Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. január 31., csütörtök A helyzet 3 Sándorfalván A kiskertesek sem adóznak Cjkeletű számtanpéldák többismeretlenes egyenle­teivel viaskodunk mosta­naban. Számolunk, kalku­lálunk mi van és mi len­ne ha alapon — a „meg­oldás", a végeredmény pe­dig egyre több költségve­tésben mínusz — és szo­rongás, idegesség: félelem minden újabb ránk lesel­kedő, s ránk rótt teher­től. Sok egyéb életszínvonal­nyűvő tényező mellett a he­lyi adóktól. Aminek kiveté­sére törvénnyel hatalmazták fel a helyi önkormányzato­kat — egyszeriben „mumus­sá" változtatva őket. A jog­szabályok ugyanis az átlag­polgár fizető- és tűrőképes­ségét jóval meghaladó adók kivetését is lehetővé teszik. S az „adóalany" magát ki­szolgáltatottnak érezve vár­ja, él-e, akar-e élni a lehe­tőséggel az őt képviselőtes­tület. Aminek helyzete a legenyhébb minősítéssel il­letve is fonák: ha érvényt akarna szerezni a törvény­nek, választóit sújtaná. Te­szi-e? Sándorfalván a képviselők legutóbbi tanácskozásukon úgy döntöttek, nem teszik, nem vetnek ki újabb helyi adókat a község lakóira, il­letve a hatarukban levő kö­zel ezer kiskert tulajdonosá­ra. Ügy vélik, hogy a tör­vény adta új lehetőségekkel kiróható adókkal nem lehet, nem szabad fokozni a la­kosság terheit. Hitelekkel túlterhelve — Amelyek — Kónya Jó­zsef polgármester szerint — már igy is óriásiak. A csa­sarcolva. Ez viszont nem többletbevételt hozna az ön­kormányzat szamára, ha­nem a lakosság haragjai, il­letve egy csomó pluszmun­kát, azzal való vergődést, hogy behajtsák az adókat. Csak a nem fizetők száma növekedne, felszólítási, letil­tási ügyekkel kellene foglal­kozni. S mit lehet tenni az­zal, aki nem fizet, mert nincs neki miből? És kinek lenne haszna abból, ha a pluszadót kinyögő, befizető polgár szociális segélyért ko­pogna kérelmével a polgár­mesteri hivatalban az adó­csoport melletti másik aj­tón? Már így is egyre töb­ben szorulnak szociális tá­mogatásra. Hogy miből adhatnak, s miből biztosítják Sándorfal­ván a község „üzemelteté­sét"? Biztosan nem újabb helyi adók kivetéséből, efe­lől nyugodt lehet az őslakos éppúgy, mint a falu határá­ban kiskerttulajdonos sze­gedi polgár. Utóbbiaknak — a híresztelésekkel ellentét­ben — nem lesz kerti ho­mokjukon négyzetméteren­ként 100 forint adó, s hét végi kis házuk utan sem kell a nyaralók luxusadóit fizetni. Adományokra apellálnak A helyi önkormányzat a tavalyi 70 milliós költségve­tésnél 24-25 millióval többel kalkulál idén. A 94-95 mil­lióból a községi intézmé­nyek működtetésére — ha nem vágtat el nagyon az infláció — ebben az évben mintegy 76 millió kellene (az ládok egyre lehetetlenebb oktatás például 40 milliónyit helyzetbe kerülnek. Különö- igényel). A többletet — még sen a fiatalok és a közép- ha más módokon igen ne­generáció. Egyre többük héz lesz is előteremteni — munkahelye. keresete bi­zonytalan. Akié még sta­bil, annak is mind keve­sebb reáljövedelemből kell élnie. Sokan nem tudják be­fejezni a lakásuk építését. Ezt mutatja, hogy keveseb­nem új helyi adókból akar­ják .begyűjteni. A családok­ra nem raknak ilyen ter­heket még akkor sem, ha fejlesztésekről kell lemon­dani. Amit persze nem sze­retnének. Ezért az önkéntes­ben kérnek lakhatási, hasz- ségre épitö módszert válasz­nálatbavételi engedélyt. A toltak. A képviselő-testület hitelekkel, a kamatokkal tagjai évi tiszteletdíjukról nem tudnak megbirkózni az lemondva létrehozták a Sán­emberek. A községben pedig dorfalváért Alapítványt, s alig van olyan ház a 2700 kérik a község lakóit, lehe­közül, amin ne lenne va- tőségeik szerint csatlakozza­lamilyen hitel, adósság. És nak hozzá. A „hétvégi sán­sok az olyan család, akik- dorfalviak", a kiskerttulaj­nél az öregeket is támogat- donosok támogatására is ni kell. (A lakosságnak csak számítanak. (Az. önkéntes mintegy 50 százaléka mun- hozzájárulás lehetőségeiről kaképes.) Adó = harag -f vergődés Hogyan lehet adóztatni azt. akinek a megélhetésre, a hitelei törlesztésére sincs elég penze? Elvben. Vagy tájékoztatást a polgármeste­ri hivatalban adnak). — A sok kis pnkentes adomány­nak talán több haszna le­het. mint a kötelező, de fi­zetetlen adóknak . . . Szabó Magdolna Á privatizáció nem hoz csodát A listán — melyet a Heti Világgardaság közölt nem­regiben az „első körben" privatizálható vállalatokról — a Csongrád megyei éttermek, sörözök, csárdák, cukrászdák, büfék, ételbárok, üzemi konyhák közül 165-nek a közös gazdája, a megyei vendéglátó vállalat is szerepelt. Túl az Állami Vagyonügynökséggel kötött megállapodásukon, Dé­kány László igazgatótól nem csupán az idei első félévben magánkézbe adható üzleteik listáját kaptuk meg, hanem a legfrissebb „hangulatjelentést" is. Laikus ésszel azt gondol- tervbe vett átalakulása után ná az ember: no végre, nem lesz kereslet a bármily hogy magánkézbe kerülhet- különlegesen pácolt és sü­nek az eddig kongóan ' üres tött-rántott csirkeételekre, vendéglök, csakhogy eljön ha egy valamirevaló adag újra a házias ízű ételek so- ára száz forint fölött lesz!) ra! Lesz becsülete (és visz- A számba jöhető magán­szatérő vendége) a jó sza- vállalkozókról nincsenek in­kácsnak. az előrekoszonés- formációik a vállalat veze­ben érdeke a pincérnek — tőinek. Csak sejtik, hogy s így otthonosságérzete az. egy-egy privatizálandó üz­Nagy László felvétele asztalnál ülőnek. A szakma- létük gárdája — mit tehetne •zisz,encia Alap beígért ta- séhez a vállalat hozzájárult. beliek azonban óva intenek mást ebben a cseppet az effajta, elhamarkodott és felszínes vélekedésektől. Sze- f rintük ugyanis, attól, hogy egy állami üzlet magánkéz­be kerül, nem történik cso­da. A bérleti díjak már ta­valy 70-100 százalékkal emelkedtek, s az egvik sze­gedi önkormányzati illetékes minapi nyilatkozata szerint az idén további emelés vár­ható, ha a helyiséget nem lakásként használ iák. Ve­gyük még hozzá a közmű­költségek idej növekedését, az élelmiszerek árváltozása­it, s azt a tényt, hogy az eddigi négyzetméterenkénti 6 forintos területhasználati díjat (ld. teraszok!) 