Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

1991. január 29., kedd A helyzet 3 Ki fizeti a révészt? A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség is csatlakozik azokhoz a szakszervezetek­hez, amelyek az Alkotmány­bírósághoz fordulnak a felemelt lakáshitel-kama­tokról hozott törvény felül­vizsgálata miatt — határoz­ta el múlt heti ülésén a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség választmánya. A SZISZ véleménye sze­rint a Parlament által ez ügyben hozott döntés ellen­tétben áll a Magyar Köztár­saság alkotmányának szelle­mével. az európai polgári demokratikus hagyomá­nyokkal, a jogállamisággal. Tekintettel arra a tényre, hogy a magyarországi la­káspiac monopolizált, a vá­lasztmány úgy véli, hogy a törvény visszaél a jelenlegi hiányhelyzettel. A választmány nemcsak a törvény felülvizsgálatát sür­geti, de tiltakozik annak eti­kátlan végrehajtása ellen is. Emellett kezdeményezi a szakszervezeteknél, hogy jo­gászaikkal, munkahelyi jog­tanácsosaikkal tartsanak jogsegély-szolgálati ügyele­tet, adjanak információt a választásra kényszerült la­kástulajdonosok számára. * A lakosság jelentős részét érintő lakáskamat-emelés terhei úgy enyhíthetők, ha a munkaadók is részt vállal­nak a hitelek visszafizetésé­ben — jelentette ki Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke az ÉDOSZ kongresszusán a múlt héten Budapesten. A szövetség elképzelése szerint azoknak az adósok­nak, akiknek már alacso­nyabb összegű a tartozásuk, és kérik az adósság felének elengedését, hogy a másik részét kifizethessék, segít­ségként a megmaradó há­nyadot a munkahely fize­tési előlegként folyósíthatná. Nagyon sokan vannak vi­szont, akiknek még száz­ezer forinton felüli, vagy több százezer forintot is ki­tevő a tartozásuk. Az ő ese­tükben — ha kérik, hogy a takarékpénztár engedje el a kölcsön 50 százalékát — a munkahely a megmaradó ősszeg egyharmadát vállal­hatná át, folyósíthatná fize­tési előlegként. Az elképze­lés szerint a másik egyhar­madot az adós önerőből fi­zetné ki, és csak a maradék összeg után kellene az igen magas piaci kamatot kifi­zetni. Mindkét variációnál a munkavállalók 18 vagy 24 hónapos futamidővel ka­matmentesen fizethetnék vissza munkahelyüknek a fi­zetési előlegként folyósított hitelt. Az MSZOSZ és az OTP •szakemberei már vizsgál­ják, milyen feltételekkel valósítható meg az elképze­lés. Alapítványok Csongrád megyében Szent Gellért és a női foci Legtöbbjük a betegeken, a rászorultakon kíván segíte­ni. A „Legdrágább kincsünk az egészség" alapítvány komplex egészségvédelmi rendszer létrehozására irá­nyul. Egy másik, a „Modern medicina" az orvosi mű­szerb ázis bóvítését, és egy korszerű informatikai rend­szer kiépítését tűzte célul. Ebben a formában próbál­nak segíteni az életveszélye­sen, vagy kevésbé súlyosan beteg gyermekeken, ha ala­pítványt tesznek a SZOTE Gyermekklinika intenzív osztályának fejlesztéséért, vagy a gyermekkórházért; a szembetegeken, amikor a szemészeti klinika technikai színvonalát szeretnék ezen a módon javítani. Alapítvány szolgálja Ma­kón az orvosi műszerek be­szerzését, Hódmezővásár­helyen az egészségügyi1 ellá­tás feltételeinek jobbítá­sát. A betegségek megelőzése érdekében jött létre az „Egészséges Szegedért", cél­ja: a diák- és szabadidő­sport lehetőségeit tágítani. A „Szegedi sportbarát" töb­bek között a női labdarúgást karolja fel. A „Mandala" támogat minden olyan kez­deményezést, amely a testi és lelki energiák újjáterem­téséért, a személyiség auto­nómiájának, az emberek belső szabadságának kitelje­sítéséért fárad. A szükséget, a rászorultsá­got enyhítendő dolgozik a „Gondoskodás" az idős rok­kantakért, egy másik a JA­TE mozgássérült hallgatói­A közadakozás egyik, intézményesített formá­ja az alapítvány. A tár­sadalmi szokások meg­változása, a növekvő gaz­dasági nehézségek egy­aránt számuk rohamos gyarapodásához vezet­tek. Annak jártunk utá­na, hogy megyénk 91 alapítványa milyen cé­lokkal jött létre. ért, a „Biztonság" az ala­csony jövedelműekért, a „Menedékhely" a perifériá­ra sodródott emberekért. Alapítványok segítik, el­sősorban tanulmányaikban, de testi-lelki fejlődésükben is a fiatalokat, a tehetsége­seket. A szentesi óvodáso­kért jóit létre a „Harmó­nia", középiskolásokért a „Gaudeamus". A dél-ma­gyarországi fiatalok közös­ségeit ifjúságvédelmi alapít­vány támogatja, de így se­gíti a JGYTF hallgatóinak önszerveződését, sőt az ezen a főiskolán tanuló, o szom­széd országokból érkezett magyarokat — s ebben a szellemben cselekedett a Szegedi Orvostudományi Egyetem is. A tehetségeket karolja fel, gondozza a „G—2000", a „Madách-kör" (a Madách Imre Általános Iskola tanu­lóit), s a makói József Atti­la Gimnázium, valamint a szegedi Radnóti Miklós Gim­názium diákjaiért (ez utób­binál még az iskola érdeké­ben sokat dolgozó tanáro­kért is) létrehozott alapítvá­nyok. Hódmezővásárhelyen így óvják meg a jó képessé­gű cigány fiatalokat, Szen­tesen a cigányság egésze ér­dekében tesz a „Napkerék". A „Szent Gellért" alapít­vány a hitoktatás elterjedé­sét szorgalmazza, a „Tanít­satok" az egyházi iskolák alapítását, felszerelését és működtetését. Alapítványok születtek a települések egészének fej­lesztésére. Szeged, Csongrád, Domaszék és Algyó város­rész nevét lehet megemlíte­ni, s a Csongrád megyei vagyonvédelmi alapítványt, de a mindszenti hősi emlék­mű tervét is. Talán ide so­rolható még a megyei öru­kéntes tűzoltók technikai ellátása javításának szándé­ka. Gazdasági természetű az „Európai gazdasági kapcso­latokért" (a kelet—nyugati közeledés elősegítésére), s a „Talent", mely a vállalko­zók közötti információáram­lást hivatott elősegíteni. E formában oldja meg a törzs­gárdatagok jutalmazását a Hódgép, dolgozóinak szociá­lis, átképzési, üdültetési stb. problémáit az Autófer. Van­nak_ már önsegélyező alapít­ványok is — a belkereske­delmi és a leányvállalati al­kalmazottak éltek vele. A „Tiszafarm", a „Partus" és a „Munkáért" a munkanél­küliségre való felkészítést vállalja és segít az elhelyez­kedésben. Eddig mindössze egyetlen környezetvédelmi alapít­ványt jegyeztek be. 0. J. Versenyhelyzet A 19 megyei és — husza­dikként — az autópálya­igazgatóság a szervezeti vál­tozás lebonyolításával egy­idejűleg azt a szépen hangzó feladatot kapta, hogy 1992. végéig készüljön fel vállal­kozói-kivitelezői ágazata és útkezelői „üzletrésze" szét­választására, s ezzel tegye magát versenyképessé a nagy útépítő cégekkel foly­tatandó versenyre. (A nem csak nevükben, hanem tény­legesen is közúti építővál­lalatok közül több osztrák kokettál mostanában, mint hírlik.) Mármost, hogy ez a piaci megméretés mit is hozhat majd a konyhára — tisztes megélhetést-e. vagy tönkremenetelt — azt igaza­ból most még jósolni sem lehet. Hiszen még nem tud­ni, milyen vállalkozási for­mában, mekkora induló tö­kével léphetnek versenybe a közúti igazgatóságoknál dol­gozó útépítők, s ha mindez tisztázódik is kellő időben, akkor is újabb kérdésekre kell majd választ találni. Például, hogy a kifejezetten kezelői, üzemeltetői felada­tok miképp teljesíthetők a — már most látszik — egyre zsugorodó költségvetésből. Az a majdnem tragikus­nak mondható állapot, ami ma jellemzi az ország közút­hálózatát, a remélt 19 milli­árd forint helyett — talán­talán — megszerezhető 9-10 milliárdból az idén sem fog javulni, sót... Ennek a ke­retnek a „lebontása" is vá­rat még magára — azt pél­dául tudják az igazgatósá­gon, hogy 235 milliót for­díthatnak 1991-ben a meglé­vő utak házilagos fenntartá­sára, de hogy más cégektől — például burkolatmegerö­sítésre — mennyi pénz jut majd, arról mindmáig nincs tudomásuk. A 235 millió is kevesebb a szükségesnél. Legalább 900 ezer négyzetméternyi útfe­lületet kellene újraburkolni — 250-300 ezerre futja. El­gondolható, hogyha az effaj­ta tervszerű megelőzésre nem jut elég pénz, milyen ütemben gyorsul fel a már tartó romlási folyamat.., Hullámzani tilos! Amikor a reálisan meg­valósítható feladatokat számba vettük Németh Sándorral, nem kellett e so­rok írójának túl hosszan „Terveink — azok vannak..." Utak, sávok, jelzőlámpák Hét és fél évvel ezelőtt „szervezeti korszerűsítés" címen, s az intézkedés gazdasági-szakmai előnyeit ecse­telve átalakították a hazai közúthálózatot fenntartó, ad­dig „egymegyés" közúti igazgatóságokat. Itt a Dél-AI­földön a szegedi székhelyű Csongrád megyeit a Bács­Kiskun megyeivel vonták össze. Nincs egy hónapja még, hogy visszaállt a régi rend, azaz újra csak a ma­guk megyéjének határain beiül felelősek a szervezetek az útállapotokért. Túl az osztozkodáson, a szegedi igaz­gatói pályázaton „befutott" Németh Sándort (a korábbi szervezet vezetőjét) az újabb átalakulás következmé­nyeiről, s az 1320 kilométeres úthálózat bővítésének, korszerűsítésének esélyeiről kérdeztük. jegyzetelnie. Az idén — ki­fejezetten miniszteri, az or­szág gazdasági érdekére hi­vatkozó döntés alapján — tervezik a 4406-os számú út Nagymágocs és a megyeha­tár közti, s a 4405-ös út De­rekegyházán át a 45-ös útig tartó szakaszán (együttesen 23 kilométer hosszúságban) a pálya felújítását, s ha va­laki most azt veti ellen, hogy de hisz annak a forgalma nem indokolja a korszerűsí­tést — nos, igaza van. Csak­hogy, itt magasabb szempon­tok munkálnak; az említett útszakaszokon ugyanis a most már amerikai érdekelt­ségű orosházi üveggyártók szállítói fogják a gázpedált taposni, a törékeny rako­mányuk csak „hullámmen­tes" utat bir ki. Az ára; 180­200 millió. Arra a kérdé­sünkre, hogy lett volna-e út­ügyi szempontból sürgőseb­ben korszerűsítendő út Csongrád megyében, bizony igen volt a válasz. A tárgya­lások, hogy az üveggyártók járuljanak hozzá a költsé­gekhez, nem vezettek ered­ményre. Még egy „tételről" érde­mes szólnunk az idei prog­ramból; folytatódik a négy sáv kiépítése a 47-esen, egé­szen a Shell-kútig. S ott be is fejeződik a szélesítés-át­építés, ugyanis az M5-ös autópálya nyugat—kelet irá­nyú ága a benzinkút közelé­ben csatlakozik majd be (a várost elkerülve) a Vásár­helyre vivő útba. (Olvasóink közül néhányan persze emlé­kezhetnek rá; az eredeti szé­lesítési terv a Budapesti kör­úti kereszteződést jelölte meg végső megállóként, ám ez csak akkor valósulhatna meg, ha a szegedi önkor­mányzat kezdeményező és fizető társ lenne. Aligha lesz hamarost ilyen helyzetben...) A 47-es út algyői hídján a két ártéri szerkezet kap az idén új burkolatot és szige­telést — aztán már el is fo­gyott a közúti igazgatóság­nak a költségvetéstói kapott pénze. Számítanak még arra, hogy a települések önkor­mányzatai is. megrendelőik lesznek — hiszen 120 millió forint értékű munkát kell vállalkozóként elvégezniük ahhoz, hogy a tavalyi átlag­keresetek ne csökkenjenek. Ezért a következő hetekben sorra járják az igazgatóság vezetői lehetséges partnerei­ket — az egyeztetés és piackeresés szándékával. Igazolások Az elmúlt két évhez ha­sonlóan a Világbanktól is csurran-csöppen azért; az idén 130 milliót kapott a me­gye, miután gazdasági szá­mításokkal kellett igazolnia egy-egy befektetés hasznos­ságát. így sorolt a tervbe az 55-ös út Mórahalom előtti hat kilométerének burkolat­megerősítése; ezért kap vé­kony aszfaltréteget az E75-ös városi bevezető szakaszának a lemezgyári és a Fonógyári úti kereszteződések közötti része, ahol a jelzőlámpákat is összehangolják; s a támo­gatás révén lesz a balra ka­nyarodóknak külön sávjuk a Horgosi és a Szabadkai út kereszteződésében. Csak ennyi — mondhatjuk, mire az lehet a replika; ha az idegen cégeknél megrendel­hető munkák költségkerete ismert lesz, további mun­kákról is hírt adhatunk majd. Ahogy az igazgatóság vezetője fogalmazott: „ter­veink — azok vannak ..." (Vázlatos rajzunk a valami­kori jövő autópálya-kapcso­latait ábrázolja) (pálfy) ífeuF^t JOóc il KISKUNHALAS DUKJA'kÍTÚV TE LÍ JBALOTASZÁLLAS >, "... l kaVorróiícit •/.^'AV. f TfrfJ p-WlM - ' |! /Xw , v -X-V-. • jS^C^T^^. ( (üKv.-.r. . / '• "Ny f-.J ' \ A^tfroi 1 ' 4nt»uM» 1 1 i JRIJZSA '••••_ / ^ ' /' ÓfoUfcÓ* Il y tcsrts ARAD Kfndtrjrór NtGYUW/ f f^ \ SZABADKA ÍLDRAS V JU G0SZIA ff V ra . u>Ki L' CSAXA3 / sj R0MAN

Next

/
Thumbnails
Contents