Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

1991. január 4., péntek Hangsúly 3 A 100 kilós csirke sem lehetetlen A kromoszóma vallatása A '90-es SZBk-nupokon 41 kutató számolt be az elmúlt egy év kutatási eredményeiről. Az előadás-sorozatot követően sza­vazással döntötték el, hogy mely munka kapja az első dijat. Mint mar korábban hírül adtuk, a fődíjat Hadlaczky Gvula, az SZBK Genetikai Intézetének kutatója nyerte a mesterséges kromoszó­mák előállításának mai stádiumáról tartólt előadásával. A kuta­tásokat természetesen nem egyedül végezte, mindennek mélyén komoly teammunka van, így az elismerés munkatársait is éppúgy megilleti: Praznovszky Tünde, Kereső Judit, Cserpán Imre, Tubák Vilmos, Szelei József. Azt hiszem, a téma kevesek számára ismert, ezért megkértük Hadlaczky Gyulát, vezessen be minket munkájukba. — Elöljáróban és nagy alta­lánosságban azt mondhatom, hogy egyfajta tudományelle­nesség uralkodik Magyarorszá­gon. Félnek az emberek a tudo­mánytól. potenciális veszélyei­től. Másrészről viszont valami­féle csodát várnak a kutatások eredményeként. Mindkettő szélsőséges felfogás. — Mi a kutatási munkájuk lényegé? — Körülbelül hat évvel ez­előtt elég nagy fába vágtuk a fejszénket; a végső cél a mes­terséges emberi kromoszómák előállítása. Tudni kell ehhez, hogy az ember tulajdonságai a DNS nevű óriás molekulában raktárdzódnak. Ez az óriási DNS-mennyiség. nevezzük ugv. hogy kis fiókokban: vagy egy könyvtárnyi információ egy-egy könyvbe van csoma­golva — egy-egy ilyen könyv a kromoszoma. Egy adott tulaj­donság kódolásáért felelős gé­neket ma már molekuláris szin­ten ismerünk, akár kémcsőben is előállíthatók. Azonban azt nem tudjuk, hogy a kroníoszó­mák (ezek a kis könyvek) ho­gyan épülnek fel. Ennek követ­keztében nem tudjuk azt sem. hogyan működik, csak nagyon durva elképzeléseink vannak róla. Ezt egy példával megvilá­gítva: ha halvány fogalmunk sincs ártól, hogy egy autónak melyek a szerkezeti elemei, ak­kor a működését se érthetjük meg. — Milyen célokat tűztek ki maguk elé? — Ha sikerülne mestersége­sen kromoszómát előállítani, akkor van egy modellrendszer, ki lehet próbálni, hogy bizo­nyos elemek kivétele vagy visz­szaadása hogyan változtatja meg a működését. Egy ilyen modellrendszer az egyik fő cé­lunk. A másik főcél: már jelen­leg is számtalan genetikai be­tegséget ismerünk, amelyeknél egyetlen gén elromlása mara­dandó károsodást okoz, pél­dául szellemi vagy fizikai elma­radottságot. A mostani gén­technológiai. génmanipulációs módszerekkel meg lehetne ol­dani, hogy a hibás gént vissza­juttassuk egy sejtbe (génterá­pia). A probléma az. hogy a gén egy olyan rendszerbe épül. amelynek nem ismerjük a mű­ködését. így előfordulhat, hogy ez az ügynevezett gyó­gyító gen olyan helyre épül be a kromoszómán, ahol tönkretesz egy életfontosságú másik gént, mert megszakítja. Vagy pél­dául beépül egy olyan génbe és aktivizálja, amelyik aztán osz­tódásra serkenti a sejtet, azaz a betegséget meggyógyítottuk, de rákossá vált a sejt. Mestersé­ges kromoszómával ezt lehet kiküszöbölni. A kromoszó­mákról tudni kell még. hogy van egy úgynevezett szerkezeti és múködésbeli „agyköz­pontja". ez a centromer. A fő célunk, hogy a centromert izo­lálni tudjuk az emberi kromo­szómákból. Az SZBK-napo­kon tulajdonképpen arról szá­moltam be — egeszen leegysze­rűsítve —, hogy a kísérleteink során sikerült olyan kromoszó­mát előállítani, amelyben két centromer volt. Ez a második, újonnan képződött centromer leválasztható a kromoszómá­ról, és mint egy kis önálló mi­nikromoszóma, melyet már majdnem mesterséges kromo­szómának tekinthetünk, mű­ködni képes. — Hogyan jutnak emberi k rom oszómák hoz? — Vannak olyan sejttenyé­szeteink. amelyek ráksejtek, tehát gyorsan osztódnak. Ezenkívül néhányszor a kollé­gák is adnak vért. amelynek a fehérvérsejtjeiből nyertünk kromoszómákat. — Vagyis vérüket áldozták az ügyért. Milyen lehetőségeket nyit meg az orvostudományban a mesterséges kromoszóma elő­állítása? — Reális lehetőséggé válna a génterápia. Ami azt jelenti, egy egyszerű példával élve: számtalan esetben előfordul, hogy egyetlen gén hibája egy enzim hiányát okozza. Emiatt a születendő gyermek lehet, hogy szellemileg visszamara­dott lesz. Genetikai módsze­rekkel megállapítható, hogy az illető gén rossz az apában és az anyában is. ezért, ha az embri­óba bejuttatjuk ezt a mestersé­ges. javító gént. akkor egészsé­ges magzat születhet. Ez elég távoli cél. De elképzelhető az is, hogy a eukorbetegeknel be­építhető olyan gén. amely ter­meli az inzulint. — Meglehet, hogy ily módon az öregedés is •szabálvozhatővá válik? — Ehhez nem elegendőek a génnel kapcsolatos ismerete­ink. Lehet fantáziálni. De sze­Morzsák a Bibliából Boldogok — mondja Jézus tanítványainak a hegyen nyolcszor. (Máté evangéliuma 5:2-10). Nyolc olyan élethelyzetben, állapotban levőkről, amilyenben nagyon sok ember lehet, van is. sőt. többen nem is egyben: és még hozzá nem is kell nagy igyekezet ilyenbe kerülni. Ez állapotok és helyzetek boldogságforrásait szeretném feltárni kedves olvasóim előtt — min­denkit mély tisztelettel és testvéri szeretettel kö­szöntve — az Úrnak 1991. évében Abban, hogv ..Jézus megnyitotta szaiat es tani­tani kezdett" — az evangélium azt akarja érzékel­tetni. hogy az Ö beszédében a minden megszokot­tól, általánostól elteró „egészen más" érték, jövő és eredmény tárul fel az ember számára: az Isten szeretetének, mindenhatóságanak és örökkévaló­ságának távlatát. Ezek vele és általa válnak a mietnkké. Ahogy egy villanylámpa fényében addig lathatunk, míg az áramforrással kapcsolatban van. ha ezt megszüntetjük, elsötétül — úgy nem nélkü­lözhető a Vele-kapcsolat. Jézus ezt mondta: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé az élet világossága". (Jánosev. 8:12). „Boldogok a lelki szegények, mert övék a meny­nyek országa." Nem látjuk ezt a valóságot, és nem élhetjük át Jézus nélkül. Nélküle az élet haláltánc, melyben a boldogságvágy és a szegénység ellentétének fe­szültségében rángatta áz embert a félelem. Ezért kapósak a félelemoldó. relaxációs és meditációs módszerek, amelyek a megsemmisüléshez, a halál­hoz vezető ut kellemesebb, nyugalmasabb végigjá­rását kínálják Ugyanezt próbálják azok. akiknek elve az élet maximális fordulatszámon járatása, minden pillanat élvezetre fordítása: és ebben va­laki vagy valami elmulasztása miatt lelkiismeret­furdalás és halálos bosszúság, düh érzete. Mennyi értelmetlen tragédia és hegynyi pszichiátriai kórle­írás tanúsítja ezeket. De Jézusban a mennyek országa jött ide, ezért hív hozzá térésre (Máté ev. 4:17), mert „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Óbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világra, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa." (János ev 2:16-17).. Nagyon hálás vagyok a TV I músorszerkesztósé­gének, hogv a karácsonvi ünnepen műsorra tűzte a Názáreti Jézusé, filmet. Többen voltak az ünnepe­ken a templomokban .mint ezelótt Szemig és fülig eljutott az evangélium, az Isten országának, ural­kodásanak üzenete, de nem ez minden, itt még nincs vége Most szólalhat meg a lelked, a lelkem es még sokaké szerte a világon, ma és minden nap. hogy : semmim sincs, szegény vagyok, üres a lelkem. Mi csak ennyit élhetünk át: lelki szegény vagyok, üres a lelkem. A többit Ó mondja és adja. teszt, ahogy Ady Endre csodálatosan vallotta „Az Úr érkezése" c. versében: „Mikor elhagytak, / Mikor lelkem roskadozva vittem,/ Csöndesen és váratlanul/ Átölelt az Isten. I... I És megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjúsá­gom, / De ót, a fényest, nagyszerűi I Mindörökre látom Papp László református lelkész nntem részleges alkalmazása először az állatokban lesz. — Ha a növekedést tudnánk szabályozni a génekkel, akkor elképzelhetők, mondjuk. 100 kilós csirkék is? — Természetesen nem lenne akadálya a 100 kilós csir­kének sem. De ez is csak fantá­zia kérdése. — Számomra ügy túnik. hogy ha sikerül mesterséges kromoszómát előállítani, alkal­mazástól függően rengeteg ve­szélyt hordoz majd magában. Gondolok itt például arra a fi­gyelmeztető esetre, ahogyan a maghasadás kísérletei az atom­bombáig vezettek. — Veszélyes, mint a tűz. Legalább olyan sorsfordítónak tartom az emberiség életében, mint mikor lejöttünk a fáról. Amíg a fán ugráltunk, se a tigris, se a farkas nem tudott elcsípni bennünket. Minden új fejezet, minden változás új ve­szélyeket hoz magával. A nuk­leáris energia is veszélyes. Vagy például nem tudom, hogy van-e veszélyesebb az autónál. Amíg ökrös szekéren jártak, gyakorlatilag nem volt közúti baleset. . — A kutatók részéről milyen etikai kérdések merülnek fel? — Az nyilvánvaló, ha képe­sek vagyunk előállítani a mes­terséges kromoszómát, akkor meg kell csinálni. Csak okosan, körültekintően kell vele bánni. Annak idején az elektromos áramot is elutasították volna, ha tudják, hogy villamosszéket fog működtetni, vagy ha tud­ják. hogy átjárja a koncentrá­ciós táborok szögesdrótját. Ilyen szempontból a legtisz­tább. leghumánusabb eszköz is felhasználható antihumánus, gazember módonT Alkalma­zása tehát a felhasználók fele­lőssége lesz. I'odntaniczky Szilárd Euromérnökök Ez évtól kezdve hazánkban ts lehetőség nyílik a műszaki szakem­berek számára az úgynevezett euro­mérnöki cím használatára. Ez azért hasznos a magyar szakemberek szá­mara. mivel ezt a diplomájukat elis­merik Európa-szerte — ez egyfajta ekvivalenciát jelent —, és a konti­nensen azokkal a feltételekkel vál­lalhatnak majd munkát, mint nyu­gat-európai kollégáik. A magyar vallalatok számara pedig azért lesz kívánatos e dokumentummal ren­delkező műszakiak foglalkoztatása, mivel termekeik ez által versenyke­pesebbek lehetnek az európai és