Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

1991. január 24., csütörtök Kapcsolatok 9 BObVflSÓSZObGábflTH |Pf.: 153. Telefon: 12-825| „Elég az ígéretekből!" December 27-en jelent meg Sz. J. levele ezzel a címmel, amire nagyon sokan reagáltak, melyekből idézünk. s közöljük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete válaszát. .... Ön azt hiszi, hogy valaki, vagy valamilyen intézmény védelme egyel jeleni azzal, hogy mások fejére átkot szórunk, és sárha tapossuk őket. ..Az Ön cikke, úgy érzem, példaértékű. Ac Önhöz hasonló „ felháborodott" emberek azok, akik értelmetlen gyűlölködést és irigykedést szítanak, akik nehéz helyzetükből kiutat nem látván. mások kárán keresik a saját felemelkedésüket..."(K. G.) Nem tudom, milyen fogalmai vannak a kedves levélírónak a mi pályánkról, mert a 4—5 ora fogalom relatív. Az óraszám azért csak heh 20óra. mentessék elképzelni, nekünk fel kell készülni a másnapi tanítási napra ts. dolgozatot javítani hajnali kettőig, no * Válasz a levélre Habár fölösleges érdemtelen vitába bonyolódni. védekezni meg hiba. De talán általános tanulságok mégis levonhatók. A pártállami diktatúrák idején volt szokás, hogy progresszív vagy jogos megmozdulásokat olvasói levelekben bélyegeztek meg, és nyomtak szignókat az önmagát túlélő hatalom címlapjára. Az is a pártállami diktatúrák szokása volt. hogy társadalmi rétegekel. foglalkozási agakat — de leginkább fizikai ésértelmiségi dolgozókat — állítottak szembe az érdekérvényesítés csíráinak elfojtása érdekében Az Sz. J. monogram mögé bujt „mélységesen felháborodott olvasó" — bizonyára ünnepi hangulatában — viszont fantasztikus mentális képességeiről tett tanúbizonyságot. mikor minden egészségügyi dolgozó nevében szólt és ítélkezett. Nem a sajátjáéban, pedig a demokráciában ez is az illemszabályok közé tartozik, így a levél elolvasása után a pedagógusokban a jogos értetlenség mellett okkal ébredt fel a ..deja vu" még temetetlen érzése. Az államszocialista gazdaságban érvényesülő maradványelv fóként a közoktatást és a közegészségügyét szorította margóra. leszakítva a területeken dolgozók bérét, munkakörülményeik színvonalát pedig a harmadik világba utalta. A logika és az empátia szabályai szerint éppen e két területen dolgozóknak kellene szolidárisnak lennie egymás problémái iránt. Másrészt egy általanps társadalmi. gazdasági és erkölcsi válság következményeit, a családi otthontól, tanulástól, munkától elvadult gyermekek tömegeit korlátoltság, mi több. hiba egy társadalmi csoport nyakába varrni. Amely szintúgy a nvomorküszöbön egyensúlyoz. De lépjünk fölébe a kicsinyes, reflexszerű előítéleteknek. Egy biztos, a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem fognak „mélységesen felháborodni", ha az egészségügy i dolgozók is érvényesítik jogos követeléseiket . Demagóg kontárkodásokkal sem kívánják minősíteni mások munkáját, még kevésbé összevetni. Azt már megtette a pártállami időszak kaján-hamis propagandája. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében Vámagy Tamás Ki a szegény? Szabad legyen néhány észrevetelt fűznöm Szabó Iván január 10én. Szegeden megtartott beszámolójához . A beszámoló — az újságban közreadottak szerint — valóban nagyhatású lehetett. Megítélésem szerint azonban Szabó Iván hangoztatott érvei naivak, hamisak, nevetségesek és néhányuk fölháboritó. Sajnáljuk talán szegeny kormányt. mert a társadalom leszakadó millióinak gondja lélektanilag nyomasztólag hat rá, és azért nem cselekvőképes? Ugyan, ne mondja már azt Szabó Iván. hogy széles néprétegek azonos, vagy kicsit jobb szinten élnek e hazában. mint korábban. Ez nem igaz! Esetleg néhány százezerre becsülhető az ilyenek száma Közöttük az új elit sok tagja is megtalálható. Szabó Iván szerint nehéz eldönteni, ki számít igazából szegénynek. Véleménye szerint az emberek döntő többsége nem képes kizökkenni megszokott életritmusából, nem tudja leadni olykor költséges szokásait. Tényként mondom, hogy minap egy baromfiboltban előttem álló öt vásárlóból három, csirkenyakat. lábat kért. keresett Mi ez, ha nem szegénység, kedves Szabó Iván? Az lehet hogy egy nyugvai és befizetésévél ez a társadalmi réteg erre rászolgált, és ehhez az anyagi alapot megteremtette. Hogy ez utóbbival valakik rosszul sáfárkodtak, nem ók tehetnek róla. Végül az is igaz. hogy az egy före jutó nemzeti jövedelem. ná-_ lünk ma meg meghaladja mondjuk Etiópiáét, vagv Bangladesét. de szomorú lennek, ha a Szabó Iván által megjövendölt ..magyar csoda" csak ilyen magasra emelné a mércét. Dr. Szathmárv Árpad ...... Palánk I. persze előtte ellátni a csaladot, vacsorát készíteni, de közben van egy ió film. azt is meg kellene nézni. Nyáron napközis tábort vezetni. vagy csak simán ..napköziznt" reggeltől, délután 4-ig.. ." M. A 4; iskolából ktkeriiló ..léhűtő" gyerekekről itt és most csak annyit, hogy mindnyáján felelősek vagyunk értük, testvérként, szülőként, felnőttként, emberként és pedagóguskent egyaránt. I Ha el is hagyjuk a pályát, mert erre kényszerítenek megélhetési gondjaink.}..." Csupán a pontosítás és a ..reálisabb kép" kedvéért: egy egyetemi doktori fokozattál, és két egvetemi diplomával bíro. tudományos munkát végző, tízéves munkaviszonnyal rendelkező középiskolai tanár havi bruttó jövedelme 8M0 forint!.'!..". )"T. A Vissza a pofozkodáshoz? A január 8-i Delmagyar „ Egy rendőrpofon csattanói" című cikkére szeretnék válaszolni. Amikor a bíróságok a rendőrség valamelyik tagját szankcióval. név szerint elmarasztalják, az újságcikken keresztül kipellengérezik. az emberek figyelme rá irányul. Amikor exrkket végigolvastam. megbotránkoztam rajta. Nem a rendőri intézkedésen, hiszen a rendőrnek törvény adta joga és kötelessége, hogy ahol kell. rendel csináljon. Mi is történt tulajdonkeppen: egy jól nevelt fiatalkorú beül barátaival egy személygépkocsiba, jogosítvány nélkül, kopott gumikkal. lámpa nélkül, hiányos alkatrészekkel. 80-90 kilométeres sebességgel száguld egy forgalmas útszakaszon, hídon keresztül. A tilos lámpa sem számít. Tehát halmozott bűncselekményt követ el. Fiatalkorú, de ezzel a cselekményével veszélyeztette a saját, a kocsiban ülők. és sók-sok artatlan ember életét és testi épségét. A főszereplő édesapja ahelyett. hogy fiának a történlek után adott volna apait és anyait egyaránt, az intézkedő rendőröket feljelentette. Sajnos, a bíróság annyira respektálta a főszereplőt és édesapját, hogy még a nevük sem szerepelt ezen újságcikkben. Az Úrnak, úgy látszik, nagy a tekintélye. A bíróságnak figyelembe kellett volna venni: a rendörök intézkedésükkel lehet, hogy egy tömegszerencsétlenséget előztek meg azzal, hogy nem engedték tovább randalírozni a gépkocsivezetőt. Tudjuk. hogy a jiatalkoruen a szülő a felelős. De a felelősségre vonás elmaradt. A lakosság bizalomérzete egyre