Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-05 / 307. szám

1990. december 5., szerda A helyzet 3 Á kis befektetők is beletanulnak Nem eszik forrón a részvényt A tőzsdére mentem, mondhatná a páratlanul népszerű — sokak által elátkozott, de mindenképpen ismert — tévéreklám kalapos főhőse. A MÜSZI ugyanis tegnap a tőzsdén is bemutatkozott. Az ismeretlenségből a csúcsra elég lehet egy csettintés, a tőzsdei népszerűséghez — mint tegnap kiderült — ez nagyon kevés. A szakemberek mármár kudarcról beszélnek, pedig sokáig minden a várakozásoknak megfelelően alakult. Egészen tegnapig. A Mezőgazdasági Ugyvitelszervezési Vállalat (mert így hívják), 250 millió forintos alaptőkéjének bővítésére 80 millió forint névértékben bocsátott ki részvényeket A tízezer forint névértékű papírok eladási ára 180 százalék, azaz 18 ezer forint volt. Minden részvény elkelt, sőt 60 százalékkal tű] is jegyezték. Külföldről is sokan érdeklődtek, ők azonban most hoppon maradtak. Az elosztási elv ugyanis a szokásosnak megfelelően alakult: első a kisbefektető. Mint - minden, tőzsdére igyekvő cégnek, a MÜSZInek is meg kellett nyilatkoznia. A számok azonban nem túl meggyőzőek, 250 millió alaptőkére vetítve laz 1 millió forintos nyereség meglehetősen szerény produkció. Ez még nem lenne akkora baj, hiszen á részvényt még túl is jegyezték. A tegnapi nagyon szerény indulás leginkább a kisbefektetők spekulációs célú részvényvásárlásainak köszönhető. ök már beletanultak a tőzsdézésbe. Volt, ugye, kezdetben az IBUSZ, amely 4 ezer 900 forintról indult, és már az első nap 7 ezer fölé szökött, majd néhány nap múlva a tízezret is fölülről nézte. Akkor nagy pénzt lehetett keresni. A 190 forintos — az óriási túljegyzés miatt kvótákkal elosztott — Fotex-részvény is szépen indult. A forgalmazás első napján 330 forint közelében is egészen sok üzletet kötöttek. Azóta sok minden változott, tegnap az IBUSZ 4 ezer 900 és 5 ezer forint között cserélt gazdát (15 üzlet), a Fotex 212 és 220 között ingadozott (60 üzletkötés). •'Tegnap mindenkinek a MÜSZI-re kellett volna figyelni. Figyeltek is rá, de a brókerek — a kisbefektetők megbízásából — csak eladni akartak, vásárolni nemigen. A tőzsde pedig már csak olyan, ha kevés a vevő, és nagy a kínálat... Az első kötésnél tíz, a másodiknál mindössze hat MÜSZI-részvény cserélt gazdát, 190 százalékon. A harmadik már csak 185..., a nyolcadik 175 százalékon ment. Az utolsó üzletkötésnél azután valaki — a tendenciát megtörve — vásárolt 4, azaz négv darab MÜSZI-részvényt 180 százalékon. Ez azonban még szépségflastromnak sem volt elég. A szakemberek erre szoktak legyinteni: manipulált kötés. A végeredmény tehát egy nagyon szerény kibocsátási árfolyam, valamivel gyengébb, mint fociban a dönt/ttiem Kovács András MÜSZI — csendes bemutatkozás a névérték felett.'fc-ban 100 3. 4. 5. 6. 7 v 8. 9. az üzletkötések sorszáma VTV avagy Tele(gond)vízió Kábeltelevízió. A szó hallatán a műholdas műsorok hozzáférhetőségére gondolhatunk elsősorban. Joggal, hiszen azokban a lakásokban, ahová a hálózat még nem jutott el, parabolaantenna híján, csupán a helyileg vehető, földi műsorok vétele biztosított. A kábeltelevíziós rendszerbe csatlakozást igénylők pedig többségükben az égi csatornákra vágynak. Pedig a kor technikai igényeit kielégítő kábelhálózat elvben ennél sokkal többre kcpes. Rádióadások Hi-Fi-minőségű jeleinek és számítógépes információknak a továbbítására is alkalmas, és ennek köszönhetően — nem utolsósorban — helyi közösségi tévé- és rádióstúdiók