Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

38 Hirdetés 1991. január 5., szombat HRejtvény Remekírók DM1 mqgqzín MEGJEGYZÉSEK KIRÁLY SÁNDOR • VÍZSZINTES: 1. 1 eres Peter Kossuth-díjas író gondolaiának el só része lzári betűk S. E. 14. A völgy irányába száguld. 15. Azonos hőfokon végbemenő folyamat. 16. Női nev. 18. Falatozó. 19. Házőrző állat. 20. Az utolsó Árpád-házi fejedelem. 21. Fogyasztásmérő eszköz. 24. Barázdabillegető! 25. Az oxigén régi neve. 27. Annál messzebb. 28. Ormányos trópusi állat. 30. A Magyar Hírmondó szerkesztője (Mátyás). 31. Tágas helyiség, névelővel. 34. Ellentétes kötőszó. 35. Betű kiejtve 36. Idegen nÖi név. 37. Készül a levél 40 JászNagykun-Szolnok megyei község 42. Ókon germán népcsoport tagja. 43. Szerep A varázsfuvola c. Mpzart-opcrában. 44. Német hanglemezmarka 45. Napszak, röviden. 46. Koiorekban van! 47 Váráról ismert zempléni község lakója. 49. Bukkanó eleje! 50. Kelt tésztából készült sütemény. 53. Magyar származású olasZ szobrász (Amerigo). 54. Szekrény része, névelővel. 56. A bór, a nitrogén és a kálium vegyjele. 57. Alsóbb szervhez intézett levél. 60. Elókelóskődó. 61. Korjclzó rövidítés. 62. Sapienti ...fa bölcsnek elegendő (Sat). 63. Alekszej Tolsztoj müve. 65 Móricz Zsigmond regénve 68, Fíiggó zárszerkezetek 69. Napkutató USA-beli müholdcsatad. FÜGGŐLEGES: . A gondolat befejező része (zárt betűk: E. Ó, K). 2. Tatjána énekli az Anyegin c. Csajkovszkij-operában. .3. Famintázat. 4. Közel-keleti magaslat. 5. Ez a hal nem hal. 6. Jeladásra használt eszköz. 7. Fordított kettős betű. 8. Színes darab! 9. Kerek szám. 10. Táblázatos kimutatás része. 11. Teniszjáték kelléke. 12. Irányt jelző igekötó. 13. Béka a Muppet-showból. 17. A Korán egy fejezete. 22. A túloldalra pottyanó. 23. ...Bienkopp; Strittmatter regénye. 24. Bútorrugó. 26. Kínai város névváltozata. 29. Csattanós, tréfás történet. 32. Férfinév. 33. Két csúcs neve a Zempléni-hegységben. 36. A közelebbi (két szó). 38. Alba ...: Székesfehérvár latin neve. 39. Heves vérmérsékletű, haragos. 41. F.lökelöskodó. finomkodó. 42. Kereskedelmi egyesülés tormája. 44. Ógörög városok piactere 48. Becézett nói név 49. Fedőlap. 51. Ellenszenves. utálatos. 52. Finn szigetcsoport a Baltitengerben. 55. Egy Veszprém megyei község lakója. 58. Iskoláiról híres angol város. 59. Kortárs színműíró (Ferenc). 62. Francia váltópénz volt. 64. Teknóbclsó! 66. Néma Kati! 67. Kicsinyítő képző. 68. Kínai hosszmérték. NAGY BALÁZS Beküldendő a vízsz. 1, é,s a túgg> 1. sz. sorok •megfejtése Érzelmes struktúrák .1 • ... SZEGEDI KIÁLLÍTÁSÁRÓL ..Kend a lelke mindennek" , (Népi szólás) Míg megvilágosul gyönyörű képességünk, a rend..." (József Attila) „A szabadság csak a rendből szárnyalhat" (Egy középiskolai dolgozathói) ' Harminc év termésének keresztmetszetet hozta el szülővárosába Király Sándor, aki az első művészeti impulzusok után, közel negyven éve intett búcsút Szegednek. Az életmű Ivarom évtizedes íve a Képtár három szintjén nemcsak impozáns, nem csüpán tanulságos, de rendkívül élményszerű is. Mindenekelőtt a pályakép fejlődésének belső logikája ragadott meg. az a töretlen és törvényszerű spirál, a művész és művészet belső fejlődését reprezentáló logika, mely legszembetűnőbb jellemzője a pályaképnek. Tudjuk, hogy Király Sándor a színelmélet és színdinamika oktatója az Iparművészeti Főiskolán, hogy megannyi morális munka tervezője, hogy tudományos kutatója a színelméletnek, hogy teoretikusa az építészet-, a design színproblematikájának. Itt most mégis elsősorban az alkotó művész jelenik meg. a gondolkodó és tervező, a programokat kipróbálóes érzelmeit sem titkoló képzőművész. Három, többé-kevésbé időben, kifejezésmódban es alkotói programban is jól elkülöníthető