Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
1991. január 19., szombat . HábOVÚ Ái Öböl Algyöről Olajár és gazdaságosság A közelmúlt öbölbeli eseményeinek szinte tökéletes szeizmográfja volt az olajár ideges alakulása. Amikor csendesebben teltek a napok, megnyugodott — csökkeni — a hordónkénti ár a világpiacon, s minden olyan esemény áremelést indukált, amely a válság kiszélesedését vetítette előre. Valastyán Pált, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemigazgatóját a „Mi lesz, ha ...?" kérdéssel kerestük meg. — Nem sok múlik rajtunk, és ezt most nemcsak ránk, hanem az egész hazai kőolajtermelésre értem. Az ország 8 millió tonnás fogyasztásának mindössze 20 százaléka származik hazai forrásokból, a többit importálni kell. A szegedi üzem 1,3 millió tonnás éves termelése arányaiban magas, az összes felhasznált mennyiség ismeretében azonban nem érdemi befolyásoló tényező. — Lehet a jelenlegi termelésnél többet kisajtolni innen, ha történetesen elszalad az olajár? — Algyön a 60-as évek végén készült generál kitermelési terv szerint dolgozunk, ez hosszú távra meghatározta a kőolaj-kitermelés módját, ütemét és a technikai hátteret. Ez egy műszaki optimum, amely azt célozza, hogy a végső kihozatal a lehető legnagyobb legyen. — Mennyi olajat vagyunk kénytelenek a földben hagyni? — A jelenlegi feltételekkel 55 szazaiékot. Minden olyan változás, amely rövid tavon az erőteljesebb kitermelést célozná, az a földben maradó hányadot növelné. Egyébként az olaj 30 százaléka jön fel viz nélkül, 45 százalékhoz már vízbesaj tolás szükséges. — Mikorra „termelik le 'a térséget erre a 45 százalékra? természetesen több változat fut, ezekből kell majd a leggazdaságosabbat kiválasztani. — Ha jól értettem, erre még van tíz évük. _ Körülbelül. Többféle változatban gondolkodunk, a Dunántúlon például széndioxid-visszasajtolást alkalmaznak. Nálunk viszont nincs szén-dioxid az olajmezők felett. — Akkor ez a módszer kilőve? — Egyelőre, de egy későbbiekben felépülő gázüzemű villamos erőmű égésterméke alkalmas lehet erre a célra. A kőolaj-kitermelés egyik harmadlagos módszere az is, amikor etánban dús gázt sajtolunk le az olajtelepre. Ilyen üzemi kísérletek kezdődnek nálunk a hónap végén. Természetesen minden harmadlagos kitermelési eljárás sokkal drágább, mint a hagyományos, így gazdaságosságuk az olajár alakulásától függ. — Miből finanszírozhatók ezek a költségesebb eljárások? — Erre a világon mindenütt adnak adókedvezményt, s remélem, ilyen forrásból mi is hozzájuthatunk. Annál is inkább, mert az olajból származó nyereség kétharmadat adóként befizetjük. Az importált olajon nincs adónyereség, akkor a harmadlagos eljárással felszínre hozott olajtól sem lehet akkora adónyereséget várni. — A jelenlegi ütemben _ Milyen egyéb lehetösékörulbelül tíz ev múlva. Ma k vannak a harmadlagos meg nincs gazdaságosan al- ,. . . . ,„ kalmazható uj eljárás, amely eljárásokon tul? ezt az arányt érdemben no- — A közeljövőben módovelné. A kutatások szintjén sul a bányatörvény, s ennek értelmében a külföldiek is vehetnek koncessziót Magyarországon. Lehet, hogy ők ott is találnak olajat, ahol mi nem. A szakemberek azt mondják, az ország „megkutatott", természetesen csak a lehetőségeink határáig. Hiába mutatják a geofizikai kutatások, hogy valahol olaj feltételezhető, ha elment mellette a kutatófúrás. Az pedig természetes, hogy a leghatékonyabb módszerek titkát