Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

1991. január 25., péntek Hangsúly 3 Q Magyarországra menekültek főbb adatai A menekültprobléma további növekedése yárható. A menekültekkel kapcsolatos, feladatok megoldásához, beil­leszkedésük segítését célzó intézkedésekhez támpontul szol. gálhat annak ismerete, hogy az 1988 és 1990 nyara között Magyarországra menekülök demográfiai és társadalmi-fog­lalkozási összetétele hogyan alakult. A hazai illetékes szer. vek által nyilvántartott menekülök száma — amely nem ad teljes, képet az időlegesen vagy véglegesen letelepedni szándékozó, külföldi állampolgárságú személyekről — a jel­zett időszakban közel 34 ezer volt. A KSH erre a körre vonatkozó vizsgálatának főbb megállapításai a következők: A menekülők döntö többsége — 99,7 százalék — ro­mán állampolgár volt. A menekülők 74 százaléka magyar­nak és 21 százaléka románnak vallotta magát. Említésre méltó, hogy több mint 3 százalék volt a német nemzetisé­gűek aránya is. A román nemzetiségűek megfelelően ma­gas hányada mutatja, hogy az említett időszakban a romá­niai diktatúra elő] nemcsak a magyar nemzetisegű lakos­ság akart menekülni. Ez a menekülési kényszer 1988-ban még kevésbé állt fenn, tekintettel arra. hogv a román nem­zetiségűek döntő többsége 1989-ben hagyta el hazáját. (A magyar nemzetiségűek bevándorlása viszont egyenletesebb volt a vizsgált időszakban.) Az 1989. évi romániai események alapvető fordulatot hoztak a menekültek nemzetiségi összetételében, abban a tekintetben, hogy 1990-ben már szinte kizárólag csak magyar nemzetiségű menekültek hagyták el Romániát. A menekülők közel fele fiatal (15—29 éves) és két­harmad—egyharmad a férfi-nő arány. A menekülőknek az átlagosnál fiatalabb korösszetételével is összefügg, hogv a nőtlenek, hajadonok aránya mind a férfiak, mind a nők közöitt meghatározó volt. A családi állapottal kapcsolatos adatok alapján megál­lapítható, hogy a férfiak közül — a gyengébbik nemmel összehasonlítva — nagyobb arányban vállalták a menekü­léssel járó veszélyeket azok, akiknek nincs különösebb családi kötődésük. f ­A menekülők nagyobb része anyanyelvén kivül nem beszelt mas nyelvet. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra menekült románok és németek nem beszélték a magyar nyelvet sem, illetve a magyar nemzetiségű menekültek a magyaron kívül csak románul tudtak. A Magyarországra menekülők egy része touább kívánt utazni harmadik or­szágba. Az adatok azt mutatják, hogy a KSH által yizs+ galt menekülők több mint 8 százaléka jelezte, hogy nem Magyarországon szeretne letelepedni. Leginkább a német nemzetiségűek és legkevésbé a magyar nemzetiségűek szándékoztak továbbutazni más országokba. EGYEDÜL Gyenes Kálmán felvétele Két szomszédvár harcolt érte D nagykörösi református tanítóképzőről Régi vágy teljesült tavaly október 6-án, amikor har­minchárom éves szendergés után újraéledt a Dunamellék és ez idő szerint az ország első felekezeti tanítóképzője, A dunamelléki református egyházkerület és a nagykőrösi re­formátus gyülekezet közös erőfeszítése eredményeként In­díthatták útjára az 1956-ban megszüntetett intézményt. 