csökken, hiszen kevés a rendőr. Ám ha tízszer annyi rendőr volna, akkor sem érne semmit a közbiztonság, hiszen látszólag a bíróságok is a rendőrök ellen vannak. Nem első eset. Tisztelt Bíróság: az eremnek két oldala van. A rendörök ellen a legapróbb részletekre terhelő bizonyítékokat állapítottak meg. míg a másik oldalt letakarták, akik tulajdonképpen a bűncselekményt elkövették. Ez véleményem szerint nem igazságos. Kegyetlenül büntessék meg. akik magatartásukkal megfélemlítik a nagyközönséget! Mát} us Ferenc Kökörcsin u. (VB Jóllehet, olvasonk rend utáni vágya teljesén érthető (nincs is ezzel egyedül, a témában több levelet, telefont is kaptunk — sajnos többnyire névtelent), jó lenne egyszer eljutni oda, hogy egy esetet a maga teljességében értékeljünk. Nos. akármennyire is szjmpalizál valaki a rendteremtés szándékával, ezen keresztül a rendőrrel, az. hogy vétséget követtek el. ketségtelen. Az ifjak akciója pedig, ha elítélendő is (jóllehet annak felét sem követték el, amit olvasónk leír. csupán szabálysértés, emiatt pedig nem szokásunk bárkit is „kiírni" az újságban). — gondolom, olvasónk sem örülne, ha mondjuk „szemetelés" miatt szerepelne a lapban. Cikkünkben - amelyet olvasónk hivatkozásával szemben, de talán nem meglepő módon: nem a bíróság ír. — nem véletlenül írtuk le. hogy a rendőrök elmentek a gyerekek szüleihez. Ezzel is nyilvánvalóvá akartuk tenni: jó szándékkal, a rend erdekében cselekedtek. Ám eközben súlyos hibát vétettek. Egy közlekedési szabálysértésnél pisztolyt nyomni egy 18 éves gyerek(?) fejéhez — kedves olvasó, on szerint nem túlzás? Nem vagyok fölkérve a bíróság védelmére. Meg kell azonban jegyeznem. hogy a rendór által elkövetett cselekményt a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Az. hogy pénzbüntetést kaptak. ez esetben nyilvánvalóvá teszi: a bíróság igenis tudatában volt a rendőrök jó szándékának, de annak is. hogy a törvény áthágását az ö esetükben is büntetni kell Kedves Olvasó. önnek részigazságai vannak, de ne várjon törvénytelenséget a törvényesség fórumától! Ebben az országban keserű tapasztalatok vannak arról, hova vezet az ilyesmi. Tisztelettel: Balogh Tamás Orvul leszúrt kocák díjas értelmiséginek költséges szokása, ha néha szeretne megvenni egy-egy könyvet, vagy netán évenként egyszer még szín: házba is kívánkozna. Mindezekről szép lassan már lemondott, leszokott. De hát akkor hol a szegénység, a további lemondások határa, tisztelt Képviselő Úr? Ami igaz Szabó Iván megállapításaiból: óriási pazarlás folyik az országban. Elsősorban a kormány háza táján! Az államigazgatás soha nem látott felduzzasztott apparátussal, vezetői gárdával dolgozik. Mi szükség van ennyi államtitkárra (külön politikaira, külön szakmaira?) Van-e tényleg feladata, hatásköre az újonnan kinevezett tárcanélküli minisztereknek" A helyi közigazgatásban feltétlen szükséges volt a területi köztársasági megbízottak szervezésére. és megyei hivatalaik felállítására? Se szeri, se száma az olyan állami szerveknek, hivataloknak. amelyek létjogosultsága enyhén szólva megkérdőjelezhető. Kinek jó ez a bürokratikus állami adminisztráció? Nem értem .miért akarja Szabó Iván a gondoskodó szociális állam létét megkérdőjelezni a piacgazdaságra hivatkozva? A 2,4 millió nyugdíjas ellátását valakinek biztosítani kell! De ez sem ingyen, mert évtizedek munkáiáA január 10-ei. „Köszönet a rendőrségnek" című cikkhez szeretnék