Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-30 / 327. szám

80. évfolyam, 327. szám 1990. december 30., vasárnap ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint it Ára 6,50 forint it A Parlament malaca Heg mindig költségvetés — Á születésnapi Mészöly, a focista Mészöly — Az év embere, az év slágere — A cári család titka A kisgazdák nyilatkozata J óllehet a városban a szilveszteri bevásárlás láza érezhető, a nagypolitikában semmi sem mutatja, hogy órákban számlálható az óév maradéka. Albá­niában, Bulgáriában forró a helyzet a hideg ellenére, a Szovjetunióban most osztottak szolgálati fegyvert a tisz­teknek „egyes veszélyes régiókban", megvédendő őket a „szélsőséges és bűnöző elemek" egyre gyakoribb támadá­saitól. Itthon a Parlamentben zajlottak az események: a Nagy Házban sem az újévi malac szerepelt teritéken, sok­kal inkább elmondható, „malaca", vagyis szerencséje lesz — kinek is? —, ha ma elfogadtatik a költségvetés. Ki tudja persze, szerencse-e ez: sokak szerint ugyanis jelenlegi formájában inkább tragédia. Egy biztos. Pihenő nincs, tán csak egy röpke koccintás, és rohanunk újabb gyötrődé­seink felé... Év végi hajrá a Parlamentben A Független Kisgazdapárt elnöksége szomorúan állapít­ja meg, hogy az állami költ­ségvetés kidolgozásánál nem az arányos közteherviselés elvei kerültek előtérbe, így a szegényebb néprétegek 1991-ben eljuthatnak tűrő­képességük végső határáig. Hasonló okok miatt a párt kifogásolja az igazgatási bü­rokrácia költségeit arányta­lanul növelő kiadási elő­irányzatokat is. Ugyancsak fenntartásait hangoztatja az FKGP a me­zőgazdasági pénzügyi politi­ka egyes alapelveivel kap­csolatosan. Mindezt leszögezve a Füg­getlen Kisgazdapárt az or­szág kényes pénzügyi egyen­súlyáért és kormányozható­ságáért érzett felelősségtől vezérelve a teljes rendszer­váltás összes nehézségeit fi­gyelembe véve országgyűlé­si képviselőinek azt ajánlja, esetleges ellenvéleményüket félretéve a koalíciós válla­lástól vezéreltetve, szavaz­zák meg a költségvetést. Szombaton a kora délutá­ni órákban a képviselők vé­gül is lezárták a jövő évi költségvetés tervezetének részletes vitáját. Az elmúlt két nap során az álláspontok semmiben sem közeledtek. Az ellenzé­ki frakcióvezetők továbbra is amellett foglaltak állást, hogy az ellenzék nemmel fog szavazni a határozatho­zatalnál. A kormánypárti honatyák sérelmezték ezt a hozzáállást, mondván, hogy a képviselőknek nemcsak pártjuk, hanem az egész or­szág iránt is felelősséget kell tanúsítaniuk. * A képviselők a délutáni órákban nagy többséggel — 274 egyetértő, három ellen­szavazattal, 32 tartózkodás­sal — elfogadták a szakkép­zési hozzájárulásról és alap­ról szóló törvény módosítá­sát. A plénum ezzel lehető­vé tette a szakképzési rend­szer fenntartását és további működését. * Az Országgyűlés szomba­ton este fél 6-kor — rövid vita után — elfogadta a Központi Műszaki Fejlesz­tési Alapról szóló törvény módosítását. A képviselők úgy határoztak, hogy az alapból 1991-ben — átmene­ti jelleggel — a törvényben meghatározott célokon túl, és a felhasználási jogcíme­ken kívül az Országos Tu­dományos Kutatási Alap részére 1,8 milliárd, a Felső­oktatási Fejlesztési Alap számára 1 milliárd, az álla­mi költségvetésnek pedig 1,3 milliárd forintot csopor­tosítanak át. Nem sokkal háromnegyed 6 előtt befejeződött az Or­szággyűlés szombati munka­napja: a képviselők előző­leg még döntöttek arról, hogy két hónappal meg­hosszabbítják az ez évi ide­iglenes vagyonpolitikai irányelvek hatályát, mivel a jövő évre szánt irányeli­vek vitájára nem jutott idő. Határoztak arról is, hogy a Budapest főpolgármesteré­vé választott Demszky Gá­bor helyét a külügyi bizott­ságban Rockenbauer Zoltán (Fidesz) tölti be. Vasárnap reggel 9 órától a költségvetési törvényjavas­latról döntenek a képvise­lők. (MTI) Az SZDSZ tájékoztatója A Szabad Demokraták Szövetsége a jövő évi költ­ségvetésről szóló törvény­tervezetet nem tartja elfo­gadhatónak, az SZDSZ­frakció nem adhatja a ne­vét egy olyan költségvetés­hez, amelynek végrehajtá­sába nincs beleszólása. Az SZDSZ ennek ellenére min­dent megtett azért, hogy a kormánypártok — a parla­menti rend logikája szerint — vasárnap elfogadhassák a költségvetést. A parla­menti többség feltehetőleg elfogadja a javaslatot, a közvéleménynek azonban tudnia kell, hogy kik vok­soltak mellette, s kik sza­vaztak ellene. Pető Iván, a szabaddemokrata-frakció vezetője ezt a szombati par­lamenti ülésnap ebédszüne­tében közölte a sajtó képvi­selőivel, világossá téve, mi­ért nem elfogadható a költ­ségvetés a párt számára. A legfontosabb okként említette, hogy a költségve­tés úgy növeli a lakosság terheit, hogy közben a je­lenlegi viszonyokat kon­zerválja. Pető Iván megíté­lése szerint a központi és helyi államigazgatási appa­rátusok fenntartására for­dított nagy pénzeszközök helyett az önkormányzato­kat kellene segíteni. Az SZDSZ 44 milliárd fo­rintos költségvetési meg­takarításra lát lehetőséget, ennek érdekében több mint száz módosító indítványt terjesztett a plénum elé — mondta a frakcióvezető. Gaál Gyula, az SZDSZ gaz­dasági szakértője hozzátet­te: a párt képviselői csak olyan konstruktív javasla­tokat terjesztettek elő, amelyek nem rontanak a kormány által vállalt költ­ségvetési hiányon. A meg­takarítást egyebek között az államigazgatási szervezet növekedésének korlátozá­sával, a fegyveres testüle­tek, civil és katonai bizton­sági szervek igényeinek mérséklésével lehetne elér­ni. Pető Iván egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha az Országgyűlés nem fog id­ja el a költségvetést, az egy­ben azt jelenti, hogy a pár­iamenti többség „elolvadt", ebből a miniszterelnöknek le kell vonnia a megfelelő következtetést. fl KGST vége A Kelet-európai országok közötti kereskedelem világpiaci árakra és dollárelszámolásra történő áttérése január elsejétől egyúttal a KGST vé­gét is jelenti. Azt jelenti, hogy a dollár a transz­ferábilis rubel helyébe lép. A Szov­jetunió kelet-európai partnerei eddig a világpiaci árnál olcsóbban szerez­ték be a szovjet nyersanyagokat, s drágábban adták el nekik a nvueatí színvonalnál alacsonyabb minőségű feldolgozott termékeiket. A dollárelszámolásba való áttérés a Szovjetunió számára azt jelenti, hogy keményvaluta-bevételei — fő­leg a nyersolaj, a földgáz, az elektro­mos áram és más nyersanyagok ex­portjának köszönhetően — növeked­ni fognak.' A kelet-európai országok esetében viszont az áttérés „becsült számlája" az első időkben évi 6-7 milliárd dollárra rúghat. Később persze ezen országok átorientálhat­ják kereskedelmüket a nyugati or­szágok felé, ezáltal pedig többletbe­vételre tehetnek szert keményvalu­tában. A kelet-európai országok kétolda­lú kereskedelmében több konkrét döntés is született már. Magyaror­szág bejelentette, hogy január else­jétől 16 százalékos vámot vet ki az egykori KGST-tagországokból érke­ző importárukra. (Mostanáig ez a ke­reskedelem vámmentes volt.) A volt KGST-tagországok közötti kétoldalú csere külkereskedelmük egészén be­lül 45-80 százalékot tett ki, s az arány — legalábbis az első időkben — várhatóan nem fog jelentős mér­tékben változni. Ezen országok kü­lön-külön kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek a Szov­jetunióval, amely a kereskedelem egy részét kormányszinten szabá­lyozza. Ezzel párhuzamosan Csehszlová­kia, Magyarország és Lengyelország kétoldalú kereskedelmi szerződé­seket kötött egymással: áttérnek a dollárelszámolásra, s a kereskedelem közvetlenül vállalati szinten zajlik majd, szemben a korábbi gyakorlat­tal. amikor az állami szervek bonyo­lították. Románia és Bulgária nem kötött hasonló megállapodásokat, s a piacgazdaság bevezetését illetően is lemaradtak a három közép-európai ország mögött. Az 1991-ben induló új kereskedel­mi rendszer elfogadható működése érdekében rendkívül fontos, hogy a kelet-európai országok fokozatosan összehangolják a piacgazdaságra történő átállás feltételeit. A Magyarország és a Szovjetunió közötti kormányközi megállapodás jövőre 3,8 milliárd dollár értékű ke­reskedelmet irányoz elő. Budapest 2,1 millió dollárért vásárol árut a Szovjetunióból, míg Moszkva 1,7 milliárd dollárért vesz Magyaror­szágtól főleg gépipari és vegyipari termékeket. A magyar nyersolaj­import egymillió tonna körül ala­kul, s Magyarország további 2-3 mil­lió tonnával egészítheti ki a köztár­saságokból származó közvetlen vá­sárlásokkal. A még hiányzó 2,5-3,5 millió tonna olajszükségletet más­honnan, esetleg szabad piacokon kell megvennie. Hasonló elvek alapján kötötték meg a Szovjetunió és Csehszlovákia, illetve a Szovjetunió és Lengyelor­szág közötti szerződéseket is. Jövőre Moszkva 4,5 millió tonna nyersolajat szállít Varsónak, szemben az idei 13 millió tonnával. A lengyelek ezért részben konvertibilis devizával, részben pedig gépekkel és haiókkal fizetnek. Lengyelország — akárcsak Magyarország — közvetlen tárgyalá­sokat folytathat a tagköztársaságok­kal további olaj- és gázszállításokról, amelyekért konvertibilis devizában vagy áruval fizethet. Lengyelország már be is jelentette, hogy az egész idei kereskedelmi többletét — mint­egy 4 milliárd dollárt — a jövő évi olajvásárlásokra fogja fordítani. Csehszlovákia jövőre csak 7,5 millió tonna nyersolajat kap a Szov­jetuniótól, szemben az elmúlt idő­szakkal, amikor évente 16,5 millió tonna olajat szerzett be onnan. Prá­ga a számlát keményvalutával és olajipari berendezésekkel egyenlít­heti ki. A máshonnan — például Iránból vagy Nigériából — származó kőolaj szállítása és finomítása gon­dot okoz Csehszlovákiának, mivel az összes finomítót a Szovjetunióból ér­kező nyersolajra építették ki. Q.o békés, boldog új évet kívánunk valamennyi olvasónknak! „Hatátkarók" 1991-ben Számos fontos, sokakat érintő, magas szintű jog­szabály lép hatályba január l-jén. Ezek között tallóz­tunk: Több új törvény vonatkozik a gazdasági élet külön­böző területeire. Az egyik legjelentősebb a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló. A gazdaság) hatékony­ságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gaz­dasági verseny szabadsági és tisztasága. Ennek védelme érdekében a torvény többek között meghatározza a fo­gyasztók megtévesztésének és a tisztességtelen piaci ma­ga tartásoknak a tilalmát; ezek közé tartozik például az áruk forgalomból való kivonása, illetőleg visszatartása a tervezett áremelést megelőzően. Az új szabályozás megte­remti a káros korlátozásoktól mentes piaci gyakorlat jogi kereteit, ennek alapján védi a gazdasági versenyhez fű­ződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A törvényben rögzített versenyfelügyelet! feladatokat a gazdasági versenyhivatal látja el. Ahol az e törvényben foglaltak nem elégségesek a ká­ros versenykorlátozás cs a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására, ott az árak megállapításá­ról rendelkező törvényben meghatározott keretek között a kormányzat közvetlenül beavatkozhat az árak alakításába. Ez a szabályozás azonban — ellentétben a korábbi, széles körű állami beavatkozással, az árliberalizálásnak megfelelően — a minimálisan szükséges mértékre korlá-/ tozza a közvetlen állami beavatkozás lehetőségét. A tör­vény szerint a kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogsza­bályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő. Eb­ben az esetben a vállalkozó köteles a gazdasági verseny­hivatalhoz bejelentést tenni. Az Országgyűlés december elején fogadta el az adózás rendjéről szóló törvényt. Ez egységes rend szerint szabá­lyozza az államháztartást megillető adók. illetékek, egyéb pénzügyi kötelezettségek és a törvényben meghatározott költségvetési juttatások teljesítésével kapcsolatos állami feladatokat, az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint az adóigazgatási el­járást. A törvény hatályba lépésével feleslegessé válnak az adózás rendjét a korábbiakban szétszórtan, különböző szin­ten meghatározott jogszabályok. Fontos tudni, hogy az adózónak az 1990. évről adóbevallást a december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie. Üj törvény rendelkezik a vagyonszerzési illetékekről és az igazgatási, valamint a bírósági szolgáltatások díjai­ról. Ez a jogszabály a lakosságot és a gazdálkodó szerve­zeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg egyrészt az állami és önkormányzati feladatok teljesítésé­nek elősegítésére, másrészt pedig arányos és méltányos hozzájárulást biztosít a közterhek viselésében. Közismert, hogy megkezdődött a polgári és a büntető­eljárási szabályok felülvizsgálata, és az új eljárási szabá­lyok kidolgozása, ami hoc.szabb időt vesz igénybe. Elsó lépésként a polgári perrendtartás január l-jétől úgy mó­dosul, hogy megszűnik a népi ülnökök közreműködése azokban az ügycsoportokban — például a tulajdonjoggal kapcsolatos, a tartás iránti, a házassági vagyonjogi perek­ben —, ahol az úlnökbíráskodás formális jellegét az ítél­kezési gyakorlat igazolta. Hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint nem szerezhetnek nyug­díjjogosultságot azok, akiknek bár van 20 év munkavi­szonyuk de azt öt évnél hosszabb időre megszakították. Ez a változás főként azoikat a nőket, családanyákat érinti, akik gyermekeik nevelése, idős családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és elérik a nyug­díjra jogosító 55 éves korhatárt. A kormány — az Országgyűléstől kapott felhatalma­zás alapján — rendeletben intézkedett az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forrada­lom és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések ha­tálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munka­jogi helyzetének rendezéséről. Ennek alapján a jogosult­ságot szerzett személyek nyugellátása, baleseti nyugellá­tása, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásának havi összege 250—1000 forinttal emelkedik. Január l-jétől az országban 13 új helyi bíróság és 12 új helyi ügyészség kezdi meg működését (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents