Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

Rozsdásodó géppisztolyok Litván ötvenhat — Izrael békét kíván? — Beke Kata lemondott Számolják az órákat New Yorkban Nincs pánik Tel-Avivban M oszkva visszafogottságra intette a nemzetközi köz­véleményt. A szovjet vezetés „kiegyensúlyozott, építő szellemű és a tények objektív elemzésén ala­puló" hozzáállást vár a világtól a vilniusi események kap­csán. Ezt a szovjet külügyi szóvivő, Vitalij Csurkin állítot­ta, mondván, hogy a szovjet vezetés határozottan elkötelez­te magát a peresztrojka, s a demokratizálás mellett. Eb­hói adódóan a litván probléma politikai rendezését óhajtja. Nem áll egyedül e véleményével: J. Samir is azt hang­súlyozta, hogy Izrael nem kíván belekeveredni az esetleges öböl-háborúba. II. Kohl kancellár szerint a .„száz kis lé­pés politikáját" kell folytatni. Csurkin úgy vélekedett, hogy az eseményekben sok volt a spontán elem; a mai szovjet politikai életben gyakran előfordul, hogy nem a jó és a rossz között, hanem a rossz és a még rosszabb között kell választani — mondotta. Lemondott Bcke Kata államtitkár; aki egyébiránt a közoktatásért volt felelős. Annak idején Budapesten tünte­tést rendeztek: „Kultürfalvy űr, menni kéne!", valamint „Tanár úr, mit is ígért?" feliratokkal ékeskedő transzpa­renseket hordozván magukkal. Hitelt érdemlő forrásokból tudjuk, hogy Magyarország nem célpontja az esetleges (arab) terrorakcióknak; tovább rozsdásodnak tehát a kivonulófélben levő orosz katonáktól szerzett géppisztolyok. Államtitkárok mennek. AMD 70­esek maradnak. — telefoninterjú dr. Benedek Pállal Parlament Úszunk az árral • A társadalombiztosítással kapcsolatos két törvényter­vezet- részletes vitájával kezdte keddi munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. Napjrend előtt Szabad György, az Országgyűlés el­nöke felolvasta dr. Ternák Gábor levelét. Az MDF-es képviselő tagja annak az or­voscsoportnak, amely hétfőn Szaúd-Arábiába utazott. A személyes hangú írásban a képviselő kifejezésre juttat­ta : erkölcsi kötelességének érezte, hogy részt vegyen a küldöttségben, reményei szerint a csoport az elvárá­soknak megfelelően, a rá­juk ruházott megbízatást az ország érdekéhez híven fog­ja teljesíteni. Ugyancsak napirend előtt kért szót Gyarmati Dezső {MDF) és emlékeztette a képviselőket a magyar úszósport napokban elért ausztráliai sikerére. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy az úszók mostoha viszonyok között készültek a világver­senyre, mégis sikerült bizo­nyítaniuk, hogy igenis le­het eredményt produkálni. Reményének adott hangot, hogy amikor majdan a sport és a testnevelés anya­gi támogatásáról dönt az Országgyűlés, képviselő­társai nem lesznek szűk­markúak. A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény mó­dosításáról szerdán dönt a Parlament. A Társadalombiztosítási Alap ez évi költségvetéséről folytatott részletes vitában több képviselő azt szorgal­mazta, hogy a társadalom­biztosítás önkormányzati törvényjavaslatát a kor­mány május 31-éig terjesz­sze a Parlament elé. Az Öböl-válságot értel­mező szakemberele szerint a térség legveszélyeztetet­tebb országa Izrael. Az ott 34 éve élödr. Bene­dek Fáit, az Üj Kelet cí­mű magyar nyelvű lap újságíróját az ENSZ-ulti­mátum határidejének lejárta előtt tíz órá­val telefonon hívtuk, arról kérdeztük, milyen a hangulat Izraelben. — Izrael hogyan készül a háborúra? — Az ország mozgósítása régen megtörtént. A legma­gasabb fokú készültségben élünk, ám közben az élet nyugodt: színházba, moziba járnak az emberek. Most, kedden este társasági össze-, jövetelen vettem részt én is. Egy helyi közvélemény­kutatás szerint az emberek 67 százaléka teljesen elége­dett azzal, ahogyan a vár­ható háborúra