Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-20 / 320. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Magyar önkéntesek az Oböl-térségbe Ajándék a gyerekeknek — Sínen vagyunk?! — önkormányzati attak a piacok ellen — Anna, testközelben — Bölcsődediagnózis A

z Országgyűlés kedd éjjel fejezte be zárt ülését, amelyen négyórás vita után döntöttek arról, hogy szükség esetén — brit fennhatóság alatt — magyar önkéntesek utaznak az Öböl-térségbe. A Parlament döntésének megfelelően, a Külügyminisztérium folytatja az előkészületeket a mintegy 40 fős, kizárólag önkéntes alapon szerveződő egészségügyi különítmény kiküldésére az Öböl térségébe — közölte az MTI kérdésére Galambos Béla alezredes, a HM sajtóosztályának vezetöhelyettese. hozzátéve, hogy a Magyar Honvédség készen áll a feladat végrehajtására. Elmondta: egy szűk orvosszakértői csoport brit jelzésre napokon belül kiutazik Szaúd-Arábiába, az ottani feltételek megismerésére. Csak ezt követően kerülhet sor az egészségügyi kontingens itthoni összeállítására, majd felkészítésére, ami minden bizonnyal már a helyszínen történik meg. Az eddigi érdeklődés alapján az már bizonyos, hogy meglesz a szükséges létszám — közölte végül az alezredes. Az Országgyűlés sajtóirodájának közlése szerint a törvényhozó testület december 21-étől soron kívüli plenáris ülést tart. A pénteken 14 órakor kezdődő — s a tervek szerint szombaton és vasárnap is tartó — ülésen a képviselők folytatják az adótörvények vitáját, s várhatóan határozatot hoznak. Megyei Jogú Városok Szövetsége Jelcin kontra Gorbacsov A központ és a köztársaságok viszonya, a hatalom és a rendteremtés, a válság leküzdésének kérdései álltak a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusa munkanapjának előterében, s e vitában olyan „nagy nevek" is felszólaltak, mint Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnök, Nyikolaj Rizskov kormányfő. Az elnöki hatalom kiszélesítésével foglalkozó napirendi pont vitáját Mihail Gorbacsov zárta le, szokatlanul heves hangnemben támadva ellenlábasait. Jelcin beszédében az elmúlt hónapokhoz képest nagyon kemény szavakkal bírálta a központi vezetést, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem járul hozzá a „Kreml diktátumának helyreállításához", s Moszkvának „arnúgy sincs reális programja az ország újjászületésének megvalósításához." Bezár a Forrás Megyei Jogú Városok Szövetsége néven szerdán Kecskeméten megalakult a legnagyobb települések országos érdekképviseleti szervezete. A szövetség létrehozásáról 13 megyei jog~u város önkormányzatának képviselői döntöttek, leszögezvén, hogy az egyesülethez a valami okból most távol maradt, illetve a jövőben megyei jogot nyerő települések is csatlakozhatnak. A szövetség elnökévé Merász Józsefet, Kecskemét polgármesterét választották titkos szavazással. Mivel korábban már megegyeztek arról, hogy a szövetség székhelye ott lesz. ahol az elnök van, így a szervezet országos központja Kecskemét. 1 A szövetség célja az, hogy a megyei jogú városok önkormányzati jogait egységesen képviselje, tárja fel az érdekeiket, és ezek érvényesítését mozdítsa elő. A tanácskozás résztvevői az egész napos vita során számos olyan témát soroltak fel, amelyben mindenképpen közös álláspontot kell megfogalmazniuk. Ezek közé sorolták például a készülő földtörvénnyel, a helyi adókkal, illetve a privatizálással kapcsolatos törvények egyes kérdéseit. A szövetség elvállalta azt is, hogy szorosan együttműködik más hazai és nemzetközi önkormányzati szövetségekkel, például pályázatok indításában, alapítványok létrehozásában. Elterjedt, szárnyra kelt hírek szerint hamarosan bezár az országszerte népszerűvé vált, a szegediek által is közkedvelt Forrás Szálló és Gyógyüdülő. A mendemondákat ellenőrizendő, a leginkább kompetens személytől, Sándor Péter igazgatótól érdeklődtünk, van-e valós alapja a szóbeszédnek? — Igaz, amit rebesgetnek, január elsejétől tényleg nem fogadunk vendégeket — erősítette meg a hallottakat. — Ennyire rosszul menne a „bolt", vagy más oka van a kényszerszünetnek? — Szerencsénkre — az ország gazdasági helyzete ellenére — még nem tartunk ott. hogy ne