Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. január 30., szerda Mérleg Az Antall-kormány annak idején számos ellentámadást indított a sajtó ellen, mondván: az nem akceptálta kérésüket, mely szerint száz napig lehetőleg mérsékelt hangnemben tálalják (tálaljuk) cselekedeteiket. Lett légyenek azok a jobboldali kormánynak akár ballépései is. A nemzeti ünnepünkön, az első igazán szabad október 23-án megalakult szegedi önkormányzati testület ugyan nem fordult ilyen kívánsággal a város népéhez, s az újságírókhoz sem; indokoltnak látszik mégis, hogy — mivel éppen ma „töltötték be" születésük századik napját — megkíséreljük értékelni eddigi tevékenységüket. Az alábbiakban két képviselő — egyikük konzervatív frakció, másikuk a liberális csoport tagja —, s egy külső „szemlélő" ezzel kapcsolatos véleményét tesszük közzé. Tisztesség dolgában - vajh, van-e változás? „Bölcs vetélkedés pártoskodás helyett" A konzervatív frakció tekintélyes tagja, az MDF-es dr. Mécs Imre, a J ATE Biotechnológiai Tanszékének vezetője, a képviselő-testület tudományos és felsőoktatási szakbizottságának elnöke véleményét a következőképpen summázta: - A szegedi önkormányzat jó csapat. Szerencséje a városnak. hogy jó vezetői erényekkel rendelkező polgármestert kapott. akihez az alpolgármesterek fel tudnak zárkőzni, továbbá. hogy az önkormányzati testület rátermett, jóindulatú, szakértelemmel rendelkező, elkötelezett emberekből áll - A testület működését meny nyibert befolyásolja, hogv erős frakciók - az MDF-KDNP alkotta konzervatív, illetve az SZDSZ—Fidesz vezette liberális szárny — uralják a terepet? - Az úgynevezett szegedi modellt, a város és az önkormányzat irányíthatóságát biztosító ..nagykoalíciót" több más nagyváros is átvette. A kezdeti pártoskodásból hamar kigyógyultunk: rekordidő alatt készítettük el a szervezeti és működési szabályzatot: megalakítottuk a szakbizottságokat, melyek fontos támaszt jelentenek a polgármesternek és az alpolgármestereknek. .— Az önkormányzat számit a szakemberek véleményére? - A szakbizottságokba meghívott szakértők Szeged gazdasági és politikai vezéregyéniségei. akik a testület munkáját segítve a város érdekében tevékenykednek - A képviselők e száz nap alatt is lényeges döntéseket hoztak. Megfelelően felkészültek erre a feladatra? A döntés-elokészitést kielégitónak tartja? — Egyik képviselőtársam sem készült tudatosan politikuspályára. Többségünk nem is rendelkezik ilyen előképzettséggel. vagy információval — a természetes észt és kesztetést kivéve. A képviselő-testület tiszta, jó fejú társaság, bele fog tanulni ebbe a munkába. Néhány hónap múlva profiszintú csapatjátékot produkálunk. — Milyen a képviselők kapcsolata az apparátussal? — Nagyon jó. Az apparátus türelmes és jóindulatú. Az eddigi száz nap arra volt elég. hogy segítségükkel föl tudjunk készülni a ránk váró feladatokra. — Milyen munkamódszerrel dolgozik a testület? — Kialakultak az egymás közötti magatartásformák. Csak a fontos dolgokra koncentrálunk a közgyűlésen. Ha teljes mértékben megismerkedünk tevékenységi körünkkel, és kialakul az ehhez kapcsolódó felelősségérzetünk. akkor még fegyelmezettebben fog ülésezni a testület. A frakciókra szükség van, mert jobban és hamarabb kiderül az igazság, ha más-más szemszögből ítélik meg a dolgokat. Tehát nem az a lényeg: ki mit mond, hanem az, hogy mely témával foglalkozunk, és ezzel kapcsolatban mi az igazság, a megoldás. Ez a. testület hamar rájött erre. A kormánnyáI ellentétben a száz nap türelmi ido alatt mi hoztunk csodát: megtanultunk közős nyelven beszélni, egymás véleményei tisztelni és fontolgatni. A közös nyelv alapja a szegediség. az. hogy jó szándékúan. igaz kevés pénzből. de tegyünk a szorongató helyi problémák megoldása érdekében - A szegedi polgárok ennél azért többet vártak — Érzékeljük, hogy a sürgetés. a türelmetlenség, a nagy elvárás az alapja a polgárok véleményének. - Ha gyorsmérleget készít mi kerül az egyik, s mi a másik serpenyőbe? — Legelmaradottabbnak információs