világpiacon egyaránt. Ginsztler János, a BME profesz­szora. az Európai Mérnökszerveze­tek Szövetsége (FEANI) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: hazánkat már tavaly szeptemberben felvették a FEANI-ba, ám hivatalosan csak ez év január l-jétől tagja Magyaror­szág a szervezetnek. Egérfogó Rendkívül tanulsagos és jellemző esetet hallottam, mely tulajdonképpen a rendszerváltás karriertörténete is lehetne. A kiváló képességű közgazdászra már az átkos pártállam néhány jószemű szakembere is felfigyelt. Fontos feladatok­kal bízták meg, már a nyolcvanas évek elejétől a nyugat­európai kapcsolatok lehetőségeivel foglalkozott, jószerével a helyszínen, azaz Európában. Rengeteg ismeretre, s főleg ismeretségre tett szert, fényes karrier előtt állt. Egy alkalom­mal. amikor éppen nem Brüsszel, hanem Budapest szmogját szívta, magához kérette a miniszter. Főosztályvezetői állást ajánlott neki. S ebben a pillanatban grimaszt vágott a történelem mert a mondat második fele úgy hangzott, hogy ehhez a státushoz viszont elengedhetetlen a pártbéli tagság. Töpren­gésre nem sok idő jutptt, legfeljebb azt mérlegelhette hő­sünk. hogy micsoda csapda: megélt negyven egynéhány évet. megvolt nélküle az MSZMP, ó is nélküle, s íme most. 1987­ben. ha a szakmában eló akar lépni, le kell nyelni a békát, zsebre kell vágni a piros könyvecskét. Nem a karriervágy hajtotta a főosztályvezetői székbe, hanem az eddigi munka kecsegtető eredményének valóra váltása, a szakmai presz­tízs, a közjóért áldozott évek nehezen felépített piramisának védelme. Bólintott. Megkapta kinevezését, sikeresen tevé­kenykedett, a tagkönyvét még csak nem is látta, gyűlésekre nem volt ideje járni, legfeljebb társaságban humorizáltak azon. hogy ki az, aki a süllyedő hajón kezdi a bibliaórákat.. Jól tudjuk, a történelem kereke hirtelen nagyot lendült, a váltás elkerülhetetlen volt, s az új hatalom első intézkedése, mint a történelem során szinte valahányszor, a söprögetés lett. A piros könyvecske pedig bélyeg, aki viselte, megbé­lyegzett. Hősünket is megidézte az űj hatalom frissiben kinevezett minisztere. Volt annyi esze, hogy óvatosan járjon el: államtitkár-helyettesnek ugyan nem nevezheti ki — bár nálánál rátermettebb és tapasztaltabb szakembert aligha találna —, mert a párttagság nagy bűn, lemoshatatlan szé­gyenfolt. veszélyes stigma. Viszont maradjon föosztályve­zetó. szükség van rá. bizonyítson. A nyugati kölcsönök — ha nem is ömlenek —, ma is csordogálnak. hazunknak meg akad maradék hitel azon féltekén. S ezt nem utolsósorban neki, munkatársainak és jó néhány egykori reformer vezetőnek köszönhetjük. Mostanság önironikusan jegyzi meg: ha nem lép be annak idején a „függöny" előtt néma epizódistának a hanyatló pártba, ugyan ki veszi észre a változás után. Akkor ma biztosan nem hogy államtitkár-helyettes, de még osztály­vezető is aligha lenne. így aztán mai státusát mégiscsak annak az átkos pártállami struktúrának és ideológiai ostobaságnak köszönheti. Hat t'g\ állunk. Uraim. Hölgyeim! Meg úgy. hogy az egyik egészségügyi intézmény vezetője - túl a/ ötv enen, de innen a hatvanon —, meg sem pályázta a hivatalból kiírt székét. Fölmérte: legyen bármily hirdetett a pluralizmus, abban a pillanatban vájkálni