adásainak közvetitésére. Ez utóbbi jelentősegét már a kezdetek kezdetén Magyarország-szerte felismerték, a kísérletezés, felbuzdulás szakaszain azonban ritkán jutottak túl. Az országos médiákkal versenybe szálló városi televíziók egyenként külön-külón próbálták megoldani gondjaikat, idővel azonhan nyilvánvalóvá vált; tanácsi, illetve újabban önkormányzati költségvetésből nem tarthatják fenn magukat. Kézenfekvő megoldásként a privatizáció — a szolgáltató jelleget kereskedelmivel felváltva, vagy kombinálva — és az összefogás — például egymás műsorainak kölcsönös cseréjével — kínálkozott, ez azonban ismét egyrészt országos, másrészt helyi politikai érdekeket sért. Nevezetesen: a frekvencia moratórium szerint jelenleg és várhatólag: „Tilos országos vagy regionális műsorelosztó-hálózatok kialakítását célzó vezetékes, vagy vezeték nélküli távközlési összeköttetések létesítését engedélyezni, az ilyen hálózatok kihasználatlan csatornáit értékesíteni, másnak bármely módon használatra átadni." Emellett az önkormányzatok a saját tulajdonukat képező szócsöveiket — bár eszközeikből képtelenek azokat finanszírozni — érthetően nem szívesen adnák bérbe, A helyi média fesztiválja I. Nyilvános nyavalyák repülőgép ajtajából az exkluzív vá róterembe. Közben átlépjük a ha (Az elnök arca.) Hajnal négykor — nyomdát járó embereknek a lefekvés idején — csörög a vekker., Irány Ferihegy, majd Párizs, egészen pontosan a Charles de Gaullerepülőtér. ahol igazán figyelmes fogadtatásban részesülünk- Azt sem tudjuk, kik által, mégis barátsággal es bizalommal tereitetünk ntar a a.jtajá . Közt tárt. de az egyenruhás csak mosolyog: mindenről tud. Mi ugyan nem. hisz útleveleinket begyűjtik. Bratinka képviselő urat szem elől veszítjük, is csomagjainkról nem tudunk semmit. Tekintélyes kollégánk Várhelyi Tibor segít — aki egyébiránt a Magyar Nemzet forrongó szerkesztőségét cserélte föl a párizsi követség! sajtóattasejának irodájával —. öszszegyüjtvén a szertebomló szálakat. A váróban mindazonáltal kedvesen mosolyogva méregetjük egymást egy trikolorba öltözött, megnyerő férfi, vei. akiről később derül ki, hogy a Radio Francé riportere, s egyben a fesztivál igazgatója. Csomagjaink és a szegedi képviselő megkerülnek — utóbbi vérkészítményt hozott, valakin segítendő —, s éoo a bajszos rádiós. Bouvier úr autójába keveredünk. Egy ideig nem kezdjük el a tájékozódó- ismerkedő beszélgetést, de ennek nem a kölcsönös tartózkodás az oka. hanem az; hogy a kolléga az autópályára kanyarodva, telefonihívást kapott Lerakja a kagylót, s három mondat után — ahogy minden, ehhez hasonló cikkben olvashatjuk — tz aranvcsaoat zseniális játékáról érte. kezünk. Majd következik a szállás Marr.e la Vallée-ban. azután az ebéd. A kereskedelmi középiskola éttermében Mítterrand fénvképe alatt foglalunk helyet Gondosan összeállított protokoll szerint ültetik össze a rangban, nemben és nyelvtudásban összeillőket. A helybéli alpolgármesterre!. a városi kulturális ügvek felelősével és két. itteni diákkal beszelgethetek. Utóbbiak elegáns öltönyben, névkártyájukat kikeszítve érkeznek. Azt mondják: ók. üzletet tanulnak, s az érettségi után minden erővel azon lesznek, hogy az egységes Európa szellemében Keletre induljanak adni. hogy kaphassanak. Komoly beszédüket hallva az elnökre néztem a maij/ar kormányszóvivő feje fölött. Ugyanaz a higgadt magabiztceság. mipt amit a be'-épéikor láttunk. * (A megállíthatatlan zöldövezet.) Marne la Vallóé 25 község szövetségéből jött össze — tudom meg vendéglátóinktól. A Párizst