szervezettségi szintünket tartom. De ezt a hiányosságunkat felismertük, s a helyzeten változtatni fogunk. Többek között úgy, hogy mi magunk jobban láttatjuk magunkat a lakossággal. Megszületett a szakbizottságok programja. Most azon van a sor. hogy ezt megismertessük a polgárokkal, és tőlük véleményt. megoldási javaslatokat kérjünk A Szeged jelentette jóindulatú környezet a biztosíték arra. hogv ebból sok-sok új gondolat és megoldási lehetőség nó ki: például fejlődik az ipar. megvalósul a felsőoktatási intézmények reformja. a tudomány behatol az élet különböző szintjeire. Biztos vagyok abban, hogy egy év múlva kézzelfogható eredménye is lesz a szegedi képviselő-testület ténykedésének. íjszászi Ilona Kosztolányi József (27 éves), a Fidesz egyik képviselője: — Bevevezetőül szeretném leszögezni: mi. képviselők bizalmat kaptunk a várostól, ám ez nem jelenti azt. hogy a döntésekhez szükséges szakértelemmel is rendelkezünk. Egyes esetekben pedig éppen szakértelem hiánya tereli politikai síkra a vitáinkat, s ezek a politikai csatározások hátráltatják az önkormányzat munkáját. Amit egyértelműen rossznak tartok a munkánkban, az a döntés-előkészítés, döntéshozás folyamata. Itt látszik leginkább a gyakorlatlanságunk, s e téren van legnagyobb szükség a fejlődésre. Például nem kapjuk meg idejében az előterjesztéseket, így kénytelenek vagyunk megfelelő tájékozottság híján is döntést hozni, fontos témákról tárgyalni. Hogy nagyobb szerepet kapjon a szaktudás, arra talán lehetőséget kínál az. hogy külső emberek is bekerülnek a szakmai bizottságokba. Úgy gondolom, nekünk, megbízatásunk iránt érzett bizonyos fokú alázattal vállalnunk kell azt. amit az Antall-kormány nem váltalt: magunknál okosabb. hozzáértőbb szakértőket. sőt: a legjobb szakértőket kell bevonnunk a munkába, vállalva az esetleges politikai nézetkülönbségeket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a város ügyének kell megnyerni azokat. akik igazából értenek közérdekű feladatokhoz. Ezen szándék megvalósítása még igencsak á kezdeteknél tart. — A mindenhol jellemző, nagy magyar összeférhetetlenség mennyiben jellemzi, illetve gátolja az önkormányzat munkáját? — Bizonyos fokú intolerancia jellemző a képviselők ténykedésére. Jellemző egymás között is. a képviselők és külső emberek (volt tanácsi dolgozók), de valamelyest jellemző a lakosság és a képviselők kapcsolatára is. A legtöbb politikai kérdést tárgyalóasztalnál. vagy akár az ülések szünetében békésen meg, lehetne beszélni, ám ehelyett gyakran kiélezett, kényszerből politikaivá vált viták folynak. — Jelentós választóvonal lehet a költségvetés megtárgyalása a közeljövőben. — Úgy gondolom, a testület néhány tagja kivételével a költségvetés témájához nem értünk. Éppen ezért félek ennek a tárgyalásától: rendkívüli megszorítások közepette kell úgy véleményt alkotnunk, hogy közben nincsenek elvek, amiket figyelembe kellene vennünk a város működőképessége. s a továbblépés érdekében. Nem eldöntött, hogy mit preferálunk: a vállalkozásokat? A privatizációt? Vagy oktatási centrummá szeretnénk fejleszteni Szegedet, vagy igazán jó. országos hírű színházat akarunk? A bizottságok tanácstalanok. — A volt tanácstestület hogyan szolgálja az önkormányzat céljait? — Úgy gondolom, nagy a valószínűsége, hogy működésünk nem megfelelő hatékonyságának éppen az az egyik oka, hogy egy újfajta struktúráról még csak vázlatosak az elképzelések. Az apparátus még a régi. Nincs a testületnek tudomása olyan új koncepcióról, ami egy hatékonyabb, mozgékonyabb esetleg kisebb létszámú apparátust működtetne a képviselő-testület mellett. — A testületi ülések vitái még nem annyira eldurvultak, mint amit a Parlamentben időnként megfigyelhet az ember. Ez a helyzet képviselhet-e egyúttal egy biztató állapot, a fejlődés, a konstruktív döntések irányában? — Ami jelenleg van, arról azt mondom: kommunikációgátak léteznek. Egy vélemény kinyilvánítása után aki válaszol, vagy más véleményt fogalmaz meg, az nem a fölszólalás tartalmára reagál, hanem azt nézi. ki szólt, s mögöttes szándékokat keres. Holott a cél az lenne, logikus fölvetésre logikus válasz érkezzen, hisz a népnemzeti eszmék nem minden kérdésben jelentik automatikuls elvi ellentétét liberális véleményeknek. Ebben a tekintetben is tanulnunk kell még. s főként abban, hogy minden kérdésben a szakmai szempontok döntsenek. — Sokak számara a döntő kérdés az önkormányzat ténykedésének megítélésében az: történt-e fordulat a rossz emlékű, hivatali-bürokrata tanácsi munkához képest? — Úgy gondolom, részletes koncepció kidolgozását, sót akár részbeni végrehajtását túlzás lenne, illetve lett volna elvárni az önkormányzat száz napjától. Az állandó bizottságok egy hónapja tudnak igazából működni, de már ez idő alatt is bombázzák őket iszonyú mennyiségű konkrét, hol fontos, hol kevésbé fontos üggyel. Állandó döntés- és lépéskényszerben vannak tehát. Ugyanakkor a döntés-előkészítés kulcsa, az apparátus — a régi. Az állandó lépéskényszer nyomásával azonban nehéz új koncepcióval alapvetően tisztába tenni a dolgokat. Mindezzel együtt az a tény. hogy több ember tágabb szemléletével, több irányból szemléljük a dolgokat, ráadásul nyitottan, sokak véleményét, praktikus szemléletét figyelembe véve — nos, ez mindenképpen alapvető változást jelent. Önkritikusan azonban meg kell jegyeznem: az. hogy tisztesség dolgában fölötte áll-e a testület a korábbiaknak, az csak ezután derül ki. Balogh Tamás Az önkormányzat száz napja Méltányos, hogy a kormányhoz hasonlóan a helyi önkormányzatot is illesse meg száz nap türelmi idó. Ez a száz nap azonban ma lejárt. Fontosnak tartom, hogy immár a leghamarabb a helyi nyilvánosság fokuszaha kerüljön az önkormányzat működése — mert csak a nyilvánosság kontrollja jelenti a garanciát a demokrácia elveinek érvényesülésére. A képviselő-testület összetételének „politikai" arányai — mint ismeretes — úgy alakultak. hogy azt legtalálóbban a „kényes egyensúly" (vagy még inkább: egyensúly körüli helyzet) fogalmával írhatjuk le. A legjeliemzóbb. hogy a liberális csoport a polgármester megválasztását még igen. az alpolgármesterek megválasztását már nem tudta eredeti szándékai szerint keresztülvinni. A kialakult helyzet alapkérdése az volt: vajon a (minimális) kisebbségben lévő MDF-KDNP frakció hajlandó-e a konstruktív együttműködésre, pozícióvállalásra — s ha igen. milyen fellételekkel, azaz: mit kér cserébe? A frakció erős alkupozícióját biztosította az önkormányzati törvény 15. paragrafusa, amely előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazataszükséges. Az itt említett sikertelen alpolgármesterválasztási kísérlet egyébként a liberálisokat is ráébresztette a megegyezés szükségességére. E megegyezés tartalma — és előfeltétele minden továbbinak — azonban az lett. hogy ama kényes egyensúly transzponálódott a bizottsági és tisztségviselői pozíciók elosztására, azaz: e pozíciók elosztása nem szakmai, hanem szigorúan „politikai" szempontok szerint történt még a vállalatokat felügyelő bizottságok esetében is! Erősen kétsége , hogy az így felállt bizottságok rendelkeznek-e a feladataik ellátásához szükséges szakmai kompetenciával. Ebben a helyzetben minden azon múlik, hogy mennyire képes az önkormányzat — egyáltalán: szándékában áll-e — munkájába külső szakértőkéi bevonni? A valasz korántsem egyértelmű A polgármester ugyanis mar az Ideiglenes Bizottság október 25-ei ülésén úg\ nyilatkozott. hogy: „a gazdasági koncepció kialakításába nem célszerű külső szakértőkét bevonni, mert az csak az önkormányzatra tartozik." Ami tény: az önkormányzatnak mind a mai napig nincs gazdálkodási koncepciója. Most látszik, hogy a választási célokat szolgáló „programok" milyen komolytalanok voltak. Igaz. kísérletek se történtek rá, hogy ezekre gazdasági koncepciót építsenek. Az Ideiglenes Bizottság létrehozott ugyan november 8-ai ülésén egy albizottságot, amelynek éppen a gazdálkodási koncepciók kidolgozása lett volna a feladata, de ez az albizottság a világon semmit nem csinált, össze