Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-13 / 314. szám

1990. december 13., csütörtök A helyzet 3 Élet, jog és amnesztia Azt nem állítanám, hogy a férfi színjózan volt, amikor megkeresett, s azt sem, hogy övé a szirUiszta igazság. De. . • — Esküszöm — mondja — előbb a Kacsara gondoltam, aztán mégis ide jöttem, végül is szegedi srác vagyok. Hát engem tönkretesznek, mert ennek sosem lesz vége. — Minek? — Hogy kezdhetnék így új életet? Mert azt dumálják, mindenkinek van esélye. Na, a lényeg: '86-ban Szegeden elváltam, a két gyerekem után összesen 1320 forintot fizetek havonta. Én a feleségemnek tartásdíj címén adtam százezer forintot, amivel kiegyenlítettem a hátralékot és, szerintem, letudtam a fizetnivalót, legalább '92-ig. Na már most, idén májusban volt egy büntetőügyem Veszprémben. Két év próbára bocsátást kaptam. Ahhoz képest, hogy a tárgyalásra a fogdából vittek, gondolhatja, boldog voltam, de nagyon. — Mikor jött rá, hogy az újrakezdésre nincs esélye? — Most, október közepén. Orosházán. Szálltam volna be a kocsiba, mikor rendőrök igazoltattak. Maga ellen országos körözést adtak ki, mondták. Hoppá! Bevittek, három órát ott tartottak. Spuri vissza Szegedre, ezzel engedtek el, amikor Gyulára mentem volna. — Megkérdezte, miért körözik? — Naná. Hát azért, mert nem fizetem a tartásdíjat. Hallja-e még kilencvenet írunk, mondtam erre én. Ki volt az a barom, aki ezt kitalálta? — A Veszprémi Városi Bíróság végzésében, látja, fehéren-feketén ez átl; elkövette a tartás elmulasztásának vétségét is, úgyhogy a két év próbara bocsátás mellett elrendelték önnek a pórtfogói felügyeletét is. Rendszeresen be kellene számolnia, vagyis meg kellene mutatnia a csekket Hiszen a bíróság szerint a százezerből idén februárig futotta. — Egy frászt! Ráadásul ezt most tudtam meg én is, Orosházán még fogalmam se volt' erről a rendelkezésről — Hogyhogy? A veszprémi per jó fél éve volt. — Az igaz, csakhogy a bíróság elnézte a címemet, és rossz helyre küldte a nekem járó példányt. És ezt is Veszprémben tudtam meg, mert gondolhatja, az orosházi sztori után rohantam oda. Hát meg is találtam a végzést a bíróságon, amit „nekem küldtek". — S a tárgyaláson, amikor a bíró közölte, hogyan döntöttek? — Nem figyeltem akkor én semmire, az számított, hogy nem varrtak be. — Ügyvédje volt-e? — A kirendeltet nem kértem, egy gyerekkori haverom képviselt. Azóta se láttam. — Csak önmagat és legfeljebb az ügyvédjét hibáztathatja, hogy fél év elteltével tudta meg, mivel is büntették. — A legfontosabbat tudtam, a próbára bocsátást. Én hat évre rendeztem a tartásdíjat. Akkor miért marasztaltak el Veszprémben, minek nekem a pártfogó? Volt nekem apám, hagyjon engem békén a pártfogó! — Föllebbeznie volna. kellett — Most már lejárt a határidő. Különben májusban még az volt a szöveg, úgy is amnesztiás leszek. — Erre játszott? — Idefigyeljen, én szeretem a gyerekeimet. Sokkal többet áldozok rájuk, mint amennyit muszáj lenne. De ebben a rohadt végzésben is benne van, hogy a feleségem is elismerte a százezret tartásdíjnak. Mihez fogjak? A lábam se tehetem ki Szegedről, bárhol elkaphatnak a rendőrök és zsupsz vissza a napfény városába! Ki ad így munkát. . ., kezdjem újra ... röhej! A nevetség tárgya viszonylagos És egyáltalán van kedve valakinek is nevetni? Hiszen a történet befejezetlen, illetve a végjátéknak több variációja is lehetséges. Például ha a nagytórvényű szegedi srác továbbra is fütyül pártfogójára, a két év próbát megszüntethetik. Tegyük föl, a bíróság meg is szünteti. Ez esetben meg kellene valahogy, valamivel büntetni. Am mert emberünk vétségei olyanok, megússza amnesztiával. Vagyis nem volt az duma, májusban sem, csak idóbe telik. Anélkül, hogy valaha kiderülne, valóban helyes volt-e a veszprémi döntés vagy sem, anélkül, hogy végrehajtottak volna egy jogerős bírósági végzést, anélkül, hogy bárki meggyőződött volna, fizet-e, fizetett-e rendesen tartásdíjat. Hát, ennyit az életről, a jogról és az amnesztiáról. M. E. Kereskedők háborúja (2.) Manipulációk - keresztbe-kasul — Majd én megmondom, mi itt a lényeg — kezdi dr. Csorna Lajos, aki a mindmáig be nem jegyzett Honestus Nagykereskedelmi Kft. jogi képviselője. — A kereskedelmi privatizációs harcban az Éliker vezetése igyekezett előre látni. A jogi osztály vezetőjének legendásan jó kapcsolatai vannak. Már májusban hozzájutott valahogy a készülő privatizációs törvényhez, ezt a cégbíróságnak írt levelében maga is elismeri. De a törvényt csak szeptemberben hagyta jóvá a Parlament, és nem egészen úgy, ahogyan a tervezet szövege szólt. Itt kezdődtek a gubancok. Nem sikerült a hatalomátmentés, most meg a Honestus nyakába igyekeznek varrni mindent. — Az Eliker eddig is jól prosperáló vállalat volt. Ehhez nem kellett manipuláció. .. — Igen ám, de ez nem a központ jó munkájának eredménye, hanem a jugó forgalomé, meg a vezetők által túl magasra emelt árszorzóiké. A szegediek csak elszenvedték a bevásárlóturizmust, az Éliker vezetői meg szép csendben meggazdagodtak rajta.. Azért kellett volna az rt., hogy a jól menó üzleteket továbbra is a markukban tudják tartani. A többi meg, akiket nem érintett a jugó forgalom — éljen meg, ahogyan tud, az egyre szegényedő hazai vásárlókból. len volt rábólintani. Emlék: szem, tavaly, amikor szót emeltem az igazgatónő kétmilliós prémiuma ellen, és javasoltam, hogy a fizetésének csak 200 százalékát vehesse fel, majdnem felnyársaltak. Jogilag persze szabályos volt minden, de ekkora összeg már súrolta a tisztességtelenség határát. Szerintem legalábbis. Az új vtbe már nem is jelöltek ezek után. Módosított játékszabályok Alternatíva nélkül — Érdemes röviden feleleveníteni a vt-ülések sorrendjét — mondja a vállalat szb-titkára. Berek Tiborné. — Június 27-én állt elő a vezetés először az rt.-vé alakulás ötletével. Itt forrósodott fel először igazán a levegő. Nagy vita kerekedett abból, hogy zárt, vagy nyitott rendszerű legyen-e a jegyzés. A piaci viszonyoknak az utóbbi felelne meg, a vt-elnök mégis a nekik jobban megfelelő zárt rendszert erőltette. Mert csak így tudták volna átmenteni saját hatalmukat. — Én is ez ellen szóltam — veti közbe Antalik József. — Azt javasoltuk többen is, dolgozzanak ki alternatívákat, hogy a legjobbat választhassa ki a vt. Akkor ott ezt el is fogadtuk, mégsem lett belőle semmi. Megjegyzem: erről a vitáról annak idején szerettem volna tudósítani, de az igazgatónő, arra hivatkozva, hogy ez belső vállalati ügy. nem engedte be a sajtó képviselőit. — Hát persze, hogy nem! Hiszen az ó fizetésemelése is ekkor került terítékre. Dr. Ascher Alice keresztülvitte, hogy 66 ezer 600 forintra emeljük az igazgatónő bérét, öten ugyan ellene szavaztunk, csak egy vokson múlott, hogy végül mégis összejött a dolog'. — Sokáig senki nem mert szólnj — mondja Marosi Gusztáv. — A prémiumokat teljesen önkényesen osztogatták egymás között a központban. A vt meg kényteMert új vt-t az Élikernél is választottak. S lássunk csodát, ebben is megelőzte a vállalat néhány nappal a rendelet megjelenését, ami kötelezően előírta a testületek újjáválasztását, és az igazgatók megerősítését. — Többen nem voltak