Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

1991. január 24., csütörtök Kapcsolatok 9 BObVflSÓSZObGábflTH |Pf.: 153. Telefon: 12-825| „Elég az ígéretekből!" December 27-en jelent meg Sz. J. levele ezzel a címmel, amire nagyon sokan reagáltak, melyek­ből idézünk. s közöljük a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszerve­zete válaszát. .... Ön azt hiszi, hogy valaki, vagy valamilyen intézmény vé­delme egyel jeleni azzal, hogy má­sok fejére átkot szórunk, és sárha tapossuk őket. ..Az Ön cikke, úgy érzem, példaértékű. Ac Önhöz hasonló „ felháborodott" emberek azok, akik értelmetlen gyűlölkö­dést és irigykedést szítanak, akik nehéz helyzetükből kiutat nem lát­ván. mások kárán keresik a saját felemelkedésüket..."(K. G.) Nem tudom, milyen fogal­mai vannak a kedves levélírónak a mi pályánkról, mert a 4—5 ora fogalom relatív. Az óraszám azért csak heh 20óra. mentessék elkép­zelni, nekünk fel kell készülni a másnapi tanítási napra ts. dolgo­zatot javítani hajnali kettőig, no * Válasz a levélre Habár fölösleges érdemtelen vitába bonyolódni. védekezni meg hiba. De talán általános ta­nulságok mégis levonhatók. A pártállami diktatúrák idején volt szokás, hogy progresszív vagy jogos megmozdulásokat olvasói levelekben bélyegeztek meg, és nyomtak szignókat az önmagát túlélő hatalom címlap­jára. Az is a pártállami diktatúrák szokása volt. hogy társadalmi rétegekel. foglalkozási agakat — de leginkább fizikai ésértelmiségi dolgozókat — állítottak szembe az érdekérvényesítés csíráinak el­fojtása érdekében Az Sz. J. monogram mögé bujt „mélységesen felháborodott ol­vasó" — bizonyára ünnepi han­gulatában — viszont fantasztikus mentális képességeiről tett tanú­bizonyságot. mikor minden egészségügyi dolgozó nevében szólt és ítélkezett. Nem a sajátjáé­ban, pedig a demokráciában ez is az illemszabályok közé tartozik, így a levél elolvasása után a peda­gógusokban a jogos értetlenség mellett okkal ébredt fel a ..deja vu" még temetetlen érzése. Az államszocialista gazdaság­ban érvényesülő maradványelv fóként a közoktatást és a közegészségügyét szorította mar­góra. leszakítva a területeken dolgozók bérét, munkakörülmé­nyeik színvonalát pedig a harma­dik világba utalta. A logika és az empátia szabályai szerint éppen e két területen dolgozóknak kel­lene szolidárisnak lennie egymás problémái iránt. Másrészt egy általanps társa­dalmi. gazdasági és erkölcsi vál­ság következményeit, a családi otthontól, tanulástól, munkától elvadult gyermekek tömegeit korlátoltság, mi több. hiba egy társadalmi csoport nyakába varrni. Amely szintúgy a nvomor­küszöbön egyensúlyoz. De lép­jünk fölébe a kicsinyes, reflex­szerű előítéleteknek. Egy biztos, a pedagógusok ér­dekvédelmi szervezetei nem fog­nak „mélységesen felháborodni", ha az egészségügy i dolgozók is érvényesítik jogos követelései­ket . Demagóg kontárkodásokkal sem kívánják minősíteni mások munkáját, még kevésbé össze­vetni. Azt már megtette a pártál­lami időszak kaján-hamis propa­gandája. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében Vámagy Tamás Ki a szegény? Szabad legyen néhány észreve­telt fűznöm Szabó Iván január 10­én. Szegeden megtartott beszá­molójához . A beszámoló — az újságban közreadottak szerint — valóban nagyhatású lehetett. Megítélé­sem szerint azonban Szabó Iván hangoztatott érvei naivak, hami­sak, nevetségesek és néhányuk fölháboritó. Sajnáljuk talán szegeny kor­mányt. mert a társadalom lesza­kadó millióinak gondja lélektani­lag nyomasztólag hat rá, és azért nem cselekvőképes? Ugyan, ne mondja már azt Szabó Iván. hogy széles néprétegek azonos, vagy kicsit jobb szinten élnek e hazá­ban. mint korábban. Ez nem igaz! Esetleg néhány százezerre becsülhető az ilyenek száma Kö­zöttük az új elit sok tagja is meg­található. Szabó Iván szerint nehéz el­dönteni, ki számít igazából sze­génynek. Véleménye szerint az emberek döntő többsége nem ké­pes kizökkenni megszokott élet­ritmusából, nem tudja leadni oly­kor költséges szokásait. Tény­ként mondom, hogy minap egy baromfiboltban előttem álló öt vásárlóból három, csirkenyakat. ­lábat kért. keresett Mi ez, ha nem szegénység, kedves Szabó Iván? Az lehet hogy egy nyug­vai és befizetésévél ez a társa­dalmi réteg erre rászolgált, és ehhez az anyagi alapot megte­remtette. Hogy ez utóbbival vala­kik rosszul sáfárkodtak, nem ók tehetnek róla. Végül az is igaz. hogy az egy före jutó nemzeti jövedelem. ná-_ lünk ma meg meghaladja mondjuk Etiópiáét, vagv Bangla­desét. de szomorú lennek, ha a Szabó Iván által megjövendölt ..magyar csoda" csak ilyen ma­gasra emelné a mércét. Dr. Szathmárv Árpad ...... Palánk I. persze előtte ellátni a csaladot, vacsorát készíteni, de közben van egy ió film. azt is meg kellene nézni. Nyáron napközis tábort ve­zetni. vagy csak simán ..napkö­ziznt" reggeltől, délután 4-ig.. ." M. A 4; iskolából ktkeriiló ..lé­hűtő" gyerekekről itt és most csak annyit, hogy mindnyáján felelő­sek vagyunk értük, testvérként, szülőként, felnőttként, emberként és pedagóguskent egyaránt. I Ha el is hagyjuk a pályát, mert erre kényszerítenek megélhetési gond­jaink.}..." Csupán a pontosítás és a ..reálisabb kép" kedvéért: egy egyetemi doktori fokozattál, és két egvetemi diplomával bíro. tudo­mányos munkát végző, tízéves munkaviszonnyal rendelkező kö­zépiskolai tanár havi bruttó jöve­delme 8M0 forint!.'!..". )"T. A Vissza a pofozkodáshoz? A január 8-i Delmagyar „ Egy rendőrpofon csattanói" című cik­kére szeretnék válaszolni. Amikor a bíróságok a rendőr­ség valamelyik tagját szankció­val. név szerint elmarasztalják, az újságcikken keresztül kipellengé­rezik. az emberek figyelme rá irányul. Amikor exrkket végigol­vastam. megbotránkoztam rajta. Nem a rendőri intézkedésen, hi­szen a rendőrnek törvény adta joga és kötelessége, hogy ahol kell. rendel csináljon. Mi is történt tulajdonkeppen: egy jól nevelt fiatalkorú beül ba­rátaival egy személygépkocsiba, jogosítvány nélkül, kopott gu­mikkal. lámpa nélkül, hiányos al­katrészekkel. 80-90 kilométeres sebességgel száguld egy forgal­mas útszakaszon, hídon keresz­tül. A tilos lámpa sem számít. Tehát halmozott bűncselekményt követ el. Fiatalkorú, de ezzel a cselekményével veszélyeztette a saját, a kocsiban ülők. és sók-sok artatlan ember életét és testi ép­ségét. A főszereplő édesapja ahe­lyett. hogy fiának a történlek után adott volna apait és anyait egyaránt, az intézkedő rendőrö­ket feljelentette. Sajnos, a bíró­ság annyira respektálta a fősze­replőt és édesapját, hogy még a nevük sem szerepelt ezen újság­cikkben. Az Úrnak, úgy látszik, nagy a tekintélye. A bíróságnak figyelembe kellett volna venni: a rendörök intézkedésükkel lehet, hogy egy tömegszerencsétlensé­get előztek meg azzal, hogy nem engedték tovább randalírozni a gépkocsivezetőt. Tudjuk. hogy a jiatalkoruen a szülő a felelős. De a felelősségre vonás elmaradt. A lakosság biza­lomérzete egyre csökken, hiszen kevés a rendőr. Ám ha tízszer