szakaszra bontható az eddigi életmű. Az első álkotoi korszak a hatvanas évekből datult . s Mondriun szellemében született. a hetvenes évek alkotásainak szellemi inspirátora a bartóki modell. míg a legutóbbi évtized számítógépes kísérleteinek távoli inspirálója J. S. Báclv. Mindezen példákról, kapestdódási pontokról, szellemi tapadási lehetőségekről maga Király Sándor is őszintén vall: emléklapot állít mindhárom szellemóriásnak. liommage a Pici Mondriun. A konstruktivizmus kiemelkedő személyisegéről, a „pozitív misztika" és a „képi matematika" atyjáról írta Sehoenmaekers: ..A kepi matematika az alkoto igaz es módszeres gondolkodása, míg a pozitív misztika így tanítja az alkotás törvényeit: most megtanuljuk, hogy a valóságot képzeletünkben konstrukciókra fordítsuk le. amelyeket az ész ellenőrizhet. abból a célból, hogy ugyanezeket a konstrukciókat később a: .adott' természeti valóságban felfedezzük. es így behatoljunk a termeszeibe a képi látomás eszközeivel. " Valószínű, hogy Király Sándor tájélményeinek sem ilyentén alakultak volna festői megfogalmazásai, ha már a pálya kezdetén nem vágyott volna többre az éppen elhaló szocre- ' álnál, a mindig érvényes posztimpresszionizmusnál vagy a fölsejló neonaturalizmusnál. De első tájvázlatai. természeti élményeinek leképezései többet szerettek volna enncl. Az öreg kikötő mediterrán világát vonalak sűrusödésével-ritkulásával. a vonalrendszer vizuális vibrálásával igyekezett elérni. Háztetők és utcaképek kubisztikus tömbjeire figyelt az impressziók és részletek helyett. Lehet, hogy budai házat, visegrádi hangulatot, nógrádi tájrészletet lehet hagyományos módon festeni, de Budát. Visegrádot és a nógrádi ..táj egészének summáját aligha. Király Sándor megpróbálta, s a lényegre tapintva sajátos rendjét, és esszenciáját sikerült megragadnia Buda' történelmi-építészeti struktúrájának. kék-sárga ..szivárványos" világának. a Városkép hasonló rendje-'nek es a szürkék-rózsaszínek atmoszferájanak. a Nógrádi táj hullámzó formáinak es sárgákkal-okkerekkel száguldó színeinek. Határpzoit és következetes festői program-• ez. Előlegezi mindezt a Győri látkép kubista foltjait összefogó vörös'vonalhálója. A nagy tábláknál mintha ezek a határozott, geometrikus vonalak sokszorozódnának egy sajátos festői lencserendszer segítségével. Hatásos, dekoratív és monumentális élmények ezek a szintetizáló alkotások. Ennek a kubista kísétletektöl a konstruktivi/mus.tiszta képletei felé közelítő korszaknak jelentós vállalkozásai az absztrakt kompozíciók — melyek méginkább éreztetik a Mester hatását — és a pályaszakasz művészi törekvéseit összefoglaló nagyméretű kép. a Kompozíció fekete-fehérben című. melv már alig emlékeztet a konkrét élményekre. a valós formavilágra — öntörvényű rendbe és fehérek-szürkék-feketék belső törvényszerűsége alapján szerveződő struktúrájává szervezi a festményt. liommage u Bartók Béla A hatvanas évek végén tett erdélyi utazás minden bizonnyal sorsdöntő Király Sándor számára. Primer valóságában találkozott az itthon jószerével csak múzeumokban, vagv népművészeti boltok.negédessé .átformált kínálatában látható folklórral. Azzal a bizonyos ..tiszta forrással", melyről Bartók írja: ..Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré kovácsolásának eszméje" — majd hogy az inspiráló forrás lehet német, román, szlovák. török, bolgár vagy magyar. ..csak tiszta legyen az a forrás". Hát ezek a tiszta források döbbentették rá az alkotót véglegesen, hogy a geometrikus ábrázolások gyökerei egy töröl fakadhatnak, s szimbólumértékük is hasonlatos, legyenek á/ok az indián művészet elemei, négér motívumok vagy erdélyi hím/^tpmták. faragásdíweki Mi ezeknek a népi elemeknek á lényegé? Mindenekelőtt fantasztikus Stilizáciös képességük, s ami ezzel törvényszerűen együtt .jár. jelképalkotóerejük. Rendszerszerűén, folytathatóan. természetes struktúrájukban idézik fel egv nép szellemi kincseit .'gondolkodásmódját, világképét. hovatartozását. Éppen ezért nagyon alkalmasak ezek az elemek, motívumok az újragondolásra, újraértékelésre. ezért kimeríthetetlenek e forrásvidékek. Király Sándor nem az indigó-szerű átvételt választotta, hanem az élmény hatására arra tett kísérletet, hogy a népi szellemi és ábrázolóművészeti kincs alapcle: meir felhasználva továbbépítse ezt a rendet. Egy-egy jel. motívum, szimbólum felhasználásával olyan általános ábrázolásbeli problémákat vizsgált. mint a mozgások, ismétlődések. metsződések, szimmetria cs aszimmetria, variációs lehetőségek, pozitív-negatív viszonyok stb. S mindezt színkultúrájának teljes yértezetében. a legadekvátabb alkalmazásával. Akadnak Vasaíelvs hatások . de Királynál ezek a struktúrák mindig tartalmasabbnak, nemzeti jellegűnek és cppen ebből addóan eredetinek tűnnek. Legmagasabbrendú példája ennek a korszaknak a kárpitként megjelenő Bartók-emlékezés és a szintén népi gyökerekből . európai szintézist teremtő Életfa-gobelin. (A pompás textilek kivitelezője Király Ilona.) Sejthető, hogy a hetvenes évek ez irányú kísérletei nem fejeződhetnek be. a következő lépes szinte már kötelező. liommage a Bach. Hogy kerül a Csizma az asztalra? Bach. a barokk zseni egy magyar művész nyolcvanas evekben készült alkotásainak jellemzőjeként? Pedig nem véletle, nüj. mégha szokatlan megközelítésben is. Király Sándor a'rrtngyar népművészet. díszítő íríűVésZot elemeinek (ehdszerszerű felhasználásával .eljutott a kinetikus formaalkotásig,' a számítógépbe táplálható rendszerek képi kísérleteiig, pszeudó-variációkig. Egy-egy elem-szinte összes variációs lehetőségeit vezérelhetjük a számítógépek segítségével. Két különös nvelv vibrálóan izgalmas találkozása: a népművészét századok alatt letisztult jeleivel új struktúrákat épít a számítógép. Olyanokat. melyekre az ecset es a rajztoll már képtelen lenne . A számítógépes alapformák olyan csipkefinomságú rendszerekké állnak össze, amelyekre csak Bach szerkezetes korálljai és gazdag fugái emlékeztethetnek. Azok a zseniális zenei textúrák. melyek itt egv sík lapon fantasztikus gazdagságban, finom tónusokkal jelennek meg. Szinte zenélnek, de zenei élményeket mindenképpen ébresztenek a nézőben. Ugv tűnhet, tisztán logikai rendszerek jeleníthetők meg ezzel, a még számos feltáratlan lehetőséget rejtő vállalkozásban. s mégsem. Igencsak érzelmesek ezek a kompozíciók-. Éppen attól, hogy ember áll mögöttük. Egy alkotó ember, akinek érzelmei és indulatai is vannak, nemcsak hűvös logikája. Ezek az érzelmek mindenekelőtt színeiben öltenek testet, hol erőteljes, határozott, jelképi erejű színekben, hol finom tónusokban. kompleménteritásban. ellentetekben. aláfestésekben, kísérő hangulatokban. zenei tételekben. A tárlat katalógusában felteszi a kérdést Fábián László: mit tud ez a festészet, hogyan járul hozzá világképünk formálásához, miként környezetünk szellemi alakításához?' Talán nem Iwwlvont okoskodásnak, ha elsődlegesen együttlélegzó analitikus és szintetikus karakterére hívjuk föl a figyelmet: Király alkotói habitusához a Goethe-i modell áll a legközelebb, amelyben a művészi valóságfogalom egyértelműen az analízisben mutatkozik meg. ami egyúttal az alkotás origója is. az alkotói kiteljesedes, a mű maga viszont érzelmi és gondolati szintézisben születik meg. tehát ettől a pillanattól fogva egy szubjektív valóság maszkja terül rá a naturális lényegre. Esetében ez a maszk éppen a geometria. no de ki állítaná, hogy a geometria törvényei önkényes, s. valóságtól elrugaszkodott kánonok?" TANDI LAJOS