mindenki megtartotta magának. — inkább idejön és maga keresi az olajat. — Miért ne, különösen, ha fizet a koncesszióért. Ha nem talál olajat, hazamegy, ha talál, életbe lép a szerződés szerinti osztozkodás. — Ügy hallottam, nemcsak adunk, veszünk is konceszsziókat. — A Szovjetunióval már tárgyalunk erről, de akár az arab országokba is mehetnénk. Igaz, hogy az egyikben hideg, a másikban meleg van és esetleg lövöldöznek is, de ott a mi kutatási tapasztalataink is hasznosíthatók lennének. — Ezután már csak haza kell hozni. — Mégpedig az utóbbi hónapokban felértékelődő Adria olajvezetéken, A sokat szidott beruházás most jól jön nekünk, a dollárelszámolásnál javítja a keleti alkupozíciót. Könnyebb úgy tárgyalni, ha nem csak egyetlen csapon múlik az olajellátás. — Visszatérve a legelső kérdésre, mekkora plusz termelésre képes Algyő, ha nagyon megszorítják? — Erre inkább egy példát: tavaly olajhiány volt az országban, s mindössze 14 ezer tonnával produkáltunk többet. Ez az 1,3 millió tonnás éves termelés mellett nagyon szerény mozgási lehetőség. Kovács András A nemzetközi jogász véleménye r kerestetik BT-döntés • Magyarok ,,kölcsönben" • Hadüzenet nélkül Szaddam Húszéin és a józan ész DHgrafikon A legutóbbi ismert adatok alapján a világon 1988ban összesen mintegy hárommilliárd tonna kőolajat bányásztak. Legtöbbet, hatszázmillió tonnát a Szovjetunióban hoztak felszínre. A második legnagyobb kőolajtermelő az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik SzaúdArábia. A térség országai a világtermelésnek körülbelül egynegyedét adják súlyuk a világkereskedelemben ennél jóval nagyobb. Ennek az az oka, hogy a nagytermelók közül többen egyúttal óriási fogyasztók is. A Szovjetunió például közel 500 millió tonna olajat használ fel évente. Más az olajtermelés, más az olajkereskedelem. A legnagyobb olajexportőrök között olyan kis belső felhasználású országok is szerepelnek, amelyék nincsenek az élen a termelésben. Ilyenek például Libia, Nigéria, Indonézia, vagy Norvégia. A háborúval érintett térség körülbelül egyharmadát adja az olaj világkereskedelmének, ennek köszönhető az olajár közelmúltra jellemző ideges ingadozása. Ma délelőtt is ellentmondó hírek érkeztek az olaj világpiaci árának Három milliárd tonna A világ kőolajtermelése Szovjet unió 20.4% Egyesült Arab Em. 3 0% Kuvait 3.1% Szaúd-Arábia 6 7% USA 12 9% Kína 4.6% Mexikó 4.4% Venezuela 3.3% Egyéb 30.0% Tizenkettek A nagv olajexportőrök Irak &4 liba 43 Iran 68 Nigéria Szov|Qtunio 117 Egyesüli Kir. 80 Szaud-Araba 125 Norvégia 31 Indonézia 40 Mexik) 75 USA 51 Venezuela 43 Kivitel, millic tornában (1985) változásáról. Az egyik érte- madás előtti szintnél, sőt sülés szerint 6 dollárral jelentős olajár-csökkenés emelkedett hordónként, a ről is szólnak a hírforrámásik változat úgy szól, sok. hogy nem magasabb a tá- (kovács) (F)élünk Voltak már háborúk, és sajnos lesznek Is. Mindegyik a maga pszichózisával, amely feltüzelt vagy elkeseríti az embereket, sorsokat változtat meg napok alatt. Ez a háború nem az a háború — Igyekszünk megnyugtatni magunkat —, és ekkor mindenki arra a bizonyos másodikra gondol. Az volt hozzánk időben a legközelebb. Ez a mostani távol van tőlünk, mondjuk; távolságok azonban ma már hagyományos értelemben nincsenek. Lehet, hogy gyorsan vége szakad: lehet, hogy mégiscsak rájönnek a békesség nyitjára. Ismét csak reménykedés. Addig, míg a remények valóra válnak, a harcok akár távol vannak, akár közel, kikerülhetetlenül mindenki a háború pszichózisa alá kerül. A telefonkönyvből vélet- kérdeztem arról, hogyan vilenszerúen kiválasztott szá- szonyulnak a háborúhoz. .lomokon szegedi polgárokat gos-e, lehet-e jogos, Nagy Karoly egyetemi tanárt. a JATE Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetőjét arról kérdeztük, milyen jogi alapjai vannak az akciónak. — A katonai beavatkozásra az ENSZ alapokmánya ad lehetőséget. A konkrét esetről a Biztonsági Tanács teljes ülése döntött, ahol az állandó és ideiglenes tagok közül senki nem szavazott a beavatkozás ellen. Megemlítem, hogy az analógiaként felhozható koreai háború ügyében történt szavazáskor a Szovjetunió távol maradt. A katonai beavatkozást az ENSZ alapokmánya és a BT határozata alapján tehát senki nem vonhatja kétségbe, mert az egy mindenki által elismert nemzetközi szervezet felhatalmazása, döntése nyomán történt. — Irak is, Kuvait is tagja a világszervezetnek. — Igen, de ebből a szempontból az alapokmány nem tesz különbséget tagállamok és nem tagállamok között. — Magyarország egy orvoscsoportot küldött o térrégb». Honfitársaink nem fognak harcolni, de katonai egyenruhában keltek útra. Milyennek tekinthető a mi státuszunk a konfliktusban? — Mi lényegében az ENSZ-erök számára „kölcsönadtuk" ezt a minimális haderőt. Ezzel kapcsolatban nem világos, hogy ki parancsnokolja az öbölben lévő ENSZ-csapatokat. Az alapokmány szerint erre sem az USA Védelmi Minisztériuma. sem az amerikai elnök nem jogosult. Egy úgynevezett vezérkari bizottságot kellene létrehozni, amelyben mind az öt nagyhatalom (USA, Nagy-Britannia. Kína. Franciaország. Szovjetunió) képviselői részt vennének. Ennek a létezéséről azonban még nem olvastam, nem is hallottam. Ha létrejönne ez a vezérkar, akkor nyilvánvaló, hogy a magyar csoport is ennek a parancsnoksága alá tartozik, s a magyarok is ENSZ-katonák. Magyarország egyébként a koreai háborúba is küldött katonaorvosokat, magyar kórház is működött Észak-Koreában, mégse tekintett bennünket senki sem hadban állónak Ez csak humanitárius misszió, amely összeegyeztethető a semlegességgel. — Végső soron ki all haborúban Irakkal? — A mostani állapot nem tekinthető jogilag szabályos háborúnak. Nem történt valódi hadüzenet . sem. Az ENSZ a feltételeit közölte Irakkal és szankciókat helyezett kilátásba. Ezt értelmezhetjük kvázi-hadüzenetként. Ezért aztán szabályos békekötésre sem számíthatunk. bár valamilyen egyezséget nyilván kell majd kötnie a világszervezetnek Irakkal — Mi a professzor úr személyes véleménye? — Sajnálom, hogy a helyzet így alakult. Véleményem szerint Szaddám Húszéin nem mérte föl a helyzet súlyát, veszélyeit. Józan észszel gondolkodó ember nem hihetné, hogy az egész világ ellen megnyeri ezt a háborút. Azt hiszem, az iraki elnök nincs tudatában annak. mi forog kockán Marok Tamás Zöld Párt „Minden fegyver káros" ... és lélekromboló a félelem A Golf-krízis országunkat is érintő hatását latolgatni manapság az első számú beszédtéma. A legtöbben a szegénvek atombombájanak. nevezett, államhatarukat semmibe vevő vegyi fegyverektől félnek. A környezetvédelmi szakembert. Ilosvay Györgyöt. a Juhasz. Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusát. a Zöld Párt egyik vezetőjét az Öböl-háború feltételezhető. természetet károsító hatásáról kérdeztük. A környezeti ártalmakat lekicsinylő megközelítés optimista — vélekedett a biológus. A zöldek értelmezésében a háború már akkor el. kezdődött, amikor a válság kimeneteléről napvilágot láttak az első találgatások, ugyanis az emberekben igy elültetett félelem lélekromboló. A környezetbarát hadmozdulatot meg „nem találták ki". (Az élővilágot' elpusztító. a tárgyakat érintetlenül hagyó neutronbamba borzongató kísérlete nem erre példa.) A lakalizáitan romboló atombomba bevetését, a légköri viszonyoktól függően, erösebben vagy kevésbé kimutathatóan itt is tapasztalhatjuk Az. iraki „csodafegyver". a vegyi fegyver országhatárokat nem ismerő. környezetkárosító hatása időeltolódássá! Európában is jelentkezhet. A háború okozta legnagyobb veszély az. hogy Európának ebben a gazdasági problémákkal küszködő térségében a környezeti, természeti problémák megoldása elodázódik, háttérbe szorul. A környezetvédők, igy a Zöld Párt is eleve elutasítja a konfliktusok háborús megoldását. Az emberi környezet az élővilág szempontjából minden fegyver karos. (újszászi) hiszen sokan támogatják, és sokan látványosan tüntetnek ellene. És miként érint bennünket, Közép-Európa csücskében, Magyarország határvidékén? Félünk. A megkérdezettek jó része nem szívesen nyilatkozott neve megjelentetésével, mások meg anélkül sem. Elsőre rögtön olyan ember került telefonvégre, akinek nem ismeretlen sem Irak. sem a háború. Tóth Ferenc szereiéként dolgozott Irakban „Katasztrofális a háború, bár a sz/övetségeseket meg tudom érteni. Aki a-t mondott, b-t is mondania kell. az egész nemzetközösseg presztízse all vagy bukik ezen. Hogy jogos-e. vagy nem, azt nem tudom. Nehéz ezt igy kimondani. 1982-ben Ha belekeveredünk ebbe, bennünket sem fognak kímélni. Azt hallottam, több mint húszezer arab van Magyarországon. honnan tudja, azok kinek az oldalán állnak?" Dóczi István autószerelő: „Súlyosan fog bennünket érinteni gazdaságilag az egy évig Bagdad mellett dolgoztam, az iraki—iráni háború kellős közepén, úgyhogy fogalmam van róla, mit jelent. Szerintem az iraki nép nem tehet az egészről, fásultak voltak akkor is, kevés volt az élelem, hiszen ott csak az Eufrátesz menti kiskertek tudnak termelni." K E. sofőr: „Tönkre fog tenni minket ez a háború. Az olaj árát a jelenlegi kétszeresére ígérik, járhatunk megint lovas szekérrel. Irakot nem sajnálom Jobb most elintézni ezt az ügyet, mint később, amikor világháború lenne az arabok és az amerikaiak között." Középkorú férfi, neve elhallgatását kérte: energia-utánpótlás miatt. Szerintem, ha biológiai fegyvert vetnek be, ánnak hatása hozzánk iá jeljut. Kedvezőtlen légáramlatokkal a vírusok megfertőzhetik egész Európát. Viszont a háború jogos. Húszéin nem vezetheti büntetlenül az orrénál fogva a világot " S. L hivatalnok: // Föl von fújva ez a terrortámadás-mese, csak a gazdasági helyzetről akarjak elterelni a figyelmet. Huszonkétezer arab diák van Magyarországon, de legalább ugyanennyi a szomszédságunkban, mostanáig sem Jugoszláviában, sem Csehszlovákiában nem tört ki a pánik. A háborúval kapcsolatban nem tudom. minek alapján kebelezte be Irak Kuvaitot. de mi lenne a világból, ha Erdély miatt mi is megtámadnánk Romániát?" Idős nyugdíjas hölgy ^.Isten őrizzen meg bennünket. Nagyon félek, emlékszem a harmincas években is így kezdődött, akkor sem hitte senki, hogy mi is belekeveredünk a háborúba. S aztán mi lett belőle . Féltem a fiatalokat, sok ártatlan ember fog meghalni." (panek) Uram, itt nagy baj lesz.