Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

81. évfolyam, 21. szám 1991. január 25., péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Élet — határ — halál Tisztázódó frontok — Kispolitika a falvakban — UFO-rezgések Faust-bemutató előtt — Átvették díjaikat a „lap sportolói" Kétüteműek végjátéka — Az autóversenyző sorozata M

artin Fendrych, a csehszlovák szövetségi belügyminisztérium szóvivője csütörtök este közölte: semmiféle ötven tagú fegyveres csoport nem lépte át Csehszlovákia keleti határát, nem támadta meg a csehszlovák határőrséget, és nem is tartózkodik csehszlovák területen, A szűkszavú és rejtélyes megfogalmazású cáfolat azután hangzott el, hogy Petcr Kuian parlamenti képviselő — aki a közelmúltban a szlovák—szovjet határ körzetében járt — nyilatkozott a CTK csehszlovák hírügynökségnek, és ennek során — amellett, hogy a keleti határ védelmének megerősítését, professzionalista színvonalra emelését szorgalmazta — beszámolt arról: megtörtént olyan eset, hogy ötventagú fegyveres csoport próbált a Szovjetunióból átjutni Csehszlovákiába, de a kísérletet még szovjet területen meghiúsították, s e meghíúsitás 14 ember életébe került. A képviselő tehát nem állította, hogy a csehszlovákok lőttek, sőt szavaiból arra lehet következtetni, hogv a kísérletet — ha volt ilyen — a szovjet határőrség hiúsította meg, erőszakos eszközökkel. Mivel azonban Kulan adatai meglehetősen hiányosak voltak — így például nem derült ki az állítólagos incidens időpontja —, a hír nagy izgal, mat váltott ki sajtókőrökben. Fendrych szóvivő szavainak elemzése alapján csak az egyértelmű, hogy a csehszlovák határőrség nem bonyolódott bele az ügybe — ám korántsem kizárt hogy valamikor volt egy ilyen (még a szovjetek oldalán és részéről meghiúsított) kísérlet. Öböl — veszteséglista Az AP amerikai hírügynökség csütörtökön az alábbi veszteséglistát tette közzé a Perzs a-oböl bel i harcokról: A háború kezdete óta a szövetséges légierő több rnint 12 000 felszállást hajtott végre. A szövetségesek által közölt adatok: Húsz elvesztett szövetséges repülőgép: ebből 16 a harcokban semmisült meg. A tizenhatból 10 amerikai, 4 brit, 1 kuvaiti ós 1 olasz. Egy brit, egy szaúd-arábiai és két amerikai repülőgép, valamint három amerikai helikopter nem harci ges katona esett iraki fogságba. 41 iraki polgári személyes 31 katona vesztette életét. 191 iraki polgári személy megsérült. * Két iraki Mirage harcigépet lőtt ie csütörtökön a szaúdi légierő egyik vadászgépe a királyság légterében — közölték a nap folyamán rijádi katonai források. A háború kitörése óta ez volt az első olyan eset, hogy iraki harci gépek szaúdi területeket támadtak. A brit légierő csütörtökön bevetés közben elvesztette hatodik Tornado tipusú repülőgépét is — .közölte Londonban Tom King védelmi miniszter. Csupán annyit mondott, hogy a gép a bevetést követően nem tért vissza támaszpontjára, igy kétfőnyi személyzetét eltűntnek nyilvánítják. Csütörtökön első ízben vetettek be francia repülőgépeket iraki célpontok ellen. A francia erők parancsnoksága által közzétett jelentés szerint a Jaguárok az iraki nemzeti gárda állásai ellen intéztek támadást iraki területen. Korábban a francia kormány azt hangoztatta, hogy katonai erői csak Kuvait területén kerülnek felhasználásra, Francois Mitterrand elnök azonba-n vasárnapi televíziós nyilatkozatában már közölte, hogy szükség esetén iraki területre is behatolhatnak. * Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán meglátogatta a katonákat a déli fronton. Hírek szerint beszédet is mondott a katonák előtt, melyben gyávasággal vádolta a szövetségeseket, amiért nem mernek szembe szállni az iraki szárazföldi erőkkél. cselekmények következtében zuhant le. A szövetségesek szerint 41 iraki repülőgép semmisült meg. Emberveszteségek: Huszonnégy szövetséges katona tűnt el, közülük 13 amerikai, nyolc brit, két olasz és egy kuvaiti. Hat amerikai nem harci cselekpiény során vesztette életét. Huszonkilenc iraki katona esett fogságba. Az Irak