1839-ben alapították először Nagykőrösön, Bakos Ambrus­nak — a város főbírájának — és Szigeti Warga János ta­nárnak a szorgalmazására. Először gazdatiszt- és tanítókép­ző tanfolyam indult, a helyi református gimnázium alap­jain. A magyar szabadságharc Időszaka alatt szünetelt, majd közel egy évtizedes vajúdás után, az 1855—56-os tan­évben nyitotta meg újra kapuit. Ez időben kecskeméti székhellyel működött és dol­gozott Polgár Mihály püs­pök. Ez természetesen bizo­nyos elfogultságot jelentett részéről a város felé, melyet a helyi református egyház vezetői ki kívántak aknázni, s Nagykőröstől a tanítókép­zőt mindenáron el akarták venni. Több éven keresztül folyt a harc a két város és egyházai között, végül is Kecskemét református egy­házát a kormány felszólítot­ta az intézményalapítás pénzügyi alapjainak igazo­lósára. A kecskeméti gyüle­kezet nem tudta bizonyítani anyagi erejét, viszont a li­citben mindig Nagykőrös „fölé ígért", így a kormány feddésben részesítette a hí­rős város református egy­házát. Emellett a tanítókép­zőt a dunamelléki reformá­tus egyházkerület közgyű­lésével 'egyetértésben Nagy­kőrösnek Ítélte. Oda, ahová az természeténél fogva va­ló, a gimnáziumra építve. Az intézmény további sorsának ilyetén alakulásá­hoz erősen hozzájárult Tö­rök Pálnak — a budapesti Református Teológia rekto­rának — később a D. M R Ek. püspökének — hozzáér­tő, jó szervezőkészségről árulkodó tevékenysége. 0 szívügyének tekintette a képző és a teológia fellállí­tását. A tanítóképzés 1856­tól 1956-ig sikeresen folyt. Az intézményben többek kö­zött olyan nagy egyéniségek tanítottak, mint Hegymegi Kiss Aron, Magyar Antal, Kiss Kálmán, Vóczi Ferenc, Juhász Béla. Nánási Miklós. Danóczy József, Márton Barna, Zilahi Lajos, Csikai Pál, nobai Pál, Csete Gyula, Zombory Dániel, Danczkay Gyözö. Az újjászületett tanítókép­zőt tehát nagy hagyomány kötelezi a színvonalas intéz­ményi élet kialakítására. Nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a jelenkori újraindításhoz Nagykőrös város elöljárósága és lakos­sága is igen nagy szellemi és anyagi erővel járult hozzá. Az ősi épületben ma általá­nos iskola működik. Ez az épület nem felel meg egy korszerű felsőfokú oktatási intézmény befogadására. Ezt felismerve a város a volt MSZMP-székházat adta át a képzés céljaira. A Dunamel­léki és Nagykőrösi Reformá­tus Tanítóképző szakmai szempontból a Jászberényi Tanítóképző Főiskolára tá­maszkodik. A kezdeti lépé­seket ezen intézmény segít­ségével teszi meg, majd fo­kozatosan kíván elszakadni az anyaintézménytől. A fele­kezeti jellegű szakterületet pedig a budapesti Reformá­tus Teológia felügyeli és gondozza. Az intézmény or­szágos • beiskolázású. Az első évfolyamon 32 fő kezdte meg októberben tanulmá­nyait; az évfolyamok feltöl­tése folyamatosan történik. A tanitóképző igazgatósá­ga minden érdeklődőt — leendő hallgatót, aki fon­tolgatja az ide való jelent­kezést, illetve ezen ttj intéz­ménnyel meg kíván ismer­kedni — szeretettel var ja­nuár 29-én 10-töl 17 óráig egy nyílt napra. Ez allcalommal előadások és tájékoztatót hangzanak el a képzőről és a képzésről, s a felvételi követelmények­ről. Délután konzultáció és a főiskola hallgatóival való ismerkedés lesz a program. Szénási Pál Morzsák a Bibliából „BOLDOGOK, aktk éheznek és szomiaznak az igazságra. mert -ók megelégíttetnek." (Mátéev. 5:6.) Ismét egy állapot, élethelyzet, amelyről annvit beszélünk, beszéltünk és fo­gunk még beszélni, mert ha van örökzöld téma, ez bizonv az. De mi csak a közepét szoktuk megfogni, és rágódni meg emésztődni: boldogság és megelégi ttetós nélkül. Miért? Azért, mert mi nemcsak a 40 éve ta­nultak. hanem ősi, örökölt termé­szetünk szerint is igen Isten nélkül érzékelünk, gondolkodunk és határo­zunk. Azt meg szoktuk állapítani, hogy ez igen rossz, és folytatjuk ugyanúgy Mert miért is mennénk ahhoz a Jézushoz, aki megváltó két kezét tárja az igazságra éheaők és szomjazok magához ölelésére: boldo.­gok .. . mert megelégíttetnek. Jézus nagyon jól tudja azt, hogy az ember a maga számára legkedvezőb­bet, a maga igazát igyekszik, érvénye­síteni Isten és emberrel szemben. Ezért figyelmezteti a Hegyi Beszéd hallgatóit: „Mondom néktek, ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az írástudókét, akkor semmiképpen nem mentek be a mennyek országá­ba" (Máté ev. 5:20). Jézus részesíte­ni akar bennünket a boldogító és megelégítő igazságban Éhezünk és szomjazunk-e rá igazán? Ahol Jézus ezt először elmondta, ott nagy isme­retségben voltak az ehezdssel és szamjazás&al, nem bővelkedtek úgy az eledelben és vízben, mint eddig ml. Ezeknek a fogalmaknak a tisztázá­sához egyedül a Biblia az alkalmas, mert ez az a beszéd, mely nem mú­lik el, ha az ég és föld elmúlnak (Máté 24:35, Lukács 21:33). Jézi» a Főpapi imájában azt kéri az Atyától tanítványaiért: ,.Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd az igazság" (János 17:17). Megváltó munkájának kezdetén negyven napig böjtölt a pusztában, ahová azért vit­te a Lélek, hogy megkísértse az ör­dögöt. Végül megéhezett, ekkor oda­ment hozzá a kísértő, ezt mondva: Ha Isten Fia vagy. mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyerekké ö így válaszolt: „Meg uan írva: Nem­csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából jön." (Máté 4:1-4.) „Az Ige testté lett, itt élt közöttünk, és láttuk az 6 di­csőségét. mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, telve kegyelemmel és igaz­sággal" (Jánao 1:14). Amikor az ötezer és négyezer férfi­ból (asszonyokon és gyermekeken kí­vül) álló sokaságot megvendégelte megszaporított kenyérrel, előbb bete­geiket gyógyította meg és tanította őket az Isten országa titkáira. „Jézus azt mondta nekik: En vagyok az élet kenyere, aki hozzám jön, nem éhezik meg. és aki énbennem hisz. nem szomjazik meg soha" (János 6.351 Még a szomjúsággal kapcsolatosan beszélt Jézus a samáriai asszonnyal: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az. aki íny szól hozrád: Adí innom!, te kértél volna föle, és ő adott volna neked élő vizet." Aki ebből a viz bői iszik, ismét megszom­jazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki. soha többé meg nem szomjazik, mert az a viz örök életre buzgó forrássá lesz ben­ne." (Jánoa 4:10-14.) „Az Or örökké trónján M, fölállí­totta bírói székét. Igazságosan bírás­kodik a világ fölött, részrehajlás nél­kül Ítéli a nemzeteket. Az elnyomot­tak menedéke az Ür .. Benned bíz­nak. akik ismerik nevedet, nem ha­gyod el. Uram. azokat, akik hoz2ád folyamodnak" (Zsoltárok 9:0-11). összegezve: a valóság szerinti igaz­ságra éhezés és szomjazás a minden­ható Istenhez, egyszülött Fiához és Igéjéhez vonz bennünket. Befogadása segít el igazságának felismerésére, ez tesz boldoggá, mert megelégít. Ezen a héten a világ keresztény egyházai ökumenikus imahét kereté­ben imádkoznak az igazságért is. Szegeden már 55. éve a Honvéd téri református templomban. „Az Isten Lélek, és akik imádják öt, szükséges, hogy lélekben és igaz­ságban imádják" (János 4:24) Papp László református lelkész Kép-zavar Ügy tíz-tizenöt éve az „átkos pártállam" természe­tesen „monopolhelyzetben levő" közvélemény-kutató in­tézete felmérést végzett, kit tartanak a magyarok az or­szág elsó számú vezetőjének. Bizonyára emlékeznek, az; azóta elhunyt, kiváló tévés személyiség, lpper Pál kap­ta a legtöbb szavazatot a megkérdezettek tói. (Ezt csak amolyan mottóként írtam a most következő sorok elá jól tudva, azóta sok és eseményekben gazdag esztendő szállt el fölöttünk.) UFO-lázban égett az ország, hadd járuljak én is hozzá egy fényképpel. s néhány sorral, előrebocsátva, hogy különösebben nem foglalkoztat a téma, s kifeje­zetten utálom a sci-fi-irodalmat. De a valóság előtt nem viselkedhetünk strucc módjára. A