Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-11 / 312. szám

1990. december 11., kedd Gazdaság 3 DM-grafikon Középmezőnyben Munkanélküliek - országszerte 12 10 8 6 4 h 2 0 ezer lakosból - segélyezett Ai Budapest Vas Bács Csongráó Békés Szolnok Szabolcs' Nógrád Forrás: Országos Munkaerőpiaci Központ Nem lehet túl sokat írni a munkanélküliségről, a segélyezettekről, panaszkodik is az országos és a helyi sajtó egyaránt. A helyzetet mindenütt súlyos, kilátástalan jelzőkkel illetik, de egyformán igaz-e ez az ország minden szegletére? A munkanélküliség eltérően sújt egyes területeket, egészen meglepő különbségek alakultak ki. Ábránkban az összehasonlítási alap: ezer lakosból — csecsemőtől az aggastyánig — hányan részesülnek munkanélküli-segélyben. Budapesten egy sem. A mutatószám ugyanis 0,75, a több mint kétmilliós városban mindössze 1500-an kapnak munkanélküli-segélyt. Hasonlóan meglepő, hogy a fővárosban szeptember hónapban mindössze 600 munkaviszony nélküli álláskereső járt a közvetítő irodákban. Ez a szám megyénkben két és fél, Szabolcsban hétezer. Csongrád megye az ezer lakosra jutó segélyezettek számát tekintve valahol a középmezőnyben van, nemigen lóg ki a szomszéd megyék sorából. Bács megyénél rosszabb, Szolnok és Békés megyénél jobb a helyzetünk. (Természetesen ez a feltételezés akkor igaz, ha a munkanélküliség és a segélyezettek száma arányos.) A 19 megyéből 17-ben az ezer lakosra jutó segélyezettek száma nem éri el a hatot, két peremmegyében — Szabolcsban és Nógrádban — ez a szám io felett van. (kovács) Mibe került a népszavazás? Az AlLami Számvevőszék — kötelezettsége alapján — elvégezte az ez év július 29-i népszavazásra fordított költségvetési pénzek felhasználásának ellenőrzését. A vizsgálat során a Belügyminisztériumot, az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt és a tanácsi apparátust ellenőrizték. Megállapították: a népszavazás törvényes rendben, az előírásoknak megfelelően történt, annak ellenére, hogy a jogi, személyi, technikai feltételek előteremtésére igen kevés idő állt rendelkezésre. Az Országgyűlés 400 millió forintot különített el a népszavazásra a költségvetésből. Ezt növelte Király Zoltán képviselő egyhavi, 21 ezer forintos jövedelme. Az így rendelkezésre álló 400 millió 21 ezer forintból 30S millió 977 ezer forintot használtak fel. A jóváhagyott új költségvetés és a tényleges felhasználás aránya mutatja: az előirányzat túlméretezett volt. A szükségletet meghaladó összegeket a központi szerveknél és a tanácsoknál képződött maradványt a szeptemberi önkormányzati választás során használták fel. Az Állami Számvevőszék a vizsgálatról készített jelentését javaslataival együtt eljuttatja az Országgyűléshez. (MTI) Iparosok, kereskedők, szolgáltatók Egyikünk feje sem káptalan Kétszáznyolcvan túrós az újasszonytánchoz Megetetik az önkormányzatot Ha az orrunk után megyünk, az általában nem vezet jóra. Viszont ha egy sütödét kell megtalálni, ajckor nem árt, ha a szimatunkra hagyatkozunk (a szakma nagyjai szerint utóbbi szükséges is az újságíráshoz). Büszkén jelenthetem, hogy a Délceg utcában sikerült is kiszagolnoin valamit. Azt a házat, amelyen a „Julit néni sütödéje" feliratú tábla lóg, olyan illatfelhő