által közölt adatok: Több rnint 180 szövetséséges repülőgép semmisült meg. Több rnint húsz szövetséTanácsadó két válsággócról Mihail Gorbacsov egyik közeli munkatársa, külpolitikai tanácsadója tragikusnak nevezte Párizsban a lettországi és litvániai véres eseményeket, mondván: azok a peresztrojka politikájával szemben hatnak. Vagyim Zaglagyin a nemzetgyűlés francia—szovjet baráti csoportja előtt tartott tájékoztatót, s ebben kijelentette: az, ami Vilniusban és Rigában történt, „semmiképp sem a szovjet elnök, a kormány, vagy a szovjet parlament politikája". „Mélységesen sajnáljuk ezeket az eseményeket, nem fogadjuk el azt az elképzelést, hogy az erő módszerével próbáljanak ,megoldani politikai problémákat" — mondotta a Franciaországban jó parlamenti kapcsolatokat tartó szovjet politikus a tájékoztatót követő sajtókonferenciáján. A szóviet vezetés ki akarja küszöbölni az ilyen események megismétlődésének lehetőségét, és folytatni akarja a demokratizálás politikáját — hangoztatta. A Szegedi Sütőipari Vállalat előzetesen bejelentette, csütörtöktől eltűnik az üzletek polcairól az úgynevezett hatósági áras fehér kenyér. A 20 forint 40 filléres árat „kisütő" hatóság mindenhatósága már nem terjedhet odáig, hogy ez a népélelmezési cikje kapható is legyen. Könnyű rámondani, ezek a fránya vállalatok — nemcsak a szegedi — bojkottálják a szociálpolitika nemes elvét, hogy a szegény ember is tudjon kenyeret venni, ha nem tud megbirkózni a 28 és harminc-egynehány forintos szabadárasokkal. Én nem tudok beállni a sütőipart vastagon minősítők, szitkozódok sorába. A kézenfekvő bűnbak túlságosan olcsó préda. Ha veszteséges nekik ez a termék, akkor nem engedhetik meg maguknak, hogy gyártsák, tönkremennek belé. Az ő zsebükre senki se „jótékonykodjon". Ha létezik még gondoskodó állam, akkor a terheket is vállalja. Vagy úgy, hogy a piaci értékítélet szerint kialakult árakkal versenyben maradjanak a jövedelmek, vagy dotálja a „népi kenyeret". Ha ezt nem tudja megtenni, ne próbálja a labdát átpasszolni az íróasztal melletti árkalkuláció tetszetős pótcselekvésével. Nem állítom azt, hogy pékségeink, kenyérgyáraink gazdálkodása hibátlan, s Kenyésrfirés minden pazarlástól mentes, sünk el, a Magyarországon Kétségbe lehet vonni a kai- kialakult gazdasági környekulációikat, amit ők termé- zetben élve, itt sem meneszetesen megalapozottnak külhetnek a minden drágul tartanak. Egyet ne felejt- Kunoigasából. Alapanyagok, energia, szállítás, az élésztő nélkül is túlkelesztett kamatok könyörtelenül megjelennek a számítások kiadási rovatában. A szegedi és megyei sütőipari vállalattól kapott információk egybevágnak. Ezt a kenyeret minimális nyereséggel, 24-25 forintos ár alatt nem tudják kihozni. Mivel ennyiért nem adhatják, nem sütik. Ehelyett ők kényszerűinek pótcselekvésre, ki kellett egy hasonló, de nem ugyanolyan kenyeret találni. Ezt úgy hívják, . hogy félfehér kenyér, s erre már rá lehet ragasztani a 25 forintos címkét. A döntést siettette, hogy a hatósági áras kenyér 30 százalékos forgalmi aránya az áremelkedés hatására 50 százalékra nőtt. A szegediek nem tettek kivételt a közületekkel sem, imig a megyei vállalat egyelőre szállít fehér kenyeret néhány rászoruló költségvetési intézménynek. Az utóbbi cég a soproni kenyeret ajánlja még a „kevésbé drága" kategóriában, 26 forintért. A kenyérválaszték bőséges, de mi legyen azokkal, akik nemcsak az olcsósága miatt vették a fehér kenyeret, hanem mert azt kedvelték. Joggal gondolhatják, akár átvitt értelemben is: valami van, de nem az igazi. Tóth Szeles István Közlöny nincs a reggelihez Bírósági körkép, munkaügyekről Szaporodnak a perek a munkaügyi bíróságon. Amikor az elnökétől. Dabis Erzsébettől a jellegzetes ügyek felől érdeklődtem, amolyan feketelistát tett az asztalra. Fizetésképtelen kisszövetkezetek névsorát, azokét, amelyeknek dolgozói bírósági úton keresik fizetésüket. Ahogy a bírónő fogalmazott, a dolgozók nem a Magyar Közlönyt olvasgatják reggelizás közben, pedig ha máshonnan nem, abból megtudhatnák például, indult-e felszámolási eljárás a munkahelyükön. — Negyven-ötven ember bérvitáját tárgyaltuk az utóbbi hónapokban. A dolgozók sok esetben nem is tudtak a felszámolási eljárásról, és forgalmuk sem volt, mit tehettek volna, mit tehetnek a munkahely fizetésképtelensége esetén. — Ügy tudom, a felszámolás módjáról, menetéről külör, rendelkezés szól. — Hiába, mert ilyen esetekben a felszámolók éppen a munkáltatói kötelességüknek nem tesznek eleget. El vannak foglalva a vagyonnal. mentik a menthetőt, az embereket pedig küldözgetik ide-oda. Több esetben ki sem adták a munkakönyveket, mill-lapokat. Fogalmam sincs, mit csináltak ezek az emberek hónapokig, hiszen okmányok nélkül nem helyezkedhettek el. — Es akiknek elszámolnivalója van a munkáltatójával? — Annak sem lehet viszszatartani az okmányait, mert az jogtalan. A munkáltató köteles minden körülmények között kiadni az iratokat. Mint ahogy a kifizetetlen számlák sorában első kötelessége a fizetések, munkabérek rendezése. A dolgozó egyet tehet, ha munkahelyét felszámolják: időben jelentse az igényét, mert a munkáltató helyett senki sem fog fizetni. — A felmondásokkal kapcsolatban mi a tapasztalatuk? — Hadd hívjam fel a figyelmet egy fontos tudnivalóra: december végén új jogszabály jelent meg. Ez a munkáltatóknak bejelentési kötelezettséget ír elő a létszámleépítésről. A foglalkoztatási alappal kell közölni, méghozzá fél évvel a felmondás előtt a tervet, amennyiben háromszáznál több dolgozójától, illetve, ha a teljes létszám 25 százalékától kíván megválni. Hogy pontosan mennyit és kiket, azt pedig 30 nappal előbb kell az alap és a dolgozó tudomására hozni. Csongrád megyében eddig nem volt tömeges elbocsátás, mi is jobbára olyan esetekkel találkoztunk, amelyek során megpróbáltak egy-két embertől jogtalanul megszabadulni. őket mondjuk, nevezzük nehéz embereknek. Egészen más téma a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők munkaügyi vitája. Akiknek három—öt évre szóló megbízásuk van (többnyire középvezetők, igazgatók), azok, mondhatni, mindig nyerők. Ráadásul az igazgatóknak, s csak nekik, végkielégítés jár. Ez az összeg a 6 havi át* lagkeresetüknek felel meg. Szegeden a Füszért volt igazgatója közel egymilliót nyert bíróságunkon, mert a szerződése még nem járt le, amikor sikerült kierőszakolnia a felmondatását. Véleményem szerint csak nagyon indokolt esetben érdemes a munkáltatóknak meghatározott időre elkötelezniük magukat. — Sok munkahely átalakult, változóban van. Megjelentek a vegyes vállalatok, a különféle vállalkozások. Munkajogi konzekvenciák? — Az átalakulásra aktuális példa az önkormány?atok létrejötte. Biztatóak a régi tanácsi szakapparátusokban eddig történt személyi változások: olyanokat menesztettek, akiket már réges-régen el kellett volna zavarni. A külföldi érdekeltségű részvénytársaságokról, vegyes vállalatokról jó tapasztalataink vannak. Szinte mindenütt megteremtik az átképzés lehetőségét, csak olyanoknak mondanak föl, akikre végképp nincs szükség. A vállalkozások kapcsán elszámolási. vitákkal van dolgunk, mert sajnos, még mindig előfordulnak érvényes szerződés nélküli megbízások. Ezek hiánya okozza a legtöbb pert. — Munkaügyi vitákban fölmerülhet-e politikai szempont? — Nem láttam egy sérelmet sem ilyen címen. A tárgyalásokon néha meg-megpróbálkoznak egy „beszéltem az MDF-fel" kijelentéssel, vaay előhozakodnak az ellenzéki múltjukkal. Szerencsére csak ritkán, mondanom sem kell, akkor is teljesen fölöslegesen. A bíróságokon egyébként mostanában adják ki a politikai elítéltek mentesítő határozatait. Kíváncsian várom, hogyan történnek majd a kárpótlások, a rehabilitálások. Szolgálati idő megállapítását- vitató pert már tárgyaltunk. Mag Edit Szombati életmód magazinunk tartalmából - Zöldköznapi tanácsok; - DM-patika: Gyógynövény vagy gyógyszer? - Lazítani tanítani — összeállítás a relaxáció régi és új módszereiről, s egy egyedülálló, szegedi gyakorlatsorozatról; - Vendégségben — az akupunktúrát alkalmazó doktornőnél. (chikán) 4 »