már kívánatosak az új vtben. így azután módosították a körzethatárokat a jelölésnél. Ráadásul az egészet az szb-vel sem egyeztették — mondja Berekné. — Mindnyájunkat kész tények elé állítottak. — Gyorsan kellett választani. mert közelgett az igazgató újraválasztása. Augusztus 1-jére hívták össze az alakuló ülést, a rendelet pedig csak két nappal később jelent meg. Nem érdekes? — veti közbe dr. Csorna Lajos. — Egyáltalán, a mai vt legitimitása is megkérdőjelezhető. Üjabb fejlemények történtek közben az rt. ügyében is. Semmibe véve a régi vt határozatát, hogy dolgozzanak ki több variációt, zárt rendszerben elkezdték a jegyzést és a pénzek begyűjtését. Az akkor befizetett több millió forint máig nem került vissza a dolgozókhoz. Jogilag ez teljésen szabálytalan. Ráadásul közben külföldi érdeklődók is jártak a cégnél, az igazgatónő ennek ellenére ragaszkodott a zárt rendszerhez. A vt újjáválasztásánál más furcsaságok is akadtak. Mivel a testület elnöke csak a dolgozók által delegált személy lehetett, így a központ jelöltje, dr. Ascher Alice szóba se jöhetett. Sebaj, egy elegáns huszárvágással jelöltette magát az egyik bolti kollektívában. Nyert is. — Valójában már évek óta Ascher Alice vezeti a vállalatot. Valamiért lekötelezettje az igazgatónő. Mindenki fél tőle, hiszen az ellenőrzési és jogi osztály vezetője is. Hogy a boltosok kft.-tagok legyenek, az szerintük összeférhetetlen, ez a kettősség persze nem — mondja Marosi Gusztáv. — Az osztályvezetőnő egyik fele kivizsgálja a leltárhiányt, a másik fele megbünteti a dolgozót, amikor pedig a céget kell képviselni a bíróságon, akkor egyesül. Hát nem vicces? — veti közbe dr. Csorna. — Megtehették volna a vt-tagok, hogy titkosan nem szavaznak rá. — Minden kideríthető, masnap már indult is volna az ellenőrzési osztály az ellenszavazókhoz. Hibát pedig mindenütt találni .. . Rafal Gábor (Folytatjuk.) Gazdasági magazin Uj sorozat a vtv-n A városi tv új sorozataként mától hetente jelentkezik a gazdasági magazin. Az egy, maximum 3 perces blokkok alkotta pergő öszszeállitásnak állandó és változó rovatai egyaránt lesznek A tervek szerint minden adás egy új cég, vállalkozás bemutatásával kezdődik, s hasonlóan rendszeres lesz a pénzügyi, tőzsdei tanácsadás is. A Mibe fektessem kérdésre szegedi bankszakemberek próbálnak választ adni hétről hétre. Egy ilyen műsorban természetesen elengedhetetlenek az aktuális gazdasági hírek vagy a valutaárfolyamok alakulásának előrejelzései. Mi a sláger címmel egy-egy piacról adnak majd rövid helyzetjelentést, s ebbe a Cserepes, illetve az Etelka sor éppúgy belefér, mint az ingatlan, illetve a lakáspiaci körkép Akkor sem kell megijedni, ha nagy ritkán olyan szakkifejezés is elhangzik a műsorban, amit a néző csak felületesen ismer. Egy 15 részire tervezett sorozatból a pénzpiaci alapfogalmakat is megtanulhatják. A mai. 17 óra 45 perckor kezdődő gazdasági magazint Vass István Péter vezeti. K. A. Több magyar munkavállaló dolgozhat Németországban Az eddigi 5800-zal szemben a jövő év elejétől évente összesen 10 ezer magyar munkavállaló dolgozhat magyar és német vállalatok közötti vállalkozási szerződések alapján a Németországi Szövetségi Köztársaságban, a közelmúltban módosított magyar—német kormányközi megállapodás értelmében. Ennek részeként a jelenlegi évi 3600-ról 5000-re emelték fel az általános keretszámot. Az ötezerből 1090en az építőiparban dolgozhatnak majd. ezen túlmenően további 4000 magyar foglalkoztatható évente az építőiparban 1993 végéig a jelenlegi 2200 helyett. Űj lehetőségként tartalmazza a kormányközi megállapodás, hogy évente 1000 munkavállalót küldhetnek Németországba a magyar munkáltatók olyan német kis- és középvállalatokkal kialakított együttműködés alapján, amelyek éves forgalma nem haladja meg a tízmillió német márkát, vagy legfeljebb 65 alkalmazottjuk Az ugyancsak módosított vendég-munkavállalói megállapodás alapján az Országos Munkaerőpiaci Központ szervezésében kiküldhető magyar munkavállalók keretszámát is felemelték évi 500-ról ezerre. E megállapodás keretében a németül már legalább alapfokon beszélő magyar szakemberek egyéni munkavállalókként egy évig dolgozhatnak Németországban, szakmai és nyelvi ismereteik elmélyítése céljából. (MTI) Gofcf Star A dél-koreai Gold Star elektronikai vállalat nyerte el azt a 250 millió dolláros megrendelést, amely színes televíziókat gyártó üzem felépítésére szól a Szovjetunióban. A vállalat szóvivőjének közlése szerint a gyártelepet Kirgiziában építik föl és a szerződés teljesítése már november közepén megindul 4,5 millió dollár értékű berendezés szállításával. A kirgiziai üzem kapacitása 1,5 millió készülék lesz évente. A Gold Star ezenkívül számos más háztartási elektronikai cikk szállítását kezdte meg a Szovjetuniónak fMTT) Külföldi tőkebevonás az ipari szövetkezeteknél Amennyiben a Parlament elfogadja a szövetkezeti törvény módosítását, végre lehetőség lesz külföldi tőkebevonásra az ipari szövetkezeteknél is — mondotta az MTf-nek Szabó István, az Okisz főtitkára azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen elfogadták a szövetkezeti törvény módosításának irányelveit. A mostani jogszabály alapján a szövetkezeteknek csak természetes személyek lehetnek tagjai. A mödositás éppen ezen változtat, a javaslat kimondja: a szövetkezetnek tagja téhet természetes személy, és abba társulhatnak jogi személyek, különféle társaságok is. 'A szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik a mezőgazdasági és az ipart szövetkezet egyaránt.) Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kapcsolódhatnak be majd a különféle társaságok a szövetkezetek irányításába. Ugyanis jelenleg az egy tag, egy szavazat elve érvényesül, és a tervek szerint ezt az elvet kívánják a jövőben is megtartani. Am az is világos, hogy a gazdálkodást érintő egyes ügyekben nélkülözhetetlen a vagyonarányos szavazás érvényesítése. A mintegy évi 200 milliárd forint árbevételt eléró 3400 ipari szövetkezet ez idén rendkívül nehez. egy részük katasztrofális helyzetbe került. Ennek oka — mint a főtitkár mondotta — egyértelműen a piaci veszteség. Nemcsak a belföldi vásárlóerő csökken immár évek óta, hanem e szervezeteket nagy mértékben sújtja a rubelelszámolású piac váratlan összeomlása A háttéripari tevékenységet végzők pedig nehezen jutnak hozzá bevételeikhez a felhasználók fizetési nehézségei miatt. Éppen ezért különösen fontos, hogy a piacképes terméket előállító ipari szövetkezetek egyszerűen, gyorsan társulhassanak a bel- és a külföldi szabad tőkével. Jelenleg erre csak akkor van mód, ha a szövetkezet vagyonának egy részét kivonják, és azt önálló társaságba fektetik Az eljárás hosszadalmas és bonyolult. A szövetkezeti törvény módosítása ezt a gondot oldaná meg. A vegyes vállalatok, részvénytársaságok alakítására elsősorban a gépiparban, a könnyűiparban — ezen belül is a ía-, cipő- és ruhaiparban — van lehetőség. Főként azok a német, osztrák és olasz cégek kívánnak befektetni ezekbe az iparágakba, amelyet már korábban is kapcsolatban álltak a magyar szövetkezetekkel. bérmunkát adtak e cégeknek — mondotta Szabó István. (MTI) «