Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-30 / 327. szám

80. évfolyam, 327. szám 1990. december 30., vasárnap ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint it Ára 6,50 forint it A Parlament malaca Heg mindig költségvetés — Á születésnapi Mészöly, a focista Mészöly — Az év embere, az év slágere — A cári család titka A kisgazdák nyilatkozata J

óllehet a városban a szilveszteri bevásárlás láza érezhető, a nagypolitikában semmi sem mutatja, hogy órákban számlálható az óév maradéka. Albániában, Bulgáriában forró a helyzet a hideg ellenére, a Szovjetunióban most osztottak szolgálati fegyvert a tiszteknek „egyes veszélyes régiókban", megvédendő őket a „szélsőséges és bűnöző elemek" egyre gyakoribb támadásaitól. Itthon a Parlamentben zajlottak az események: a Nagy Házban sem az újévi malac szerepelt teritéken, sokkal inkább elmondható, „malaca", vagyis szerencséje lesz — kinek is? —, ha ma elfogadtatik a költségvetés. Ki tudja persze, szerencse-e ez: sokak szerint ugyanis jelenlegi formájában inkább tragédia. Egy biztos. Pihenő nincs, tán csak egy röpke koccintás, és rohanunk újabb gyötrődéseink felé... Év végi hajrá a Parlamentben A Független Kisgazdapárt elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy az állami költségvetés kidolgozásánál nem az arányos közteherviselés elvei kerültek előtérbe, így a szegényebb néprétegek 1991-ben eljuthatnak tűrőképességük végső határáig. Hasonló okok miatt a párt kifogásolja az igazgatási bürokrácia költségeit aránytalanul növelő kiadási előirányzatokat is. Ugyancsak fenntartásait hangoztatja az FKGP a mezőgazdasági pénzügyi politika egyes alapelveivel kapcsolatosan. Mindezt leszögezve a Független Kisgazdapárt az ország kényes pénzügyi egyensúlyáért és kormányozhatóságáért érzett felelősségtől vezérelve a teljes rendszerváltás összes nehézségeit figyelembe véve országgyűlési képviselőinek azt ajánlja, esetleges ellenvéleményüket félretéve a koalíciós vállalástól vezéreltetve, szavazzák meg a költségvetést. Szombaton a kora délutáni órákban a képviselők végül is lezárták a jövő évi költségvetés tervezetének részletes vitáját. Az elmúlt két nap során az álláspontok semmiben sem közeledtek. Az ellenzéki frakcióvezetők továbbra is amellett foglaltak állást, hogy az ellenzék nemmel fog szavazni a határozathozatalnál. A kormánypárti honatyák sérelmezték ezt a hozzáállást, mondván, hogy a képviselőknek nemcsak pártjuk, hanem az egész ország iránt is felelősséget kell tanúsítaniuk. * A képviselők a délutáni órákban nagy többséggel — 274 egyetértő, három ellenszavazattal, 32 tartózkodással — elfogadták a szakképzési hozzájárulásról és alapról szóló törvény módosítását. A plénum ezzel lehetővé tette a szakképzési rendszer fenntartását és további működését. * Az Országgyűlés szombaton este fél 6-kor — rövid vita után — elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosítását. A képviselők úgy határoztak, hogy az alapból 1991-ben — átmeneti jelleggel — a törvényben meghatározott célokon túl, és a felhasználási jogcímeken kívül az Országos Tudományos Kutatási Alap részére 1,8 milliárd, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára 1 milliárd, az állami költségvetésnek pedig 1,3 milliárd forintot csoportosítanak át. Nem sokkal háromnegyed 6 előtt befejeződött az Országgyűlés szombati munkanapja: a képviselők előzőleg még döntöttek arról, hogy két hónappal meghosszabbítják az ez évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek hatályát, mivel a jövő évre szánt irányelivek vitájára nem jutott idő. Határoztak arról is, hogy a Budapest főpolgármesterévé választott Demszky Gábor helyét a külügyi bizottságban Rockenbauer Zoltán (Fidesz) tölti be. Vasárnap reggel 9 órától a költségvetési törvényjavaslatról döntenek a képviselők. (MTI) Az SZDSZ tájékoztatója A Szabad Demokraták Szövetsége a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet nem tartja elfogadhatónak, az SZDSZfrakció nem adhatja a nevét egy olyan költségvetéshez, amelynek végrehajtásába nincs beleszólása. Az SZDSZ ennek ellenére mindent megtett azért, hogy a kormánypártok — a parlamenti rend logikája szerint — vasárnap elfogadhassák a költségvetést. A parlamenti többség feltehetőleg elfogadja a javaslatot, a közvéleménynek azonban tudnia kell, hogy kik voksoltak mellette, s kik szavaztak ellene. Pető Iván, a szabaddemokrata-frakció vezetője ezt a szombati parlamenti ülésnap ebédszünetében közölte a sajtó képviselőivel, világossá téve, miért nem elfogadható a költségvetés a párt számára. A legfontosabb okként említette, hogy a költségvetés úgy növeli a lakosság terheit, hogy közben a jelenlegi viszonyokat konzerválja. Pető Iván megítélése szerint a központi és helyi államigazgatási apparátusok fenntartására fordított nagy pénzeszközök helyett az önkormányzatokat kellene segíteni. Az SZDSZ 44 milliárd forintos költségvetési megtakarításra lát lehetőséget, ennek érdekében több mint száz módosító indítványt terjesztett a plénum elé — mondta a frakcióvezető. Gaál Gyula, az SZDSZ gazdasági szakértője hozzátette: a párt képviselői csak olyan konstruktív javaslatokat terjesztettek elő, amelyek nem rontanak a kormány által vállalt költségvetési hiányon. A megtakarítást egyebek között az államigazgatási szervezet növekedésének korlátozásával, a fegyveres testületek, civil és katonai biztonsági szervek igényeinek mérséklésével lehetne elérni. Pető Iván egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha az Országgyűlés nem fog idja el a költségvetést, az egyben azt jelenti, hogy a páriamenti többség „elolvadt", ebből a miniszterelnöknek le kell vonnia a megfelelő következtetést. fl KGST vége A Kelet-európai országok közötti kereskedelem világpiaci árakra és dollárelszámolásra történő áttérése január elsejétől egyúttal a KGST végét is jelenti. Azt jelenti, hogy a dollár a transzferábilis rubel helyébe lép. A Szovjetunió kelet-európai partnerei eddig a világpiaci árnál olcsóbban szerezték be a szovjet nyersanyagokat, s drágábban adták el nekik a nvueatí színvonalnál alacsonyabb minőségű feldolgozott termékeiket. A dollárelszámolásba való áttérés a Szovjetunió számára azt jelenti, hogy keményvaluta-bevételei — főleg a nyersolaj, a földgáz, az elektromos áram és más nyersanyagok exportjának köszönhetően — növekedni fognak.' A kelet-európai országok esetében viszont az áttérés „becsült számlája" az első időkben évi 6-7 milliárd dollárra rúghat. Később persze ezen országok átorientálhatják kereskedelmüket a nyugati országok felé, ezáltal pedig többletbevételre tehetnek szert keményvalutában. A kelet-európai országok kétoldalú kereskedelmében több konkrét döntés is született már. Magyarország bejelentette, hogy január elsejétől 16 százalékos vámot vet ki az egykori KGST-tagországokból érkező importárukra. (Mostanáig ez a kereskedelem vámmentes volt.) A volt KGST-tagországok közötti kétoldalú csere külkereskedelmük egészén belül 45-80 százalékot tett ki, s az arány — legalábbis az első időkben — várhatóan nem fog jelentős mértékben változni. Ezen országok külön-külön kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek a Szovjetunióval, amely a kereskedelem egy részét kormányszinten szabályozza. Ezzel párhuzamosan Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország kétoldalú kereskedelmi szerződéseket kötött egymással: áttérnek a dollárelszámolásra, s a kereskedelem közvetlenül vállalati szinten zajlik majd, szemben a korábbi gyakorlattal. amikor az állami szervek bonyolították. Románia és Bulgária nem kötött hasonló megállapodásokat, s a piacgazdaság bevezetését illetően is lemaradtak a három közép-európai ország mögött. Az 1991-ben induló új kereskedelmi rendszer elfogadható működése érdekében rendkívül fontos, hogy a kelet-európai országok fokozatosan összehangolják a piacgazdaságra történő átállás feltételeit. A Magyarország és a Szovjetunió közötti kormányközi megállapodás jövőre 3,8 milliárd dollár értékű kereskedelmet irányoz elő. Budapest 2,1 millió dollárért vásárol árut a Szovjetunióból, míg Moszkva 1,7 milliárd dollárért vesz Magyarországtól főleg gépipari és vegyipari termékeket. A magyar nyersolajimport egymillió tonna körül alakul, s Magyarország további 2-3 millió tonnával egészítheti ki a köztársaságokból származó közvetlen vásárlásokkal. A még hiányzó 2,5-3,5 millió tonna olajszükségletet máshonnan, esetleg szabad piacokon kell megvennie. Hasonló elvek alapján kötötték meg a Szovjetunió és Csehszlovákia, illetve a Szovjetunió és Lengyelország közötti szerződéseket is. Jövőre Moszkva 4,5 millió tonna nyersolajat szállít Varsónak, szemben az idei 13 millió tonnával. A lengyelek ezért részben konvertibilis devizával, részben pedig gépekkel és haiókkal fizetnek. Lengyelország — akárcsak Magyarország — közvetlen tárgyalásokat folytathat a tagköztársaságokkal további olaj- és gázszállításokról, amelyekért konvertibilis devizában vagy áruval fizethet. Lengyelország már be is jelentette, hogy az egész idei kereskedelmi többletét — mintegy 4 milliárd dollárt — a jövő évi olajvásárlásokra fogja fordítani. Csehszlovákia jövőre csak 7,5 millió tonna nyersolajat kap a Szovjetuniótól, szemben az elmúlt időszakkal, amikor évente 16,5 millió tonna olajat szerzett be onnan. Prága a számlát keményvalutával és olajipari berendezésekkel egyenlítheti ki. A máshonnan — például Iránból vagy Nigériából — származó kőolaj szállítása és finomítása gondot okoz Csehszlovákiának, mivel az összes finomítót a Szovjetunióból érkező nyersolajra építették ki. Q.o békés, boldog új évet kívánunk valamennyi olvasónknak! „Hatátkarók" 1991-ben Számos fontos, sokakat érintő, magas szintű jogszabály lép hatályba január l-jén. Ezek között tallóztunk: Több új törvény vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire. Az egyik legjelentősebb a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló. A gazdaság) hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsági és tisztasága. Ennek védelme érdekében a torvény többek között meghatározza a fogyasztók megtévesztésének és a tisztességtelen piaci maga tartásoknak a tilalmát; ezek közé tartozik például az áruk forgalomból való kivonása, illetőleg visszatartása a tervezett áremelést megelőzően. Az új szabályozás megteremti a káros korlátozásoktól mentes piaci gyakorlat jogi kereteit, ennek alapján védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A törvényben rögzített versenyfelügyelet! feladatokat a gazdasági versenyhivatal látja el. Ahol az e törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás cs a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására, ott az árak megállapításáról rendelkező törvényben meghatározott keretek között a kormányzat közvetlenül beavatkozhat az árak alakításába. Ez a szabályozás azonban — ellentétben a korábbi, széles körű állami beavatkozással, az árliberalizálásnak megfelelően — a minimálisan szükséges mértékre korlá-/ tozza a közvetlen állami beavatkozás lehetőségét. A törvény szerint a kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő. Ebben az esetben a vállalkozó köteles a gazdasági versenyhivatalhoz bejelentést tenni. Az Országgyűlés december elején fogadta el az adózás rendjéről szóló törvényt. Ez egységes rend szerint szabályozza az államháztartást megillető adók. illetékek, egyéb pénzügyi kötelezettségek és a törvényben meghatározott költségvetési juttatások teljesítésével kapcsolatos állami feladatokat, az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint az adóigazgatási eljárást. A törvény hatályba lépésével feleslegessé válnak az adózás rendjét a korábbiakban szétszórtan, különböző szinten meghatározott jogszabályok. Fontos tudni, hogy az adózónak az 1990. évről adóbevallást a december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie. Üj törvény rendelkezik a vagyonszerzési illetékekről és az igazgatási, valamint a bírósági szolgáltatások díjairól. Ez a jogszabály a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg egyrészt az állami és önkormányzati feladatok teljesítésének elősegítésére, másrészt pedig arányos és méltányos hozzájárulást biztosít a közterhek viselésében. Közismert, hogy megkezdődött a polgári és a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata, és az új eljárási szabályok kidolgozása, ami hoc.szabb időt vesz igénybe. Elsó lépésként a polgári perrendtartás január l-jétől úgy módosul, hogy megszűnik a népi ülnökök közreműködése azokban az ügycsoportokban — például a tulajdonjoggal kapcsolatos, a tartás iránti, a házassági vagyonjogi perekben —, ahol az úlnökbíráskodás formális jellegét az ítélkezési gyakorlat igazolta. Hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot azok, akiknek bár van 20 év munkaviszonyuk de azt öt évnél hosszabb időre megszakították. Ez a változás főként azoikat a nőket, családanyákat érinti, akik gyermekeik nevelése, idős családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és elérik a nyugdíjra jogosító 55 éves korhatárt. A kormány — az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján — rendeletben intézkedett az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről. Ennek alapján a jogosultságot szerzett személyek nyugellátása, baleseti nyugellátása, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásának havi összege 250—1000 forinttal emelkedik. Január l-jétől az országban 13 új helyi bíróság és 12 új helyi ügyészség kezdi meg működését (MTI)