Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-22 / 322. szám

32 Röviden 1990. december 22., szombat DM I életmódmagazin AZ ISKOLAI IFJÚSÁG ES A TESTNEVELES 1930-ban „Néhui Klebclsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel az élén a szegedi városháza közgyűlési termében országos testnevelési kong­resszusra gyűlt egybe 1930. november hó 22-én az ország testneve­lési és sportügy einek legfőbb vezetősége. Ebben a körben állott fel Szent-Györgyi Albert doktor, a szegedi egyetem ma már Nobel-díj­jal kitüntetett tudós tanára, s ott, a magyar kultuszminiszter előtt mondotta el alábbi előadását/' Az előadás szövege hét esztendővel később is aktuális volt. ezért jelent meg nyomtatásban a Testnevelés 1937. decemberi számában. S hogy Isten malmai minő lassan őrölnek ezen a tájon, bizonyítja: most. 1990 decem­berében is időszerű a nagy tudós min­den, oktatásügyet ostorozó gondolata. Ezért is közöljük beszédének egyes részleteit. „Az a hallgatóság, amelyet kezem* alá a középiskola küld. minden vele született tehetség mellett is kevés kivé­tellel nemcsak tudósképzésre, de min­dennemű felsőbb kiképzésre teljes al­kalmatlan. Annak az előzetes kiképzé­séről el lehet mondani a róvid orvosi jelentés szavait: „Az operáció sikerült. a beteg meghalt." A tanítás jó volt, a gyermeket megölték. Abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklő­dést; azt már semmi más nem érdekli, mint hogy hányadik lap aljától hánya­dik lap tetejéig kell a leckét megtanul­ni, hogy a vizsgán átcsúszhasson. Ma nálunk minden haléves gyermekkel az történik, ami szokott történni az apa­gyilkossal, hogy elítélik 12 évi szabad­ságvesztésre és szigorított kényszer­munkára. Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyer­meki lélek tudásra való szomját mago­lással és fenyegetéssel, élettelen taní­tással elégítik ki. És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hoz­zánk küldik az egyetemre, mi azután tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor azután további öt év alatt vég­leg megfosztottuk őket a szabad cse­lekvés és gondolkozás minden képes­ségétől. akkor hirtelen kilökjük őket az életbe, és még a végén azon csodál­kozunk. hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságá­ból kivergődni. Úgy értesültem, hogy még mindig vannak iskolák, ahol napi ötórai taní­tás folyik, ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogni­ok. Hát tudnak az urak három napra előre enni vagy aludni? Ez, ami itt folyik. az ellenkezik nemcsak a fizioló­gia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb köve­telményeivel. Ami pedig az ötórai ok­tatást illeti, én magam ugyancsak szel­lemi munkához szokott tudós ember vagyok, de én képtelen vagyok to­vább, mint két óra hosszat előadásra figyelni, még akkor is. ha az előadás érdekes. És akkor mi 10—12 éves kisgyermekek fejének beszélünk öt óra hosszat? így uraim, nem embere­ket nevelünk, de lelkeket, de nemzetet gyilkolunk meg legválságosabb órái­ban. Az. iskolának végre meg kellene ér­tenie. hogy alá kell magát rendelnie az állam céljainak. Az államnak pedig elsősorban tetterős polgárokra van szüksége, és ezeket kell az iskolának nevelnie és ez. fontosabb. mint az összes rendhagyó igék. évszámok és képletek együttvéve. Az én legmé­lyebb meggyőződésem szerint az egyetlen út egy nemzeti megújhodás felé csakis mélyre szántó, tág lelkű tanügyi reformon át vezethet, amely tanügyi reform nemcsak a tanítás anyagát és mennyiségét, de egész szel­lemét változtatja meg a legtetejétől a legaljáig, az elemitől egészen az egye­1990-ben Ahol nem a kiváltságosoké a szabadidősport Szabadidősport normális életforma nélkül aligha képzelhető el. Megteremtésének, a kiegyensúlyozott életvitelnek elsődleges feltétele a racionális időbe­osztás, az esztelen rohanás, kapkodás mellőzése. Magyarán, a szabadidősporthoz szabadidő szüksé­ges, amiben — és persze sok másban sem — hazánk polgárai nem bővelkednek. Nálunk beidegződött, téves eszmékre, szokásokra hivatkozva szoktuk han­goztatni, akinek pénze van, annak mindenre jut ideje, annak könnyű „okosan" élni. Ahhoz viszont, hogy legyen „mani", az egyszerű halandónak éjt nappallá téve kell dolgoznia. Részigazságok, s mint általában a hasonlatok, ezek a megállapítások is .„sántítanak"... Korunk egyik legfontosabb kérdésévé lett a rendszeres mozgás, a testkultúra. A görög gümnasszionban még édes­testvér volt a szellemi és testi nevelés, a világ fejlődésével azonban a testtel való törődés — különösen nálunk — háttérbe szorult, kullog a másik után. Az újszegedi Sportcsar­nokban és csatolt létesítményeiben működő Szegeái Tömeg­sport Egyesület létrejötte óta feladatának tekinti, hogy a szakemberek által irányított foglalkozásaival óvodásnak és idősebbnek egyaránt lehetőséget biztosítson az egészség megőrzéséhez. A különböző sportcsoportok — létszámát tekintve szinte valamennyi telített — nagy népszerűségnek, látogatottságnak örvendenek. Még úgy is, hogy — gazdasági helyzetünk következményeként — naponta drágul szinte minden. Tit­kukról az egyesület elnökét, Sárkány Istvánt faggattam. Róla tudni kell, a sport megszállottja, barátságunk is onnan datálódik. Egykor a SZVSE színeiben atletizált, közép- és hosszú távfutó volt, az országos maratoni csapatbajnokságon ezüst- és bronzérmet szerzett Most a tenisznek hódol, olykor nagy csatákat vívunk a vörös salakon. — Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy csak a kiváltságosok, az „újgazdagok" szórakozása lehessen a sza­badidősport — tapintott a lényegre a 22 éves tanácsi pénzügyi múlttal bíró elnök, aki jelenleg a Domet Ecset- és Seprűgyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Arainkkal kezdettől arra törekszünk, hogy a vékony pénztárcájúaknak is lehetőséget biztosítsunk az egészséges életvitelhez, a rendszeres mozgás­hoz. Egy példa: ha az egész család szeretne valamelyik tanfolyamunkra járni, kedvezményben részesül! Nem óhajt­juk mindenképpen követni az áremelkedéseket, szolgáltatá­saink díjai alatta vannak a hasonló tevékenységekének. — Elárulnád, hogyan csináljátok? — Nincs ebben semmi ördöngösség vagy pénzügyi manipu­láció. a szervezettségen ntúlik minden! Csipegetünk A sok-sok apró fillérekből rakjuk össze a forintokat, nem a haszonra, a nagy forgalomra aspirálunk! Mindenki számára hozzáférhetővé akarjuk tenni a különböző foglalkozásainkat, válasszon ki-ki ízlése szerint. Árakról beszélünk. így megint említenék egy példát. A gyerekeknek havonta 350 forint a teniszbérlet, ezért — sajnos, csak ók — télen is gyakorolhat­nak teremben, hogy ne törjön meg fejlődésük. — Valójában mi a profilja, van-e egyáltalán ilyen az egyesü­letnek? — Hogyne lenne! Mint ahogyan nevünkben is benne van. jellegzetességünk maga a tömegsport. Nem kevesebb mint 12 sportcsoportunk létezik, nyaranta indítunk sportnapközit, ami rendkívül népszerű, szponzoráljuk az NB II-es női asztalitenisz-csapatot. Bő a valaszték. az óvodástól a nyugdí­jasig. aki akarja, megtalálja a neki leginkább tetsző mozgás­formát. Legújabb „gyermekünk" a táncklubunk, amelyben a csúcsosztályos bajnoktól a kezdőig táncolnak, népszerűek tanfolyamaink, óriási az érdeklődés. — Ha jól tudom, sportterápiával is foglalkozik az egyesü­let... — így van, mégpedig a felső légúti (asztmás) megbetege­désben szenvedő gyermekeknek tartunk úszással egybekötött foglalkozásokat. E tevékenységünknek, nem kis örömünkre, sikerült megnyernünk nemcsak a szegedi, de az országos közvéleményt is. — Ténykedésetek, bár adott területre korlátozódik, mégis szerteágazó. Hogyan sikerül biztosítani a nívós, komoly szak­mai felkészültséget igényid munkát? — Hozzánk csalogatni, majd megtartani a rendszeres moz­gásra vágyókat, tényleg csak színvonalas szolgáltatással lehet. Hangsúlyoznám, mindössze két főállású — gazdasági és szervező — munkatárssal dolgozunk, önfenntartó „cég" va­gyunk. A csoportokkal foglalkozó oktatóink elismertek, folyamatosan vesznek részt a szakmai munka fejlesztésében. Törekvéseiket — a színvonal emeléséért — mindenkor támo­gatjuk. Beszélgetésünkből mindvégig kicsengett, az egyesület veze­tését - ahogyan Kazinczy Ferenc írta epigrammájában - a Jót és jól" elmélete vezérli. Messzemenően elhatárolja magát a nyerészkedéstől, nem ez motiválja. Arra törekszik, hogy kínálataival változtasson mozgásszegény életmódunkon, azaz maradéktalanul ellássa feladatát. GYÜRKI ERNŐ A szegedi városháza közgyűlési termében Testi nevelés— egészség címmel Szent-Györgyi Albertre emlékezve ülésre gyűlt egy be 1990. december 14-én az ország testnevelési és sportügyeinek legfőbb vezetősége. Az emlékülés elnökével, a Nobel-díjas tudós egykori munkatársával. Guba Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár­ral beszélgettem arról, miként fest a Szent-Györgyi-örökség a mai kutatás tükrében. Megöljük a gyerekkort hajnalán kizavarjuk az ágyból — nulladik óra címén — a legkisebbe­ket is. S mindezt a Nagy Tudomány nevében, miközben félműveltckké, elnyomorodottakká, idegbetegekké tesszük szemünk fényeit, a jövő re­ménységét. Ez nem más, mint gyil­kosság. Megöljük a gondtalan, fel­hőtlen. erőgyűjtésre hivatott gye­rekkort. Szent-Györgyinek szinte minden szava megállja helyét napjainkban is. Sőt: azóta csak romlott a magyar ifjúság helyzete, következésképp egészségi állapota és morális fölfo­gása is. A gyerekekre a korábbinál még nagyobb szellemi és idegi terhe­ket raktunk, a hajdani napi öt taní­tási óra helyett, már hetet vezettünk be. méghozzá úgy. hogy hajnalok lemig. Egy ilyen új tanrendszerben a sportnak, mint a test és a testen át a lélek nevelőjének tág tere kell. hogy nyíljék, amely összhangban áll nem­csak a pedagógia, de az egyszerű em­beri ész és természet követelményeivel is. Itt az egyetemen az első lépésnek a tanórák drasztikus redukciójának kell lennie, amely déli egy óra után megtilt minden előadást és lehetővé teszi, hogy minden diák legalább minden második délutánját a sportnak szentel­hesse. Nekünk legalábbis itt. Szege­den vannak elsőrendű egyetemi sport­vezetőink. van sportpályánk, de a di­ákságot úgy megterheljük, hogy az képtelen azt felhasználni. Mondja ki az országos testnevelési kongresszus, hogy a testnevelés mint a lélek- és főleg a jellemnevelés leghatá­sosabb eszköze, foglalja el helyét a szükségnek megfelelő teljes mérték­ben az iskolai nevelés egész vonalán, mégpedig az ifjúságnak újabb megter­helése nélkül, tehát az értelmi neve­lésre szánt oktatást és tanulási idő megfelelő csökkentése útján." Módszeres egészségkárosítás Az alacsony szintű testkultúra a fó ludas abban, hogy a magyar la­kosság egészségi állapota szinte ka­tasztrofális. Nem titok senki előtt sem: a halálozás tekintetében elsők vagyunk Európában, a 33 fejlett ország között viszont utolsók a vár­ható élettartamot illetően. Fájdal­mas még csak leírni is: világelsők vagyunk az öngyilkosok ranglistá­ján. s a lakosságnak több mint egy­negyede neurotikus panaszokkal küzd. A gondok aligha felnőttkor­ban kezdődnek, egyik napról a má­sikra. A módszeres egészségrontás­hoz már kora gyermekkorban neki­látunk. Minden negyedik iskolai ta­nuló valamilyen módon károsodott. A fiatalok többsége fejletlenebb, mint a második világháború ínséges éveit átélt tizennyolc évesek, akik­nek rossz testmagasság- és mellkas­térfogat-aránya az ínséges idők éle­lemhiányából fakadt. A mi fiaink, lányaink nyilván nem alultápláltak; egyszerűen egészségtelenül élnek. Ma már számos összefüggést föltárt a tudomány az egészség és a szerve­zet fizikai edzése között, vétek hát, ha ezek tudatában mégis engedjük a már fiatal korban elkezdődő leépü­lést. Az izommunka hatása A mózgás életjelenség és mint ilyen, minden sejtes élő szervezetre jellemző. Az emberi szervezetben is az úgynevezett harántcsíkolt vagy vázizomzat, a szívizom és az érrend­szer, valamint a zsigerek simaizocp­rostjai váltak alkalmassá arra. hogy a kémiai engergiát mechanikaivá alakítsák. Az egészséges felnőtt em­beri szervezetnek mintegy negyven százaléka a vázizomzat. Kézenfekvő hát, hogy az izomműködés, az iz­mokban folyó anyagcsere-folyama­tok minősége és intenzitása jelentő­sen befolyásolhatja az egész szerve­zet állapotát, egyensúlyát, minden szövetének, szervének működését. Az izomzat rendszeres munkája morfológiai, biokémiai változások egész sorát hozza létre, amelyek együttesét edzettségnek nevezzük. Ezek a változások azonban nem csu­pán az izmokban figyelhetők meg. Kiáltás — a 24. órában Mérési adatok bizonyítják: ha va­laki rendszeresen sportol, összes mutatói javulnak. Szívkeringési, légzőrendszerének, izom- és ideg­rendszerének működése, a vér ké­miai összetétele jobb lesz. A fizikai igénybevétel növeli a stressztúrést. Pszichikai felmérések szerint kiadós gyakorlatok után az emberek ke­vésbé érzik magukat borongónak. depressziósnak, illetve ingerelhető­nek. Az edzés hatására pozitívan változik a máj, a vese, a gyomor működése is. A terhelésekre egész­séges alkalmazkodással reagál a szervezet. Fontos azonban tudni: az edzés abbahagyásával a kedvező vál­tozások is megszűnnek. A cél tehát a folyamatos, rendszeres mozgás. S a teendő? Már az óvoda, majd az iskola első rendű feladatává kell tenni, hogy a gyerekeket rászok­tassa a sportolásra. Olyan minden­napi igénnyé váljék, akár a fogmo­sás. Fontós, hogy társadalmi szinten elfogadott legyen a mozgás mint az egészségmegőrzés módja. Hogy ne szégyelljen futni se a kamasz, se a nyugdíjas a parkban, mások szeme láttára. Amerikában mindenki ezt teszi, hívják Carternek, Bushnak vagy Kay Taylor egyetemi hallgató­nak. „Hazánk lakóinak egészségi álla­pota olyan, hogy a kutató úgy érzi. kiáltania kell. A huszonnegyedik óra után vagyunk, s a gyerekeink, unokáink, a jövő védelmében a poli­tikusókhoz fordulunk. Napirenden van a sporttörvény, az egészségügyi, az oktatási törvény megfogalmazá­sa. Vegyék észre, hogy katasztrofá­lis a helyzet: különben néhány évti­zed múlva nem lesz kit kormányoz­niuk" — mondta beszélgetésünk be-' fejezéséül a professzor. CH. Á. Sport és egészségnevelés Szegedi országgyűlési képviselőkből és a várűs újságíróiból szerveződött csapatok játszanak barátságos labdarúgó-mérkőzést január 12-én 11 órakor a Sportcsarnokban. A bevételt a Szegedi Egészségvédő Egyesület javára ajánlják föl. A Szegedi Egészségneveló Egyesület több tanfolyamot is indít januárban a Csongor téri egészségmúheiyben. A reflexológiáról, a talpmasszázsról szerezhetnek ismereteket az érdeklődók január 8-án délután 5 órától, 11-én délután 5 órakor pedig Bevezetés a természet­gyógyászatba címmel kezdődik elóadás

Next

/
Thumbnails
Contents