Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. január 26., szombat 5 , O //vy hónapokban gyakoribbak a lelki megbetegedések, mint más évszakokban - olvasom. Egy amerikai pszichológus vizsgálatso­rozata pedig azt bizony ttja: nemcsak az évszakok váltakozása okoz kedélyhullámzást, hanem egy héten belül is megfigyelhetők hangulatunk eltérései. Állítólag kedden és csütörtökön vagyunk a mélyponton, vasárnap viszont jobban érezzük magunkat. Különösen, ha teszünk is érte valamit. Aki netán nem engedheti meg magának, hogy hét végén Floridába röppenjen egy kis napfürdőre, miként az amerikai lélekbúvár javasolja, az legalább ruccanjon ki délidőben a Szeged környéki természetbe! Rossz kedvünk telét bizonyára enyhíti egy kiadós séta a vasárnapi napsütésben. HARMÓNIA Szinte valamennyi korosztály ked­velt téli időtöltése, szórakozása a kor­csolyázás. Még úgy is, hogy hazánk éghajlata — különösen a Dél-Alföldé — nem a legkedvezőbb a sportág űzé­séhez. Ennek ellenére sokan hódol­nak (hódolnának) a jégen siklás önfe­ledt örömeinek — ha van (lenne) hol! (Amennyiben nem kell csalatkoz­nunk a meterológia előrejelzéseiben, úgy az elkövetkezendő időszakban lesz alkalom korcsolyázni.) Hihetetlen, de az őskori leletek ta­núsága szerint igaz. elődeink már öt­tízezer évvel ezelőtt korcsolyáztak! Az európai ásatások során sokfelé — Magyarország területén is — találtak csontkorcsolyákat, amelyek a jégkor­szak emberének voltak „közlekedési eszközei". Rendszerint rénszarvas és ló lábszárcsontjából csiszolták megfe­lelő formájúra, bizonyos pontokon pedig átlyuggatták, hogy szíjdara­bokkal felerősíthessék lábfejükre. Vadászatoknál — a befagyott tavak és mocsarak becserkészésénél — nagy hasznát vették őseink, különö­sen úgy. hogy haladásukat hegyes ,végú botokkal segítették. Az idők múlásával fatalpba ékelt vaspenge váltotta fel a csontkorcso­lyát. ez a forma — természetesen vál­toztatva. finomítva — az 1850-es éve­kig volt használatban. Az első aeél­korcsolyát az amerikai Buschwel készítette. A későbbiekben — nevü­ket a múkorcsolyázásban máig alkal­mazott ugróelemek kitalálásával is feledhetetlenné tették a svéd Salchow és a német Rittberger tö­kéletesítette a korcsolyát. (Csak egy példa: éles fogazatot alakítottak ki a korcsolya elején, minek követ­keztében „kapaszkodni", forogni le­het a jégén.) Mivel ma már nem elérhetetlen egy igazi, cipőre szerelt korcsolya, a még tapasztalatlan siklani vágyóknak nem árt egy-két jó tanács. A cipőt ne füzzük lazán, mert úgy nem tartja a lábfejet, ha viszont túlzottan szoros, akadályozza a vérkeringést, elzsib­badhat a láb. Idővel a bór megnyúlik, összeérnek a fúzólyukak, ezért a cipó nyelve fölé helyezzünk posztócsíkot. Fontos a cipő megfelelő ápolása, élet­tartamát hosszabbíthatjuk meg vele. Használat után minden esetben töröl­jük szárazra, és arra is ügyeljünk, hogy szobahőmérsékleten szárítsuk. Mielőtt ismét felvesszük, megfelelő zsírral kenjük be. Nagyon lényeges, hogy a korcsolya mindig éles legyen! Ez nem azt je­lenti, hogy minden használat előtt szükséges élesíteni, ha azonban az él szélein végighúzott körmön nem hagy nyomot — megérett a köszörü­lésre. Az élre vigyázzunk, ha hosz­szabb utat teszünk meg a jégig, te­gyünk rá élvédöt. Nem árt tudni, a köszörülés milyensége befolyásolja á . korcsolyázó sebességét, jégbiztonsá­gáf. A korcsolya „barázdát" hasít, ennek mélysége függ a jég minőségé­től, az illető súlyától, ám a „vésés" nem lehet több egy tízfilléres vastag­ságánál. Aki bővebb felvilágosításra vágyik a sportág fortélyaival kapcsolatban (élezés, tanulás, stb.), az a Szeged Városi Sportintézmények Igazgató­sága műjégpályáján (Szabadkai út) kaphat tanácsot. GY. E. Állatorvos a teknőcökről... Gjenes Kálmán felvétele A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület fotós szakosztálya TERMÉSZETFOTÓ-PÁLYÁZA­TOT hirdet amatőr és hivatásos fotósok részére. Az országból bárhonnan beküldhető anyagok kritériuma, hogy a képek Csongrád megyében készüljenek. Elsősorban megyénkben lakó fotósok képeit várják. Fekete-fehér (minimális méret 18 x 24 cin), színes papírkép (min. 18 x 24), és színes dia (24 x 36; 4,5 x 6; 6 x 6) képek küldhetők. Kategóriánként 5-5 képpel lehet pályázni személyenként, sorozatban 5 kép számít 1 képnek. Témakörök: 1. Táj. 2. Növény, 3. Vadon élő állatok. 