annyi rendőr volna, akkor sem érne semmit a közbiztonság, hi­szen látszólag a bíróságok is a rendőrök ellen vannak. Nem első eset. Tisztelt Bíróság: az eremnek két oldala van. A rendörök ellen a legapróbb részletekre terhelő bizonyítékokat állapítottak meg. míg a másik oldalt letakarták, akik tulajdonképpen a bűncse­lekményt elkövették. Ez vélemé­nyem szerint nem igazságos. Ke­gyetlenül büntessék meg. akik magatartásukkal megfélemlítik a nagyközönséget! Mát} us Ferenc Kökörcsin u. (VB Jóllehet, olvasonk rend utáni vágya teljesén érthető (nincs is ezzel egyedül, a témában több levelet, telefont is kaptunk — sajnos többnyire névtelent), jó lenne egyszer eljutni oda, hogy egy esetet a maga teljességében értékeljünk. Nos. akármennyire is szjmpalizál valaki a rendterem­tés szándékával, ezen keresztül a rendőrrel, az. hogy vétséget kö­vettek el. ketségtelen. Az ifjak akciója pedig, ha elítélendő is (jóllehet annak felét sem követ­ték el, amit olvasónk leír. csupán szabálysértés, emiatt pedig nem szokásunk bárkit is „kiírni" az újságban). — gondolom, olva­sónk sem örülne, ha mondjuk „szemetelés" miatt szerepelne a lapban. Cikkünkben - amelyet olva­sónk hivatkozásával szemben, de talán nem meglepő módon: nem a bíróság ír. — nem véletlenül írtuk le. hogy a rendőrök elmen­tek a gyerekek szüleihez. Ezzel is nyilvánvalóvá akartuk tenni: jó szándékkal, a rend erdekében cse­lekedtek. Ám eközben súlyos hi­bát vétettek. Egy közlekedési szabálysértésnél pisztolyt nyomni egy 18 éves gyerek(?) fejéhez — kedves olvasó, on szerint nem túlzás? Nem vagyok fölkérve a bíróság védelmére. Meg kell azonban je­gyeznem. hogy a rendór által el­követett cselekményt a törvény három évig terjedő szabadság­vesztéssel fenyegeti. Az. hogy pénzbüntetést kaptak. ez esetben nyilvánvalóvá teszi: a bíróság igenis tudatában volt a rendőrök jó szándékának, de annak is. hogy a törvény áthágását az ö esetükben is büntetni kell Kedves Olvasó. önnek részigazságai vannak, de ne vár­jon törvénytelenséget a törvé­nyesség fórumától! Ebben az or­szágban keserű tapasztalatok vannak arról, hova vezet az ilyesmi. Tisztelettel: Balogh Tamás Orvul leszúrt kocák díjas értelmiséginek költséges szokása, ha néha szeretne meg­venni egy-egy könyvet, vagy ne­tán évenként egyszer még szín: házba is kívánkozna. Mindezek­ről szép lassan már lemondott, leszokott. De hát akkor hol a szegénység, a további lemondá­sok határa, tisztelt Képviselő Úr? Ami igaz Szabó Iván megálla­pításaiból: óriási pazarlás folyik az országban. Elsősorban a kor­mány háza táján! Az államigazga­tás soha nem látott felduzzasztott apparátussal, vezetői gárdával dolgozik. Mi szükség van ennyi államtitkárra (külön politikaira, külön szakmaira?) Van-e tényleg feladata, hatásköre az újonnan kinevezett tárcanélküli miniszte­reknek" A helyi közigazgatásban feltétlen szükséges volt a területi köztársasági megbízottak szerve­zésére. és megyei hivatalaik felál­lítására? Se szeri, se száma az olyan állami szerveknek, hivata­loknak. amelyek létjogosultsága enyhén szólva megkérdőjelez­hető. Kinek jó ez a bürokratikus állami adminisztráció? Nem értem .miért akarja Szabó Iván a gondoskodó szociális ál­lam létét megkérdőjelezni a piac­gazdaságra hivatkozva? A 2,4 millió nyugdíjas ellátását valaki­nek biztosítani kell! De ez sem ingyen, mert évtizedek munkáiá­A január 10-ei. „Köszönet a rendőrségnek" című cikkhez sze­retnék hozzászólni. Tudom, hogy Szeged, a nagy­város közbiztonságának fenntar­tása nem kis feladat. De a kör­nyező falvak is segítséget várnak. Tavaly december 25-én éjjel a lakásomon idegenek jártak. Az ólajtóban leszúrtak két nagy. ma­gyar fajtájú fehér hússertést. Da­rabonként 170-180 kilósak vol­tak. és eltulajdonították. Decem­ber 27-én tudtam panaszt tenni a szegedi rendőrségen, a panaszfel­Jönnek az eszkimók! Kedvenc időtöltésem egyike a rádió reggeli híranyagának meghallgatása, tájékozódva így a nagyvilág, és benne hazánk ügyes-bajos dolgairól. A szorgalmas hallgató hallóidegeit izgal­mas-unalmas hírek váltakozva ingerlik. Akadnak közöttük ka­csák is persze, néha jó kövérek, de a hírekre éhes edzett rádióhallgató mindehhez már hozzászokott. A minap is kinyitván kedvenc sípládámat, úgy hét óra után. kissé hitetlenkedve hallom ám, hogv a hírmagyarázó egyik közismert napilapunkra hivatkozva közli, hogy a „meg nem nevezett illetékesek" szerint azért szükséges az egyes lontosabb objektumok rendőri őrizete, mert fegyveres kommandósok szöknek át a zöldhatáron hazánk területére. No lám! J'önnek az eszkimók! Pedig itt se igazán fenékig tejfel az élet. Itt is kevés a fóka. sót egyre kevesebb. Ami pedig a zöldhatárt illeti, világos,' hogy jönnek, hiszen hazánk és Eszkimóföld hosszú szakaszon határos. A kommandőakciók pedig katasztrófába dönthetik az országot. i Vegyük példanak okaert az Óbudai Hajógyárat! Ha ott egy kommandó meghiúsítja a privatizációt, soha nem lesz belőle Lunapark. Kikötői hajók gyártására még gondolni sern szabad, kész ráfizetés még 5 évi lekötés mellett is. Vagy vegyük a Tiszai Vegyi Kombinátot. Még rágondolni is borzasztó, micsoda kárt okozhatna ott egy diverzáns akció, ha meghiúsítana egy privatizációt! Ha idegenbe szakadt hazánkfia nem tudná megvenni a gyárat, hol alakulna meg az Első Hazai Csiriz- és Bélragacsgvár Rt.? Na. ugye mekkora a veszély! Ezért hát emberek, jól figyeljetek mindenre, ami gyanús. Ha állig felfegyverzett eszkimókat láttok lopakodni bárhol az országban, szóljatok az első rendőrnek. Nem lesz nehéz találni tele van velük az utca. Deák József Petőfi S. >gt. 66. Lézer vételi irodában. Meg is ígérték, hogy még aznap kijönnek és hely­színi szemlét tartanak. Ma január 15-e van (a levelet 16-án kapta a szerkesztőség), és eddig bizony nem jöttek. A kár több mint 20 ezer forint. Egész évi élelmünket lopták el. Mi még nem vágtunk sertést, és várhatjuk, hogy ugyanígy elviszik a többit is. Állandó rettegésben élünk. Özv. Bárdos Józsefné Eerencszállás. Petófi u. 20. Érdeklődéssel olvastam a lap január 9-i számában a „Kultúra" rovatban az „Orvosi szófejtő tár" címii kiadvány ismertetését. A könyvet nem áll módomban is­merni de valószínűtlennek tar­tom. hogy a lézer etimológiai elemzése úgy szerepel benne, mint ahogy az a recenzens példa­ként feltüntette, hiszen sem az eredet, sem az etimológia tekin­tetében a lézernek semmi köze sincsen a radioaktív sugár­zás(ok)hoz. Ez vagy sajtóhiba, vagy fordítási tévedés a recenzens részéről, mert a szerzők mindket­ten tiszteletre méltó egykori taní­tóim. ilyen tévedést nem követ­hettek el Mindezt azért tartottam szük­ségesnek felvetni, mivel manap­ság a radioaktivitás bármiféle em­lítése okkal, ok nélkül sokak szá­mára „mumus", és igazán kár volna legújabb korunk egyik fizi­kai csodájának vele való. teljes mértékben alaptalan kapcsolatba hozása Dr. Velró Gábor egyetemi adjunktus Közegészségtani Intézet Olykor a jó szándék VISZI tév­útra az embert. Az