lennének állandóan vendégeink. Másról van szó. Történetesen arról, hogy a létesítmény, amióta felépült, ennek három éve, folyamatosan üzemel. Egy szálloda életében tipikusan olyan korszak, amikor halaszthatatlanul renoválni kell. — Mennyi időt vesz igénybe a felújítás? — Szeretném megnyugtatni vendégeinket, két hét elegendő lesz ahhoz, hogy a szükséges munkálatokat elvégezzék a szakemberek. Ha már érdeklődött, hadd mondjam el, hogy gyógyászati részlegünk, a szauna, a szolárium viszont zavartalanul működik, ezekkel a szolgáltatásokkal várjuk vendégeinket. — Miért éppen az év elejére időzítették a karbanr tartást? — A beutalásos üdültetési forma jövőre is megmarad, a főigazgatósággal kooperálva ezt az időszakot találtuk a legkedvezőbbnek a megújításra. Két hétig tehát a szálloda és a presszó nem fogad vendéget. január 15-étől azonban ismét a nagyközönség rendelkezésére áll a Forrás. (gyürki) Hív a vasút, vár a MÁV Nyolcvan százalékkal drágábban A vasutas valaha jó partit jelentett. A nyolcvanas évek elejéig a bakteroknak átlagon felüli fizetése volt. Szocialista relációban külés belföldön egyaránt olcsón útrakelhettünk vasúton. A múltat jól ismerjük. A jelent sejtjük. A jövőt? Csárádi János, a MÁV új vezérigazgatója és helyettesei — válságprogramjukat ismertetve — tegnap mutatkoztak be a sajtó képviselőinek. Ha a Magyar Államvasutak helyzete és belső struktúrája nem változik; csődöt jelenthet, ami a szállítás hosszú távú agóniájához, az ország teljes bénulásához vezethet. Az elmúlt közel tíz évben — mondhatni — az ország legnagyobb vállalataként számon tartott MÁV dotálta az államot, emellett '86-ig önfinanszírozónak, majd ezt követően nullszaldósnak kellett lennie. Teherszállításának bevételeiből 120 ezer dolgozóját fizette, fedezte a személyszállításból eredő veszteségeit, fennmaradó pénzeszközeit pedig — mint már említettük — a költségvetés emésztette fel. Fejlesztésre, szinten tartásra alig jutott, technikai színvonala így mára siralmassá vált. A Magyar Államvasutak jövő évi költségvetésének 11 százalékát kívánja magára vállalni kormányzatunk. A MÁV ezért — talán e ténynyel megbékélve — tárgyalásokat folytat az illetékes szakminisztériumokkal, és a vasúti törvény mielőbbi megalkotását kéri. Azt is el szeretnék érni, hogy az állam és a MÁV között valódi piaci kapcsolat alakuljon ki a megrendelt szállítások kifizetését illetően, valamint azt; hogy a vasúti pálya és biztonsági berendezések fenntartása állami feladattá váljon, amit a MÁV pályadíj fizetésével honorálna. Ha nem vennénk figyelembe, hogy a nyugat-európai vasúthálózatok országonként 30-35 százalékos dotációt élveznek, esetleg megdöbbenhetnénk azon, hogy a vasutasok rég esedékes 30—35 százalékos egyszeri béremelését a MÁV vezérigazgatója szintén a kormánytól várja. Itt illik megemlítenünk, a vasút mozdonyai által felemésztett gázolaj árából, furcsamód, 200 millió forint az útalapba került. Érthető, a MÁV mai helyzetében ezt az összeget visszaigényelné. A Magyar Államvasutak új vezérkara a kormány javasolta 80 százalékos tarifaemelést elengedhetetlennek tartja, mivel a volt szocialista blokk összes országában 1991-től a nyugat-európai vasutak árszínvonalára térnek át. Ennek eredményeként nálunk is megszűnik a gyors- és személyvonatok közötti árkülönbség, (Folytatás a 2. oldalon.) 80. évfolyam, 320. szám 1990. december 20., csütörtök ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Ünnep a fenyőfa körül NAGY LÁSZLÓ KÉPRIPORTJA A város nagy öregjei is csak homályosan emlékeznek arra a fenyőfára, amit Szeged réges-régen, egy karácsonykor igazán magáénak mondhatott. Nem tudni, hogyan emlékeznek majd visáza azok az óvodások arra a karácsonyfára, amit tegnap csodáltak meg a városháza pompás udvarán, ám a hírügynökségek jelentése szerint igencsak tetszett nekik az esemény, mert a Családi Intézet jóvoltából volt ünnepi műsor, kedves ajándékozás és betlehemezés. Délután például a helybéli színház művészei mondtak verseket, énekeltek karácsonyi dalokat. Fellépett tíz Ifjú Zenebarátok Kórusa is, ma pedig a tervek szerint a vasutasok fúvószenekara fújja a közös nagy karácsonyfa tövében.