4. Környezetvédelem. Á képekre kérjük ráírni a jeligét. Egy külön borítékban, mehen kívül a jelige szerepel, kérjük a szerző nevét, pontos lakcímét, életkorát és a képek jegyzékét kategóriák és témakörök szerint, a felvétel évének és helyének megjelölésével. Díjazás az első három helyezettnek két korosztályban: ifjúságiaknak (18 éven alul) és felnőtteknek. A képeket megfelelő csomagolásban kérjük 1991. március 15-éig eljuttatni a következő címre: dr. Molnár Gvula, 6726 Szeged. Pinty u. 11/5. TŰZRE, VÍZRE, VIGYÁZZATOK! Zöldköznapi praktikák Ezzel a címmel jeleni meg budapesti környezetvédő egyetemisták össze­állításában egy kis füzet. Bár ára mindössze hús? forint, sajnos mégsem lehet hozzájutni, mert csak környezetvédők soraiban terjesztik — hivatalos kiadás híján. Az alábbiakban ismertetjük a kiadvány és egy szegedi természetvédő főbb gondolatait, elsőként a víztakarékosságról. Illatosítottak: fenyőforgács Az ivóvíz is igen nagy kincs, keve­sebbet használva belőle kíméljük édesvízkészleteinket, s kevesebb szennyvizet juttatunk a talajba. , Mit tehetünk például a konyhá­ban? Ne hagyjuk feleslegesen folyni a csapot! Használjunk dugót, vödröt! // Szobadísz es különleges látvány a • lakásban a terrárium. amely kedven­ceink közül a teknócöknek is otthont adhat. Ha azt akarjuk, hogy jól érez­. zék magukat, sót. szaporodjanak is a terránumban. szükségleteiket, igé­nyeiket ki kell elégítenünk. Változó hőmérsékletű állatok lé­vén. testük hőmérséklete a környezet- • tői függ, a hőfokát 0.1-0,2 Celsius-fok eltéréssel követi. Aktív életükhöz a 8-30,2 fok közötti hőmérséklet az optimális. A túl meleg (39 fok fölött) káros, ezért a teret úgy kell kialakí­tani, hogy teknóceink helyüket tetszés szerint változtatni tudják, a melegító­•lámpa megfelelő távolságában. Figye­lembe kell vennünk azt is, hogy a teknőc az emésztését 20 fok alatt beszünteti. Megfelelő előkészítés után, csak 3 továbbtenvésztésre szánt teknócök igénylik a téli álmot, míg társaik egész télen aktivak maradhat­nak Fehérje-, ásványianyag-, vitamin-, növényirost-szükségletüket feltétlenül ki kell elégítenünk. Adhatunk apróra vágott, darált, mixelt húst. húspépet, ásványi anyag és vitamin kiegészítés­sel. Igen jó és hasznos az apró hal, az édesvízi csiga, esetenként _ giliszta, apró rovar, de lehet különféle készen kapható, granulált macska- vagy piszt­rángféléknek gyártott tápból is adni, nedves-félnedves, esetleg szárított for­mában. Étvágy szerint, alkalomsze­rűen igénylik a növényi tápanyagokat is mégeszik á 'fejessaláta-levelet a vízinövényeket, az alma- vagy körte­szeleteket. Egyesek közülük időnként előszeretettel fogyasztják a főtt rizst, a zabpelyhet, az árvácska virágját. Az etetésnél mindig fontos az étvágy sze­rinti adagolás: a fölösleget mindig tá­volítsuk el. A vízben bomlásnak in­duló fehérje ártalmas a teknócökre. Elengedhetetlen a sűrű vízcsere, az aljzat és az oldalfalak algátlanítása. tisztítása. Egyik legeredményesebb módszer a terrárium forró vízzel tör­ténő fertőtlenítése. De bármilyen tisz­títószeres mosás után igen alapos öblí­tés szükséges. Ha új teknőc kerül hozzánk, leg­alább kéthetes megfigyelési idó után tegyük a régiek közé. Teknócünk bár­milyen külsó sérülésével, börproblé­májával. étvágytalanságával, egyéb rendellenességével forduljunk mi­előbb állatorvoshoz. A teknőc is érző lény, hátpáncélja megérintését, nieg­ütését érzi. Minden látszat ellenére a páncél nem nyújt tökéletes védelmet, sérülékeny, ezért a mechanikai hatá­soktól óvni kell védenceinket. Helytelen az a szokás, hogy a szobá­ban felügyelet nélkül szabadon en­gedik. Sokszor előfordul, hogy akarat­lanul rálépnek, vagy az ajtó közé csuk­ják óket. A terrárium aljzata ne legyen soha­sem durva beton, vagy sérülést okozó egyéb durva felület, mert éz is sérülést okoz a páncélon. Figyeljünk