hozzászólni. Tudom, hogy Szeged, a nagyváros közbiztonságának fenntartása nem kis feladat. De a környező falvak is segítséget várnak. Tavaly december 25-én éjjel a lakásomon idegenek jártak. Az ólajtóban leszúrtak két nagy. magyar fajtájú fehér hússertést. Darabonként 170-180 kilósak voltak. és eltulajdonították. December 27-én tudtam panaszt tenni a szegedi rendőrségen, a panaszfelJönnek az eszkimók! Kedvenc időtöltésem egyike a rádió reggeli híranyagának meghallgatása, tájékozódva így a nagyvilág, és benne hazánk ügyes-bajos dolgairól. A szorgalmas hallgató hallóidegeit izgalmas-unalmas hírek váltakozva ingerlik. Akadnak közöttük kacsák is persze, néha jó kövérek, de a hírekre éhes edzett rádióhallgató mindehhez már hozzászokott. A minap is kinyitván kedvenc sípládámat, úgy hét óra után. kissé hitetlenkedve hallom ám, hogv a hírmagyarázó egyik közismert napilapunkra hivatkozva közli, hogy a „meg nem nevezett illetékesek" szerint azért szükséges az egyes lontosabb objektumok rendőri őrizete, mert fegyveres kommandósok szöknek át a zöldhatáron hazánk területére. No lám! J'önnek az eszkimók! Pedig itt se igazán fenékig tejfel az élet. Itt is kevés a fóka. sót egyre kevesebb. Ami pedig a zöldhatárt illeti, világos,' hogy jönnek, hiszen hazánk és Eszkimóföld hosszú szakaszon határos. A kommandőakciók pedig katasztrófába dönthetik az országot. i Vegyük példanak okaert az Óbudai Hajógyárat! Ha ott egy kommandó meghiúsítja a privatizációt, soha nem lesz belőle Lunapark. Kikötői hajók gyártására még gondolni sern szabad, kész ráfizetés még 5 évi lekötés mellett is. Vagy vegyük a Tiszai Vegyi Kombinátot. Még rágondolni is borzasztó, micsoda kárt okozhatna ott egy diverzáns akció, ha meghiúsítana egy privatizációt! Ha idegenbe szakadt hazánkfia nem tudná megvenni a gyárat, hol alakulna meg az Első Hazai Csiriz- és Bélragacsgvár Rt.? Na. ugye mekkora a veszély! Ezért hát emberek, jól figyeljetek mindenre, ami gyanús. Ha állig felfegyverzett eszkimókat láttok lopakodni bárhol az országban, szóljatok az első rendőrnek. Nem lesz nehéz találni tele van velük az utca. Deák József Petőfi S. >gt. 66. Lézer vételi irodában. Meg is ígérték, hogy még aznap kijönnek és helyszíni szemlét tartanak. Ma január 15-e van (a levelet 16-án kapta a szerkesztőség), és eddig bizony nem jöttek. A kár több mint 20 ezer forint. Egész évi élelmünket lopták el. Mi még nem vágtunk sertést, és várhatjuk, hogy ugyanígy elviszik a többit is. Állandó rettegésben élünk. Özv. Bárdos Józsefné Eerencszállás. Petófi u. 20. Érdeklődéssel olvastam a lap január 9-i számában a „Kultúra" rovatban az „Orvosi szófejtő tár" címii kiadvány ismertetését. A könyvet nem áll módomban ismerni de valószínűtlennek tartom. hogy a lézer etimológiai elemzése úgy szerepel benne, mint ahogy az a recenzens példaként feltüntette, hiszen sem az eredet, sem az etimológia tekintetében a lézernek semmi köze sincsen a radioaktív sugárzás(ok)hoz. Ez vagy sajtóhiba, vagy fordítási tévedés a recenzens részéről, mert a szerzők mindketten tiszteletre méltó egykori tanítóim. ilyen tévedést nem követhettek el Mindezt azért tartottam szükségesnek felvetni, mivel manapság a radioaktivitás bármiféle említése okkal, ok nélkül sokak számára „mumus", és igazán kár volna legújabb korunk egyik fizikai csodájának vele való. teljes mértékben alaptalan kapcsolatba hozása Dr. Velró Gábor egyetemi