Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5., szombat A helyzet 3 " »: Hl ÉL* Z&t V- ** tv.* - --A Hgg., V áig! SSsSSSKTS 4' • í C yenes Kálmán felvétellé Tonnák és védőárak Az Agóra piaca A zöldértek korántsem a zöldség-gyümölcs forgalmazásából élnek. A boltba szállítás csak egy a feladatok közül. Az exportra menő friss és feldolgozott termékek sokkal nagyobb súllyal esnek a latba. Emellett egv egész sor ipari tevékenység biztosítja a megélhetést. A megyei vállalat, mely újabban az Agóra Zöldért nevet vette fel, kiskereskedelmi bolthálózattal rendelkezik, s üdítőt éppúgy gyártanak, mint hypót. Tápai Károly kereskedelmi igazgatót arról kérdéeztem. vajon megmaradt-e még valami a korábban ellátási felelősségnek nevezett kötelezettségből. — Ez egy igen aktuális kérdés. Az agóra név piacot jelent, a zöldség-gyümölcs szakmában alakult ki hazánkban először a piac, a szabad ár régóta megszokott fogalom. Az ellátás felelőssége nem adminisztratív, inkább lelkiismereti. Tavaly még élt a téli tárolás pályázati rendszere. A megyei tanács vállalkozót keresett a télj lakossági ellátás biztosítására. Mi 2 ezer 820 tonna burgonyát és alapvető zöldségféléket, almát tároltunk erre a célra, melyért kilónként 1 forint 50 millér költségtérítést és 6 millió forint kedvezményes hitelt kapunk. Mindez arra elég, hogy talán nullszaldóval zárhatjuk ezt az ügyletet. Ez a mennyiség elegendő a megrendelések korlátozás nélküli teljesítésére. — Araik? — Mérsékeltek, a piachoz igazodok. A nagyobb menynyiségen akarjuk megnyerni a hasznot. — Ez nagyon szép, de megfoghatatlan. — Egyértelmű bizonyíték, hogy a tizenegy zöldért közül egyedül nálunk nőtt a lakossági értékesítés. — Vgy tudom, hoztak be olcsóbb lengyel burgonyát is, nem termett elég a környéken? — Azt a 280 tonnát választékbővítésnek szántuk, elsősorban a közületeknek ajánlottuk. Talán ez az olcsóbb krumpli jobban belefér az ételkalkulációkba, s van is valami a tányéron. — A termelőket bizonyára nagyon érdekli, mennyi zöldség-gyümölcs felvásárlására számithatnak. — 70 ezer tonnára saccoljuk. Ez valamivel több mint tavaly. A legfontosabb tételek a 30 ezer tonna vöröshagyma és a 8 ezer tonna paradicsompaprika. Ipari hátterünket erre építettük ki. A szárítás, mélyhűtés, friss kikészítés után e termékek 95 százaléka nyugateurópai vevőkhöz kerül. — Le is szerződtek rá? — A mennyiségi egyeztetésig jutottunk el. Védőárakat kívánunk megadni, a tényleges felvásárlási árat a szezon előtt alakítjuk ki. Sajnos, a költségnövekedést okozó drágulásról, exporttámogatásról á mai napon még nincsenek konkrét számaink. A védőárakhoz is kell valami támpont, ezért késlekedünk. T. Sz. I. \ , ; Élelmiszer-ipari Főiskola: a BID-úton járni lehet Értékes „klubtagság" Úgy harminc esztendővel ezelőtt texasi központtal alakult a Businesö Initiative Directions világszervezete. Célja akkor is, akárcsak ma, az volt, hogy a fejlődő országok intézményeinek érvényesülését segítse a kialakuló piacgazdálkodásban. Nemcsak pénzzel, hiszen a bepumpált pénz nem mindig életelixir, hanem egy jelképpel, amelyről az illető cég fejlett országokbeli partnerei bizton felismerhetik a megbízható üzletfelet. A kapott embléma, mint az évek során kiderült, sokkal hatásosabb az egyszerű anyagi segítségnél. Kapcsolatokhoz juttat. Az egész világszervezet úgy működik, mint egy nagy nemzetközi klub. Mivel valamennyi fejlett országban BID-központok állnak. ha a jelvénnyel rendelkező „klubtag" valamelyik országban üzleti partnert keres, a központokon keresztül ajánlatokat kaphat. Ami némely cégnek hónapokig tartó partnerkeresgélés, és puhatolózás, az a tagoknak egy egyszerű telefaxlevél kérdése. Az sem mindegy, hogy a nyugati cégek által elismert embléma a bizalom kulcsa is, hiszen a tagintézmények kiválasztása szigoKevescn tudják, hogy ez az embléma mit jelent, s talán még kevesebben, hogy Szegeden egyetlen intézmény, az Élelmiszeripari Főiskola viselheti levélpapírján, illetve kiadványain. Birtokosa egyben egy büszke cím birtokosa is, mely magyar fordításban valahogy így hangzik: a piacgazdálkodás kiváló úttörője, minőségi kezdeményező; a nemzetközi céghálózatban talán a hazai „kiváló áruk fóruma" védjeggyel azonosítható. Es van még egy jellemzője: nem akárhogyan lehet megkapni. GOLD STAR FOR QUAÜTY rú mércével történik. Az egyes régiók BID-képviselői folyamatosan információkat gyűjtenek a felvételre javasolt, vagy jelentkező cégekről. Számba veszik a kezdeményezés fontosságát, szakmai minőségét, valamint a hosszú távú működés garanciáit. Mindezt számitógép dolgozza fel, és ad statisztikai rangsorolást. Csak a rangsorban első 10—20 cég kap felvételt. Mielőtt bárki azt hinné, hogy az Élelmiszer-ipari Főiskola Pilátusként került a Crédóba. dr. Dinya László főigazgatót idézzük, aki elmondja a „Crédóba-kerülés" előzményeit. — Életemben először Dublinban láttam az emblémát, mikor a főiskola ir partnereinél jártam az ottani egyetem menedzserképző szakán. Elmondták. hogy az egyetem 17 évvel ezelőtt, 1973-ban kapta, Írország Közös Piachoz való csatlakozása idején. Akkor az írek Ugyanott tartottak a piacgazdálkodás kialakításában, mint most Magyarország. Azt hiszem, mi a pár éve folytatott intenzív külkapcsolát-keresésünknek, s vállalkozási politikánknak köszönhetjük a tagságot. Ír— magyar vállalkozásunk a posztgraduális menedzserképzés beindítására, tavalyi kilenc nyugati egyetemmel kötött együttműködési szerződésünk, valamint az ezekkel az egyetemekkel közösen megpályázott alapítványok (TEMPUS, FARE, ERASMUS) sokat nyomtak a latba. Partnereink javaslatot tettek felvételünkre, így történt, hogy az elmúlt év októberében, mint a menedzsermarketing tanszék vezetője, örömmel vettem át Madridban Malcolm Praeger elnöktől a BID tagságot jelképező szobrocskát. A főiskola számára az elmúlt év a „vetés" időszaka volt, •most már jöhet az eredmények „betakarítása". Az Élelmiszer-ipari Főiskola vezetési programja meghirdette, hogy jelen körülmények kőzött nincs más választás, az intézménynek Vállalkoznia, üzletileg terjeszkednie kell, ha el akarja kerülni az anyagi források beszűkülését. A BID egy út, melyen járni is lehet, nemcsak bukdácsolni. Panek József Nem kell mindig Stradivarí Abszolút hallással született, de nem volt csodagyerek. Memóriája is kitűnő, bármelyik húsz évvel ezelőtt tanult darabot bármikor le tudja játszani. Mellesleg 200 művet tud kívülről. Volt olyan időszak életében, amikor egy hónapban harmincöt alkalommal lépett közönség elé. Ma már megteheti hogy nem vállal el minden koncertet. Nemrég például megkönnyebbülve értesült róla, hogy elmarad egy spanyol turnéja, így a karácsonyt a családjával tölthette. Pedig nem könnyen indult. Mert, mint mondta, későn érő típus. Viszont amilyen lassan, olyan biztosan haladt eddigi pályáján előre Az Akadémiai Nagydíj és a Cziffra-alapítvány díjának tulajdonosa. A Weiner Leó Kamarazenekarral járja Európát s véleménye szerint a művész a porondon születik. Szecsödi Ferenc hegedűművészről mindezt tegnapelőtt este a Kossuth rádióban hallhattuk, ahol Polgár Gyula beszélgetett a szegedi konzervatórium tanárával.- A műsor fcíme A művész és hangszere volt így Szecsődit a stúdióba két hangszerkészítői barátja is elkísérte. Sebők Miklós a hegedű-, Daróczi Péter pedig a brácsakészítés mestere, ök arra is vállalkoztak, hogy félkész hangszereket mutassanak be a rádióban. Sebők Miklóstól megtudtuk, minden valamirevaló hangszerkészítőnek vannak, titkai, melyeket senki ember fiának sem árul el. Szecsödi Ferenc viszont elárult egy titkot: a jó hegedűsnek nem kell feltétlenül Stradlvarin játszania, hogy igazi élményt nyújtson a hangverseny hallgatóságának. O például szabadtéri koncerten Sebők Miklóstól ajándékba kapott hegedűjén játszik legszívesebben. (pacsika) Szabotázsbiztos védelem Vadorzók és beépített szekrény Néhány éve szinte még csak a moziból ismertük, mára Szegeiden is kínálati piac alakult ki a vagyonvédelem és a biztonsági szolgáltatások területén. A 3 S Szervjz az elsők között kezdte, sok mindent próbált, egyensúlyozott a paragrafusok útvesztőiben, azután lassan elfogadtatta magát. Vagy a világ változott ügy, hogy szolgáltatásaikra — beleértve az összes hasonló szervezetet — egyre több a vevő. Talán ez a megnövekedett igény késztette őket arra, hogy a sok részfeladat, egyedi és egyszeri szolgáltatás után valami egészen újba kezdjenek. A közelmúltban szorosabb kapcsolatba kerültek egy amerikai és egy svájci biztonsági szolgálattal. segítségükkel az eddigi megoldásokhoz nem hasonlítható komplex vagyonvédelmi rendszerrel jelentkeznek. A technika olyannyira új. hogy három hónappal ezelőtt még a COCOM-listán szerepelt. Lényege, hogy kikerüli az eddig alkalmazott telefonos riasztást, és rádiófrekvencián adja le a jelzéseket. Azzal is dicsekednek, hogy a berendezés abszolút szabotázsbiztos. Ez azt jelenti, hogy bármilyen fizikai jellegű károkozást, rádióhullámos zavarást riasztási jelként értékel, illetve továbbít a rendszer. Egyébként öszszesen 236-féle jelet tud megkülönböztetni, és riasztásként érzékelni, vagyis, a hagyományos ablaknyitás, elmozdulás mellett a mágneses tér változását éppúgy figyeli, mint a klíma, a hómérséklet vagy a páratartalom alakulását. Ebből mindjárt az is következik, hogy nem csak a hívatlan latogatók ellen ajanljak rendszerüket. hanem nagy értékű berendezések (számítástechnikai központok, laboratóriumok), vagy éppen technológiák (élelmiszer-ipari üzemek) védelmére is alkalmas a telepítendő új hálózat. Természetesen az átlagpolgárt elsősorban lakása, hétvégi háza vagy autója biztonsága érdekli. A 3 S által kínált rendszer néhány plusz átjátszóval a Szeged környéki területeket, a „Sárgát". illetve Sziksóstót is lefedheti. Az alapelv, hogy egy lakásba vagy a hétvégi házba felszerelnek háromnégy érzékelót. Bármelyik mozdul, egyedi frekvenciájú rádióhullámok értesítik az alközpontot, s az továbbítja a jelet a központ felé. Mielőtt azonban ezt megtenné, rákérdez a többi alközpontra, hátha csak légköri jelenség okozta a riasztást, s akkor mindenütt hasonló a kép. Tulajdonképp ez az alsóbb szintű kommunikáció teszi különlegessé a •rendszert. nej meg az, hogy zavarás esetén automatikusan át tud állni egy új -frekvenciára. (Természetesen ezt is csak a kötelező körbekérdezés után.) A központi számítógép képernyőjén a riasztással egy időben megjelenik, melyik hétvégi ház, lakás ablakán igyekszik befelé a hívatlan látogató. Ilyenkor a szolgálat azonnal a helyszínre indul, «t bár csodákra nem képes, a beépített szekrény eltávolítását mindenképpen megakadályozhatja. A legkisebb központi egyseg 16 jelet tud fogadni, és ez gyakorlatban négy lakásra osztható. így a költségek — emelkedő színvonalú szolgáltatás mellett — nem magasabbak a hagyományosnál. A legnagyobb plusz a hálózat felállítása utáni folyamatos szolgálat lesz. Vagyis, munkájuk nem ott végződik, hogy megszólal a riasztó, hanem a helyszínen, ahol szigorúan a jogszabályok lehetőségein belül intézkednek. Az alkalmazottak kiképzésének érthetően ez volt a legérzékenyebb pontja, hiszen pofozkodni bizonyos fizikai adottság mellett bárki megtanítható. míg szalonképes beavatkozashoz egyéb képzettség is szükséges. A komplex szolgáltatásba az is beletartozik, hogy együttműködnek a tűzoltósággal, a mentőkkel, a rendőrséggel. Biztatóan alakulnak kapcsolataik a megyei tűzoltó-parancsnoksággal. A rendőrséggel legutóbb éppen akkor „találkoztak", amikor december 21-én egy vadásztársaság megbízása alapján fegyveres bűnözőket — régóta sikeresen működő vadorzókat — fogtak el, é> adtak át a hatóságnak K A. Nyolcszáz év szegedi építészete Lapunk állandó külső munkatársa. Bátyai Jenő tudomány- és technikatörténész rvem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megírja Szeged építésének történetét 1183-tól egészen 1983-ig. A nyolc évszázad áttekintéséhez számtalan adatot gyűjtött össze — 106 gépelt o(> dal terjedelmű tanulmányához 93 tételes forrásjegyzék kapcsolódik, s a mellékletekben felsorolja Szeged műemlékeit és műemlék jellegű épületeit is. Mi férhet bele egy tanulmányba 800 esztendő építészettörténetéből? A visszatekintés III. Béla király 1183ban kiadott oklevelének említésével kezdődik — ekkor emelték Szegedet városi rangra —, és sorolja a tanulmány az évszázadok jeles szereplőit és épületeit. .. A szerző — bár építéstorténetről ír — nem tagadja meg önmagát: ahol csak lehet, igyekszik szót ejteni a kor ipari, mezőgazdaság', ke reskedelmi fejlődéséről i.t. Es ezek a kitérők nem feleslegesek, hiszen egy város kiépülésének első feltétele minden időben a gazdasági felvirágzás. A tanulmányból megtudható például, hogy Szeged csak 13 évvel maradt el New Yorktól — legalábbis a villanyvilágítás bevezetésének dolgában. A világon elsőként New Yorkban. 1882ben világítottak villannyal — és ugyanebben az évben már Temesvárott is! ..Szegeden 1895. október 31-én gyulladtak ki az elsó villanyegók a Széchenyi téren" — írja Bátyai Jenő. Persze a hangsúly azért nem tolódik el: nevek, évszámok, események — az egyelőre még csak kézirat formájában olvasható munka tömérdek adat összegyűjtésével és rendszerezésével ertékes része helyismereti irodalmunknak. A tanulmány kiadását már tervezi a Magyar Építőművészek Szövetsége. Az anyagot Snopper Tibor okleveles építészmérnök lektorálta. Nyilas Péter Borgőzös tréfa? Fenyegető föliratok i Az új év második napjára virradó éjjel történhetett, hogy festékszórókkal fölszerelkezett egvének láttv gatták meg az MSZMP Csap utcai és az MSZP Csongor teri székházát Másnap az arra járók a kovetkezó föliratokat olvashatták a falakon: ..Hala! a voros kutyakra!" Az. MSZMP-házra — m.vel a Csap utca ás a Május 1 utca sarkán áll — két 70-80 centiméteres betűkből alló fölírat is került. így mindkét utca felöl olvasható. A Csongor téri MSZP-épület portálja üvegezett — a vörói színnel irt szövegből a szomszédos helyiséget bérlő zavarszűrő állomás ablakára is jutott. Mindkét párt följelentést tett a rendőrségen. A tetteslek) ismeretlen(ek), miként az indítékokra is nehéz, ép ésszel elfogadható magyarázatot találni. Otromba, borgőzös tréfa lenne? Remélhetőleg; csak ennyi. Bár az: éjszakai jelszófestés hagyományait ilv módon fölelevenítek nemcsak úgy vaktában működtek: kiválasztották a „megfelelő" épületeket . . . A rendőrség keresi őket Ny. P. I