veszi körül, amilyet gyerekkori emlékeinkben őrizhetünk. A frissen sült kalácsok, lepények látatlanban is csábítják az arrajárót, mondhatni: orránál fogva vezetik. Zsurkán Ferenc és felesége éppen a délelőtti sütést szedi tálcára — a Felső Tisza parti boltocska előtt már sorban állnak a vevők, és várják a meleg süteményeket. A két esztendeje működő sütöde gazdái korábban palacsintával kínálták a Szent István térieket, aztán úgy gondolták, tudnának ők ennél különbet is. „Civil" foglalkozásuk szerint, mindketten vendéglátósok; a férfi zenész volt (billentyűs hangszereken játszott), a felesége pedig felszolgáló. A cégérre fölkerült Julis néni valóságos személy: Zsurkán Ferencné nagymamája — az ö tudása, receptjei szerint készülnek a sütemények. A 90 esztendős, Bácsalmáson élő néni — ha ide látogat — még mindig tud jó tanácsokat adni a tészták elkészítéséhez A „házi jelleget" úgy igyekeznek megőrizni, hogy nem spórolják ki a tésztából azt, ami belevaló. „Nem törekszünk arra, hogy minél kevesebbe kerüljön. Próbáltak már minket kiokosítani, hogy keverjünk a dió közé zsemlemorzsát, de így elveszítenénk a vevőinket, és különben is, az már nem igazi sütemény" — mondja a feleség, aki a tészták öszszeállításában jeleskedik. Állítása szerint, ezen művelet nagy összpontosítást igényel: olyankor nem szólhat a rádió, még a gyerek sem zavarhat. A kemence viszont ugyancsak kulcsfontosságú szereplő: azt egyszerűen érezni kell, mikor kívánkozik kifelé a sütemény. Kézzel dagasztanak, a gép nem tud szálas tésztát keleszteni, márpedig, a kalács akkor jó, ha szálakra lehet szedni. Fonott kalácsból 8—10-féle sül, sós, édes, kaprps lepény, bejglik, sós, mákos, lekváros kifli, túrós bukta, meggyes lepény, ötfajta rétes, pogácsák, hókifli, zserbó — ez a választék, bár lehet, hogy kimaradt valami. Hogy melyik sütemény vezet a népszerűségi listán? Amíg a bolhapiacon is árultak, 3— 400 túrós lepényt is eladtak naponta. Az otthoni üzletből nagyjából egyformán visznek mindent, bár a lepény feljövőben van. A megrendelők étvágyára nincs panasz — sokszor a csomagolást sem várják meg, hanem már a tepsiből nassolnak egy kicsit. A rendszerváltozás nem rázta meg a kalácssütőket: a (onácsiak éppúgy szerették a túrós lepényüket, mint a mai önkormányzati képviselők, de még a vámhivatalból is kijárnak hozzájuk túrósért. (A régi tanácsi vezetés javára írható az az előrelátás, ahogyan felkészültek a helyhatósági választásokra: már három héttel korábban leadták a süteményrendelést, és a szavazás napján körbehordták a kerületekben a finomságokat — valószínűleg, ennek (is) köszönhető a zökkenőmentes lebonyolítás.) Egész héten dolgoznak, pihenőnap nincs, még nyári szabadságra sem igen mehetnek : „Nem mondhatjuk, hogy tartsák máskor a lakodalmat!" Így aztán az • is előfordul, hogy éjjel háromnegyed egyre, az újasszonytánchoz kell szállítani a forró lepényt — mondjuk, pontosan kétszáznyolcvanat. . . Nyilas Péter Cj. közérdeklődésre számot tartó vállalkozásba fogott a cégarculat-tervezéssel, reklámszervezéssel foglalkozó Média Mix betéti társulás. Elkészítik Szeged és környékének kereskedelmi és szolgáltatási címjegyzékét. Aki próbált már telefonkönyvből vízvezeték-szerelőt, netán katasztrófaelhárító kisiparost címszó alapján kikeresni — értékeli, mennyire hiány pótló lesz a készülő kiadvány. Az ötlet korántsem új, az elmúlt években próbálkoztak mar néhányan valamiféle címjegyzékkel. Meglehetősen változó sikerrel. A mostaninak van néhány előnye a korábbiakkal szemben. Nem akar túl nagyot markolni, megelégszik Szegeddel, illetve annak (környékével. Az iparosok és kereskedők mellett szélesebb értelemben kezeli a szolgáltatásokat. Ezekbe természetesen a fogorvos épp úgy beletartozik, mint a szolárium, a kutyakozmetika, vagy ép. pen a gyepimester kisvállalkozó. A teljeBkörűség mellett a szerkesztés módja a legnagyobb érdeme a kiadványnak. Címszavakon alapul, ami a kezelhetőségét, a gyors áttekinthetőséget garantálja Ha ifjú korának utolsó éveit taposó Skodája sítúrára indulva — lécekkel és botokkal a tetején —, bemondja az unalmast, és a motorháztető felnyitása után egy csöpögő porlasztó néz önnel farkasszemet — mindjárt a kiadvány elején találhat néhány autószerelőt. Ha biztosra akar menni. a P betűnél a porlasztó javítására — vagy a K betűnél a karburátor címszónál — szakosodott mestert is megtalálja. Vagyis egy szolgáltató több címszónál is fellelhető. Ez a jegyzék hasznos azoknak, -akik keresnek valakit, hatásos reklám a benne szereplőknek, s nem utolsósorban készítői is üzleti vállalkozásban szerkesztik. A kiadvány első része a szigorúan vett címjegyzék, a másodikban ugyanerről bővebb információk találhatók, a harmadik fejezet a reklámblokkoké. A potenciális szereplók, az iparasoik, a kereskedők és a szolgáltatók, a napokban kapják meg az étlapszerű jelentkezési nyomtatványt. S ha már étlap, akkor válasiztékot és természetesen árakat is tartalmaz Vagyis • ki-ki pénztárcája szerint szerepelhet egy vagy több címszó alatt, kérhet részletes tájékoztatót, fél- vagy egész oldalas, profin szerkesztett reklámot, egészen a névjegy befűzéséig Uj alapokon a mezőgazdasági könyvkiadás A vásárlók pénztárcájához is igazítja kínálatát az. új alapokon tevékenykedő Mezőgazdasági Könyvkiadó. Magyar—amerikai vegyes vállalat keretében fél év alatt 26 könyvet jelentettek meg és 120 tankönyvet adtak ki úgy, hogy a cég nyereséges volt, és a vegyesvállalati tagc / nak 20 százalékos osztalékot tudtak fizetni. Egy másik társasági szerződés alapján a kiadó — fő részvényesként — más szervezetekkel, így az Agrárkamarával együtt kft.-t hozott létre, azzal a céllal, hogy minél gazdagabb témájú szakmai irodalom szolgálja a mezőgazdaság privatizációját és a gazdálkodók szakmai ismeretbővítéséi Az új sorozatok közül a ház körüli munkákkal foglalkozó kiadványokat széles körben terjesztik majd. hiszen mind többen állítják elő a családnak szükséges élelmiszernek legalább egy részét. Az árutermelő kisgazdaságok munkáját segítik szintén a sorozatként megjelent könyvekkel; az első ilyen munka a sertéskisárutermeléssel foglalkozik. A kiadó a szakirodalmon kivül egyéb fajta könyvekkel is jelentkezik, így például az állatbarát-sorozat további köteteit jelenteti meg. A terjesztést újszerűen oldják meg. Készenléti Kft.