készülünk. Hogy mást ne említsek: minden lakásban egy szobát alkalmassá tettek arra, hogy gáztámadás esetén a család oda biztonságosan visszavo­nulhasson. Az esti hírmaga­zinban is arról beszéltek, hogy holnap reggel 7 órakor várhatóan szokásos munka­nap kezdődik: a gyerekek iskolába, a felnőttek munka­helyükre mennek. — Az iraki háborús ké­szülődés feszültséget ger­jeszt az emberekben nálunk is. Milyen az izraeli polgá­rok hangulata? — Izraelben nem szokás például a buszon beszélget­ni. Az emberekben halmo­zódó feszültség jele, hogy egymással szóba elegyednek idegenek, a felnőttek tran­zisztoros rádióval a kezük ben járnak az utcán, s fo lyamatosan hallgatják a hí­reket. Ebben az országban eddig három háborút éltem át. Most ez a negyedik konf­liktus, s elmondhatom, ilyen fokú feszültséget. háborús hangulatot korábban nem tapasztaltunk, de ez a pá­nik szintjét nem éri el. — Egyes elemzők szerint Izraelnek érdeke, hogy mi­nél előbb túlessen az Irak szította háborús konfliktu­son. — Izraelnek érdeke a bé­ke. Ez biztosíthatja annak az óriási nemzetközi vállal­kozásnak a sikerét, melyet a Szovjetunióból érkező egy­millió menekült befogadása jelent. Az ön által is emlí­tett szakértői okoskodásnak az az értelme, hogy Izrael­nek az is elemi érdeke, hogy véget vessen az Irak szította konfliktusnak, fel­számolja Szaddam Húszéin háborús gépezetét. Kétségte­len, ha most a háború mé­regfogát kihúzzák, s mond­juk az amerikaiak és szö­vetségeseik * kivonulnak a térségből, akkor Izraelnek két-három év múlva egye­dül kell megvívnia az Irak­ban felhalmozott hatalmas hadi arzenállal. Ugyanakkor az utca embere itt sem há­borús párti: szeretné nevel­ni a gyerekeit olvasni a karácsonyra kapott könyve­ket, élni az életet. Csalá­dunk nagy örömére közel­múltban kislány unokánk született. Szeretném megélni a gőgicsélését, azt hogy le­érettségizett ... Én is a bé­ke oldalán állok. Űjszászi Ilona Búcsú a lőterektől Belovai Pál, Dóc polgármestere nemrég beadvánnyal fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz a falu határában levő katonai lőtér ügyében. A községi elöljáró, lakossági panaszokra hivatkozva, a lövészeti gyakorlótér azonnali le­zárását kérte, mivel az — úgymond —- a gyakori nappali és éjszakai lőgyakorlatok zajával zavarja a dóciak nyu­galmát, s a nehéz járművekkel felvonuló honvédség a te­lepülés önerőből épült útját használja anélkül, hogy an­nak javításában részt vállalna. DM grafikon A Gallup amerikai közvélemény-kutató inté­zet szerint akár a rekor­dok könyvébe is bevere­kedhetnénk magunkat, mint az egyik legpesszi­mistább nemzet. Derűlá­tásra ugyan nem sok okunk akad. Kár, hogy a külföldi statisztikusok nem a kormány gazdasá­gi szakembereit kérdez­ték meg — sóhajt az em­ber, amikor rápillant az ábrára. A kormány há­roméves gazdasági ter­vének még csak kontúr­jai ismertek, de már így is látszik, a fordulat éve következhet: jövőre! 1992­töl ugyanis — öt szűk esztendő után — szinte minden fontosabb hazai mutató átfordul a nul­lán. Csak ezt a fránya idei esztendőt kell(ene) átvé­szelnünk, túlélnünk vala­hogy? Azután már nem is marad más hátra, mint módosítani a hét szűk esztendőről szóló köz­mondást. No meg átélni a fordulattal járó sokkot. (rafai) Sok, ami sokk Gazdasagi varakozasok 1990 - 1993 szazalek 1990 1991 K\\\N bruttó termeles 1H 1992 i t bruttó hazai termek 1993 beruházások Ábránkon a 0 szint az 1986-os értéket jelzi Az ügyben megkérdeztük a létesítményt fenntartó hódmezővásárhelyi katonai egység törzsparancsnokát is. Pető János alezredes szerint a lőtér elleni indítvány mö­gött egészen más érdekek húzódnak. — Egy lőteret nem lehet csak úgy bezárni. A dóci rá­adásul körzeti létesítmény, amelyet nemcsak mi, de a