Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-29 / 326. szám

5 Nyolcvan év után.. Az újságíró — a inának krónikása. Kriptaszagát érzi már a tegnapi ólombetűknek is, hát még a nyolcvanesz­tendős sajtónak. Amikor mégis — első nekibuzdulásból ^ : elvállaltam, hogy mazsolázgatok, az 1911)—Ikes esztendő fordulóján megjelent Délmagyarországbői, két napig estéli olvasmányként szegődött mellém a megsárgult újságköteg. Alig tudtam letenni, s szivem szerint idemásoltam volna az egészét. Miért? Mert tégigaraszőlva a sorok között, minduntalan az az érzé­sem támadt, mintha mit sem változott volna a világ nyolcvan esztendő alatt: „Magyarországon az elmúlt újév hozta meg a politikai kibontakozás reményének nagy nemzeti ajándékát..." — híreli mindjárt a címol­dal. Beljebb: írás a szegénységről, szilveszteri vigassá­gokról, fényekről és árnyakról. Még arról is hírt ad az 19911. december 31-i lap, hogv rongálják a tanyai telefo­nokat, inert akkor lúég voltak a tanyán telefonok. Ma a városban rongálják csak. De Szóljanak inkább a nyolc­vanesztendős írások — a múltról, a mának. ' R.G. az 1910. évben (Saját .tudósítónktól) Változatos eseményekben ga/dag volt az ezerki­lenczázfizédik év Szeged történeté­ben. Amióta a város újjászületett, a fejlődés lavinája csaknem minden ré­giséget elsöpört. Új, lüktető és'dia­dalmas élet vonult be a régi, bogár­hátú házak közé, de ezek is alig néhány esztendő alatt úgy eltünedez-­tek a'föld felsiínéról. mintha"elvará­zsolták volna őket. Most hatalmas, modern palatasorok büszkélkednek a nádfödeles házikők hélyén.'A régi Szeged emberei őszbecsavarodtak már és .csöndes reztgjiáeióval erplé* keztek a múltra. SemmK.sem.mi.nincs • már meg a régi S/eged világából,.. Természetes, hogy a rohamos fej­lődésnek kinövései ís vannak. Társa­dalmi hiányok és bajok, nyomor, sze­génység és sok-sok más-dolog, amik­ből könnyen virágot, hajthat a bűn. Általános vonásokban összegezzük mosri az év, utolsó napján. .Szeged ezeikileneszáztizedik.évének kiemel- „ kedóbb'eseménveit. Szeged iskolái évről évre szaporod­nak. Ebben az évben is több tanyai iskolát állítottak föl, A városban levő isköl.ák rs szűkéknek bizonyultak. Fölépítették a Madách és Margit ut­cai polgári iskolákat. Örvendetes; hogy a magyarosító törekvések is leg­jobban érvényesülnek Szegeden. A DéMdéfc idtgen ajkdjtjúságavSze1' geden lesz magyarrá. Nagy része van a kultúra terjesztésében a D. M. K. E.-ne'k is.'amely a munkásgimnázium tervét kezdeményezte. Á munkás­gimnázium októberben meg is ala­kult. és eredményesen folytatja áldá­sos működését. Ismeretterjesztő szépirodalmi föl­olvasásokból és--előadásokból is bő­ven volt résZünk. A Dugonics Társaság, a szegedi Társadalomtudományi Társaság, a Képzőművészeti Egyesület 'szép munkát végeztek az 1910-ik.évben. Az,év elején eljött hozzánk Mikszáth Kálmán. is. nálunk ünnepelte először negyvenéves írói jubileumát. Á má-. sik nagy alak. akit alkalma volt Sze­gednek szemtől szembe megismerni. Prohászka Ottokár volt. Súlyos veszteség érte 'Szeged hír­lapirodalmát Vass Géza halálával. A . szegedi posta pedig régi és kiváló . főnökét vesztette el Gulyás Ferenc­ben. . Á város külső képe sok' tekintetben uj, egészen uj átalakulást nyert. Hu­szonnyolc utcát aszfaltoztak ki ebben az évben, egy csomót kiköveztek, a külső városrészek utcái közül sokat feltöltötték AZ aszfaltozott útvona­lakon új csatornákat is építettek. A' -fogadalmi templom . fölépítésének ügye nagy lépésekkel haladt előre. De a középítkezések között a legfon­"töSabb' volt az új hatszázágyas+özkót­ház építése, melynek ügye dűlőre jutott. A Fehértó hasznosításának kérdésében még az év elején történ­tek döntő lépések. Ebben az évben fogott hozzá a város az 1914-ik évben Szegeden rendezendő országos kiállí­tás előkészületeihez. Ezek voltak a kulturális élet főbb mozzanatai az ezerkilencszáztizedik évben. * Nagyon mozgalmas volt a politikai élet is, különösen az év elején, ami­kor a szegedi, munkapárt hatalmas tábora megalakult. Az alakuló gyűlé­sen Tisza István gróf mondott nagy­fontosságú politikai beszédet. El­nökké a munkapárt Kósa Izsó dok­tort választotta meg. A választások nem voltak nagyon izgalmasak. Ellenjelölt nélkül válasz­totta meg az első kerület Bánffy De­zső bárót, a második kerületben pe­dig Kelemen Béla győzött. Itt addig volt csak izgalom, amíg Kelemen el­lenjelöltje vissza nem lépétt. A városatya-választások már sok­kal mozgalmasabbak vojtak. mint a képviselő-választás. A munkapárt híjrom kerületben állított jelölteket, akik csaknem valamennyien bekerül­tek a törvényhatósági bizottságba. A bűnügyek közül országos érdek­lődést keltett; A Kern-ügy. a Si­mon— Petrovits pör. a Muzsay-gyil­kosság és-a Vlachovits-ügy. De ezek •egyike sincs még teljesen befejezve. Drágaság a - konyhában - Ahogy a kistisztviselő él ­-'•.'«. h í---jó/ (Saját tudósttőn Itt ÓT.)" "Legalább ötesztendős az a mozgalom, amely a drágaság csökkentésére irányul... A tél küszöbén, az áremelkedések ter­mészetes periódusában, még kíno­sabb a drágaság. A fűtés és ruházko­dás elkerülhetetlen költségekkel terhelik meg a szegény háztartáso­kat, ami persze az élelmezés rová­• sófa esik. A garas ilyenkor, mikpr.a munkaalkalom is kevesebb, duplán számít és ahány fillérrel drágábban fizetik,.a kenyeret, annyival keve­sebb jut a gyermekeknek. Amikor munkatársunk kőrúttá indult, hogy: az egves kishivatalno­kok életéről, nyomorgásáról meg­gyózódést .szerezzen. a legtöbb kis­. hivatalnok,., felesége .. körülbelül . ugyanezeket a szavakat mondotta: ' " . — Higyje el. hogy ez nem ís élet . Á férjem is, én is dolgozunk egész rtáp csák azért, högv éhen né hal­• junk. Minden keresetünk, szórako­zásunk, ruhám. kalapom a konyha takaréktúzhelyén ég el... A férjem Fizetését, a lakbért nem számítva — ezt a lakásért fizeljtik' ki — kétezer korona, egy hónapra kapunk száz­hatvan koronát, a fönnmaradó hat korona hatvan fillért adó- és más illetmény fejében levbrirjáfcé Havi százhatvan koronát kellene beosz­tani, hogy tisztességesen élhessünk és ruházkodhassunk. Hat évvel ez­előtt százhúsz korona voft a férjem fizetése', 'a 'mellékjövedelme fíyölt­van korona, összesen kétszáz ko­rona. Most a férjem délután és este is dolgozik, a mellékjövedelme, százhúsz korona, összes jövedel­münk kétszáznyolcvan korona... Azelőtt nem volt nap, hogy valami húsétel ne került volna az aszta-, lunkra. legtöbbször friss vacsorát föztemés mégsem költöttem el töb-. bet.egy napi élelemre, mint két korona jiúsz fillért. Most aligeszünk húst, ebédmaradék a vacsora és mégis öt korona megy el .kosztra. Hot van még a reggeli, a fűtés, a .világítás, a lakás tisztántartási költ­' * "sége: 'A gyermekeknek cipő. haris­nya. ruha, fehérnemű, mosás, a fér­jem és a magam ruhája. — Irt azután álljunk meg. Többre nem telik-. Antialkoholista életet élünk, szeszes ital nem kerül az asztalunkra, gyümölcsöt csak ün­nepnap ehetünk, nyalánksághoz meg csak így karácsonykor, meg húsvétkor juthatunk. Azelőtt néha színházba is elmehettünk, egyszer­kétszer zenét is hallgattunk kávé­házban. pedig kevesebb volt a jöve­delmünk. Most két éve. hogy nem voltunk színházban, kávéházban, egy évben egy új ruhát varratok, régi kalapomat javítgatom; alakít­gatom át divatossá, könyvre, új­ságra nem telik, azelőtt volt egy kis cselédem, most az sincs, úgy élünk , mint az igavonó állat/dolgozunk, hogy ennivalónk legyen. A leleplezett konyha - Teljesen leleplezem a konyhámat. Lássa mindenki, hogy egy. kishivatal­nok hogyan él. Elmondom a múlt heti, karácsony hete elótt való étlapunkat: Hétfő: ebéd:-vQröshagymás leves, vasárnapról maradt káposztafózelék. kirántott májjal. Vacsora: szalonna és töpórtvú. Kedd: köménymagos leves, burgonyafózelék, neeyedkiló sertéscomb sütve. Félkiló hús. öt tagból átló családnak. Vacsöra: délről maradt főzelék és hentesiöí vásárolt kolbász. " Szerda: burgonyaleves, spenót kirántott zsemlyével. Vacsora: sült burgo-. nya vajjal. Csütörtök: húsleves, káposztafózelék főtt marhahússal. Vacsora ugyanaz, ami az ebédből maradt. - Péntek: Bableves, túrós tészta. Vácsóra: szafaládé. Szombat: rántottleves, vesevelővel. Vacsora: szalonna, töpörtyú. Vasárnap: karfiolleves, kirántott borjúhús, káposztafőzelék. Vacsora: ebédtől maradt hús\ - Hyen-á menünk.hétról hétre . A rendőrség bűnügyi statisztikája (Saját tudósítónktól.) Mozgalmas esztendeje volt a szegedi rendőrségnek az immár elmúlt 1910-iki. Különösen a bűnügyi osztály intézett el sok ügyet, nemcsak Somogyi Szilveszter dr., főkapitány, de a város közönségének megelégedésére is. A szegedi rendőrség, mint bűnügyi nyomozóhatóság a lajstromrendszerű iktatói és irattári kezelés mellett a folyó évben 5479 ügydarabot intézett el (1909-ben 5885). Teljes bűnügyi nyomozást végzett a rendőrség (törvényszéki és járásbírósági ügyek): Okirathamisítás 23. Rablás 22. Lopás 1560. Sikkasztás 190. Csalás 147. Csalárd bukás 1. Testi sértés 217. Emberölés 19. Gyilkosság 2. Hatóság elleni erőszak 28. Hivatali hatalommal való visszaélés 8. Kerítés 20. Hamispénz kiadása 148. Szilveszter-éj Szegeden (Saját tudósítónktól.) Vidám kedvvel búcsúztatta Szeged város közön­sége az 1910. esztendőt. Én ugyancsak vidám percekben, órákban köszön­töttem az eljött, új esztendőt. Olyan volt ezen az éjszakán Szeged közön­sége, mint egy óriási nagy család, amelyet a vigasság szentelt meg. Egész Szeged ébren várta az új esztendőt. Kivilágított, hangos volt ez a kedves nagy város, az egész táj. Mindenütt vigadtak. Sorra beszámolunk azokkal a szilveszteréji mulatságokkal, amelyeket Szegeden megtartottak. Tehát: A Lloydban terített asztalok mellett, és egyre fokozódó hangulatban hallgatták végig a színtársulat derék tagjainak kitűnő kabaréját. A kabarén Oláh Ferenc konferált és a társulatnak majd mindegyik tagja közreműkö­dött. Az énekszámokat Korniss Béla kísérte a tőle megszokott precizitással. Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház tagja zajos sikert aratott, a hálás és lelkesedő közönség tapsaira nem fukarkodott. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ma este a Lloydban kivételesen nagy rendetlenség uralko­dott. A rendezőktől mi is, a közönség is méltán várhat el sokkal több figyelmet. A. Szegedi Tisztviselők Otthona fényesen sikerült estéllyel mondott búcsút a leáldozó esztendőnek. Az estélyt hangverseny nyitotta meg. amelynek minden egyes száma zajos tetszést aratott. Az első száma Taussigné Lőwinger Gizella zongorajátéka volt; a kiváló és ügyes játékáról ismert úrinő a Fantazie de concert című művet adta elő. Majd Mihó László, színházunk fiatal művésze tartotta állandó derültségben a közönséget, egy rendkívül ügyesen elmondott magánjelenettel. A harmadik szám Retek Erzsike éneke volt. A hangverseny után Erdélyi Kálmán zenekara mellett hajnalig tartó tánc következett. A jelenvolt hölgyek névsorát itt közöljük: Asszonyok: Taussigné Lőwinger Gizella. Palesco Ottomárné, Rózsa Sándomé, Lengyel Istvánná, Várkonyi Ferencné... és még 69 név. Leányok: Temmer Sárika. Rouland Mancika. Ruzsonyi Adél, Menner Ibolyka. Borbola Erzsike. Elefánti Ilonka és még 52 név. dtí' ib -:-.