arra. hogy a terráriumban a fürdővíz meny­nyisége legalább annyi legyen, hogy az állat elmerülhessen benne, különben ha hanyatt fekszik, nem képes vissza­fordulni. Ha ezeket figyelembe vesszük, ked­vencünk hosszú ideig egészséges tár­sunk, életünk kedves színfoltja marad. DR. PRIGLI MÁRIA Mosogatásnál a mosogatószeres le­dörzsölés alatt ne folyjon a meleg víz! Kézmosásra ugyanez vonatkozik. sőt„ a tusolásnál is! Ne törődjünk bele. hogy csöpög a csap. javíttassuk meg! Győződjünk meg a vízóránknál, van-e elszökő víz! Már nagyanyáink is tudták: a vizet többször is fel lehet használni. A legjobb példa: a tojás, krumpli főzésére használt, nem sós víz lehűtve alkalmas virágok öntözé­sére. Ne folyassuk ki a csapot a hide­gebb víz kedvéért, tartsunk inkább egy üveg vizet a hűtőben. A zöldsé­get. gyümölcsöt csak a mosogatóban mossuk, s csak az öblítéshez használ­junk folyóvizet! Szódabikarbóna mint tisztítószer Kevesen tudják, hogy az edény le­égett részét benedvesítve, szódabi­karbónát rászórva, néhány órai állás után sikálókefével könnyen eltávolít­hatjuk. A szódabikarbónát egyébként sokféle egyéb tisztításra is fel lehet használni, s sokkal környezetkímé­lőbb, mint a mosó- és mosogatósze­rek. A mosogatóba kerülő ételhulla­dék felfogására vásároljunk kosár­szűrőt! A szilárd szennyezésnek jobb helye van a szemétládában. A szerves hulladékot komposztálhatjuk is. Zsi­radékot ne öntsünk a lefolyóba! Ami nem égett, újra felhasználható. Zsírt, olajat keverjünk össze homokkal, ká­vézaccal. s úgy dobjuk ki! Ha tehetjük, fogyasszunk vegyszer nélkül termelt gyümölcsöt, zöldsé­gét. mézet, húst, tojást és tejet! A konyhában és az erkélyen is nevelhe­tünk egy-két konyhai hasznalatra való növényt, zöldséget. Lassú tűzön, kevesebb energiával ízletesebb ételt főzhetünk. A zöldség párolásához csak az éppen szükséges menyiségú vizet használjuk, jól záró fedővel! A hútógép ajtaját feleslegesen ne nyito­gassuk! A hócseréló rácsait érje minél több levegő. Rendszeresen olvasszuk le a hútót. A konyhát szellőztessük minél gyakrabban: a főzésnél fogy az oxigén, szén-dioxid és ártalmas nitro­gén-oxidok kerülnek a levegőbe A fogmosáshoz csak az ahhoz ép­pen elegendő vizet használjuk fel.1 Mosakodásnál és borotválkozásnál is ugyanez a szabály: közben ne folyas­suk végig a vizét! Ha csak tehetjük, teli mosógépet működtessünk, alehetó legrövidebb programmal! Környezetkímélő ázta­tóoldat pelenkához: tegyünk a vízbe fél csésze bóraxot vagy szódabikarbó­nát. két óráig álljön benne. A mosó­szerből használjuk a környezetkí­mélő, foszfátmentes fajtákat. Hasz­náljunk a gyár által ajánlott legkisebb adagot! A mosdókagylót és a csempét a már említett bóraxszal vagy szóda­bikarbónával isfiáztára moshatjuk. A bóraxos.forró, víz ^i.tűnő felületi fer­tőtlenítőszer is,........ , A WC-kagy|ó fuyri szemétláda: ne szórjunk bele cigarettacsikkeket! A kagyló tisztításához csak kefét és pümpát használjunk,, a vegyszereket csak akkor vegyük eíó, ha ezek már nem segítenek. A WC szagtalanításá­hoz használhatunkA/ászonba kötött, friss fenyőforgácsot, vagy szagos szá­rított növényeket, Takarításhoz: keményítő, ecet Vegyi tisztítás helyett inkább por­szívózzunk a lakásban! A keményítő­vel beszórt szőnyeg foltjai porszívó­zás után eltűnnek. Parkett fényezé­sére használhatunk benzinben oldott méhviaszt. Az üvegfelület tisztítására •megfelel a vízzel kétszeresen hígított ecet. Szobanövények pajzstetvei ellen kitűnő a dohánylé. Az ajtókat, ablakokat szigeteljük jól! Erre a célra a szivacscsíknál job­ban megfelel a filc. A télikert, a beüvegezett erkély javítja a hőszige­telést. Lehűlések idején ne a fűtést fokozzuk, hanem vegyünk fel puló­vert! Gáz vagy olajfútés esetén ügyel­jünk a szivárgásra. A fűtési szezon­ban inkább többször, rövidebb ideig szellőztessünk. így a faiak nem hűl­nek le. Lakásunk, házunk külső falára fut­tassunk fel repkényt, borostyánt. A leveleik közti levegő hőszigetelő, s a levelek eltérítik a szelet, így minden­képpen csökkentik lakásunk hökibo­csátását. M GY Ujjé, a jégen T

Next

/
Thumbnails
Contents