300 fo­rintra emelték. — nos, akkor nemcsak, azt mondhatjuk el, hogy „nesze neked, mediter­rán város", hanem azt is, nesze neked, vendéglátó­ipari színvonal! S valóban, a további költ­ségnövekedés már színvo­nalcsökkenéssel jár, s nincs az a tőkeerős vállalkozó, akinek ez ne okozna fejfá­jást. S akkor még nem is számoltunk a fogyasztói szukasok rultuza árul, hpgv tudniillik egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a vendéglői étkezést. (Tarta­nak is attól a vendéglátónál „Szeretnénk életben maradni" A földműves utcai Máivás vendéülöbcn mindössze ha­tan dolgoznak — Cziriak Béla irányításával. Mar amikor a Parlament elfo­gadta az előprivatizációs törvényt elliatarozták: megkísérlik az életben ma­radást. Szeretnének feljebb emelkedni a vendéglátásnak az o üzletükben is érzékel­hető mélypontjáról, s ugy gondoljak: a. hagyományos étkeztetés mellélt az alsóvá­rosiak igényeihez igazodó további szolgáltatások ré­vén megélnének. Szeretnék — egy kisszövetkezettel tár­sulva — bővíteni is a Má­tyást. Panziót terveznek, ha minden tisztázódik (példá­ul, hogy eladható — megve­hető-e az épület), és ver­senyképesnek bizonyul­nak. Az egyébként korrekt partnernek. a vendéglátó vállalatnak fizettek havi 7ti ezer forint eszközhasználati átalánydijat, h rezsit, az adokal, a tb-járulékot, s ezek osztása-szorzása után arra a véleményre iutottak: önállóan is boldogulhatnak. Konyhanyelven Az emberi hangot felis­merő fordító-számítógépet fejlesztett Jd a Nippon Electric Corporation. A ké­szülék könnyedén fordít an­golból japán konyTianyelvi e •és viszont. Szakemberek szerint a számítógép mér­földkő a fordítógépek vilá­gában Telefonhoz kapcsol­tan is működik, vagyis szállodafoglaláskor, repü­lőjegy vásárlásakor, üzleti megbeszeléskor a készülék ki pásból fordítja a telefon­ba mondott szöveget. A NEC szakemberei azt terve­zik, hogy az ezredfordulóra elkészülnek az automatikus telefonfordítóval, amely már a telefonokba beépítve se­gít átjutni a nyelvi akadá­lyokon. (MTI) Valamelyik nagyváros legforgal­masabb csomópontján kikötöttek, egy szerencsétlen kutyát, hogv rajta vizsgáljak meg a kipufogógázok káros hatását- A kutatók azonban megúszták a hosszadalmas, bonyo­lult. aprólékos munkát, mert az eb 3 óra elteltével kimúlt. Elképzelhető, miféle káros hatások érik a mi szervezetünket is nap mint nap, átsétálva a régi hídon, vagy belvárasbeli lótás-futásaink közepette. Nem is beszélve azokról, akik hosszú éveken át otthonukban szívják magukba a rissz-rossz ajtók, ablakok szűrte mergeket. mert hogv forgalmas úton laknak. Lassú halál ez. lassúbb, mint a méltatlan sorsra jutott, kutyáé, de a vége ugyanaz. S velük pu«7.tul minden, ami él és minden, ami élettelen. Csak idő kér­dése ..Tiszta levegőjű várost szeret­nénk" — nyilatkozta még augusz­tusi lapunkban a polgármester Fx szeretné, mondta, „hogy mielőbb megépüljön az E5-ös útnak a várost elkerülő szakasza. így a már-már fojtogató közlekedési helyzet kezel­hetővé váljon. Ezzel, összefüggésben: tehermentesíteni kell a Belvárost az autós forgalomtól. Átfogó közleke­dési koncepcióra van szükség." Ezzel a véleménnyel, valószínű, minden szegedi polgár egyetért — és bizakodik. Bizakodnak a Zöld Párt tagjai is. és javaslataikkal tá­mogatni szeretnék az ugyancsak re­ménvt keltő, önálló környezetvédel­mi bizottság munkáját. Amellett. Levegőt! 'hogy a természetvédelmi szemlélet­módot, az aktív természetvédelmet nagyon fontosnak tartják, szorgal­mazzák: a sűrűn lakott területeken a lakó- és középületeket szén he­lyett mindenütt földgázzal fűtsék. Föltételezik, hogv a szegediek nem használnák olyan gyakran saját gépkocsijukat, ha vonzóbb volna a tömegközlekedés. Jó szervezéssel csábítóbb lehetne villamoson, trolin eljutni a kívánt helyre, mint az egyre költségesebben üzemeltethető autóval. A fekete füstöt okádó, rán­gató, zsúfolt autóbuszokat aligha kedvelik meg a szegediek: a tö­ménv mérget kipöfögó járművek miatt komoly büntetést kellene ki­szabni a felelősökre. A közlekedés­fejlesztés terveiben csakis az elekt­romos meghajtású járművek arányát kellene növelni. S ha már csak nosztalgiázni tu­dunk a régi villamosvonalak elvesz­tőre miatt, legalább a meglevők előnyeit ésszerűen használjuk ki. Sok méregtől és bosszúságtól men­tenék meg a városlakókat — vélik a zöldek —, ha a 3-as vonal ideig­lenes végállomását a Dugonics téri megállóból visszahelyeznék a So­mogyi utcába. Ne foglalják el a vil­lamossíneket az ott parkírozz) autók! Nálunk gazdagabb országok Sze­gednél nagyobb városaiban is rene­szánszát éli a kerekparozas: ehhez ideális adottságú település a mienk A kerékpárút-hálózat kiépítésével sokat nyerne a nagv számú diák­sereg, az egészséges életmódnak hó­doló középkorúak és idősebbek tö­mege — és tisztább lenne a váro.i levegője. Berzenkednek az Oskola, a Ta­nácsköztársaság útja és a Dózsa utca lakói is. Ezen a környéken a légszennyezés, olyan magas, hogy a műszer ..esze is megáll": nincs több skálabeosztás rajta, azért méri a tűréshatárnak csafc hatszorosát. Ilyen levegőben fuldokol az ember, de fuldokolnak az épületek is. Az. erre iáró autóbuszok teherantc-k rezegtetik az értékes épületek falait, az égéstermékek, a fölszálló por nemcsak az ember tüdejét betegíti meg. hanem károkozók a ha-nk homlokzata, díszei számára is. Lassú pusztulásra ítéli Szeged legszebb késő barokk, eklektikus és szecessziós épületeit. A keresztény­demokraták egyik képviselője ezt a veszélyt ajánlja az önkormányzat figyelmébe. Demszky Gábor nevét a pesti autósok bizonyára nem foglalják imáikba a nagy tisztogatás után. Azok azonban, ..kik két lábon i ú nak a földön, ragaszkodnak a ter­mészethez és a lehető leghosszabb élethez, hálásak lesznek neki. Mi­ként a szegediek is polgármesterük­nek. ha elkerülik a példaként em­lített kutyasorsot. Chikan Ágnes mogatasi rendszere ugyanis de bérleti díjat is fizet csak nem akar működni —, használatáért — tehát érté­s nem viszi el az üzletet az kesítése nem oly egyszerű.) orruk elől valaki, akinek A üstára végül olyan üzle­, , tek is felkerültek, melyek pénze ugyan több, de szak- j^g, fizetésképte­értejme talán nem is ... lenné váltak, vagy lejáróban Csoda-e hát, hogy arra a van a szerződésük, kérdésünkre, milyen most a A listát rövidesen közzé­kisebb-nagvobb üzletek dol- teszik a kikiáltási árral. gozóinak közérzete, a „bi- Szegeden az Északi város­részbeli Pajtás büfé. az új­szegedi Ibolya presszó. az alsóvárosi Mátyás vendéglő, a Tisza Lajos körúti Han­gulat presszó, a rókusi Kő­banyai söröző az első ne­gyedévben. a Búbos, a Mik­munkatarsuikent — mint a szath Kálmán utcai Alpesi privatizáció lebonyolítói, az sörbár, a Fasor vendéglő, a üzletek értékesítői — saját Kék-Fekete söröző, a Birka maguk alatt vágják a fát? csárda április és június kö­zonytalanságot érzékelik" volt a válasz. Hogyan lehet ilyen helyzetben a lelket tartani bennük, s azokban, akik a vállalati központ Nos, az elgondolható. De hát hány üzletről is van szó? A vagyonügynök­ség és a vállalat közti tár­gyaláson elvben 140 üzletet korábban ott doigozók talalhattak volna maganke/­be adhutónak,, de uz idei első félévre végül is 23-at jelöltek ki. i.Sok cselben azért tették félre az irato­kat, mert a-/, üzlet, magun­bérleményben van. vagy a zött keresi majd új gazdá­ját Aki egyébként egyálta­lán nem kötelezhető az ed­digi „profil" megtartására, a al­kalmazására. s ezek újabb indokok arra, miért figyelik ily nehéz szívvel a fejlemé­nyeket a vállalat dolgozói. S ha maguk i.x pályázók, felkapott szakmában — pá­lyázni fog eddigi munkahe­lye megszerzésére. Már ha hogy a nagyáruházi presszó lesz elég pénzük — az F.g­vállakitolnak <•>« x a kezelői sejtik-e. vajon mekkora „el­joga az elismert, netán meg lentőkével" kell megmér­ennél is kuszabbak a tulaj- k6zniük majd? Aligha donvis/onyok. Olyan üzlet is akad, amelynek az építé- (pálfy) Önkormányzatok figyelmébe Céltámogatási lehetőség Aj állami költségvetésről tát és a beruházási progra­szóló törvény alapján a költ- mot vagy tanulmánytervet, ségvetés tamogatást nyújt a Abban az esetben, ha a fel­helyi önkormányzatok ki- színi, vagy felszín alatti víz­emelt fontosságú feladatai- készletet érintő fejlesztésről hoz. A támogatás igénybe van szó, szükséges az elvi vételének technikai feltéte- vízjogi engedély is. il'etv'e leiről a közeljövőben hiva- hálózati fejlesztés esetén a talos közlemény jelenik meg vizjogdíj-létesitési engedély, a Magyar Közlönyben, illet- vagy az engedélyezés terv­ve a Belügyi Közlöny 2. szá- másolata. Az egészségügyi maban, az igényles módjáról gépműszerek beszerzésének pedig a BM önkormányzati igénylésekor a jóváhagyott Gazdasági Főosztálya közöl szakmai programot, új szol­részleteket; gáltatás bevezetésénél pedig a társadalombiztosítás vagy A céltámogatásra vonatko­a hslyi önkormányzat nyilat­zó igényeket 1991. február . , „ . 22-éig lehet benyújtani az kozatat kell meg csatolni a illetékes Területi Államház- működési költségek vállalá­tartási és Közigazgatási In- sarói. formációs Szolgálathoz (TÁ- . . , „ ,. _ Az igénylőlap mintáját a 2. KISZ). Fo yamatban levő , .„...„ , ' . , „. . . szamu Belügyi Közlöny tar­beruhazasok esetén a beje­- , , . , , talmazza. lento laphoz csatolni kell az érvényes engedélyokirat má- A benyújtott , ' , ,, igenyekről. a solatát, az. újonnan induló egyeztetés ut4n beruházások esetében pedig gyűlés dönt. a testületi határozat másola­támogatási szükséges az Ország­(OS) Félünk a tertoristáktól Jelentősen visszaesett az 70—75 százalékát érték csak utazási irodák forgalma az el az irodák, várhatóan e elmúlt hetekben, AZ idegen- kedvezőtlen irányzat még forgalmi szakemberek szerint tovább erősödik a következő óz. emberek félnek az Öböl- időszakban. A magyar uta­h \j i út kísérő terrorizmus- -.>k „ e várnak, a tava­tói, illetve sokan úgy dönte- szi, nyári utak közül eddig nek; célszerűbb, ha az. idei kevesebbet kötöttek le, mint üdülés helyett inkább OTP- múlt év januárjában, de a tartozásukat rendezik. Az év már foglalt nyugat-európai elsó hónapjában a tavaly ja- kirándulások kozul is mind nuári forgalomnak mintegy többet mondanak vissza

Next

/
Thumbnails
Contents