kép Japanban készült, a múlt év őszén. A be Sunzo gazdálkodr. reggeli szemléje során a gabonafől­dön titokzatos korákét talált, a nagyobbik átmérője 18. a kisebbike úgy 10 méter lehetett A körök eredetét nem tudtak megállapítani sem a szomszédok, sem Ja­pán hírei tudósai. Egyesek feltételezik, más bolygóról ide rándult intelligens lények jelölték meg a terepet. (Eszembe ötlik egy málik kép. ennek az ellenpárja: egy kaliforniai farmer Walt Disney iránti tiszteletéből óriási hereföldjebe belekaszálta a Miki egér világszerte ismert, negyven méteres portréját) A japán képet né­zegetve, eszembe jutottak Danikén sok vihart kavart filmjének, a Jövő titkainak képsorai. Különösen egy, az, amelyik mély nyomokat hagyott bennem. Mégpe^ dig a Dél-Amerikában található, őskori repülőgép-le­szálló pálya zorzongató snittjei a hegycsúcsok védelmé, ben. Nem hiszem, hogy a „nulladik típusú találkozá­sok" esélyei bárkit is hidegen hagynának, függetlenül attól, hisznek-e vagy sem a jelenségekben. A napokban kitart újabb UFO-láz komoly nyilvá­nosságot kapott. Január 18-án sok ezren észlelték azt a fényes, azonosítatlan repüló tárgyat, mely szikrázó csó­vát húzva, áthaladt hazánk felett, északnyugat—dél­kelet irányban. Déri Jánoa népszerű műsorában civilek számoltak be élményeikről, az égi virsliről, vagy — egy másik jellemzés szerint — éjszakai gombócról. Sen­ki sem úgy kémlelte az eget, mint annak idején, száz­ötven esztendeje a mi Sanyink, .aki az ökrös szekéren csillagválasztás céljából kémlelte az eget. Erzsikével. A tanúk a tévékészülék mellett lettek figyelmesek az ab­lak keretébe beúszó fényességre: fellépésről hazafelé tartva figyelmeztette a táncdalérvekest a kultúrigazgatól fel a fejjel; autóban suhanva zavarta meg a csöndes éjszaka országúti nyugalmát a váratlan égi jel. Tagad­hatatlan. Déri jóleső izgalommal vezette a „civilek" be­számolóit és a szakértők beszélgetését Az élményeket és okfejtéseket nem titkolt izgalommal szőtte műsorrá. Jól jött neki ez a magyar UFO az előző heti beszélge­tést követően, amikor is egy „bátor" esztétát hívott a kamerák elé, aki cikkében nem átallotta azt állítani: milyen „veszélyes üzem" a televízió, különösen ilyen kényes témában, ahol előfordulhat — téveszméket ál­híreket terjeszt. (Ahogv Ipperből csinált országvezetöt úgy hihetik sokan, hogy minden nulladik típusú talál­kozás ténykérdés, igazolt valóság, tudományosan bizo­nyított axióma.) Lényeg és jelenség kapcsolatáról, a tájékoztatás felelősségéről volt szó tulaidonkénpen anélkül hogy ezek a fogalmak szóba kerültek volna Kételkedem, tehát vaguok — ezt a kissé átformált gondolatot kellene magunkévá tenni az élet minden területén. A kételkedés magasabb rendű gondolkodás, mely talán közelebb visz valamennyiünket egy abszo­lút igazság alkotó részleteihez. S akkor nem veszünk készoénznek minden jelenséget, nem csapnak be az il­lúziók a látomások, a hallomások, az érzékelések. Nem hisszük automatikusan, hogy annak van igaza, aki a hierarchiában magasabbra' kapaszkodott, aki a hatalom kis és nagyobb szemétdombjain trónol. A különböző típusú találkozások összességéből formálódhat alkotó gondolkodásmódunk, nemesedhet autonóm személyisé­günk. rupalnwodhat toleranciakébésségünk. Valameny­nyire óriási szükségünk lehet S ha ezt tanasztaliák az azonosítatlan reoiilő tárevak fedélzetén más bolygókra* érkező utasok, akkor talán bennünket is besorolnak „az intelligens lények kozmikus csoportiába" ... Addig én Kassók Laios bizonyosságának hódolok, aki azt írta: „s fejünk fölött elröpül a nikkel szamo­vár" Tandi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents