagyobb horderejű bejelentés. A benzinárba beépített adó erőteljes növelésére még kaptunk valamiféle magyarázatot, a kötelező felelősségbiztosítás tudatosítása már inkább kinyilatkoztatáshoz hasonlított. A forint leértékelésén már nem is értünk rá mérgelődni, hacsak azért nem, hogy azt a fránya 50 dollárt kiválthattuk volna a rendelkezésünkre álló néhány napon. Igaz, hogy egy kereten mindössze 4-500 forintot fogtunk volna ... s különben is, mire meghallottuk a hírt, már túl hosszúra nyúltak a sorok. Természetesen ez a legkevesebb. A nagyobb baj az, hogy ez a lépés önmagában 4-5 százalékos árszínvonal-növekedést okoz. Szerencse, hogy ez nem váratlanul jött, olyannyira nem, hogy ez a bizonyos százalék már része áz 1991re tervezett 30—35 százalékos inflációnak. Hosszú évek óta minden forintleértékelést az exportösztönzéssel indokolnak, elsősorban. Ami természetesen igaz is, a kiszállított termék, szolgáltatás dollárjaiért ezután több forintot kap majd a magyar cég. Az is megszokott érv, hogy a hazai árszínvonal-emelkedés miatt meggyengült forintot kell ilyen módon a helyére tenni. Feltétlenül új a leértékelés indokai között, hogy az idén már 90 százalékban liberalizált import mellett szükségesnek látszott a behozatal megdrágítása, védve egyúttal a szerényebb hazai termelés versenyképességét. Mindeközben újabb nagy lépést tettünk a forint konvertibilitása felé, hiszen szűkült a hivatalos és a feketepiaci valutaárfolyamok közötti különbség. Hogy ez a továbbiakban is ilyen szúk marad, arról már koránt sincsenek olyan sokan meggyőződve. Elkeseredésre nincs ok; a magyar gazdaság eddigi legnagyobb külkereskedelmi mérlegaktívumát produkálta az elmúlt évben, és még a leértékelt forint is a legkeményebb valuták közé számít Közép-KeletEurópában. (kovács) Befektetésösztönzési Alap Másfél milliárd, támogatásra Elsősorban vidékieknek Valószínűleg már februárban kaphatnak támogatást a Magyarországon működő vegyes vállalatok a Befektetésösztönzési Alapból — mondta az MTI munkatársának Bándi Kund, a Befektetési és Kereskedelmi Fejlesztési Ügynökség befektetéspolitikai főosztályának osztályvezetője. Az alap felhasználását szabályozó kormányrendeleten a szakemberek most végzik az utolsó simításokat és öntik végleges formába a jogszabályt. Ám az már ismeretes, hogy a támogatásra mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre, ugyanis a nemrégiben lezajlott költségvetési vitában ennyit hagyott jóvá az Országgyűlés. A tervek szerint a támogatásból az alapvető infrastrukturális fejlesztéseket lehet finanszírozni. Vagyis a külföldi tökerészesedéssel működő vállalatok beruházási költségeihez az állam a kommunikációs és közmű-, valamint az úthálózat kiépítésével kíván hozzájárulni. Bár a lehetőségek igen szerények, mégis a szakemberek úgy ítélik meg. hogy e másfél milliárd forint is segítheti a külföldi tőke Magyarországra csalogatását azáltal, hogy elsősorban a vidéki székhelyű cégeket kívánja támogatni. A támogatás mértéke — amelyet az elképzelések szerint nem kell majd visszafizetnie a felhasználónak — nem haladhatja meg az összberuházás 10 százalékát, s feltétel továbbá az is, hogy az alaptőke összege nagyobb legyen 200 millió forintnál. Emellett Befektetésösztönzési Alapból igényelhető segítség a betanulási költségek finanszírozásához is. Ám ezt a támogatást a cégeknek vissza kell téríteniük egy-két év türelmi idő közbeiktatásával. Bándi Kund rámutatott: jelenleg hazánkban mintegy 5000 vegyes vállalat működik, s közülük a szakemberek elemzése szerint mintegy 40-50 pályázhat sikerrel a támogatásból való részesedésre. A tényleges támogatást azonban feltehetően csupán mintegy tucatnyian kapják majd meg. Mindenekelőtt azok a vállalatok számíthatnak sikerre, amelyek világszínvonalú technológiát — híradástechnikát, elektronikát, biotechnológiát vagy autóipari tevékenységet — honosítanak meg Magyarországon. A pályázatok elbírálásánál nemcsak az érdekelt minisztériumok véleményét kérik ki — a tárcaközi bizottságon keresztül —, hanem az önkormányzatokét is. A Befektetésösztönzési Alap működését szabályozó kormányrendelet várhatóan néhány héten belül megjelenik a Magyar Közlönyben.