sem ült. így aztán az egyes szakbizottságok vezérfonal nélkül láttak hozzá (januárban!) a hatáskörükbe tartozó programrészek elkészítéséhez. A magam részérói szkeptikus vagyok: nem hiszem, hogy az így létrejövő részprogramokból koherens egész állítható össze. Az egyeztetések legalábbis nagyon hosszú időt vesznek majd igénybe — különösen is azért, mert a szakbizottságok közötti információcsere mechanizmusai nincsenek kidolgozva sem, nemhogy bejáratva. Az időnek pedig kulcszerepe van. Kétségtelen, hogy sem az önkormányzati törvény, sem a szervezeti és működési szabályzat nem köti határidőhöz a testület (mandátumának időtartamára szóló) programjának megalkotását, de hát nem is jogi megfontolásokból problematikus ez a tény. hogy az önkormányzatszáz nap alatt nem volt képes program ját megalkotni Egyenes következménye ugyanis annak, hogy a testület és a polgármester tevékenységére is — a polgármester újévi nyilatkozatának szóhasználatával élve — a „tűzoltó munka" jellemző, ami magyarul éppen azt jelenti, hogy hiányoznak a stratégiai jelentőségű tervek, koncepciók, döntések. S ez nemcsak az egész önkormányzati működés belső logikája miatt aggályos (hiszen az egyes döntések így a „levegőben lógnak", megalapozatlanok, improvizatívak), hanem politikai szempontból is: az önkormányzat programját megalkotni és közzétenni azért is mielőbb fontos lenne, mert például helyi adók kivetéséről addig szó sem lehet, amíg az önkormányzat nem bizonyította. hogy minden más lehetőséget megvizsgált és kimerített, másrészt eleve világossá kell tenni, mire fordítja majd az adóból befolyt összegeket Hasonlóan van politikai vonatkozása az apparátus átszervezése, a polgármesteri hivatal megszervezése kérdésének is. Sajnos, az önkormányzat (a polgármester) ebben is késlekedik: az apparátus átvilágítása csak az elmúlt hónapban kezdődött meg. Márpedig az idő sürget. Egyrészt minél több ideig áll fenn a régi struktúra, minél tovább működik az önkormányzat az örökölt mechanizmusok között, annál nehezebb lesz áttérni egy új szisztémára, mert maga a testület is megszokhatja az adott működési módot. Másrészt egy radikális átalakításhoz szükséges erkölcsi-politikai tőke (a maga természeténél fogva) fogyatkozó, s egyáltalán nem biztos, hogy a polgármester egy radikális átszervezéshez márciusban is megkapja azt a támogatást (például a konzervatív frakció részéről), amit decemberben vagy januárban még biztosan megkapott volna. Persze. lehet, hogy a „paktum" továbbra is jól működik. Lehet, hogy túl jól. azaz a város vezetésének nem lesz a képviselő-testületen belül jelentós ellenzéke. Sajnos sem a „hetek ", sem a december 13-án el-különüló „tizenkettek" nem viselkednek igazi frakció módjára. Ez sajnálatos, mert a városnak szüksége lenne a házon belül működő erős, kritikai ellenzékre. Azt pedig, ahogyan a nagy frakciók a „tizenkettek" szakmai szempontokat szorgalmazó fellépésére reagáltak — bár megértem —, hosszú távon öngólnak és a város érdekeit sértő politikai baklövésnek tartom. Végül — ha már a politikai hibáknál, mulasztásoknál tartunk — politikai hibának tartom azt is. hogy az önkormányzat nem alakítja tudatosan a nyilvánossággal, elsősorban a sajtóval való kapcsolatát, s eddig nem törekedett rá. hogy megfeleljen a maga alkotta SZMSZben vállalt kötelezettségének, miszerint tevékenységét a „nyilvánosság ellenőrzése alatt" fogja végezni. Igaz, mit is várhat a nyilvánosság, ha sokszor maguknak a képviselőknek a tájékoztatása is csorbát szenved (hogy csak egy példát említsek: az apparátus átvilágítását végző Entrópia Kft.-vei kötött szerződésről a képviselőket nem tájékoztatták, a szerződés másolati példányait a megfelelő ideiglenes bizottsági jegyzőkönyvhöz nem csatolták). Summa summarum: optimista vagyok. Azt hiszem, hogy a fenti felsorolt hibák, mulasztások olyan gyermekbetegségek tünetei, amelyek ugyan akár elkerülhetők lettek volna, de mindenképpen kinóhetók. Reménykedjünk. hiszen az önkormányzat mindössze 100 napos... Ökrös Tamái 4