Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

1991. január 25., péntek Hangsúly 3 Q Magyarországra menekültek főbb adatai A menekültprobléma további növekedése yárható. A menekültekkel kapcsolatos, feladatok megoldásához, beilleszkedésük segítését célzó intézkedésekhez támpontul szol. gálhat annak ismerete, hogy az 1988 és 1990 nyara között Magyarországra menekülök demográfiai és társadalmi-foglalkozási összetétele hogyan alakult. A hazai illetékes szer. vek által nyilvántartott menekülök száma — amely nem ad teljes, képet az időlegesen vagy véglegesen letelepedni szándékozó, külföldi állampolgárságú személyekről — a jelzett időszakban közel 34 ezer volt. A KSH erre a körre vonatkozó vizsgálatának főbb megállapításai a következők: A menekülők döntö többsége — 99,7 százalék — román állampolgár volt. A menekülők 74 százaléka magyarnak és 21 százaléka románnak vallotta magát. Említésre méltó, hogy több mint 3 százalék volt a német nemzetiségűek aránya is. A román nemzetiségűek megfelelően magas hányada mutatja, hogy az említett időszakban a romániai diktatúra elő] nemcsak a magyar nemzetisegű lakosság akart menekülni. Ez a menekülési kényszer 1988-ban még kevésbé állt fenn, tekintettel arra. hogv a román nemzetiségűek döntő többsége 1989-ben hagyta el hazáját. (A magyar nemzetiségűek bevándorlása viszont egyenletesebb volt a vizsgált időszakban.) Az 1989. évi romániai események alapvető fordulatot hoztak a menekültek nemzetiségi összetételében, abban a tekintetben, hogy 1990-ben már szinte kizárólag csak magyar nemzetiségű menekültek hagyták el Romániát. A menekülők közel fele fiatal (15—29 éves) és kétharmad—egyharmad a férfi-nő arány. A menekülőknek az átlagosnál fiatalabb korösszetételével is összefügg, hogv a nőtlenek, hajadonok aránya mind a férfiak, mind a nők közöitt meghatározó volt. A családi állapottal kapcsolatos adatok alapján megállapítható, hogy a férfiak közül — a gyengébbik nemmel összehasonlítva — nagyobb arányban vállalták a meneküléssel járó veszélyeket azok, akiknek nincs különösebb családi kötődésük. f A menekülők nagyobb része anyanyelvén kivül nem beszelt mas nyelvet. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra menekült románok és németek nem beszélték a magyar nyelvet sem, illetve a magyar nemzetiségű menekültek a magyaron kívül csak románul tudtak. A Magyarországra menekülők egy része touább kívánt utazni harmadik országba. Az adatok azt mutatják, hogy a KSH által yizs+ galt menekülők több mint 8 százaléka jelezte, hogy nem Magyarországon szeretne letelepedni. Leginkább a német nemzetiségűek és legkevésbé a magyar nemzetiségűek szándékoztak továbbutazni más országokba. EGYEDÜL Gyenes Kálmán felvétele Két szomszédvár harcolt érte D nagykörösi református tanítóképzőről Régi vágy teljesült tavaly október 6-án, amikor harminchárom éves szendergés után újraéledt a Dunamellék és ez idő szerint az ország első felekezeti tanítóképzője, A dunamelléki református egyházkerület és a nagykőrösi református gyülekezet közös erőfeszítése eredményeként Indíthatták útjára az 1956-ban megszüntetett intézményt. 1839-ben alapították először Nagykőrösön, Bakos Ambrusnak — a város főbírájának — és Szigeti Warga János tanárnak a szorgalmazására. Először gazdatiszt- és tanítóképző tanfolyam indult, a helyi református gimnázium alapjain. A magyar szabadságharc Időszaka alatt szünetelt, majd közel egy évtizedes vajúdás után, az 1855—56-os tanévben nyitotta meg újra kapuit. Ez időben kecskeméti székhellyel működött és dolgozott Polgár Mihály püspök. Ez természetesen bizonyos elfogultságot jelentett részéről a város felé, melyet a helyi református egyház vezetői ki kívántak aknázni, s Nagykőröstől a tanítóképzőt mindenáron el akarták venni. Több éven keresztül folyt a harc a két város és egyházai között, végül is Kecskemét református egyházát a kormány felszólította az intézményalapítás pénzügyi alapjainak igazolósára. A kecskeméti gyülekezet nem tudta bizonyítani anyagi erejét, viszont a licitben mindig Nagykőrös „fölé ígért", így a kormány feddésben részesítette a hírős város református egyházát. Emellett a tanítóképzőt a dunamelléki református egyházkerület közgyűlésével 'egyetértésben Nagykőrösnek Ítélte. Oda, ahová az természeténél fogva való, a gimnáziumra építve. Az intézmény további sorsának ilyetén alakulásához erősen hozzájárult Török Pálnak — a budapesti Református Teológia rektorának — később a D. M R Ek. püspökének — hozzáértő, jó szervezőkészségről árulkodó tevékenysége. 0 szívügyének tekintette a képző és a teológia fellállítását. A tanítóképzés 1856tól 1956-ig sikeresen folyt. Az intézményben többek között olyan nagy egyéniségek tanítottak, mint Hegymegi Kiss Aron, Magyar Antal, Kiss Kálmán, Vóczi Ferenc, Juhász Béla. Nánási Miklós. Danóczy József, Márton Barna, Zilahi Lajos, Csikai Pál, nobai Pál, Csete Gyula, Zombory Dániel, Danczkay Gyözö. Az újjászületett tanítóképzőt tehát nagy hagyomány kötelezi a színvonalas intézményi élet kialakítására. Nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a jelenkori újraindításhoz Nagykőrös város elöljárósága és lakossága is igen nagy szellemi és anyagi erővel járult hozzá. Az ősi épületben ma általános iskola működik. Ez az épület nem felel meg egy korszerű felsőfokú oktatási intézmény befogadására. Ezt felismerve a város a volt MSZMP-székházat adta át a képzés céljaira. A Dunamelléki és Nagykőrösi Református Tanítóképző szakmai szempontból a Jászberényi Tanítóképző Főiskolára támaszkodik. A kezdeti lépéseket ezen intézmény segítségével teszi meg, majd fokozatosan kíván elszakadni az anyaintézménytől. A felekezeti jellegű szakterületet pedig a budapesti Református Teológia felügyeli és gondozza. Az intézmény országos • beiskolázású. Az első évfolyamon 32 fő kezdte meg októberben tanulmányait; az évfolyamok feltöltése folyamatosan történik. A tanitóképző igazgatósága minden érdeklődőt — leendő hallgatót, aki fontolgatja az ide való jelentkezést, illetve ezen ttj intézménnyel meg kíván ismerkedni — szeretettel var január 29-én 10-töl 17 óráig egy nyílt napra. Ez allcalommal előadások és tájékoztatót hangzanak el a képzőről és a képzésről, s a felvételi követelményekről. Délután konzultáció és a főiskola hallgatóival való ismerkedés lesz a program. Szénási Pál Morzsák a Bibliából „BOLDOGOK, aktk éheznek és szomiaznak az igazságra. mert -ók megelégíttetnek." (Mátéev. 5:6.) Ismét egy állapot, élethelyzet, amelyről annvit beszélünk, beszéltünk és fogunk még beszélni, mert ha van örökzöld téma, ez bizonv az. De mi csak a közepét szoktuk megfogni, és rágódni meg emésztődni: boldogság és megelégi ttetós nélkül. Miért? Azért, mert mi nemcsak a 40 éve tanultak. hanem ősi, örökölt természetünk szerint is igen Isten nélkül érzékelünk, gondolkodunk és határozunk. Azt meg szoktuk állapítani, hogy ez igen rossz, és folytatjuk ugyanúgy Mert miért is mennénk ahhoz a Jézushoz, aki megváltó két kezét tárja az igazságra éheaők és szomjazok magához ölelésére: boldo.gok .. . mert megelégíttetnek. Jézus nagyon jól tudja azt, hogy az ember a maga számára legkedvezőbbet, a maga igazát igyekszik, érvényesíteni Isten és emberrel szemben. Ezért figyelmezteti a Hegyi Beszéd hallgatóit: „Mondom néktek, ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az írástudókét, akkor semmiképpen nem mentek be a mennyek országába" (Máté ev. 5:20). Jézus részesíteni akar bennünket a boldogító és megelégítő igazságban Éhezünk és szomjazunk-e rá igazán? Ahol Jézus ezt először elmondta, ott nagy ismeretségben voltak az ehezdssel és szamjazás&al, nem bővelkedtek úgy az eledelben és vízben, mint eddig ml. Ezeknek a fogalmaknak a tisztázásához egyedül a Biblia az alkalmas, mert ez az a beszéd, mely nem múlik el, ha az ég és föld elmúlnak (Máté 24:35, Lukács 21:33). Jézi» a Főpapi imájában azt kéri az Atyától tanítványaiért: ,.Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd az igazság" (János 17:17). Megváltó munkájának kezdetén negyven napig böjtölt a pusztában, ahová azért vitte a Lélek, hogy megkísértse az ördögöt. Végül megéhezett, ekkor odament hozzá a kísértő, ezt mondva: Ha Isten Fia vagy. mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyerekké ö így válaszolt: „Meg uan írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából jön." (Máté 4:1-4.) „Az Ige testté lett, itt élt közöttünk, és láttuk az 6 dicsőségét. mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal" (Jánao 1:14). Amikor az ötezer és négyezer férfiból (asszonyokon és gyermekeken kívül) álló sokaságot megvendégelte megszaporított kenyérrel, előbb betegeiket gyógyította meg és tanította őket az Isten országa titkáira. „Jézus azt mondta nekik: En vagyok az élet kenyere, aki hozzám jön, nem éhezik meg. és aki énbennem hisz. nem szomjazik meg soha" (János 6.351 Még a szomjúsággal kapcsolatosan beszélt Jézus a samáriai asszonnyal: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az. aki íny szól hozrád: Adí innom!, te kértél volna föle, és ő adott volna neked élő vizet." Aki ebből a viz bői iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki. soha többé meg nem szomjazik, mert az a viz örök életre buzgó forrássá lesz benne." (Jánoa 4:10-14.) „Az Or örökké trónján M, fölállította bírói székét. Igazságosan bíráskodik a világ fölött, részrehajlás nélkül Ítéli a nemzeteket. Az elnyomottak menedéke az Ür .. Benned bíznak. akik ismerik nevedet, nem hagyod el. Uram. azokat, akik hoz2ád folyamodnak" (Zsoltárok 9:0-11). összegezve: a valóság szerinti igazságra éhezés és szomjazás a mindenható Istenhez, egyszülött Fiához és Igéjéhez vonz bennünket. Befogadása segít el igazságának felismerésére, ez tesz boldoggá, mert megelégít. Ezen a héten a világ keresztény egyházai ökumenikus imahét keretében imádkoznak az igazságért is. Szegeden már 55. éve a Honvéd téri református templomban. „Az Isten Lélek, és akik imádják öt, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják" (János 4:24) Papp László református lelkész Kép-zavar Ügy tíz-tizenöt éve az „átkos pártállam" természetesen „monopolhelyzetben levő" közvélemény-kutató intézete felmérést végzett, kit tartanak a magyarok az ország elsó számú vezetőjének. Bizonyára emlékeznek, az; azóta elhunyt, kiváló tévés személyiség, lpper Pál kapta a legtöbb szavazatot a megkérdezettek tói. (Ezt csak amolyan mottóként írtam a most következő sorok elá jól tudva, azóta sok és eseményekben gazdag esztendő szállt el fölöttünk.) UFO-lázban égett az ország, hadd járuljak én is hozzá egy fényképpel. s néhány sorral, előrebocsátva, hogy különösebben nem foglalkoztat a téma, s kifejezetten utálom a sci-fi-irodalmat. De a valóság előtt nem viselkedhetünk strucc módjára. A kép Japanban készült, a múlt év őszén. A be Sunzo gazdálkodr. reggeli szemléje során a gabonafőldön titokzatos korákét talált, a nagyobbik átmérője 18. a kisebbike úgy 10 méter lehetett A körök eredetét nem tudtak megállapítani sem a szomszédok, sem Japán hírei tudósai. Egyesek feltételezik, más bolygóról ide rándult intelligens lények jelölték meg a terepet. (Eszembe ötlik egy málik kép. ennek az ellenpárja: egy kaliforniai farmer Walt Disney iránti tiszteletéből óriási hereföldjebe belekaszálta a Miki egér világszerte ismert, negyven méteres portréját) A japán képet nézegetve, eszembe jutottak Danikén sok vihart kavart filmjének, a Jövő titkainak képsorai. Különösen egy, az, amelyik mély nyomokat hagyott bennem. Mégpe^ dig a Dél-Amerikában található, őskori repülőgép-leszálló pálya zorzongató snittjei a hegycsúcsok védelmé, ben. Nem hiszem, hogy a „nulladik típusú találkozások" esélyei bárkit is hidegen hagynának, függetlenül attól, hisznek-e vagy sem a jelenségekben. A napokban kitart újabb UFO-láz komoly nyilvánosságot kapott. Január 18-án sok ezren észlelték azt a fényes, azonosítatlan repüló tárgyat, mely szikrázó csóvát húzva, áthaladt hazánk felett, északnyugat—délkelet irányban. Déri Jánoa népszerű műsorában civilek számoltak be élményeikről, az égi virsliről, vagy — egy másik jellemzés szerint — éjszakai gombócról. Senki sem úgy kémlelte az eget, mint annak idején, százötven esztendeje a mi Sanyink, .aki az ökrös szekéren csillagválasztás céljából kémlelte az eget. Erzsikével. A tanúk a tévékészülék mellett lettek figyelmesek az ablak keretébe beúszó fényességre: fellépésről hazafelé tartva figyelmeztette a táncdalérvekest a kultúrigazgatól fel a fejjel; autóban suhanva zavarta meg a csöndes éjszaka országúti nyugalmát a váratlan égi jel. Tagadhatatlan. Déri jóleső izgalommal vezette a „civilek" beszámolóit és a szakértők beszélgetését Az élményeket és okfejtéseket nem titkolt izgalommal szőtte műsorrá. Jól jött neki ez a magyar UFO az előző heti beszélgetést követően, amikor is egy „bátor" esztétát hívott a kamerák elé, aki cikkében nem átallotta azt állítani: milyen „veszélyes üzem" a televízió, különösen ilyen kényes témában, ahol előfordulhat — téveszméket álhíreket terjeszt. (Ahogv Ipperből csinált országvezetöt úgy hihetik sokan, hogy minden nulladik típusú találkozás ténykérdés, igazolt valóság, tudományosan bizonyított axióma.) Lényeg és jelenség kapcsolatáról, a tájékoztatás felelősségéről volt szó tulaidonkénpen anélkül hogy ezek a fogalmak szóba kerültek volna Kételkedem, tehát vaguok — ezt a kissé átformált gondolatot kellene magunkévá tenni az élet minden területén. A kételkedés magasabb rendű gondolkodás, mely talán közelebb visz valamennyiünket egy abszolút igazság alkotó részleteihez. S akkor nem veszünk készoénznek minden jelenséget, nem csapnak be az illúziók a látomások, a hallomások, az érzékelések. Nem hisszük automatikusan, hogy annak van igaza, aki a hierarchiában magasabbra' kapaszkodott, aki a hatalom kis és nagyobb szemétdombjain trónol. A különböző típusú találkozások összességéből formálódhat alkotó gondolkodásmódunk, nemesedhet autonóm személyiségünk. rupalnwodhat toleranciakébésségünk. Valamenynyire óriási szükségünk lehet S ha ezt tanasztaliák az azonosítatlan reoiilő tárevak fedélzetén más bolygókra* érkező utasok, akkor talán bennünket is besorolnak „az intelligens lények kozmikus csoportiába" ... Addig én Kassók Laios bizonyosságának hódolok, aki azt írta: „s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár" Tandi Lajos