- - * ;: ; Az újságírók az Uránia Színházban tartották meg kabaréestélyüket szilveszterkor. Annyian jelentek meg asszonyok és leányok is a kabarées­tén, hogy a névsort összeállítani nem lehetett. Még a másutt mulatók közül is igen sokan átsiettek erre a kabaréra, mert hisz az újságírók mulatsága ez ideig is kitűnően sikerült, a legvígabb volt. Akár most is. Csupa vidámság, ötlet, móka lengte át az egész estét. A színház kitűnő tagjai is segítettek a mókázásban úgy, hogy a közönség órákig kacagott. Felhő Rózsi, az „isteni Rózsi" kuplézott úgy, hogy Nyárai Antal megjegyezte: így csak én tudok kuplézni. Ez pedig már a legnagyobb siker, a legnagyobb elismerés. * Szépen sikerült és latogatott estély keretében búcsúzott el a katolikus kör közönsége is az óévtől. Tombolával egybekötött táncmulatság volt a kör helyiségeiben, amely a legvidámabb hangulat mellett a reggeli órákig tartott. Azok, akik nem bálázták, szintén nagyszerűen mulattak. Minden szegedi kávéház zsúfolva volt gyönyörű közönséggel, amely vigadva üdvö­zölte a beköszöntő új esztendőt. A Kass-kávéházban előkelő publikum szórakozott a Kukac bandájának szép muzsikája mellett. Az Otthon és a Lloyd publikumából pedig sűrűn lesiettek egy kis hűsítő italért a kávéházba. A Tiszában rendkívül sok úri család töltötte a szilveszter éjszakáját, jó kedvben, csendes szórakozásban. A Royal-kávéházban pezsgős tombola volt és a honvédzenekar játszott. Kitűnő műsort állított össze erre az alkalomra Rosensohn karmester. Ember ember hátán tolongott szilveszter éjszakáján a Royalban, de Radó Ignác mindenkit a Iegelözékenyebben kiszolgált és senkinek sem volt oka meg­bánni. hogy a Royalba ment búcsúzni az óévtől. A Belvárosi kávéházban is el volt foglalva minden talpalatnyi hely és a szép publikum igen jól érezte magát. A Newyork-kávéházban olyan sok nép volt, hogy még a legöregebb pincérek sem emlékeztek olyan napra, mint a szombat éjszaka volt. Palkovics kávés szórakoztató mozgófényképeket is mutatott be, úgyhogy a közönség kitűnően mulatott. Ugyancsak zsúfolva volt ma este a Hétválasztó-, a Feketesas-, a Stefánia, az Európa-, a Kossuth-, a Balaton-kávéházakban és még más kisebb üzletekben. A szegedi kivándorlók Az 1910. éy folyamán:28.4 szegedi lakos kért külföldre szóló útlevelét. 36 férfi és .7. nő szórakozás céljából járt külföldön. .67 férfi és t nő tanulmányutat tett,'42 egyén üzleti ügyben,utazott, 13 férfi és Í8 nó rokonlátogatóba ment! Időszaki munkára Romániába Bulgáriába 56 férfi és. nő ment. Ezek munkájuk végeztével, visszatértek. Amerikába kivándorolt 22 férfi és 21 nő.' akik 8 fiút és 18 leánygyermeket vittek magukkal. A kivándorlók között volt 11 iparos. 20 napszámos. 1 szatócs. 1 gazdász és 1 földniíves. A külföldonjáró szegediek száma természetesen lóval több vplt. de legnagvpbb részük olyan államokban járt. ahol szükség­telen a? útlevél KELLNER Ml szak-optikus Szeged, Széchenyi-tér (a Szeged-Csongrádi Takarék­== pélizlar épületében). — Ajánlom dúsan fölszerelt raktáramat látcsövekben, hőmérőkben es lépsuly­iiiérökheu. -- Nagy választékban állanak raktáramon szouiüveoek, orrcsiptetők, lorpnrtták arany, doublé és békafeknő keretekben. Xett/yoii jitfanyoti árit/,-.' Tclejoii&xáiit: 3G0.

Next

/
Thumbnails
Contents