Orvosi szó­fejtö tar ismertetésébe n idéztem a lézer, azaz a laser megfejtését. Az eredeti magyarázatot Ifényerő­sítés indukált emisszióval), a két idegen szó magyarrá oldásával szerettem volna közérthetővé tenni. Az Akadémiai kislexikon­ban atomok kisugárzásáról olvas­tam. így azt hittem, radioaktív kisugárzásról lehet szo. Ezért rna­gyaritottam meg a szófejtó tár tömör meghatározását „radioak­tív sugárzással fokozott fényeró­sítésre". Aki nem tud arabusul, ne be­széljen arabusul. A lézernek .semmi köze sincs a radioaktív su­gárzáshoz. A lézer optikai kvan­tumgenerátor. — ahogy az idé­zett lexikon is írja. Ez azért lénye­ges különbség, mert — mint erre a figyelmemet fölhívó dr. Vetro Gáborírja - a radioaktivitás em­legetése sokakat elijeszt korunk e fizikai csodájától. Péter László „Utazás Meseországba" Január 9-én ellátogattunk a Somogyi Könyvtárba, a „gyermekosztályra". A polcok között sétálva egy-egy meséből ismert illusztrációt láttunk. Megérkezett Antalné Kulcsár Mari­anna könyvtáros néni. aki egy csodálatos terembe vezetett be minket. Itt a mesevilág szeréplöi és annak díszletei szinte ámulatba ejtették a gyerekeket. A „varázsszőnyegen" repülve, útjuk során sok kalandban volt részük. A zene segítségével hallhatták a csilingelő üveghegyeket, a morajló Óperenciás­tengert. átélték a közelgő veszedelmet. Távcsövükön láthatták a surranó-lopakodó rókát, farkast, nyulat... Érezték az erdő tiszta levegőjét, hallották a különböző madárhangokat. Mindezt játszva, a fantáziájukat szabadon engedve, gondolkodásra kész­tetve. zene és mozgás tökéletes összhangjával tették. A Meseor­szágból visszaérkezve rajzaik segítségével a „vándorlegények­nek" is megmutatták az „oda vezető utat", és elkészítették az igazi ..varázsgömböt", mely segítőjük lehet. Marianna néni. a gyerekek iránti szeretete, csodálatos emlékeket adott. Köszön­jük e szép élményt! Mihilyteleki Óvoda nagycsoportosat és óvónői Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége. Sze­ged. Sajtóház. Pf. 153. 6740. Ki örökli a közösen szerzett ingatlant? Sz. S. (Szeged) szeretné tudni, hogy azt a házat, amelyet felesé­gével éveken át építettek, halála esetén ki örökli, felesége, vagy előző házasságából származó két gyermeke? Ha a ház gyermekeire marad, biztositható-e. hogy fele­sége továbbra is zavartalanul ott lakjon? A házasság megkötésével a felek között az életközösség ide­jére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulaj­dona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt. ami vala­melyik fél különvagyonához tar­tozik. Ezek szerint a szóban forgó háznak csak a fele olvasónké, a másik rész a felesége tulajdonát képezi. Havaiamelyikük meghal, a közösen szerzett vagyon fele a túlélőt illeti, s csak a másik fele lesz az elhunyt hagyatéka, ami örökölhető. Ha végrendelet nincs, a vagyont a törvényes öröklés szabályai szerint a leszár­mazók. vagyis az elhunyt gyerme ­kei öröklik. Olvasónknak azonban felesége jövőjéért nem kell aggódnia: a közösen épített ház hasznalata­ban ót senki nem zavarhatja. Az özvegynek ugyanis mindarra a vagyonra, amit nem örökölt, ha­szonélvezeti joga van. Ez azt je­lenti. hogy mindazt a hagyatékot, ami az örökösök tulajdona lesz. birtokban tarthatja, használ­hatja. és hasznait élvezheti. Ezt másként özvegyi jognak is neve­zik. ami az özvegy haláláig tart, kivéve újabb házasságkötés ese­tén. Ekkor ugy anis az özvegyi jog megszűnik Dr. V.M.

Next

/
Thumbnails
Contents