Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

81. évfolyam, 22. szám 1991. január 26., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Válságkrónikák Á kormány kormányoz — Á Volán árat emel — Csatornadugulás Á tej fehér, egészséges és... H

orvátország elfogadna külföldi katonai segítséget, ha a jugoszláv szövetségi hadsereg megtámadná — jelentette ki pénteken Zágrábban Josip Boljkovac horvát belügyminiszter az amerikai AP hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában. A zágrábi védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint a Horvátország területén állomásozó szövetségi katonai alakulatok változatlanul teljes harckészültségben vannak, belgrádi parancsra várva, hogy megkezdjék a horvát rendőrség erőszakos feloszlatását. ' Franjo Tudjman horvát elnök Belgrádba utazott aznap, hogy Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyaljon a szerb—horvát ellentétek feloldásáról. A Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke, Frankovics György az alábbi táviratot juttatta el pénteken a Horvát Köztársaság kormányának és elnökének: „Tisztelt Kormány és Tisztelt Elnök Űr! A magyarországi horvátok aggodalommal ügyelik a legújabb jugoszláviai fejleményeket, azt, hogy a demokráciát létében fenyegette meg a katonai vezetés. Támogatjuk a Horvát Köztársaság legitim kormányát és dr. Franjo Tudjman elnök urat, bízva abban, hogy a haladó változásoknak senki sem állhatja útját, és hogy a létrejövő párbeszéd a demokrácia és anyaországunk szuverenitása biztosítékául szolgál majd." Frankovics György, a Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke Áz ötödik attak Rafszandzsani iráni államfő pénteken határozottanelutasította az iszlám országok egyes radikális vezetőinek azt a javaslatát, hogy Irán Irak oldalán lépjen be az öbölbeli háborúba. Ez öngyilkos lépés lenne Irán számárá — vélekedett az államfő. Teheránban a pénteki imán Rafszandzsani védelmébe vette az iráni kormány semlegességi politikáját. Irán nem onthat vért Irakért, hogy az kijárathoz jusson a Perzsa-öbölben, de az amerikaiakért sem, hogy megnyerjék a háborút — fejezte ki az államfő. * Még teljesen bizonytalan, mikor sikerül felszabadítani Kuvaitot az iraki megszállók uralma alól, az emírség külföldre menekült kormányzata mégis lázasan tervezi az ország háború utáni teljes újjáépítését — mondta a Szabad Európa Rádió. A kuvaiti sejknek, mintegy 100 milliárd dollárja van külföldön. Szakértők szerint az átfogó újjáépítés körülbelül 25 milliárd dollárba kerülhet. Baltikumi párhuzamok Irak újabb rakétatámadást intézett pénteken este Izrael ellen, az Öböl-háború kezdete óta immár az ötödiket. A hagyományos robbanótöltettel felszerelt Scud-típusú föld—föld rakétákat, amelyeket ezúttal is Irak nyugati részéből indítottak, amerikai Patriat-rakétákkal a levegőben felrobbantották — közölte Nahman Sai tábornok, az izraeli hadsereg szóvivője, hozzátéve, hogy összesen hét Scudot lőttek le. Elhárításukra több indítóállásról bocsátottak fel nagy számú Patriot-rakétát. A Scudok egyes darabjai Izrael északi és középső részén lakott területen, többek között Haifa körzetében csapódtak be, és mintegy 10 ember megsérült. Helyi idő szerint este 6 óra 5 perckor (magyar idő szerint 5 óra 5 perckor) szólaltak meg országszerte a szirénák, majd néhány perccel később robbanások hallatszottak. * Pénteken ismét iraki célpontokat bombázott a francia légierő. Az iraki hadsereg elitalakulata, a Köztársasági Gárda állásain kívül a francia Jaguárok támadtak egy iraki tüzérségi állást is Kuvait területén. A gépek kivétel nélkül viszszatértek támaszpontjukra. A hadsereg tájékoztató szolgálata ezentúl nem közli, hány gép vett részt az akcióban, mert ezzel „támpontokat adhatna az iraki légvédelemnek a francia akciók struktúrájáról". A három balti szovjet köztársaságban pénteken gyásznapot tartottak: Rigában gyászszertartáson búcsúztak a „feketesapkások" vasárnapi véres akciója, a köztársasági belügyminisztérium ostroma során meggyilkolt négy áldozattól. « A balti köztársaságban viszonylagos nyugalom van, csak kisebb provokációkról érkeznek jelentések. Így Litvániában és Észtországban ejtőernyősök állítják meg néha a járműveket, igazoltatják a bennük ülő személyeket. Tallinnban nagy port kavart két svéd szakszervezeti aktivista meggyilkolása: az alsóneműre vetkőztetett, megfagyott holttesteket csütörtökön reggel találták meg az észt főváros külterületén. * Az Öböl-háború alakulásának közvetlen kihatása lesz arra, hogy üjjáválasztják-e jövőre George Bush elnököt, mondotta az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Edward Luttwak. A neves tudós vezető munkatársa a washingtoni stratégiai és külpolitikai kutatóközpontnak, ahol Zbigniew Brzezinski is dolgozik. Luttwak, aki egyúttal a Pentagon tanácsadója, az interjúban kijelentette: a szovjet vezetés — helyesen — úgy számol, hogy az Öböl-háború ideje a legalkalmasabb a lecsapásra a Baltikumban. Azzal kapcsolatban, hogy tudatosan lépett-e fel a szovjet kormány éppen most a Baltikumban. Luttwak professzor hangsúlyozta: — A fejlemények nyilvánvalóan új szakaszba kerültek, amelyben Gorbacsov erős centralizáló szerepet játszik, maga mögött a hadsereggel és a KGB-vel. Ügy vélhették — s ez szempontjukból helyes számítás —, hogy az Öböl-háború a megfelelő időpont a lecsapásra a Baltikumban. Pontosan ugyanarról van szó, mint amit 1956-ban (a szuezi válság idején) Magyarországon tettek. Akcióik rövid távon ugyan sikert hoznak számukra, de hosszú távon más a helyzet. Kárpótlási jegy Meghozza-e a tulajdonos biztonságérzetét? A részleges kárpótlásra kidolgozott törvényjavaslatot a kormány elfogadta, s előreláthatóan február 4én "kezdődik róla a parlamenti vita. A törvényjavaslat lényeges elemeiről tegnap, pénteken, Balsai István igazságügy-miniszter és Bogdán Tibor közigazgatási államtitkár tartott sajtótájékoztatót az Igazságügyi Minisztériumban, ahol a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség szakemberei is szolgáltak információkkal. E törvény meghozatala a tulajdonviszonyok rendezését segíti elő, ez azért fontos, mert a piacgazdaság alapvető ismérve a tulajdon biztonsága. Az elhúzódó privatizáció-reprivatizáció vita elijeszti a befektetőket. Az úgynevezett fordulat évét követő egypártrendszerben az állam intézkedései alapjaiban sértették a magántulajdont. Negyven év elteltével azonban nem lehet az elvett vagyont eredeti formájában visszaadni. Egy része már nincs is meg, és sok egykori tulajdonos nem él már. Az ország teherbíró képessége ugyancsak korlát. Ezért a kárpótlás mértékében és a jogosultak körében is korlátozott. A javaslat az 1949. június 8-a utáni tulajdoni sérelmek orvoslására vonatkozik. A korábbi ügyek rendezéséről hasonló elvek alapján később döntenek. A javaslat szerint a volt tulajdonost, halála esetén leszármazottját, ennek hiányában a házastársát illeti mag a kárpótlás, ha mind a sérelem elszenvedésekor, mind a tulajdonos halálának idején vele élt. Az elvételkori értéket egy inflációs szorzóval hozzák a mai szintre. Ez 1949-től, a fogyasztói árindexet figyelémbe véve 7,5-szeres. Az így kapott összeg első 100 ezer forintjának 90, a második 100 ezernek a 70 százalékát adják ki kárpótlási jegy formájában. Ezek a mértékek a nagyobb összegek felé haladva erőteljesen csökkennek,, így félmillió forint felett már csak 10 százalékot tesznek ki. A kárpótlás nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Az értékpapír nem váltható készpénzre, állami vagyonrész megvásárlására jogosít. Termőföld esetén a kár mértékét az aranykoronaérték alapján számítják. Az egyik változat szerint ezres, a másik szerint 750 forintos szorzóval. Itt is érvényes a százezer forintonként változó csökkentés. A termőföldre kapott korábbi térítést le kell vonni. A jogosult akkor igényelhet természetben földet állami gazdaságtól, vagy tsz-től a kárpótlási jegyéért, ha helyben él, és vállalja a termőföld hasznosítását. A szövetkezet a termőföld kiadásáért cserébe kapott értékpapírt privatizációs célra használhatja fel. A parlamenti vita soránbizonyára számtalan módosító indítvány fog elhangzani, s változik az előre felvázolt tervezet. Egy biztos abszolút igazságos megoldás nem létezik, s nem szabad megfeledkezni a népgazdaság teljesítőképességéről sem. T. Sz. I. Faust Tegnap este tartotta a szegedi operatársulat az cvad második bemutatóját. Gounod Faust című művét 15 éve játszotta utoljára a színház. Az előadást Apró Attila m. v. rendezte, a díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. A tegnap esti premieren Molnár László vezényelt, Faust: Albert Tamás m. v. Mefisztó: Airizer Csaba m. v. Margit: Vajda Juli, Valentin: Gyimesi Kálmán, Siebel: Szonda Éva, Márta: Erdélyi Erzsébet, Brander: Altorjay Tamás, az öreg Faust: Réti Csaba volt. Közreműködött a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a színház énekkara és a szegedi balett. Karigazgató: Gyüdi Sándor, koreográfus: Imre Zoltán. A későbbi előadásokon a pálcát Pál Tamás is kezébe veszi, a szerepekben bemutatkozik még Leblanc Győző m.v. Begányi Ferenc m.v. Vámossy Éva, Busa Tamás m. v. Németh József m. v. Frankó Tünde, Andrejcsik István, Karikó Teréz. Nagy László felvételén részlet a Walpurgis-éjből. lÍASi.*-: .;..:•-£,, BfP - f - -t M tJbA * Wm»JlMÍ - v N>> » M? i'^.'*" Kultúránk egyetemessége Hazahívták a honvédelmi minisztert „Civilben", történészként érkezett tegnap Szegedre Für Lajos honvédelmi miniszter, este mégis „katonaként" kellett visszautaznia Budapestre. A látogatás célja a helyi MDF-szervezet által összehívott kulturális kerekasztal-beszélgetés volt az egyetemes magyar kultúráról. Meghívottként megjelentek Szeged város művészeti életének és önkormányzatának képviselői. A beszélgetés, bármily érdekesnek ígérkezett, nem tudott kibontakozni a rendelkezésre álló alig egy óra alatt, a honvédelmi minisztert ugyanis megérkezése után értesítették, hogy részt kell vennie a súlyos horvátországi események miatt összehívott Nemzetbiztonsági Tanács ülésén. Für Lajos visszautazott Budapestre