Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-15 / 316. szám

80. évfolyam, 316. szám 1990. december 15., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Most akkor ki kicsoda is? Átírják a kormánylistát — Á legkisebb is potom kétmillió — Nem lesznek többé mostohagyerekek — Felmentés a lengyel kabinetnek A z öbölbeli magyar jelenlét „jelképes" lesz — jelen­tette be Londonban Katona Tamás külügyi állam­titkár: mintegy negyven orvos utazik, önkéntesen. A lengyel szejm a minisztereket felmentette, de kötelezte a kormányt, hogy utóda hivatalba lépéséig folytassa mun­káját. Idehaza kisebb lépésekben változik a kabinet... Lech Walesa kampányfőnökét nevezte ki kancelláriá­ja vezetőjéül, s ez azt valószínűsíti, hogy az új lengyel államfő Jan Olszewskj lesz. Zavargások Albániában. újabb ENSZ-határozatok Irak-ügyben, év végi EK-esúcscrtekezlet — ez történt még tegnap egyebek közt a világban. S kaptunk egy gyász­hírt: nem olvashatunk többé új Dürrenmatt-regényt és -drámát: svájci otthonában érte a szívroham. készülő vonatkozó törvény­javaslatokkal. Matolcsy Györgyöt, a Mi­niszterelnöki Hivatal Gaz­daságpolitikai Titkárságának felügyeletét ellátó politikai államtitkárát, tisztségéből — erre vonatkozó kérésével egyetértésben — felmenteni javasolja. Auth Henriknek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um közigazgatási államtit­kárának felmentését köve­tően megüresedett tisztségre László Jenőt, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazgatóját java­solja kinevezni ipari és ke­reskedelmi minisztériumi közigazgatási államtitkár­nak. Javaslatok a köztársasági elnöknek Van kiút! — mondotta Horn Gyula Szegeden A Miniszterelnöki Sajtó­iroda közli, hogy a kor­mány tagjai a mi­niszterelnök rendelkezésére bocsátották — döntésre — felmentésüket. A miniszterelnök a kor­mányátalakítást több rész­letben hajtja végre; most a következő személyi javasla­tokat teszi a köztársasági el­nöknek, illetve az alábbi in­tézkedéseket kívánja vég­rehajtani. Horváth Balázst javasol­ja felmenteni belügyminisz­teri tisztsége alól, egyide­jűleg tárcanélküli miniszter­ként megbízza a Határon Túli Magyarok Titkársága felügyeletével, valamint a kormány és a Parlament kö­zötti koordinációs tevékeny­ség ellátásával. Boross Pétert javasolja felmenteni tárca nélküli mi­niszteri megbízásának ellá­tása alól, amely a Nemzet­biztonsági Hivatal és az In­formációs Hivatal felügyele­lére terjedt ki, egyidejűleg javaslatot tesz belügyminisz­terré történő kinevezésére. Gálszécsy András kor­mányfőtanácsost, a tárcanél­küli miniszteri iroda jelen­legi vezetőjét, tárcanélküli miniszterré javasolja kine­vezni, megbízva a Nemzet­biztonsági Hivatal és az In­formációs Hivatal felügyele­tével. Rabár Ferencet — kérésé­re — javasolja felmenteni pénzügyminiszteri beosztá­sa alól. Kupa Mihályt, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját pénzügyminisz­terré javas.olja kinevezni. Pungor Ernő címzetes ál­lamtitkárt, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, és az Országos Atomenergia B'zottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartásával, tárcanélküli miniszterré ja­vasolja kinevezni. Botos Katalin pénzügy­minisztériumi politikai ál­lamtitkárt felmentésre ja­vasolja azzal, hogy a költ­ségvetési tárgyalások befe­jezéséig jelenlegi feladatkö­rébe tartozó tevékenységet ellátja. Egyidejűleg javas­latot tesz arra, hogy tárca­nélküli miniszterként lássa el a pénzintézeti rendszer­rel összefüggő kormányzati feladatokat, összhangban a A JATE auditórium maxi­mumában Horn Gyulát, az MSZP és a Parlament kül­ügyi bizottságának elnökét köszöntötték tegnap este a szocialisták, szimpatizánsai és más érdeklődők. A volt külügyminiszter telt ház előtt tartott politikai tájé­koztatót, melyet közvetlen beszélgetés követett. A mos­tani kormányzat az elmúlt hónapok során rontott az or­szág helyzetén — mondotta a vendég. Nem értett egyet azzal, hogy az egyik leköszö­nő miniszter kilátástalannak nevezte Magyarország jövő­jét. Van kivezető út; lehet, hogy az illető miniszter hely­zete valóban kilátástalan, az országé azonban nem — hangsúlyozta nagy derültség közepette. A Németh-kormányról szólva, annak szakértelmét dicsérte, s ama tényt, hogy sikerült ideológiamentessé tenniük a kormányzati mun­kát. Ezt hiányolják most a jelenlegi kabinettől, amely egyoldalú törekvések szószó­lója; a Horthy-rendszer iránti nosztalgiától sem mentes; s nem csupán a jobboldal, hanem a szélső­jobb erejét is fölélesztette. Az ellenzéki politikus sajná­latosnak nevezte, hogy az Antall-kormány a szakértel­met sok esetben alárendeli szűk pártpolitikai érdekek­nek. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: amennyiben a jelenleg elő­terjesztett költségvetést fo­gadják el a parlamentben, az a magyar állampolgárok szá­mára 20-25 százalékos élet­színvonal-csökkenést jelent. Márpedig az ebből származó elégedetlenség könnyen az utcára terelheti az embere­ket, s ez beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Nem ilyen úton kell megoldani a problémáinkat. A mostani kormánykoalí­ció bizalmat kapott a vá­lasztópolgárok többségétől. E tényt az MSZP tudomásul veszi; nem törekszik a kor­mány megbuktatására. Ugyanakkor elvárja, hogy e bizalomnak a kormánykoalí­ció — kötelességszerűen — megfeleljen. Remélik, 1991­ben nem lesznek új parla­menti választások; ám reáli­san számolnak azzal, hogy a jelenlegi Parlament négy esztendeig, azaz mandátuma lejártáig nem képes „kitar­tani". S. I. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Pénzt csinál az önkormányzat Bérlakás - milliókért Nyomorideg és bűvésztrükk Hétközben postabontáskor egyre többször kap el a gyomorideg; azaz­hogy a nyomorideg — naponta gya­rapodik a segítséget kérők, a kilátás­rtalannak tűnő helyzetüket, anyagi, egészségügyi gondjaikat nekünk (is) feltárok száma. Székre dermeszt szambatan este a televízió Nincste­lenekről szóló dokumentumműsorá­nak döbbenetes képsora. Vasárnap kezembe véve a HVG-t, szomor­kodva s dühödten olvasom a „Ter­helt egvedek"-ről szóló cikket. Másnap Királv Zoltán képviselő la­punkban megjelent ..KGST-piac ügyi" interpellációját, S hallgatom a parlamenti hírösszefoglalót, ami­ből az derül ki, pénzügyeink és szociális feszültségeink ügyében ezen a hétfőn is csak az illetékek megszabásáig, s nem az igazi illeté­kességig jutott T. Házunk és Icor­mányunk. Tévelyegnek tovább a rendeletter­vezet-rengetegben. A nyilvánosság­ra került információk és a kiszivá­rogtatott (csak tudnám, ki és miért „szivárogtat", a demokrácia követel­te, egyenes beszéd helyett), elter­jesztett hírekből úgy tűnik, képte­lenek magukat átverekedni a „dzsungelen". Ami ráadásul mintha takarná előlük a valós élettér sűrű­jét; s az ott. az emberekre leselke­dő problémákat Vagyis az alapokat. Pontosabban, például az adóalapo­kat. Az adózásra kényszeritett, ám képtelen társadalmi réteget mely a létminimumon vagy alatta tengő­dik (és számában egyre növekedik). Az idei (s mint hírelik. a jövő évi) adótábla úgynevezett nulla kulcsos sávjába nem fér bele, mert oda csupán az évi 55 ezer forint jöve­delem alattiak soroltatnak. A havi minimálbér (és létminimum) 5 ezer 800 forintjából élők pedig nem átal­lanak évi 69 ezer 600 forintokhoz jutni (bruttó) — „jogos" hát hogy adózzanak. Vagyis, legyenek csak szépen államfenntartók azok is, akik a szegénységi küszöbön vagy alatta vannak. Ahelyett hogy az. állam segítene nekik magukat fenn­tartani (mint más. civilizált orszá­gokban). Az államnak és kormányá­nak. úgv tűnik, jelenleg csak arra telik, hogy a népet megtakarítások­ra ösztönözze — legalábbis szép szólamokkal. Csakhogy — mint azt a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének ada­tai tükrözik — az utóbbi egy év alatt 20 százalékkal (összesen 40 százalékra) fogyott azoknak a csa­ládoknak az aránya, amelyek még képesek valamiféle megtakarításra. (A családok 48.8 százalékának erö­ísen romlott az életszínvonala.) Többnyire olyan áron. hogv „át­rendezik". torzítják fogyasztásaikat: olcsó táolálékot keresnek, er-znek. nem költenek ruhára és kultúrára (a felmérések szerint a kultúrára népességünk felének már egyálta­lán nem futja a pénzéből). A vizs­gálat szerint 1989-ben az élelmiszer­fogyasztás és a rezsi költségei 100 forint adózott jövedelemből 45 szá­zalékot vittek el. idén már 55-öt. jövőre pedig valószínűleg 85 (!) százalékot. Már ha lesz jövőre jö­vedelem, nemcsak az adóalapban és az adóbevallásokban. A forintjaikat adókban (s egye­bekben) elvonni igyekező tervezetek szerint ott biztosan lesz. Az adó­bevallásba belekerül(het) még az étkezési hozzájárulás értéke. a munkaruha-térítés, a szociális se­gély. az üdülési támogatás — s egyéb ..láthatatlan jövedelmek", amiket eddig az állampolgár adó­mentesen eltehetett. A bérből s fi­zetésből élők minden fillérje látha­tóvá lesz (a hatóság lelkes szemei­nek), és adóalap. Nem adózik vi­szont az. aki képes láthatatlan jö­vedelmeket szerezni (mondjuk, sef­teléssel, feketézéssel, mások megká­rosításával) ; aki be tudja mutatni a „Vigyázat, csalok!" bűvésztrükk­jét. A szemfényvesztés, a kápráztatás időszakát élnénk (tovább) ? Valóban nem látnák a honatyák. hogy mennyire fontos az „illetékesség", és mennyivel „adósak" a választó­iknak — leginkább a legszegényeb­beknek, s a lassan közéjük lecsúszó középrétegnek? Nem, gondolják, hogv az ladótörvény mellett foglal­kozni kellene végre a szociális tör­vénnyel, az erősödő feszültségek le­vezetésének állami garanciáival is? Nemcsak az önkormányzatokra bíz­ni. tölü'k és a helyi (meg tán orszá­gon kívüli) karitatív szervezetektől, jótékonyságra hajlamos egyénektől, a civil társadalom összefogásától várni a tetteket. Ráadásul úgy. hogy seregnyi jogszabállyal, vagy éppen azok hiányával terheljük, akadá­lyozzuk őket... Szabó Magdolna Körülbelül két és fél ezren várnak arra, hogy az ön­kormányzat támogatásával lakáshoz jussanak. Szociális bérlakáshoz — saját anyagi lehetőségeik ugyanis nem en­gedik meg a vásárlást vagy építést. Az önkormányzat mégis arra kényszerült, hogy szociális bérlakásokat árul­jon — milliókért. A Tisza Lajos körút és a József Attila sugárút ka­nyarulatában épülő úgyne­vezett J-tömb lakásait ere­detileg a legrászorultabbak között akarták szétosztani. A szociális célú hasznosítás gondolatával csak egyetér­teni lehet, legfeljebb az fur­csa kissé, hogy a Belváros magjához legközelebb eső épületrészben kétszintes, 2 plusz 4 szobás lakások is vannak — ezek már luxus­igényeket is kielégíthettek (kivéve persze, ha egészen nagy lélekszámú család be­költöztetéséről van szó). Ebben az évben a tanács pénzügyi forrásai egyre vé­konyabban csordogáltak, s az elszegényedésben már az volt a tét, hogy működőké­pesek maradjanak az óvo­dák, iskolák, egészségügyi lé­tesítmények. Ezért a vég­rehajtó bizottság — kény­szermegoldásként — kije­lölte értékesítésre a még épülő J-tömböt, valamint egy rókusi tízemeletes épü­letet, amelyet ugyancsak szociális hasznosításra ter­veztek. Utóbbi már el is kelt — nehezebb viszont ve­vőt találni a 120 négyzetmé­teres, 2 plusz 4-es lakások­ra (közel négymillióért). Az épülettömb többi részében levő kisebb (1,5—2—2,5 szo­bás) lakások már kelen­dőbbek, a legkisebb másfél szobás lakás „csak" kétmil­lió forintba kerül. S hogy lesznek-e szociá­lis bérlakások? Jövőre mind­össze 62 átadását tervezik. Ebből 30 a Kossuth Lajos sugárút és a Francia utca sarkán épülő házban, 32 pe­dig az öthalom utcában lesz (két 16 lakásos épület­ben). Ha még ezen felül is maradna pénz, akkor a ró­kusi víztoronnyal szemközti terület egyik felén építené­nek ilyen lakásokat (a telek másik oldalán a Délép emel majd lakóházat). Ny. P. Szociális húsosfazék A kereskedelmi felügyelők azért vannak, hogy ellen­őrizzenek. Az államilag finanszírozott nevelő- és szociális otthonok szakapparátusa meg azért van, hogy elfogadható életkörülményeket teremtsen (a közpénzből) a rászorul­taknak, ráutaltaknak. A szegedi felügyelőség ez év máso­dik félévi munkatervének, valamint az v- ' irányelvé­nek megfelelően azt vizsgálta, hogy bánnak az otthonok­ban a közpénzekkel, pontosabban, csak az intézmények közétkeztetését revidiálták. Megjegyzendő, 1978-ban volt az utolsó (!) ilyen jellegű megmozdulásuk. Ezért, s tekin­tettel az otthonlakók úgymond kiszolgáltatott helyzetére, nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára. Meg is lett az „eredménye". Rántást a moslékba — Szúrópróbaszerűen vizs­gálódtak, s így tényleg azt láthatták, ami van, és ami nincs. Papp Zoltán, az egyik el­lenőr: — Szerintünk jelentős tar­talékok rejlenek az ottho­nok étkeztetési gazdálkodá­sában. És sajnos, kevés ki­vételtől eltekintve, számos szabálytalanságot, hiányos­ságot észleltünk. Persze, ahány intézmény, annyiféle lehetőség. Ahol a vezetők igényesek, ügyelnek a nor­mafelhasználásra, ott jelen­tős mennyiségű, saját készí­tésű befőttet, savanyúságot láthattunk. Több helyen hiz­lalnak sertéseket, ez egyre költségesebb, de még mindig kifizetődő. — Mit ért a rejtett tar­talékokon? — Nagykeráron, nagy ki­szerelésben olcsóbb a liszt, a cukor, a rizs, általában minden. Mégis, Ópusztasze­ren csak 450 kilónyi volt ilyen. Ha mind nagy kisze­relésű lett volna, majdnem 8 ezer forintot spórolhattak volna meg. Csanádpalotán igencsak meglepődtünk, mert a Games konyháján mirelit karfiollevest és zöldborsófő­zeléket használtak. Szerin­tünk teljesen indokolatlanul, hiszen kora ősszel, amikor ott jártunk, az egyik leg könnyebben beszerezhető zöldség a karfiol, különö­sen faluhelyen. Ráadásul a leveshez való kész rántást egyszerűen kidobták a mos­lékba, mert, elmondásuk szerint azt nem szeretik az ott étkezők. Azt hiszem, az ilyen konyhatechnika ma­napság luxus. — A könyvelési, pénzügyi fegyelem? — Nem sok jót láttunk e téren sem. Elgondolkodtató, miért csak egy-két alka­lommal vételezik vissza évente a megmaradt nyers­anyagokat. Azután úgy vet­tük észre, hogy a disznóvá­gásokról készült jegyző­könyvekkel is nagyvonalúan bánnak, mintha utólag a disznót készítenék a jegyző­könyvhöz. Említhetném a pontatlan adminisztrációt, amely a naponta felhasznált alapanyagokról szól.. Azt gondoljuk, hogy főztek, csak nem találtuk miből, meny­nyit. A felügyelők konkrét pél­dákkal úgynevezett Példa­tárral egészítették ki jelen­tésüket. Igen érdekes meg­figyelésekről szól e gyűjte­mény. Nem tudni például, milyen sertéscomb és karaj az olyan, amelyről pontosan 39 kilogrammról öt kiló zsírt (Folytatás a 3 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents