Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-19 / 319. szám

1990. december 19., szerda Közélet 3 Mérnöki tanulmány Kiút a szénbányászat válságából Mit ígérhet az új kórházigazgató? Van kiút a szénbányászat válságából, de csak akkor, ha a megújulásához szükséges döntések tovább már nem késlekednek, és a feladatok megoldásába az iparágért felelősséget érző, ezért tenni akaró kutatókat. fejlesztőket, az alkotó értelmiség teljes körét bevonják — állítja a Mérnöki Kamara bányásztagjai által készített tanulmány. A magyar szénbányászat válságát, s az abból kivezető utat elemző, felvázoló dokumentum a bányászatért aggódó szakemberek a kutató-fejlesztő bányamérnökök szemszögéből Készült. A válsághoz vezető út felvázolása során egyebek között megállapítja, •hogy a szénbányászat a '30as évek végére sodródott a válságágazatok közé. Évi termelés, az utóbbi 5 évben — az idő előtti bányabezárások, valamint a bányák műszaki állapotának nagy mértékű leromlása miatt — 25 millió tonnáról 20 millió tonnára csökkent. Eközben az ország szénimportigénye megközelítóen kétszeresére növekedett. Stagnál — még ma is csak 1,5 tonna műszakonként — a mélyműveléses szénbányák egy dolgozójára vetített teljesítmény. Jelentősen romlott a gépek kihasználtsága a fajlagos anyag- és energiafelhasználás pusztulóban a bányák infrastruktúrája, s rendkívül alacsony a munkaidő kihasználása. Mindezek hatására tovább romlott a termelés gazdaságossága. A kevesebb szén is évi 8-10 milliárd forinttal többe kerül. Ennek legfóbb okát abban látják, hogy a hazai széntermelést, annak minden veszteségével együtt dotálták. A szénbányászat dotálása ugyanis nem az egyre hatékonyabb, gazdaságos termelésre, hanem a pazarlásra ösztönzött, s ezt a kedvezőtlen jelenséget az ágazat irányítási rendszerének belső gyengeségei méginkább felerősítették. Konkrét adatokkal is illusztrálják az iparág betegségeit. Ma a hazai széntermelés 75 százalékát pazarló módon létrehozott, komplexen gépesített frontfejtések adják. Még ott is ezt a technológiát vezették be, ahol az csak gazdaságtalanul alkalmazható. A működö 31 bányában, mintegy 40-fajta fejtés létezik, s ez nagy gondot okoz a gépek cserélhetőségében, és azok alkatrész-ellátásában. A sok milliárdot érő berendezések kihasználtsága így nem éri el a 45 százalékot. A válságból vezető kiút teendői között az elsőként emiitik, hogy az árak alakulásában tegyék lehetővé a piaci értékítélet érvényesülését. a vállalat megítélésének egyetlen értékmérője legyen: a nyereség. Az állam és a vállalat közötti kapcsolat kizárólag közvetett, időtálló, előre kiszámitható szabályozókra épülhet. A megfelelő piaci alkalmazkodás érdekében a tanulmány készítői sürgetik, hogy a kormány dolgozzon ki egy hosszú távú energiapolitikai koncepciót, s ezt bocsássa széles körű szakmai vitára. Tárcaszinten meg kell szüntetni a szénbányák és az ágazat egészének fejlődését fékező szervezeti és irányítási eszközöket, és meg kell találni a legjobb tulajdonosi formákat. Ez együttjár például a föld alatti és a föld felett dolgozók létszámának jelentős változásával. Fontosnak tartják azt is, hogy bányánként a termelési folyamat részleteire kiterjedőén tárják fel a veszteségeket, azok forrását, és a veszteségek csökkentésének alternatív lehetőségeit. A hazai szénbányászatban ki alakult válság felszámolásának kulcsa, s egyben a megújulás pénzügyi forrása, a ma még veszteségként jelentkező évi 8-10 milliárd forintos költség fokozatos megszüntetése. A szervezeti és a szerkezeti megújulás során felszabaduló állóeszközök értékesítéséből is jelentős bevetelhez juthat az ágazat. CMTI) A válság szele Piacváltás pénz nélkül A megyehatárok még állnak, és egy darabig bizonyára maradnak is. A gazdaság azonban egyre kevésbé akar tudomást venni az ilyen mesterséges választóvonalakról. Nagyobb területekben, régiókban gondolkodnak már a szakemberek, ezeket tekintik gazdasági egységeknek. Ilyen alapon szerveződik a gazdasági kamara is, amelynek dél-magyarországi elnökével, llgrai Andrással, régiónk helyéről, valamint a továbblépés feltételeiről beszélgettünk: — A dél-magyarországi régió fejlettsége közel van a magyar átlaghoz. A korábbi évtizedekben a térség kiszorítottsága infrastrukturális ellátottságban és az ipar szerkezetében — technikai felszereltségében — okozott jelentős lemaradást Az önerős gazdasági fejlődés jellemzői : o monokulturális iparszerkezet, a kisüzemi (háztáji) termelés, a mapanerós lakásépítések magas részaranya, a lakossag eladósodottsága. A bérlemaradasok ma is meghatározóak, amit a jövő lehetőségeinek számbavételekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. — Ezek a közös vonások. Melyek a különbségek? — A régióba tartozó megyék településszerkezete majdnem megegyező, gazdasága hasonló. Csongrád megye tartani tudta országos társadalmi, gazdasági pozícióit, Bács-Kiskun megye közelíteni tudott az. átlaghoz. Békés megyében lassú leszakadást lehet érezni. Szeged szelleme az országban ma is meghatározó, Kecskemét kisugárzása is jelentős, Békés megye értelmisége azonban kevésbé szerveződött alkotóműhelyekbe. A régió földrajzi elhelyezkedése elmaradott perifériális kistérségeket is létrehozott. — Ha Alföld, akkor mezőgazdaság — A dél-magyarországi régió élelmiszergazdasága az országban is meghatározó, színvonalában európai. A térség számára ezért rendkívül fontos a földtulajdon kérdésének megnyugtató rendezése. A kamara elkefi rülheteltennek tartja a magantulajdonon alapuló mezőgazdasági középüzemek létrejöttét, de ehhez nem a parttalan privatizáejót tartja elfogadható útnak. A földtulajdon kérdését egy privatizációs, összefüggő törvénysorban látja megoldhatónak, együtt kezelve a kárpótlásokkal. — Akkor megérkeztünk, ez a jövő gazdaságának egyik kulcsa lehet. — A kamara véleményét a jelenlegi előprivatizációs program végrehajtása körül támadt gazdasági és társadalmi anomáliák is igazolni látszanak. Az előprivatizációs törvényből hiányzik a (szak)ember, idegen test a vállalat, hivatali útra terelt a gazdasági racionalitás. Ez a program bebizonyította, hogy a vállalati menedzsmentet a tulajdon átalakításából nem szabad, nem lehet kihagyni. — ön ezt hogyan képzeli? — Nincs szükség kvázi-tulajdonosok létrehozásával újabb államosításra A kú•lonbozó privatizációs aljárások és technikák egyensúlyát keli megteremteni, forrástámogatását évente meghatározni, szabályait és el lenőrzését törvenyileg létre hozni. A privatizáció során ügyelni kell arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni tulajdonosok. gazdasági, pénzügyi mozgástere egyforma legyen. A tőke, és annak hatékonysága határozza meg a vállal kozás pozícióit, és ne a származása. Az államigazgatási irányítás alatt lévő vállalatok és vezetőik sorsát megint csak ne az állami tulajdonlást bizonyítandó intézkedések határozzák meg. — Milyennek latja a kamara a jelent, a közeljövőt? — A dél-magyarországi régió iparában a közel 150 ezer dolgozó 120-130 milliárd forint értéket állít elő mintegy 150 milliárd forintot képviselő termelőeszközzel. Az ipar részaránya Csongrádban a legmagasabb, s a térség egészére igaz, hogy az iparszerkezetben az élelmiszeripar mellett a könnyűipar a meghatározó. Az élelmiszeripar idén egyelőre meg tudta őrizni piaci pozícióit, de a térség — az alapanyag termelői háttere miatt is — súlyos helyzetbe kerülhet a volt szocialista országok közötti kereskedelmi zavarok miatt. A könnyű- és gépipart már az idén elérte a válság szele, annak ellenére, hogy rendkívüli erőfeszítésekkel folytatják a piacváltást, melyhez elég idejük, kellő technikájuk, elegendő információjuk és semmi pénzük nincs. Kovács András V '^KV- • •': illl \ w: SK 5 Imii R 8 H X Második nekifutásra sikerült igazgatót választani a szegedi kórház-rendelőintézet élére. Mint ismeretes, az előző orvosigazgató választáson a három pályázó közül egyik sem szerezte meg az intézményvezetői poszt betöltéséhez szükséges szavazati arányt, így újabb pályázatot írtak ki. Ezúttal is hárman indultak a vezetői szék megszerzéséért. Közülük egy volt — dr. Várkonyi László, a Győr-Sopron Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője — ki másodjára is „beszállt a ringbe" a két új pályázó, dr. Csergő Tibor, a szegedi önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője és dr. Hampei György rendelőintézeti főorvos mellett. Az elmúlt pénteken lezajlott kétfordulós választáson 59 százalékos szavazattöbbséggel dr. Hampei György (46 éves) győzött. — Az orvos-igazgató választáson valaki megkérdezte: „A jelöltek ígéretei — esetleges megválasztásuk esetén — mennyi idő után kérhetők számon?" A kérdés nem kis derültséget válr tott ki a résztvevők között, hiszen Ígéretekben nem volt hiány. En azonban a kérdést úgy teszem fel,f hogy felelősséggel mit és mennyit Ígérhet az egészségügy pillanatnyilag kilátástalannak tűnő helyzetében — a• most startoló orvos-igazgató? — Előttünk áll a társadalombiztosítás átalakítása. Sorra új egészségügyi törvények születése várható. Nem lehet hát tudni, hogyan is alakul, s éppen ezért igyekeztem elkerülni minden olyan ígéretet, amelynek teljesíthetősége korántsem csak rajtam múlik. A „sokismeretlenes egyenlet" szűkíti a tervek, elképzelések körét. így csak a működés technikai részleteit vázoltam választóimnak. Nevézetese'n azt, hogy a sokat emlegetett demokratizmust miként kívánom' megvalósítani az intézményen belül. — Ezt hivatott segíteni a szaktanácsadói testület létrehozása, amelyről programjaban többször js hangsúlyolyozottan szólt. — A kórház-rendelöintezet dolgozói — az elmúlt években — a döntésekről jó esetben, ha utólag értesültek. Márpedig az intézményt érintő valamennyi fontos kérdésről joga van tudni az ott dolgozóknak, nemcsak egy szűk vezetői rétegnek. A szaktanácsadói testület — amelynek létrehozását tervezem — éppen a rossz hagyományon kíván változtatni. Feladata lesz: a döntések előkészítése, a dolgozók tájékoztatása, a tőlük kapott javaslatok közvetítése a kórház vezetése számára. A szaktanácsadói testület amely valamennyi szakterület — így a kórházi osíztályok, a rendelőintézet, az üzemorvosok, a körzeti orvosok — maguk választotta küldötteiből és a főorvosi karból szerveződik, az intézményi demokrácia legfontosabb eleme. — ...se testület első feladata — mint a választáson mondotta — a kórház jelenlegi helyzetének feltárása. — Ha a hozzátn eljutott híreknek csak a fele igaz, akkor katasztrofális állapotban veszem át az intézményt, hiszen a kórházat 21 millió forintos adósságán kívül etikai válság is sújtja. Pontosan szeretném tudni tehát, mit veszek át, s minderről pontosan tájékoztatni a munkatársaimat. Tisztában kell lennünk mindanynyiunkmk, menn.vj pénz szükségeltetik a működéshez, ebből mennyi áll ténylegesen a rendelkezésre. Nincs pontos információm a személyi állományról sem. anynyit tudok, hogy egyes oszjtályok létszámhiánnyal küszködnek. máshol viszont igencsak' többen dolgoznak a kelleténél. — Bemutatkozó beszédében „egyszerű" fogorvosként szükséget érezte, hogy részletes szakmai önéletrajzaval ismertesse meg választóit. — Erre buzdított — az előzetes meghallgatáson — az Orvosi Kamara bizottsága is. Ezenkívül a pályázatom benyújtását követő napokban már visszahallottam a kételyeket miszerint egy egyszerű fogorvosnak van-e olyan képzettsége, képessége. áttekintő- és szervezőkészsége, hogy egy intézet vezetését ellássa. ÉpDen ezért úgy gondoltam, eddigi pályafutásom eredményei talán meggyőzik választóimat arról, hogy igen. Szájsebészeti tevékenységem, a mikrosebészetben elért hazai és külföldi eredményeim ismertetésével talán a klinikai szakmák képviselőit is sikerült magam mellé állítanom. Az Orvosi Kamara megalakításakor pedig, úgy gondolom, szervezőképességemet bizonyítottam, s ez minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy a kollégák többségének bizalmát megnyertem. — Am a kollégáknak nemcsak ezért lehettek félelmei, fenntartásai önnel szemben, mert egyszerű fogorvos, hanem mert a választások előtt terjengő hirek szerint, ön megválasztása esetén megtiltja, hogy orvosai hálapénzt fogadjanak el. — Tény. hogy hosszú évek óta nem fogadok el paraszolvenciát. Hálapénzellenes vagyok, mert a borítékban zsebbe csúsztatott pénz az egyik legfőbb akadálya az egészségügyi változásoknak, az előrelépésnek. E véleményem fenntartása mellett ós ellenére, szó sincs aiTÓl, hogy a jelenlegi fizetések mellett megtiltsam a paraszolvenciát, hiszen tudomásul kell vennem, hogy az orvosok megélhetésének nélkülözhetetlen forrása ez. Minden fórumon hangoztattam, és ezután is hangoztatni fogom: a legális jövedelem adhat csak igazi létbiztonságot az orvosnak Azaz olyan fizetés. amely tükrözi az orvosi munka társadalmi hasznosságát és értékét. — A késő estébe nyulo valasztási közgyűlés végén láthatóan szándekában állt, de már nem volt módjában szólni. Most pótolhatja. — Csupán csak köszönetet szerettem volna mondani, mindenekelőtt azoknak a kollégáknak, akik a pályázat beadására ösztönöztek, kezdettől feltétlen bizalommal támogattak, s azoknak, akik ott és akkor döntöttek mellettem. Elmondtam volna azt is. hogy nehéznek ígérkező munkámhoz bátorítást ad mindazoknak a kollégáknak a gratulációja. akik nem rám szavaztak. Kalocsai Katalin Joghézag a szexüzletben Máig nem eldöntött. hogy valamely nyomdatermék, kazetta vagy áru mikor minősíthető erotikusnak, és mikor pornográfnak. a különbség precíz megállapítására hivatott társadalmi bizottság ugyanis többszöri nekirugaszkodás után sem alakult meg. így aztán nehéz feladatra vállalkoztak a kereskedelmi és piaci felügyelőségek, amikor a közelmúltban országszerte ellenőrizték az úgynevezett erotikus termékeik és szexuális eszközeik forgalmazását. A vizsgálat tapasztalatairól Mátrai Lajos, az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vezetője kedden sajtótájékoztatón számolt be. Elmondta, hogy az ellenőrzések során egy korábbi — ám nem eléggé egyértelmű — kereskedelmi minisztériumi rendelet előírásait vették alapul. E szerint a pornográf termékek forgalmazása tilos, erotikus árukat és szexuális eszközöket az oktatási és gyermekintezménvek. valamint a templomok 200 méteres körzeteiben nem szabad árusítani, továbbá tilos mindezeket a cikkeket ki rakatban vagy közterületen elhelyezni. A vizsgálat megállapította, hogy az erotikus termékeket árusító szakboltok betartják az előírásokat A szabálytalanságokat elsősorban az újságárusoknál es a hírlapboltokban tapasztalták Kisebb településeken például sok esetben nem is tudták megoldani a 200 méteres körzethatárt a kirakatokban és a közterületeken pedig a nagyabb forgalom érdekében az' „érdekesebb" részleteknél kinyitva kínálták az új. págokat. A közterületeken nagyorv sok az engedély nélküli árusító is, különösen a főváros egyes nagy forgalmú aluljáróiban. A tájékoztatón az is kiderült, hogy ennek a kényes témának több olyan területe is akad, amelynek ellenőrzésére, kordában tartására a kereskedelmi felügyelőségeknek nincs jogosítványuk. Az úgynevezett rnaszszázsszialonok ellenőrzése például a Népjóléti. a kiadók termékeinek ellenörzase pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium dolga lenne (MTI)