adjunktus Közegészségtani Intézet Olykor a jó szándék VISZI tévútra az embert. Az Orvosi szófejtö tar ismertetésébe n idéztem a lézer, azaz a laser megfejtését. Az eredeti magyarázatot Ifényerősítés indukált emisszióval), a két idegen szó magyarrá oldásával szerettem volna közérthetővé tenni. Az Akadémiai kislexikonban atomok kisugárzásáról olvastam. így azt hittem, radioaktív kisugárzásról lehet szo. Ezért rnagyaritottam meg a szófejtó tár tömör meghatározását „radioaktív sugárzással fokozott fényerósítésre". Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. A lézernek .semmi köze sincs a radioaktív sugárzáshoz. A lézer optikai kvantumgenerátor. — ahogy az idézett lexikon is írja. Ez azért lényeges különbség, mert — mint erre a figyelmemet fölhívó dr. Vetro Gáborírja - a radioaktivitás emlegetése sokakat elijeszt korunk e fizikai csodájától. Péter László „Utazás Meseországba" Január 9-én ellátogattunk a Somogyi Könyvtárba, a „gyermekosztályra". A polcok között sétálva egy-egy meséből ismert illusztrációt láttunk. Megérkezett Antalné Kulcsár Marianna könyvtáros néni. aki egy csodálatos terembe vezetett be minket. Itt a mesevilág szeréplöi és annak díszletei szinte ámulatba ejtették a gyerekeket. A „varázsszőnyegen" repülve, útjuk során sok kalandban volt részük. A zene segítségével hallhatták a csilingelő üveghegyeket, a morajló Óperenciástengert. átélték a közelgő veszedelmet. Távcsövükön láthatták a surranó-lopakodó rókát, farkast, nyulat... Érezték az erdő tiszta levegőjét, hallották a különböző madárhangokat. Mindezt játszva, a fantáziájukat szabadon engedve, gondolkodásra késztetve. zene és mozgás tökéletes összhangjával tették. A Meseországból visszaérkezve rajzaik segítségével a „vándorlegényeknek" is megmutatták az „oda vezető utat", és elkészítették az igazi ..varázsgömböt", mely segítőjük lehet. Marianna néni. a gyerekek iránti szeretete, csodálatos emlékeket adott. Köszönjük e szép élményt! Mihilyteleki Óvoda nagycsoportosat és óvónői Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége. Szeged. Sajtóház. Pf. 153. 6740. Ki örökli a közösen szerzett ingatlant? Sz. S. (Szeged) szeretné tudni, hogy azt a házat, amelyet feleségével éveken át építettek, halála esetén ki örökli, felesége, vagy előző házasságából származó két gyermeke? Ha a ház gyermekeire marad, biztositható-e. hogy felesége továbbra is zavartalanul ott lakjon? A házasság megkötésével a felek között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt. ami valamelyik fél különvagyonához tartozik. Ezek szerint a szóban forgó háznak csak a fele olvasónké, a másik rész a felesége tulajdonát képezi. Havaiamelyikük meghal, a közösen szerzett vagyon fele a túlélőt illeti, s csak a másik fele lesz az elhunyt hagyatéka, ami örökölhető. Ha végrendelet nincs, a vagyont a törvényes öröklés szabályai szerint a leszármazók. vagyis az elhunyt gyerme kei öröklik. Olvasónknak azonban felesége jövőjéért nem kell aggódnia: a közösen épített ház hasznalataban ót senki nem zavarhatja. Az özvegynek ugyanis mindarra a vagyonra, amit nem örökölt, haszonélvezeti joga van. Ez azt jelenti. hogy mindazt a hagyatékot, ami az örökösök tulajdona lesz. birtokban tarthatja, használhatja. és hasznait élvezheti. Ezt másként özvegyi jognak is nevezik. ami az özvegy haláláig tart, kivéve újabb házasságkötés esetén. Ekkor ugy anis az özvegyi jog megszűnik Dr. V.M.