Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-23 / 323. szám

4 DMl | magazin Műsorok 1990. december 23., vasárnap „Műveld a csodát, ne magyarázd" Hat tétel Kass János művészetéről 1. telel - ALLEGRO „Édes fiái az anyja hlita, messziről kiáltón: gyere vissza édes fiam, ó, gyere vissza, hagyd azt a kő-világot... anyum, édesanyam, nem mehetek vissza, száz sebem kiforr sztn-arannval. naponta lerogyok, száz golyó szügyemben. naponta fölkelek, százszor teljesebben, naponta meghalok húrom-milliárdszor. naponta szülétek húrom-milliárdszor..." (Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából - részlet.) Uartók Béla korszakos, filozofikus zenemüvével, a harmincas évek elején komponált Cantata Profanával felesel a hatvanas évek elején generációjának kicmclkedó poétája, Juhász Ferenc. Nemcsak felesel, a költó továbbgondolja a szarvassá változott fiúk történetét, saját korával, egyéni sorsával, nemzedékének életével szembesíti a román kolinda Bartók által az európai kultúra élvonalába emelt, zenében testet öltó világképet Mindkét európai teljesítményt magáénak tudja Juhász nemzedéktársa: Kass János grafikusművész. Bartókot a tisztelet és makacs vallatás okán. Juhászt a barátság és a nemzedéki azonosságtudat jogán, (gy Kass Cantatája szintézis. Egyszerre a bartóki erd6-élménv és a juhászi nagyváros-dzsungel kihívása, a metamorfózis folytonosságának igenlése, a generációk folyamatos stafétaváltásának történelmi láncolata ez az örökös szarvassá válás. Érdekesség, hogy míg Bartók szarvasai az erdók mélyén, a természet rejtekén, a tiszta források közelében menekülhetnek a fasizmus rémító árnyától, a háború, az elembertelenedés veszélyei elól. Juhász Ferenc és Kass János kényszerú-vállalt metamorfózisának színtere a nagyváros, ahol a szarvassá vált fiú agancsa „kettós talpú vas-villanyoszlop" és „magasfeszültségű áramvezeték". Az 1945-ös történelmi cezúra után valóban friss szelek járták a magyar tájakat és a magyar lelkeket. A „fényes szelek" nemzedékének tagjait, falvak, tanyák, perifériák, városszélek tiszta szemű, eleinte bizonytalankodó, de tettrekész és sugárzó tehetségű fiataljait nemzeti méretű feladatok várták, önmegvalósító lehetőségük mellett egy új társadalom szellemi katedrálisának megépítését, közösségi szerepeket — emberhez méltó kihívást. A szabadság lehetőségének kiteljesítését. Méltán nevezhetjük ezt a természet tájairól berobbant, agancsaikat egymásnak és az ellenszegülőknek feszítő, izmaikat próbára tevő. a közösségért szellemi és fizikai áldozatra kész csoportot „szarvasos nemzedéknek". Vagy európai színtereken a „hamu és gyémánt" generációjának S ez azért is méltó megközelítés, mert Bartók is, Juhász Ferenc is. Kass János is európai mércével mérhető művész. Mint ahogy társaik. Sarkadi Imre. Nagy László. Latinovits Zoltán és a többiek is művészetükbe sűrítették a lokális értékeket, és az európai élvonalat. A metamorfózis áldozatokat is követelt. Emberáldozatokat. Hullottak a kettós szorításban, önkczükkel ítélték magukat a másvilágra, kegyetlen rácsok szabdalták néhányuk számára az eget. Fgv nemzedék agancsos szarvascsapata rendezte át egy népértékrendjét néhány év alatt, sérüléseik éppoly fájóak. mint amilyen erót adók kiküzdött eredményeik. Kass János több toll rajzot keszitett a Cantata témájára, majd rézlapra karcolta egyik legismertebb művét, nemzedékének vallomását. uj szabadság-jelképét. Olyan szintézist teremtett, olyan önálló filozófiát, mely eredeti módon ötvözte Bartók természethimnuszát és Juhász Ferenc nagyvárosi emberének kételyeit saját, huszadik századi töprengéseivel, vajúdó önmegvalósítási