Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

1991. január 24., csütörtök Gazdaság 3 Névváltoztatás után, vállalkozásélénkítés előtt Beszélgetés Wolf Jánossal, a Liberális Polgári Szövetség alelnökével Állítólag a politikai rendszerváltás már lezajlott Magyarországon, sokak szerint azonban távol vagyunk attól, íogy ugyanezt gazdasági értelemben is elmondhassuk, ífog.v gazdasági rendszerváltást is megéljünk, nagyrészt a vállalkozások fellendítésétől, a vállalkozók helyzetétől íügg. A napokban gyűlést tarott Szegeden a Vállalkozók Jrszágos Szövetsége, új nevén a Liberális Polgári Szövetség. A szervezet legnagasabb beosztású tiszt:égviselője — betegsége matt — ezen nem tudott •észt vermi, ezért helyettese, Molf János alelnök nyilat<ozott lapunknak. — Mi indokolta a vállaL kozák szövetségének névváltoztatását? — kérdeztem bevezetőül az alelnöktől. — A szó valódi értelmében vett vállalkozó igazából kevés dolgozik az országban. Vannak iparosok, kereskedők, akik azonban még nem vállalkozók. Mi egy nagyobb rétegre, egy liberális, polgári középosztályra szeretnénk építeni, így a névváltoztatás egyben pártunk kapujának szélesebbre nyitását is jelenti. Azt is mondhatnám: pártot alapítani nem nagy dolog, tíz ember is elég hozzá. De működtetni már sokkal bonyolultabb, s 24 órát dolgozó, gyakran ellenérdekeltségü emberek nem biztos, hogy kellő bázist nyújtanak. A névváltoztatás tehát olyan réteg irányába is jelenti a nyitást, amely réteg jelenleg más pártokban nincs jelen. — Mióta szerepelnek új néven? — Másfél hónapja. — Nyilván ez rövid idö még ahhoz, hogy eredményről tudjanak beszámolni. — Annál is inkább, mert ma Magyarországon a Parlamenten kívül nagyon nehéz működni egy pártnak. Példa erre: kongresszusunk idején szerettünk volna tévévitát összehozni, de nemcsak az nem sikerült — a politikai petíciónkat sem közölte egyetlen lap sem. — A vállalkozásokról pedig igen sok szó esik. Gyakran azonban olyan összefüggésben: ez az a terület, ahol nem változott semmi. — Nem tudjuk, mi az oka, de a kormány mögött levő bizonyos köröknek egyáltalán nem érdeke, hogy a vállalkozások beinduljanak, fejlődjenek. — Kik, milyen körök azok, akiknek nem érdeke mindez? — Nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Ha tudnánk, már nyilvánosságra hoztuk volna. Csak azt tudjuk, hogy a kormány valami miatt nem teszi meg azokat a lépéseket, amelyekre szükség lenne. Nemcsak a vállalkozásoknál érezhető ez a halogatás, hanem két másik, stratégiai fontosságú területen: a mezőgazdaságban és a szakértelem fölhasználásában is. Igen nagy mértékű a tudás, a szakértelem külföldön való hasznosítása — itthoni lehetőségek nélkül. S esz is óriási gond. Igaz, lassanként komoly tudású embereknek nem érdemes annyi pénzért miniszteri funkciót vállalni — talán e tény azt mutatja, nem is ismerik föl a kormány jelenlegi tagjai az előbb sorolt veszélyeket. — Túl egyszerű magyarázatnak tartom, hogy azért nem lép a kormány, mert nem ismeri föl a lépés szükségességét. Változatlanul azt mondom, kell valamilyen más megfontolásnak lenni, ami a vállalkozások ellen hat. — Feltételezéseim vannak csak e megfontolásokról, ezt azonban nem lenne politikus dolog nyilvánosságra hozni. Egyet azonban tudok. Az államnak olyan nagy a belső adóssága, hogy ha hirtelen érdemes lenne a magántőke tulajdonosainak vállalkozásba fektetni a pénzüket, s kivennék a bankokból, az állam igen nagy gondban lenne, s elképzelhető: e pénz jelentős részéhez nem tudnának hozzájutni a magántőkések. — Végül is milyen intézkedésekről tud beszámolni, amik valamelyest mégis ösztönzőleg hatottak a vállalkozásokra? — Ami ilyen