körülölelő. gazdag és túlnépesedett nyugati zónát ellensúlyozandó építették betonból és zöldövezetből ezt a ma már kétszázezres várost. Ami Párizs, mert útja. vasútja erre az elsődlegességre komponálódott. de valami egészen más is. hiszen a betonkölteményekkel harmonizáló erdők, mezők úgy hatnak még a belvárosban is. mintha folyton a peremkerületben járnánk. E helyütt egyébiránt tórvénv szól arról, hogv egy polgárnak 127 négyzetméter zöldövezetre van jogosultsága, ami rkersziilés esetén 254 négyzetméternyi erdőtelepítést követel a városi vezérkartól. Bárcsak így lenne megállíthatatlan a zöldövezet. * (Mitől döglik az önkormányzati légy?) A helyi média fesztiválját magyar polgár. László Balázs kormányszóvivő nyitja meg. Azonnal elkezdődnek a szemináriumok az eseménynek otthont adó gimnáziumban. Gyorsan fölmérhető: az iskola tanterme nagyobb, mint a szegedi Sportcsarnok. De ezt sejthettük. .. Azt viszont nem, hogy a helyi la. pok feladatairól, szerepéről ilyen heves vita alakul ki a francia kollégák között A helyzet a következő: megjelennek gaz.dasági alapon szervezett professzionális területi lapok, az önkormányzat által oénzelt újságok, és a kettő közötti, féléletet élő kiadványok. Messziről nézve, mindegyik lapnál szabadon dolgozó újságírók hajszolják a hírt no meg a szenzációt. De közelről mát a helyzet. A profi lapnál a bevétel a fontos. az önkormányzatoknál a helyi tevékenység bemutatása, a köztesről meg az, amit a főszerkesztőnél elérhetnek. Ilyen módon az önkormányzati lap munkatársai azt a di. lemmát élik át. hogy ha megírják a városházi aktivitást akkor szolgaként dolgoznak, ha viszont a váras vezetőit a hibáikra figyelmeztetik, nam szolgáltatnak kellő módon. Ezért némelyek úgy gondolják, az. önkormányzati lap a választópolgár átverésére született mások szerint pedig — ezek az érintett lapcsinálók voltak — éppen azzal szolgál Iák a választópolgárt, hogy mindenről, az iwsze* ' municipiális lépésről beszámolnak. Is ha az égvén összeveti a hírt a valósággal, jobban dönthet a szavazóurnához járulva. A vita egyébként azzal a cinikus megjegyzéssel zárult, hogy többnyire a főszerkesztő anyagi helyzetén és erkölcsi tartásán múlik * heM média, no meg a helyi polgár tájékozottságának sorsa. Egészen pőre következtetésre jutva: Franciaországban sem a légy fűjja a Chemotoxot Dlusztus Imre illetve vinnék be apportként részvénytársaságokba. A helyzet Szegeden sem jobb. A városi tv 3 millió forintot kapott ez évben a tanácstól, s ez az összeg harmadrészben sem fedezte költségeit. Csupán a műszaki szinten tartás, és az elengedhetetlen fejlesztés 2 milliót emésztett fel. Jövőre csak az adásbiztonság fenntartására 3, a minimális fejlesztésre pedig 8 millió szükségeltetik. Nyilvánvaló, ez tőkebevonás nélkül elérhetetlen. A privatizációhoz azonban a vtv-nek meg kell találnia az önkormányzati szervekkel azt a kompromisszumot. amely nélkül a továbbiakban nehezen képzelhető el működése. Ennek ellenére a Pavlovi ts Miklós vezette városi televízió szakemberei serényen tervezgetik lehetséges jövőjüket. További működésük esélyeit latolgatva eddig két lehetőség, illetve azok kombinációja merült fel. Az egyik megoldás (a Partiscum Kft. meghonosította szegedi kereskedelmi rádiózás mintájára) helyi kereskedelmi tv-műsor készítése lehet. Ebben az önkormányzati vagyon fejében külön szerkesztő vezette szolgáltató-híradóblokk is helyet kapna. A másik alternatíva az országban működő huszon-valahány kábeltelevíziós stúdió együttműködésén alapuló Makro Vision Kft. által ajánlott országos kábeltelevíziós csatorna létrehozása. Ez utóbbit a médiatörvény gátolja, mivel a Magyar Tv-től . független, 24 órás, közös és másutt vásárolt műsorokat bemutató televízjós társaság jönne így létre külföldi tőke bevonásával. E tervezett tvrendszerben a részt vevő helyi stúdiók az adásidő 20 százalékával saját belátásuk szerint gazdálkodhatnának. (A vállalkozásban részt venni kívánó stúdiók — így a szegedi is — előzőleg már előszerződést kötöttek a kft.-vel, hosszú távon ezen megoldás mellett kötelezve el magukat.) Ha a moratórium marad, azaz a tervezett mikro láncon 1991 decemberéig nem érkezik műsorjel a vtv stúdiójába, valószínűleg felkeli bontaniuk az egyébként előnyösnek tűnő szerződést. Addig is, nem árt, ha az önálló működés mellett keresnek érveket, vagyis támogatókat, szponzorokat, minél több pénzt. A stúdió vezetője mindezek ellenére, ha nem is derülátó, de reményteljes. A jelenlegi- egyórás vegyes felvágott műsorok helyett jövőre célirányos műsorokat tartana célravezetőnek. Napközben 10 órás képújság, s naponta váltakozó önkormányzati, kulturális, gazdasági témákkal foglalkozó műsorok alkotnák adásuk gerincét. A szegedi sportesemények rövidített formában kerülhetnének a versenyekről, a rangadókról lemaradott nézők elé. Varga Iván Kábelhulladékból értékes nyersanyag Ipari üzem létesítésekor ma már alapvető követelmény, hogy ne szennyezze a környezetét. A Dél-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat Dorozsmai úti telepén tegnap, kedden átadott új üzem e tekintetben állja a próbát. A közel 30 millió forintos befektetés a kábelhulladékok újrahasznosítását szolgálja. Mint ahogv Szabó Jenó igazgató elmondta, az Euroméh Kft-vel közösen világszínvonalú technológiát telepítettek ide Segítségével a vazelinnel töltött pastakábelekből — a környezetszennyező égetés helyett — a szigetelőanyagot, a darabolást követően, új módszerű kimo6atással távolítják el. A helyszín azért Szeged, mert a szegedi és a kisteleki kábelgyárból eddig is begyűjtötték a kábelhulladékot, s más típusúakat már dolgoztak itt feL Ügy gondolják, hogy a távközlési fejlesztési programra érdemes előre készülni. A beruházás megtérülését 3-4 évre taksálják úgy. hogy a hazai alapanyagok, újrahasznosításán kívül külföldi bérmunkára is számítanak. Az Euroméh Kfit. ügyvezetőjétől. Hans Ahlströemtól megtudtam, hogy a júliusban bejegyzett cég. más tevékenységeit is beszámítva, már az idén 500 ezer márkás forgalmat tervez. A MÉH vállalat partnercége Svájcban működik. Szegedre dán gépsort hoztak. & németek szerelték. azt össze. Így ez az ünnepélyes üzemavató nemzetközi seregszemlének is beillett Ráadásul francia érdeklődők is megtekintették a berendezéseket Ezt az alkalmat használta fel Lippai Pál szegedi polgármester, hogy az üzletembereket megbízza: legyenek Szeged „követei". Környezetükben terjesszék, hogy Magyarország várja a külföldi tőkebefektetőket. Szeged területtel. épületekkel is üzleti alapú segítséget ajánl a letele. pedésükre. Kiss Elemér környezetvédelmi államtitkár több szempontból isi példa értékűnek nevezte e beruházást: magas technológiai szintet képvisel, hulladékot dolgoz fel környezetbarát módon, lehetővé teszi az újrahasznosítást, s ráadásul gazdaságos működést biztosit. A dán gyártócég igazgatója. Eríc Laursen elmondta olyannyira új e technológia, hogv a világon ez a második ilyen üzem. s a fejlett ipari országokban is most számítanak az elterjedésére A francia érdeklődést már ennek tulajdonítják. T Sz. I.