kísérleteivel. Szól ez a lap a gyökerek eltéphctetlenségéról. a múlt könyörtelen vállalásainak szükségességéről. a szülök megtartó aggódásáról. Hitet tesz a változások, a mindig újra sarkantyúzó vágyak, hitek és remények létjogosultsága mellett. Ágaskodó szarvasa csak látszólag kecses erdei vad. tulajdonképpen generációs jelkép. Ezért hasonlít is rájuk. Mert önarckép. A törékeny szabadság szimbóluma, a leselkedő fegyverek célkeresztjeivel kémlelt, vért virágzó golyóinak kitett hétköznapi hós. Aki nem készült erre a szerepre, de akinek felismert és vállalt történelmi küldetése megpecsételi sorsát. Kass rézkarca nemzedéki vallomás, egy művész hittételc. a huszadik századi magyar kibontakozás-esély egyik lehetséges, értékteremtő lehetősége 2. tétel - CANTABILE * „És megjőve 6 hozzá a galamb estene, es ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudd Noé, hogy elapadt a víz a földről. És ismét várakozék még másik hét napig, kibocsátá a galambot, és az nem lére többé fi hozzá vissza." (Mózes I. könyve. 8. rész — részlet) A művész hivatása a világteremtés A világképteremtés. A világ újbóli átértékelése. Értelmezése, megújítása, gazdagítása. A kétkedés, mely a fejlődés indukáló energiája. Az alkotás, mint az emberi nem legmagasabb rendű megnyilatkozása. A teljességigény, mely elérhetetlen célt tűz maga elé, ám éppen az teheti elviselhetővé az életet. Embcrlétünk nagy ellentmondása ez, ajándék és sarc egyszetTC. Minden korosztálynak újra és újra birtokba kell vennie a múltat. Mert csak annak ismeretéhen adhat hitelt jelenbéli igazának. Aki nem ismeri fajának, nemzetének, az emberiség egészének történetét, kultúráját, világmagyarázatát, az bizonytalanul és esély nélkül botorkál kora viszonyai között, kiszolgáltatottan. Akkor csak sodródó, s nem alakító tényezője korának. Kass János világmagyarázó művész. Világmagyarázó. mert érti, ismeri és formálja a világot <*) is. mint múvészelódei és pályatársai, kénytelen szembenézni az emberiség kultúrájának olyan súritmenyei' vei. mint az ókon mítoszok, vagy a Biblia. Történeteik, párbeszédeik, alakjaik, tanulságaik átívelnek a századokon, a történelemben egymást követő korosztályok lelki és szellemi szűrőin Akár tetszik ez a mindenkori hatalomnak, akár nem. Kass nem térhetett ki a Biblia sűrű jelképeinek huszadik századi megfejtései elól. Újragondolta és képpé formálta a termékenyítő példázatokat, a magatartás-modellekét Megfejteni igyekezett Mózes kótábláit, a Paradicsom titkait, Noé küldetését, az énekek éneke csodáját. A kortárs magyar grafika olyan nagyszerű biblia-„fordítókkar dicsekedhet, mint Szalay Lajos, Feledv Gyula, Kondor Béla és Kass János. Kass Biblia-képei a források idejét, és a mai képírómúvész érzés- és gondolatvilágát szikráztatják egybe. Ettől sűrű. többrétegű, egyszerre síkba kényszeritett és tereket nyitó. A törtenetek, tanítások, jelképek mai érvényességének is hitelt ad korszerű grafikai nyelve, tiszta vonalkulturája. bravúros kompozíciós készsége, vibráló tehetsége. Mózes-sorozatának indító lapja, az egy tömbból „faragott" fej. mint egy negatív Lgv nyomat, egy amyék. egy árnykép. Sziklakeménységű. határozott, mégis vibrálóan indulatos és cselekvésre kesz. A múló ember nem múló nyomata a tovafutó időben. A grafikáról a művész maga írta: „Ha a festészet szépirodalom, akkor a grafika újságírás, a gyors reagálás eszköze. És van-e nagyszerűbb dolog egyszetTC kérdezőnek és felelőnek lenni, az összefüggéseket kutatni, megérezni és kibontani? Vágyódni, megkeresni, kifejezni? Megütött húrként rezonálni Megformálni a harmóniát, és bogozni a csomókat. Szépet adni a szépre vágvönak. kibeszélni a bánatot A grafikának a magyar művészet történetében mindig is rangja, elvitathatatlan érdemes és nemzetközi hitele volt. Ám, hogv nevekkel meghatározható vonulatok, egyívású nemzedéki csoportosulások fontosak-e. nehéz eldönteni. Egy bizonyos, minden generáció tulajdonképpen kapocs az elótte járók és az ót követók között..." 3. tétel - MODERATO „Lenni vagy nem lenni: ez itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, hu tűri Halsorsa minden nyűgét, s nyilait: Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen. S fegyvert ragadva véget vet neki? " (Shakespeare: Hamlet — részlet) Az illusztráció ingoványos műfaj. Pengeélen egyensúlyozás, gúzsba kötve táncolás. S talán cttól gyönyörű a kiválasztottak művészete. Mert jól megjeleníteni versek hangulatát, arcvonásokat adni elbeszélések alakjainak, regények millióit konkrét helyszínekké formálni. lehet szolgai módon leképezni, dc lehet szárnyakat ragasztó ikaroszi vállalkozás is. Mégha a nap. az eredeti műalkotás hójc sokszor megolvasztja a tollak ragasztóanyagát. Illusztrálni egyet jelent megélni a verset, belebújni a történetek hőseinek bőrébe, újraalkotni a költői képeket, látható vonalakká, foltokká, színekké transzponálni a szavakat, új dimenziót kölcsönözni, új tartományait feltárni a műnek, képzeteket röppályára bocsátani Ezáltal gazdagítani a művet, ablakokat tárni, a fantázia felhajtóerejét erősíteni. A hatvanas években soha nem látott virágzásnak indult a hazai könyvművészet, s ennek oldalvizén az illusztráció műfaja. Persze, izmosodásának kora az ötvenes évek. amikor jónéhány kiváló képzőművész menedéknek tekintette a könyvillusztrációt a szocreál kőtelező penzumai elől. A szép tömegkönyv ideája látszott megvalósulni, s ehhez a vállalkozáshoz, melynek egyik élharcosa éppen Kass János volt. kellettek a jó grafikusok. Fel is röppent egy raj: Rcich Károly. Würtz Ádám, Gyulai Líviusz, hogy csak néhány nevet említsek. Kass ekkor jelentkezett Madách remekéhez, Az ember tragédiájához készített illusztrációval, a Mozes-lapokkal. a Hamlet-táblákkal. Joggal írhatta egyik kritikusa: „Ritka elsajátító készséggel rendelkezik, invenciozitása szokatlanul erós: illusztrációi pedig mindig azt mutatják. hogy mind gondolati, mind érzelmi töltésű művek hangulatába azonnal képes beleilleszkedni... Rajzolni, szerkeszteni egyaránt mesteri fokon tud. Egyszerűen nem ismer lehetetlent: így aztán néha mintha nem is lenne kíváncsi már arra, hogy — sportnyelven szólva — milyen magasra van állítva a rúd, azt figyeli csak, milyen választékos stílusban ugrik..." Kass ekkor készített illusztrációi szinte színpadi megjelenítések. Korrajzok és modern parafrázisok. A szereplók megjelenítései, a díszletek és jelmezek, távoli asszociációs kísérórajzok sokasága, szövegtextusok, egymásra rímelő, szinte automatikus rajzolatok teljesítik ki a központi témát A barlangrajzok, középkori ábrázolások éppúgy szerves revei ezeknek a műveknek, nunt ahogy rovarok és gépszörnyek sajátos mutációi vagy Henry Moore szoborparafrázisai Az európai kultúra értékei sorakoznak itt, s a könyvlapokon. mintegy demokratizálva, megsokszorozva az írói és rajzolói gondolatot. 4. tétel - ANDANTE „De nemcsak szépség volt a betű, nem maga az élet, békesség volt a katonanak. leszállt a bánya elhagyott járatába. \ a bányász betűzte a zörgő. tiltott röpcédulákat (Pablo Ncruda Óda a Nyomdahoz részlet) Kass kiemelkedő könyvművész, tipográfus, tervező. A betű, a nyomda megszállottja. Nem csupán rokonszenvező, hanem tevőleges elméleti és gyakorlati életben tartója a magyar könyvművészetnek. Misztótfalusi Kis Miklós szellemi útmutatása. Kner Imre magányos küzdelme Gyomán a két világháború között rádöbbentették, hogy a betű, a könyv, a nyomda szerepe megváltozik ugyan a huszadik század második felében, de hitele méginkáhh nó. híven ..a kor minden szellemi értéke, dokumentuma végül is nyomtatásban koncentrálódik". Ahogy megkomponálja Dürer metszeteinek felhasználásával, egy széfien szerkesztett, jelképes „A" betű, valamint egy fölsejló emberi arc segítségével Arc poeticának keresztelt lapját, világossá teszi tájékozödási pontjait és meghatározza saját küldetésének mércéjét is. A könyvben a szellem megtestesült, objektiválódott és demokratizálódott értékeit látja, s tudja, törékeny ez az érték, betiltható, indexre tehető, elégethető, csalásra, félrevezetésre is használható A könyv maga a rend. s Kass szinte filozófiai pontossággal fogalmazza meg ennek lényegét: „A rend nem öncél, hanem maga a törvény, az alap, ahonnan felröppen az alkotás teljes öröme. Rend nélkül nincs szépség." A nyomda szentély, a nyomdász kivételes mester, különleges művész. Ellentmondásos helyzetében elemzi a hazai nyomdászat esélyeit és feladatait. Mint egyszer írta: „A magyar könyvművészet a hatvanas években bekerült a világ élvonalába. Éppen akkor, amikor a világ nyomdaipara lépést váltott. Amikor végre nálunk ismét egymásra talált a tervezó, nyomdász és könyv, olyan vállalkozáson ment át a nyomdaipar, amely felrúgja ezt a személyességet. A gépek megindítása egy gombnyomásra redukálódik, és a hibákat biztosító berendezések regisztrálják. A fényszedés forradalma ólom helyett filmet alkalmazva, egy borítékba képes tárolni enciklopédia terjedelmű szedésanyagot, bármikor újra felhasználható állapotban. A számítógép által vezérelt szedógép, programozva, fölöslegessé teszi a kopogtató munkáskezeket..." Majd így fogalmazott: „A rendkívüli mértékben növekvő igény a nyomtatás, a könyv, a folyóirat, a betű stb. iránt — világjelenség. S ez nemcsak a népesség növekedésével van összhangban, de a fokozódó szellemi munka a kulturáltság igényével is. A világon mindenütt keresik az utat. hogy a nagy példányszám és az esztétikum ne egymást kizáró, de magától értetódó együttese, a sokrétű technikai feldolgozás eredményeként megvalósuljon." 5. tétel - ESPRESSIVO „Az igazakat te mindig megtartod A kegyeseket mindig megoltalmazod. A szegényeket felmagasztalod. A kevélyekel aláhajigálod. Istenem Uram kérlek tégedet Fordítsad reám szent szemeidet Nagy szükségemben ne hagyj el engemet mert megemészti nagy bánat szívemet. " (Psalmus Hungaricus — Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltára) Az embereket leginkább népükhöz való viszonyuk minősíti. A művészeket, a nemzet szószólóit, különösen. Kass János olyan természetességgel vállalta föl e nép történelmét erényeivel és bukásaival. mai szorongásait és holnapi reményeit, ahogy csak a legtisztább és legegyszerűbb művészek képesek. Rendkívül gazdag és sokszálú művészetének minden hajtása ebból a talajból gyökerezik, s európai értékké sarjad. Európaivá, megbecsült életművé. Melyre büszkék lehetünk valamennyien. Különösen mi. szegediek, hogy a Kass Szálló egykori tulajdonosának unokája megtalálta kikötőjét, hazajött. Galériája a modern művészetet, a klasszikus vonalkultúrán iskolázott komplex szemléletű alkotásokat értő és szerető emberek találkozóhelye. Megtanít valamennyiünket arra. hogy „A művésznek, alkotónak joga van a felszabadult alkotáshoz, az örömhöz, a repüléshez, gondolatainak anyagban való megvalósításához. Joga van. mert a művész folfokozottahban érzi. dc nemcsak érzi. művekben ki is tudja fejezni az őt megszülő, az ót önmagából kitermelő, az ót körülvevő társadalmi gondjait, vágyait, jövőjét." 6. tétel - KADENCIA mohóságomért Mester magadra vess hogy könyvem rajzolatodtól oly ékszeres rajzoltál Madáchot Shakespearet Hómén Mester magadra vess mohóságomért" (Határ Győző: A képíró — Kass Jánosnak) Amíg Európával kábította magát ez az ország, amíg Európát hósi pózba kísértette, de félt a találkozás leleplező pillanatától és a visszarablás megtisztító szenvedélyétől, addig akadtak a magyar művészetnek olyan alkotói, akik jegyben jártak a csábító asszonynyal, szerelmük lenyomatai érvényes és hiteles dokumentumai nemcsak a 20. század második felében rendszert, erkölcsöt, stílusokat, figurákat és álmokat váltó Magyarországának, de kitörölhetetlen, és nagyszabású értékei a század európai kultúrájának is. Ilyen európai csavargó Kass János is — az éaszememben. Úgy igézte, csalogatta, gyűrte maga alá Európát, mint aki negyven éve tudja, a beteljesülés öröme és határtalan tisztasága egyszer valóság lesz. Minden munkája, megszólalása, gesztusa, terve és álmodása nyelvet ölt a skatulyákat olyannyira szerető és igénylő hagyományos struktúráknak Kass sosem hivalkodik a/zal, hogy a kontinens egyik legkitűnőbb grafikusának tartják mértékadó kritikusok: nem dicsekszik, hogy az ó, Londonban készített, Fejek-ihlette filmje volt a kontinens clsó, számítógéppel készült animációs alkotása; nem veri a mellét, mert barátjának tudhatta Nagy Lászlót. Illyés Gyulát, Zelk Zoltánt. Kondor Bélát, Devecseri Gábort, s tudhatja Faludy Györgyöt, Határ Gyózót, Juhász Ferencet, Somlyó Györgyöt, John Halast; nem vág fel azzal, hogy megnyíltak elótte a Biblia történetei, hogy újrafogalmazhatta Mózes kótábláinak üzenetét, hogy társaloghatott Shakespeare-rel, trécselhetett Nőével és Szent Ferenccel, vitázhatott Misztótfalusi Kis Miklóssal, Kozma Lajossal, Kner Imrével, Lengyel Lajossal, hogy foghatta Dürer és Leonardo. Homérosz és Madách, Bartók és Kodály neki küldölt üzeneteit, hogy megadatott neki József Attila. Radnóti Miklós. Garcia Lorca és Jézus Krisztus társának lenni. Sohasem engedte meg magának a gyávaság rózscmelegét, a meghajlás genneroppanás-veszélyét, a kitüntetések kompromittáló sejtéseit, a horizontok szürkehályogát. az olcsó áruvá silányodó képgyártást. Munkái egytól-egyig szerves elemi életének — testének, pszichéjének, lelkének, jellemének. A legkeményebb diktatúra éveiben klasszikusokat illusztrált, régi értékeket jelenített meg elegáns vonalaival, ezzel is közelebb segítve az ifjúságot Jókaihoz, Krúdyhoz, Móriczhoz. Hogy aztán késóbb, az olvadás éveiben, a friss szelek és nagy nekiveselkedések időszakában Bartókot. Juhász Ferencet, Nagy Lászlót. Devecserit. Kodályt, a modern nagyváros-élményt, az arcnélküliség veszélyeit, s a megmaradás esélyeit kísérthesse Grafikai lapok, festmények, bélyegek, plakátok, könyvek, filmek. szobrok, installációk. írások, barátságok bélelik emberi közegét, művészi terepét.'Ez a birodalom egy ölelésnyi Európa — házzal, hazával, múltjával, örökült értékeivel, ránkhagyományozott hamuban sült pogácsáival, jelenének zavarosságával. hittartalékaival, reménymorzsáival, tisztesség-darabkáival. Égyszóval mindazzal, ami még esélyt adhat a jövóhöz. Melyet Kass negyven éve alapoz kemény és következetes alkotói hittel, béleli fészekmeleggé személyiségének szeretetével, ácsolja a holnap épületét belénk táplált reményével. Személyi igazolványának lapjai egy 63 éves magyar állampolgár legfontosabb adatait mutatják fel. Művei: egy köré kristályosodó világot — a századvég meggyalázott, de reményteljes Európáját TANDI LAJOS