kezdenek múltjá­ban. szemére hányják pártbéli tagságát, ellene fordítják szigorát, következetességét azok. akiknek eddig a munka­végzés elégtelensegéból. trehánvságából adódóan konfliktu­sai voltak. Emberileg törik meg. erkölcsileg mocskolják össze — mert szakmai pályája kikezdhetetlen. Inkább visszahúzó­dik a szakma biztos hátországába, s azon munkálkodik, hogy tisztességével és szakmai hitelességével olyan vezetőt kapjon intézménye, aki megbecsülve az ó fáradozásait, tovább viszi a sikeres intézményt. Panaszkodik egyik közeli ismerősöm: fél. Szaporodik a munkanélküliek száma, náluk is küszöbön a karcsúsítás egzisztenciákat bizonytalanná tevő szüksége. Az elmúlt húsz évben, abban a sokat szidott pártállami rendszerben tisztes­ségesen dolgozott, erkölcsi és anyagi megbecsülést szerzett anélkül, hogy neve szerepelt volna a párttagok listáján vagy dörgölódött volna a főnökeihez. Most a félelem torzítja személyiségét. A bizonytalanság megalkuvóvá teszi: azt lesi. mit várhat el tőle az új Vezér, melyik párt szájíze szerint forgatja a szavakat, mik a háklijai. Mert maradni szeretne, félti családját, fölötte a hosszú távra vállalt adósságok réme Talán a megroppantótt gerince adhat reményt?... íme, így élünk a XXI. század küszübén. Magyarorszá­gon , demokratikus jogállamban, ahol pluralizmus és toleran­cia oldja békévé a múltból örökölt terheinket. Tandi Lajos Újjászerveződik a Dugonics Társaság Alig múltak el az 1990. no­vember 24—25-ei rendezvé­nyek. melyeket a város rende­zett Szeged nagy fia. Dugonics András születésének 250. év­fordulója alkalmából, máris komoly eredmények születtek az 1892-ben. Szegeden alapí­tott, s 1950-ben, a Rákosi-re­zsim minden vidéki összefogást megszüntetni akaró belügymi­nisztere által, egy tollvonással feloszlatott. Szeged értelmisé­gét összefogó, pártokon felül álló Dugonics Társaság újjá­szervezésének ügyében. A spontán megalakult, ideiglenes szervezőbizottság mintegy húsz tagja fogott össze, hogy tárgyi és személyi feltételeit megte­remtve Szeged patinás közel százéves, irodalmat és tudo­mányt terjesztő társaságát újjá­szervezze. A hagyományokat megőr­zendő. a Dugonics Társaság az 1939-es. legutolsó alapszabálya alapján szerveződik újjá. En­nek elsó paragrafusa kimondja, hogy a Dugonics Társaság Sze­ged város védnöksége alatt álló egyesület; harmadik paragra­fusa puritán egyszerűséggel fo­galmazza meg a társaság célját: a magyar Alföldön általában, de kiváltképpen Szegeden és vidékén a magyar irodalomnak művelése, pártolása, terjesz­tése és népszerűsítése; ötödik paragrafusa szerint a Társaság­nak lehetnek: rendes, külső, tiszteletbeli és alapító tagjai Az ideiglenes szervezőbi­zottság célul túzte ki. hogy kül­döttséget meneszt Szeged vá­ros polgármesteréhez, a Csa­nádi püspökhöz. Szeged felső­oktatási intézményeinek veze­tőihez. nemkülönben a demok­ratikus pártokhoz, az írószö­vetséghez és a város életét tük­röző sajtó felelős szerkesztősé­geihez. Ezek a küldöttségek egyrészt tájékoztatják a fenti szerveket a Dugonics Társaság újjászervezésének jelenlegi ál­lásáról, másrészt kérik hatha­tós támogatásukat a nemes cél megvalósításához Az ideiglenes szerv ezíibizott­ság nevében dr. Túrni Géza

Next

/
Thumbnails
Contents