szegedi egységek és a határ­őrök is használnak. Mi tiszteljük a polgármester urat, de ezt az elképzelését in­dokolatlannak tartjuk. Kü­lönösképpen most, miután a szovjetek kivonultak, és a lövészetek száma lényegesen lecsökkent. Februárban pél­dául egyáltalán nincs lő­gyakorlat, és az áprilisban is csak egyhetes. Márciusban persze zsúfoltabb a prog­ram, hiszen akkor jönnek az újoncok. Egyébként csak gyalogsági fegyvert haszná­lunk, s ez nem kelt akkora zajt. A dóci lakosokkal nem is volt soha nézeteltérésünk. — Hanem? — Hanem a sándorfalvi termelőszövetkezettel annál inkább. Belovai urat is rég­ről ismerjük, mint a téesz tisztviselőjét, aki a kártérí­tési igényekkel foglalkozik. A téesz főbb kártérítési pert indított már az egység ellen, és né­melyiket meg is nyerte. Szóval, ez a mostani bead­vány sem lepett meg. — Belovai úr szerint a katonaság felvonulási útként használja a község egyik út­szakaszát. — Ha gyakorlatra menet az alakulatok . nem akarnak Szegeden átvonulni, akkor egy kis szakaszon kényte­lenek végigmenni a dóci úton. De ez igazán rövid tá­volság; az említett útra csakis kerekes harci jár­művekkel térnek rá. Amúgy sehol nincs kiírva, hogy az magánút volna. Természetesen arra is rá­kérdeztünk, hogy a bead­ványnál melyik érdek volt a döntő: a lakosságé, avagy a termelőszövetkezeté. Belovai Pál válaszol. — Egyetlen községnek sem tetszene, ha az önerőből épí­tett, alapozás nélküli útján egyik-másik napon 30-40 ne­héz jármú haladna át; s a közeli robbanások sem ak­kora erejűek, hogy beleremegnek a falu széli házak ablakai. Olyan esetről is tudok, ami­kor ablakok törtek be a de­tonáció miatt. — Azért bizonyára a sán­dorfalvi téesznek sem tet­szik a Jötér ... — Nemcsak a sándorfal­vinak, de a Csongrádi Ál­lami Gazdaságnak sem. Tu­domásunkra jutott egy olyan elképzelés, amely szerint a lőtér biztonsági sávját 5 ki­lométerről 10-re terjeszte­nék ki, vagyis majdnem a Tiszáig. Több ezer hektáros, művelés alatt álló, jó mi­nőségű termőterület kerül­ne így korlátozás alá. Ezen­kívül pedig vannak olyan gazdák, akik ebben a trak­tusban kérik majd vissza a háztáji földjeiket. Lehetet­len lenne, hogy a honvéd­ség száz emberrel egyez­kedjék majd, s kártérítésre pedig aligha lesznek haj­landóak. — Tapasztalatból mond­ja? — Igen, részint. A sán­dorfalví Magyar—Lengyel Tsz a közvetett akadályoz­tatási, és a közvetlert ta­posási károk miatt régóta pereskedik már az egység­gel; 1988-ig ennek ered­ményeként rendszeresen megkapta a kártalanítást, az 1989-es összeg pedig jelen­leg is per alatt áll. De: akárhogyan is van, a lőtér bezárását lakossági pana­szok nyomán kértem. A lötérügyben további ér­deklődésünkre a Honvédel­mi Minisztérium sajtóosz­tályán .Keleti György ezre­des a töle megszokott kész­séggel elmondta, hogy az utóbbi évben az ország több lövészeti gyakorlótere ellen érkezett hasonló bejelentés. Elismerte, hogy a lakosságot olykor, különösen a szovjet csapatok kivonása előtt za­varhatták a lőgyakorlatok, de ezek száma és intenzitá­sa mostanra jelentősen csök­kent. A közelgő haderő­reform és az alakulatok át­csoportosítása nyomán egy­egy lőteret felszámolnak majd, ám valamennyi kérésnek nem tehetnek eleget, mert a honvédségnek szük­sége van gyakorlóterepre. Hogy elképzelhető-e a dóci lőtér felszámolása? Termé­szetesen minden komoly be­jelentést megvizsgálnak, és igyekeznek egyeztető tár­gyalással rendezni-'a nézet­eltéréseket — válaszolta a HM sajtófőnöke. Végül a legutolsó fejle­mény: a Magyar Honvédség gépesített lövész- és harc­kocsizó főnöksége az ügyet kivizsgálásra átvette, és Hol­ló József ezredest bízta meg vele, aki e hét közepén a helyszínre utazik. Somogyi P. Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents