Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-11 / 312. szám

1990. december 11., kedd KultÚfCL Tekete Györgyi. Jakab Tamás, Ferenczi Krisztina, Bitskey Lukács és Sándor János a próbán. (Nagy László felvétele) Stúdiószínházi premier Ez is Tolsztoj „Bűn és bűnhődés ez a regény..." — vélekedett Németh László — a fordító — Tolsztoj Anna Kareninájáxól. A Jasznaja Poljana-i prófétának szinte minden művében ott találjuk a tépelődő, a saját lelkiismeretükkel küszködő szereplőket. Azokat is, akik — mint rájuk mért penitenciát — képesek elfogadni a sorsukat, s azokat is, akik úgy érzik, életük során tulajdonképpen kétféle rossz közül választhatnak. Egyik a megalkuvásból (kényelmességből). hazugságból ácsolt kaloda. a másik a bigottsággal és álszentséggel berácsozott szégyenketrec. A regényben Anna döntéseiről, érzelmi hullámzásairól, vergődéseiről belső monológjaiból és a szerző lélektani tanulmánynak is beillő leírásaiból értesülünk. Nem lehet könnyű színpadra állítani Tolsztoj remekművét. A nagy orosz író elvárásainak megfelelni. Aki szerint a müveszetben három fontos dolog létezik: az őszinteség, az őszinteség és az őszinteség. Ez a törvény, gondolom, még inkább vonatkozik egy olyan kamara jellegű előadásra, 'amit stúdiószínpadon, a nézőktől fél lépésnyi távolságra játszanak. Itt a közönség a színész lélegzését is hallja A címszereplő Ferenczi Krisztina a pénteki próba szünetében így beszélt a darabról : — Itt aztán egy pillanatig sem lehet rutinból dolgozni. Nekem bizonyos jelenetekben teljesen ki' kell tárulkoznom. Ilyen közelségben a színész teljesen kiszolgáltatott... — Figyeltem, teljesen másként, más hangerővel beszéltek, mint a színházi színpadon. — Ebben az intim térben dagályosnak hatna minden hangos szó. Az egész jelenet hangulatát elronthatja egy eltúlzott gesztus, vagy őszintétlen mozdulat. — Néhány héttel ezelőtt azt mondtad, lehet, hogy a saját blúzodban fogsz Anna Kareninát játszani, mert nem lesz pénz jelmezre, s most szép kosztümökben látom a színészeket. — A ruhákra, díszletekre összesen tízezer forintot kaptunk. Molnár Zsuzsa a színházi raktárból kaparta össze a jelmezek „alapanyagát". Az én szülőruhám például egy tizennyolc évvel ezelőtti Otelló-előadás Desdemónájának kosztümje. De ennél jobban aggaszt az, hogy ,11-én, este, Pesten, a Madách Színházban vendégszerepel a szegedi Kakukkfészek. Másnap hajnalban, holtfáradtan fogok visszatérni Szegedre, este pedig premier. Az előadások a Tantusz Művelődési Házban (a volt Postásban) lesznek. A „stúdiószínházát" függönnyel választották le a nagyteremből. A körülbelül tízszer tíz méteres színpadra felvitték a nézőtér egy részét. Két oldalon székeket helyeztek el, a színpad elé pedig a színház emelvényt csináltatott, melyre közel negyven ülőhely fér el. Vagyis, egy-egy előadást hatvanan tudnak megnézni. Sándor Jánost nemcsak rendezői elképzeléseiről faggattam, hanem az előadás körülményeiről is. — Eredetileg december 4-re tervezték a bemutatót. Miért halasztották 12-ére? — Mert közbejött az Erzsébet-gála és a Bongósorsolás. A színészeknek ezekre is készülniük kellett. — Az ön által rendezett Anna Kareninát Békéscsabán már játszották. — Igen, de most változtattunk rajta. A regényt, hogy úgy mondjam, át kellett írni ahhoz, hogy a színpadon is megálljon. Kamaradarabot