szempontból meghatározó: a jogi, közgazdasági, banki környezet, az elvonások mértéke és rendszere — e területeken semmj változás nem történt. Balogh Tamás Maszek alkatrészgyártás - bomba üzlet Háromszáz százalék Az idézett beszélgetésből elhamarkodott lenne olyan következtetést levonni, mely szerint nem érdemes megnősülni, annál helytállóbb az a megállapítás, hogy alaposan drágultak az autóalkatrészek. Tulajdonképpen készültünk is rá. Menetelésünk a piacgazdaság, illetve a dollárelszámolású külkereskedelem felé óhatatlanul áldozatokkal — áremelkedésekkel — jár. A szocialista gyártmányú autóknál ez az aktus egyetlen varázsütésre megoldódott, az alkatrészeknél korántsem ilyen tiszta a kép. Mindenki január 1-jére tippelt, azután máshogy alakult. Néhány autótípusnál már decemberben emelkedtek az árak, de zavaró maradt, hogy nem egyöntetűen. Az egyik alkatrész ára két-háromszorosára emelkedett, a másiknál maradt a régi árcédula. Ez utóbbinak köszönhetően lehetett még a múlt héten is kis Polski kormányművet kapni háromezerért. Érdekesen alakult a régi — kétütemű — Trabantmotor-kínálat is. Az egyik üzletben huszonkettőezerért, a másikban harmincért árulták ugyanazt a változatot. Az áremelkedések körül számomra az a legizgalmasabb kérdés, hogyan alakulnak a hazai gyártású, úgynevezett maszek alkatrészárak. Eddig volt az olcsó szocialista ... ha volt. Többnyire azonban hiányzott, s igy a kisvállalkozóknak megérte gömbcsuklót, tömítést, netán komplett hüvelyes dugattyúgarnitúrát gyártani. A minőség jobbára elmaradt a gyáritól, az ár azonban valahol a hivatalos körül ingadozott. Mindez megérte, hiszen a hazai önköltség mellett némi nyere— Ez eddig kettőezernyolcszáz. — Kérek még egy garnitúra gyújtókábelt is. — Plusz háromszáznyolcvan. Másvalami? — Porlasztóhoz tud javítókészletet adni? —> Háromezerért; de minden benne van. Egy új karburátor különben már tizenegyezer. — Két éve nyolcszáz volt... Mégiscsak kérem, és legyen szíves valami részletesebb számlát is adni, mert az asszony kivág otthonról. ség is belefért a rubelelszámolású árakba. Ha most a gyári alkatrészek árait emelik két-háromszorosára, akkor bomba üzlet lesz a maszek gyártás. Csáti Jánost, az Autóker szegedi üzletvezetőjét arra kértem, igazítson el a kissé áttekinthetetlen alkatrészpiacon. — Kevesen tudják, hogy három alkatrész-nagykereskedő van az országban. Az Autóker elsősorban teherautók, az Autótechnika a szovjet és a volt NDK, a Mobil a lengyel, a cseh és a román gépkocsik alkatrészeit forgalmazza. — önök tehát a Trabantot és a Ladát is más nagykertöl veszik. — És természetesen csak akkor kapunk, ha azok saját kiskereskedelmi hálózatuk igényét már kielégítették. — Akkor ez lehet az oka a különböző időben életbe lépő áremeléseknek is. — Feltételezhetően. Mi például most januárban áraztuk át saját nagyker alkatrészeinket, így az IFA-t, a Roburt és a Barkast. — A végeredmény? — Átlagosan háromszáz százalék. A többi nagykereskedelmi vállalaton ez még nem gyűrűzött át, s addig marad a régi ár. — A vásárló akkor sem igen érti, hogy az alkatrész miért sokkal drágább az egyik üzletben, mint a másikban. — Van egy árukészlet, s ha annak értéke meghalad egy bizonyos szintet, egyszerűen nem költhetiink többet. Ahhoz, hogy új, kurrens cikket szerezzünk, az elfekvő készlettől fél-, harmadáron kell megszabadulni — Mikorra várhatók az egységes új árak? — Február márciusnál előbb nem valószínű, hogy minden nagykereskedelmi vállalaton, üzleten, illetve a teljes típusválasztékon végiggyűrűzik az áremelés. — Érdekes, mindenki a január l-jét hitte fordulópontnak. — Én is. — Jobb lesz ezután a Ladák, a Trabantok — most már dolláros — alkatrészellátása? — Ezt még a minisztériumban se tudják. Én rr.ep azt nem tudom, hogy a jövő héten egyáltalán itt doigozom-e. — Megszűnik az üzlet? — Minden lehetséges, a cég a Vagyonügynökség kezében van, s ez mégiscsak egy belvárosi üzlet. — Miért? Mennyit forgalmaz ez a Dózsa György úti üzlet? — 1990-re százmilliót terveztünk összesen, de csak nyolcvan jött be. Egy közepes szállító vállalatnak nagyobb az alkatrészválasztéka mint a mienk. Nem fogynak már úgy a tehergépkocsi-alkatrészek, mint régen, nincs pénz a téeszeknél, a vállalatoknál. Kovács András Presztízsmosás Nett hattyú Tévéjelenet a hatvanas évekből: a maszek ruhatisztító hosszasan győzködi az üzletébe betért hölgyet arról, hogy nála sokkal gondosabban dolgoznak, mint a Patyolatnál. A hölgy végül otthagyja a behozott öltönyt, és elmegy. A maszek hátraszól a raktárba: Józsikám, viheted! Józsikám fogja az öltönyt, bevágja egy zsákba, a zsákot földobja az udvaron álló teherautóba. A kocsin a fölirat: Patyolat... Mikor keressük a kék mezőben úszó fehér hattyú társaságát? Ha olyan, mo+ ni-, vasainivalónk akad, amivel nincs kedvünk otthon bajlódni. Egy télikabátot például mégsem nyomhatunk a fürdőkádba. A Tisza Lajos körúti gyorstisztító ajtaja gyakran nyílik-csukódik. Aki az üvegre ragasztott „cégérre" is vet egy pillantást, látja, hogy a Patyolat-hattyú elé egy másik felirat került: Nett Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vezetője Rádóczi Jcksefné arról beszélt, milyen szolgáltatásokkal várják a hozzájuk betérőket. A milánói Maestrelli Szeptemberben önállósodtak, mindenben függetlenek a „nagy Patyolattól". Kapcsolatuk üzleti: az eszközök használatáért fizetnek az egykori anyavállalatnak (a helyiséget az önkormányzattól bérelik). Egyetlen (!) forgódobos nagy mosógéppel dolgoznak — egyszerre legfeljebb 14 kilogramm ruha fér bele. A Milánóban, az azóta megszűnt Maestrelli cégnél gyártott gép „eladósorban" van. Elmúlt húszéves ... Kicserélésére mégsem gondolhatnak addig, amíg elfogadható hitelfeltételek nem állnak rendelkezésükre. Azért hamarosan erősítés is jön: egy 8,5 kilogramm ruhát befogadó új olasz gép érkezését várják, amelyet még a szeptemberi BNV-n választottak ki maguknak. A régi masina vegytisztítással dolgozik. Van még két háztartási mosógép is, azokban a fehérneműket mossák. Olcsó ? Drága ? A vegytisztításhoz perklóretilént használnak. Ez kőolajszármazék, és szinte mindenféle anyagra jó. Víz nem is kell a mosáshoz. Szennyezett vegyszer alig keletkezik, mert a gép desztillálja a felhasznált anyagot, amelynek 92 százalena visszanyerhető ezúton. A megmaradt ,.sarat" a központi Patyolat Vállalat tárolja. Szigorú biztonsági szabályok érvényesítésével kezelik és szállítják a megsemmisítő helyre, mert veszélyes hulladéknak számít. Havonta úgy 6-8 ezer ruhadarab „fordul meg" náluk (és a mosógépben). Sokféle ruha — és sokféle kuncsaft ... Azt mondják, van, aki büszkén mutatja 4-5 éves kabátját, mondván: ez még nem volt tisztítóban! Nem válaszolhatják neki, hogy: meg is látszik rajta . .. Ráadásul néhányan azt gondolják, újjávarázsolt ruhát kapnak vissza. Pedig indokolt esetben mindig figyelmeztetik a vendéget, mit lehet még kihozni a behozott ruhaneműből. Az áraik nem mondhatók magasnak. Persze sokan vannak, akiknek ez is drága, és inkább otthon mosnak. Bár néha az olcsó mosás drágább: akkor például, ha tönkreteszik vele a finomabb bánásmódot igénylő ruhát. 12—18 óra Ez nem a nyitvatartási, hanem az átlagos napi munkaidő. Mert az már presztízskérdés, ha valaki este hat előtt három perccel behoz egy tucat inget, azzal a kéréssel, hogy másnap reggel kész legyen, akkor az ingeknek reggelre tisztán, vasaitan kell várniuk gazdájukat. Szinte mindent tisztítanak, és márciustól ruhajavítást is vállalnak majd. Kft.létük óta megújulásra nem volt anyagi lehetőségük. Amin viszont lehetett változtatni: olt emberi hozzáállás. Igyekeznek megbecsülni a kuncsaftot — bízzunk benne, hogy ez a szemlélet mielőbb elterjed másfelé is. (Somogyi Károlyné felvétele) Nyilas Péter II meleg vízre való ... lassan már ezt is nehéz megkeresni. És hamarosan még nehezebb lesz, mert a becslések szerint a meleg víz április közepétől másfélszer lesz drágább, mint most. Az energiaárak emelkedése a társasházakban élők „közös költségeit" is terheli. Az Északi Lakásszövetkezet Dél-Magyarország nagy lakóközösségei közé tartozik. Taglétszáma megközelítőleg 3 ezer 400 (ebből 2 ezer 800 lakás, a többi garázs). Költségvetésük 70 százalékát az energiahordozókra kell fordítani. Az áremelkedésekből egyértelműen következik, hogy a megnövekedett költségeket át kell hárítaniuk a lakókra. És ez nem különleges, szövetkezeti sajátosság. Az OTP-lakásokban élőkre ugyanilyen nehézségek várnak. A hideg víz köbmétere 1988-ban még csak 2,60 forintba került. Aztán 12. maid 19,40 forintra ..változott". A villamos áram árának hároméves pályafutása: 1.25, 1,75, 1990 augusztusától 2,45 forint. A várható áremelkedés 40-70 százalék. A meleg víz ára az utóbbi két évben csaknem megduplázódott. Az újabb drágulást egyelőre még csak becsülni lehet pontos áriatokat még nem közöltek. De április 15-étöl 150 százalékos emelkedésre lehet számítani. Megszűnik az állami támogatás, egységes melegvíz-díjat számolnak. A fentiekhez képest elenyésző, hogy a szemétszállítási díj az 1989-es 6,70 forintról egy év alatt 9,50-re emelkedett és idén újabb 40 százalékos drágulás várható. A folyamatos energia-áremelés sokkolja a fogyasztót, aki ezek után nehezen viseli el. ha még az épület közös használata során fölmerülő költségek növekedése is a nyakába zuhan. Az Északi Lakásszövetkezetnél elkerülhetetlennek tartják a közös költségek 65 százalékos emelését. „A szövetkezet megint emel!" — mondja majd a lakó, és valószínűleg mást is hozzátasz. Pedig ezek olyan áremelkedések, amelyeket egyetlen lakásszövetkezet sem tud más módszerrel kigazdálkodni. A lakáson belüli, egyéni melegvíz-fogyasztást nem tudják mérni. Ráadásul az 1970 óta érvényben levő szövetkezeti törvény nem teszi lehetővé a költségek igazságos megosztását. A lakások négyzetméterben márt nagysága szerint számol, a lakóki számára nincs tekintettel. Pedig kezesbe valószínű, hogv egv egyedülálló nyugdíjas ugyanannyi meleg vizet használna, mint egy négytagú család. Az Északi Lakásszövetkezet helyzetét tovább nehezíti, hogy a Déléppel szemben még mindig vannak szavatossági igényei. A legtöbb baj a tetőbeázásokkal van. Akad olyan épület, amelynek tetőszigetelését háromszor kellett cserélni! De lassan nem leszi kivel szemben föllépni: a Délép ré-' szekre bomlik, kisebb pazdálkodó egységekké alakul. Megtörténik, hogy a szavatossági időn belüli beázást jelentik az anyavállalatnak, az megrendeli a mankát egy kft.-nél, és a javításig esetleg heteken át ázik a lakó ... A szövetkezetnek úgy négymillió forinttal tartoznak azok. akik úgy döntöttek, hogy nem fizetik a fűtés-, vízdíjat és a közöa költségeket. Pereskedhetnének velük, mégsem teszik: az alapkövetelés 6 százalékát "'vinné a perköltség. Az Északi Lakásszövetkezet most úgv próbál enyhíteni a helyzetén, hogy kéri a melegvíz-szolgáltatótól: amíg nem lesz vízmérő óra minden lakásban, a VGV fizessen a díjbeszedésért, amely most mindenütt szövetkezeti (lakóközösségi) feladat. Ny, P. < (