-t ihoztax létre — ezen a néven működik az újabb társaságuk, amely a könyvek mellett különféle termékeket árul, átveszi és forgalmazza a gazdák termékeit. Ez a szolgálat terjeszti majd az új könyvek jelentós részét így a szakirodalom a legeldugottabb tanyákra is eljuthat. (MTI) Vége a szőregi szűk esztendőknek Millión felül a Neokorr Ha valaki a szóregi Szerb utcában a Neokorrt keresi, igazán egyszerű a dolga. Ott kell fékeznie, ahol a legtöbb autó parkol az út mentén. Másról — ha csak a cégtábláról nem — alig lehet észrevenni a lakótelkek közé beszorult kis üzemet. Autóápolással, illetve elsősorban korrózióvédelemmel foglalkozó kisipari műhely bázisán '82-ben alakult itt kisszövetkezet. Azóta sok minden történt, el-elkalandoztak. de valahol mindig az autó körűt maradtak. Alapprofiljuk a kirándulások alatt is ugyanaz maradt, a korrózióvédelem. — Próbálkoztunk nyugati autók karosszéria-, illetve szerkezetjavításával, bérmunkában, még '86-ban és '87-ben, de nem jött be — kezdi a beszélgetést Kónya Ferenc elnök. — Ehhez kapcsolódott akkor vámszabadterületi kiruccanásunk is. Később, a nyugati autójavítás leépítése után ebből kiszálltunk. Kereskedelemmel is próbálkoztunk, de hát sok az ügynökség, nehéz beférni. Versenyképes igazán csak akkor lehet valaki, ha forintért tudja kínálni a nyugati autót. — Besegítettek a Taurusnak is. — Elsősorban bedolgozóinkon, átalányelszámolási részlegeinken keresztül végeztünk forgácsolási bérmunkát. Az első negyedévben azonban lehúzták a redőnyt a szovjet export előtt, s így nem kaptunk már anynyi megrendelést. Az érintett részlegek lemorzsolódtak — Ma miből élnek? — Mindenekelőtt természetesen a korrózióvédelemből. Tizennégymilliós háromnegyedéves árbevételünkből 6,5 milliót ennek köszönhetünk. Ezer autóalváz- és -üregvédelmén túl 700 revíziós gépkocsit is fogadtunk. Ez utóbbi keretében a korábban nálunk kezelt autókat vizsgáltuk át. A már említett bedolgozók forgácsolással az első negyedévben még hoztak 3,2 milliót, ez azonban végeredmény is. — A vonóhorog hányadik a listán? — Árbevételt tekintve, a harmadik a maga 2,5 milliójával. Hétszáz darabot szereltünk fel. Szocialista autókra szériagyártmányt tudunk ajánlani, de ma már egyre több nyugati gépkocsihoz is vállaljuk az egyedi gyártást. Ezek után már csak egyetlen, millión felül hozó profilunk van, és ez a Sück-kezelés. — Eddig az árbevétel, de marad-e ebből nyereség? — Egymillió forintra mindenképpen számítunk az év végén. Erre annál is inkább büszkék vagyunk, mert a korábbi évek penzügyileg nem voltak igazán fényesek. — Nem hozták az autókat? — Azokkal nem volt baj, inkább a '85 körül kezdődő, különböző adókedvezményekkel kecsegtető beruházások törlesztő részleteit nyögtük az elmúlt években. A sokféle ígéretből — fogyasztói szolgáltatáshoz kapcsolódó adókedvezményből — mára nagyon kevés maradt-. '88-ban- veszteségesek voltunk, tavaly már volt 400 ezer plusz. — 4 történet ismert, kedvezmények nélkül már nem hozzák a tervezett pénzt az uj beruházások. — A tervezettet valóban nem, de a műhelyek mellett a mindenképpen szükséges szociális létesítményeket is akkor építettük. Felesleges kapacitásaink egyébként nincsenek, erre jó példa, hogy a mai jelentkezőket már csak január közepe után tudjuk fogadni alváizvédelemre Igaz, nálunk most szezon van, sokaknak igy tél elején jut eszébe az elmaradt korrózióvédelem Kovám András