formáltunk belőle. Ez a három főszereplőre, Vronszkijra (Jakab Tamás), Annára (Ferenczi Krisztina) és Kareninre (Flórián Antal) épül. Körülöttük a korabeli orosz társadalom néhány tipikus képviselőjével. A csabai előadáson egy narrátor is szerepelt — itt nem fog. Változtattunk a dramaturgián: a dialógusoknak jut most nagyobb szerep Megpróbálunk filmes fogásokkal élni. Jelenetekből, snittekből áll össze a darab. Persze, ehhez nagyon jól kell működnie a technikának. — ön, úgy láttam, iger liberális rendező. Nem ragaszkodik makacsul az elképzeléseihez. Mindenki véleményét fontolóra veszi... — Maga egy technikai próbát látott, ahol a színészeknek jobban kell tudniuk, mint nekem, hogy ezen a terepen hogyan lehet biztonságosan mozogni. A sötétben, a szűk helyen megtalálni a kijárást, gyorsan átöltözni, időben visszaérni. Bizonyos technikai kérdésekben csak nekik lehet igazuk. Ez hozzátartozik a közös munkához. Egymagában csak az ökör konzekvens, a művész nem. A színészeket is meg kell hallgatnom, hiszen én az ő testükön keresztül beszélek. Az Anna Karenina lesz az első stúdiószínházi' bemutató a Tantuszban. Talán otthonra találnak majd más stúdiós produkciók is a nemrég felújított, szép épületben. S talán lesz erejük a művészeknek, hogy a nagy- és kisszínházi próbák és esti fellépések mellett egy-egy „szabadon választott gvkorlatban" és részt vegyenek. A hatvan szék pedie holnan. 12-én, este 7 órára várja azokat akik kíváncsiak Tolsztoj remekműve szegedi változatának premieriére. Pacsika Emília HÉTpróba Szilveszteri előzetes Nem akarnám lelőni a poént, elvégre nincs fegyverviselési engedélyem, sőt még a várakozásteli csendet se kívánnám megzavarni. de egy kedves szilveszteri játékról, annak üzembe helyezéiséről adnék rövid tájékoztatást — a meglepetés hiánya megelőzendő. A játék neve: Hangbonbon. Még anno hallottam robbanó csokoládéról, amit háború esetén használnak az ellenség „fogászati hónapján". Működési elve szerint meg kell kínálni az ellenséget egy tábla csokoládéval. amelyben harapásra működő robbanóanyag van. Pech: ha az ellenség utálja a csokit.. vagy legalábbis az általunk kínált fajtát. Ha nem, szépen beleharap a csokiba, és az egy pillanat alatt átrendezi a fogsorát, netán még egy jó kiadós mandulaműtétet is végrehajt. Végső esetben az ellenség egyúttal a fűbe is harap. Szóval ez a kedves „népi játék" jutott eszembe. Hangbonbon mikor a ^kezembe nyomtak egy Hangbonbont. és elolvastam a használati utasítást (a H.b.b. úgy néz ki, mint egy jókora szaloncukor): Fogjuk meg a Hangbonbon mindkét végét, és erőteljesen rántsuk szét. Ennek következtében hangos meglepetésben részesül ön és társasága. Kiválóan alkalmas bármilyen ünnepi hangulat fokozására." Hát persze, én mindig is úgy képzeltem az ünnepi hangulat fokozását, hogy felrobbantom kedves társaságomat és tenmagamat, aztán az esetleges túlélők édesen mosolyoghatnak egymás kormozott arcába. Persze, megint túlzok, ekkora tréfáról nyilván szó sem lel.et. Akkor mekkoráról? Hát fogom a bonbont, erősen kapaszkodva két végébe, sűrűn búcsúzkodok mindenkitől. Az arcom elé kartonlapot erősítek. elkerülendő egy gyors plasztikai műtét. A többiek is bújnak, de azért a kíváncsiság bévül lappang: mi lesz? A két végét hirtelen szétrántom — persze, a számat gondosan nyitva hagyom, nehogy a detonáció kivigye a dobhártyámat —, és hallj csodát, ennyit: p! Nem pukk!, meg ilyesmi, hanem: p! Na, már megint jól rászedtek. A társaság arcán csalódottság, az ünnepi hangulat nemhogy fokozódna, egy jó ideig meg se szólalnak a dühtől. A magyar kisipar egy újabb hangulatrontó termékkel gazdagodott. Muszáj itt mindennek fordítva elsülnie? Persze, meglehet, hogy selejtet kaptam, de ki fogja nekem visszacserélni? Naná. ki hiszi majd el, mikor panaszkodok, hogy a markomban tartott, széttépett papírfecni nem robbant fel? Esetleg egy jóindulatú pszichológus, P. SZ. Kulturális hírek A KAKUKKFÉSZEK PESTRE MENT Üjvidék után Budapesten is bemutatja a Szegedi Nemzeti Színház a Kakukkfészek című előadását. Ma, kedden este 7-kor a Madách Színház épületében játsszák el a darabot. A főszereplő Gáti Oszkárnak * mégsem jelent vendégjátékot a fellépés: a művész, aki Szegeden már vendégrendezóként is bemutatkozott épp a Madách társulatának tagja, ezért ó haza megy. SVÉD—JUGOSZLÁV— MAGYAR KÖLTÖ MÜVE SZEGEDEN Domonkos István Svédországban élő jugoszláviai magyar költő, Honda című darabját mutatja be ma este az Epilóg Kamara Színházi Együttes, Szegeden. A szöveg a hetvenes évek elején, a színházi kísérletek nagy korszakában született, a dráma-, konfliktus- és dramaturgiahiány reprezentáns alkotása. Magyarországon ez az első bemutatója a Hondának. Az előadás este 8 órakor kezdődik, a JATE BTK auditórium maximumában (Ady t. 2.). További előadások: szerdán és pénteken este 8 órakor VASZY-OPERASTŰDIÓ „Örömmel tudatom: hamarosan megszületek..." — adja hírül a meghívó. A bébit Vaszy-operastúdiónak hívják, anyja a Szegedi Konzervatórium, keresztapja Gregor József. Az újszülöttet ma este 7-kor lehet megtekinteni a Bálint Sándor Művelődési Házban. 'A stúdió életéről-ferveiröl Kiss Ernő népművelő Sinkó György művésztanárral beszélget, akit Berdál Valériával és Horváth Zoltán rendezővel egyetemben örömszülőkként aposztrofál a meghívó. Egy efféle csecsemő természetesen hangos jószág, ám a stúdió fiatal énekeseiénekesnői minden bizonynyal kiműveltebb hangadással fogják szórakoztatni a közönséget, mint egy kisbaba teszi. Mozart A varázsfuvola című operájáQÓl hangzanak el részletek, a zongoránál Maros György Baleset érte Claire Kenneth r r //, ironot Claire Kenneth, a világszerte ismert amerikai írónő, az egykori szépségkirálynő hosszú idő után, a hét végén látogatott először Budapestre, ám vasárnap este baleset érte. Rokonlátogatáson volt, s amikor kilépett az utcára, elesett, combnyaktörést szenvedett. A mentók az I. sz. sebészeti klinikára szállították, ahol még a hétfőre virradó éjszaka megoperálták. Orvosai szerint a kitűnő kondícióban levó írónő jól tűrte a sebészi beavatkozást, állapota megfelelő, de természetesen a baleset miatt a 10-14 napra tervezett magyarországi programja felborult, így a december 15ére, a Mikroszkóp Színpadra meghirdetett szereplése is elmarad. (MTI) A hétpróha Tímár György Nevető lexikona szerint „a gazemiberek olimpiai versenyszáma". Bizony, kétségtelenül van némi vagabundizmus abban, hogy a magyar tévében a három híradó mellett inrunáts A Hétből is kettő működik. Pálfy G. István stábjának jót tett a verseny. Amint megjelentek a kettesen Bánó Arvdrásék (két műsorvezetővel. a riporterek BBC-s bejelentkezésével), nyomban lett az egyes híradónak is új szignálja, kitalálták a Pillanatképek című hírösszeállítást, meghívtak néhány tapasztalt rádióst műsort vezetni. A Hét mindeddig kivételt jelentett Nem találtak megfelelő műsorvezetőiket. a riportok feltűnően aránytalanak, voltak, a közszolgálati média közszolgáltató magazinja pedig elég markánsan kormánypárti volt. sót: elfogódott. Amint azonban megjelent a vetélytárs, A Hét is öszszekapta magát. Hirtelen érdekes témákat találtak. Ezenfelül a vasárnap esti A Hét össze volt házasítva a híradóval, egyszerre villódzott a képernyőn a nagvfőnök Pálfy, P. Szabó József és Regős Sándor Varsóból, ami, valljuk, meg, vizuális bravúrnak nem utolsó. Ami nem változott, az a műsor képi szegénysége. Az írott sajtó híreit illusztrálják egy-egy snittel, sok fontos eseményről pedig nem is adnak képet. Az új két fejű műsor szenzációjának mondható az a riport, amit a Szegedről elszármazott Várkonyi Balázs készített az aznapi 20 milliós rablási kísérletről. Megmutatták a kilyuggatott Barkast a sebesült rabló kórházi fotóját, és 9 has fegyveres kísérő árnyékát, aki egyelőre nem akart a nyilvánosság elé lépni, mondván: három kisgyermeke van. Tetszett ez a gyorsaság, csak az: nem. hogy a riporter vagy három percen át lelkizett a bátor kísérővei, azt tudakolta, hogyan alszik, milyen a lelkiállapota, csak épp azt felejtette el megkérdezni tőle. hogy mi is történt? Hogyan ugrottak a kocsi elé a támadók, ki lőtt először, hogyan hasaltak, mit kiáltottak stb. Egy krimiben mindig a sztori a legérdekesebb, különösen ha egy résztvevő meséli. A műsor végén aztán Pálfy megkért, hogy nézzem meg a kettesen a másik A Hetet is, de hát utána a Dustin Hoffman-film következett, szép, titokzatos szerelmi ügy, ami azért manapság kemény alternatíva egy politikai magazinnak. Én azonban elszánt voltam, acélos, ezért kilenckor mégiscrak átmentem a kettesre. (így aztán ma sem tudom, egymáséi lettek-e Hoffman meg Mia Ferrow.) A HÉTpróba, melynek címében érzek egy csepp iróniát, Baló Györggyel kezdődött, aki meg Pálfynak köszönte meg a lehetőrégét. Utána összefoglalta a hét eseményeit, majd a riportok következtek. Izgalmasan peregve, megkomponálva. A kérdező mindig a háttérben maradt, pedig a stáblistán olyan tekintélyes nevek szerepeltek, mint Kóthy Judit, Györffy Miklós, vagy Benda László. A Hét műsorvezetői minden anyag után hosszabb-rövidebb szentbeszédet tartottak. Engem általában kevéssé érdekelt a műsorvezető lelke, attól meg egyenesen kiütéseket kaptok, ha megmagyarázzák, hogy kell értenem azt, amit a daját szememmel láttam. Ezért hatott üdítően Baló (s A HÉTpróba) stílusa, aki egyszerűen csak fölkonferálta a következő riportot, esetleg néhány szóval átkötötte a két anyagot. A maximális kommentárt egy magyar riport után engedte meg magának, amely arról szólt, hogyan szervezte meg a munkát egy új gyártulajdonos 54 millióért vásárolt alkatrészgyártó üzemében. „Tanulságos! Nem?" — fűzte hozzá Baló. Ennyi. Nem több. ' Sokan nem bánnánk, ha maradna a több híradó, meg A Hét Mondván: lehessen választani! Igen ám, csakhogy a Magyar Televízió sajna, nem olyan gazdag, hogy fönn tudna tartani két stábot, kettős tudósítói rendszert Sem pénze, sem megfelelő szakemberei nincsenek ehhez. Azonkívül -nem olyan gazdag, hogy megengedhesse magának, hogy a rosszabbikat választja... (marok)