Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-01 / 304. szám

80. évfolyam, 304. szám 1990. december 1., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Jövő évünk, ezer oldalon elbeszélve Árviták a lapterjesztésben — Ha az oktatás stratégiai ágazat... Kiskapuk, termelőknek — Éhségsztrájk a gazdaszövetségben? N yilatkozatokkal, tiltakozásokkal, állásfoglalásokkal, közleményekkel lehetőleg nem terheljük az olvasót — ez a mi egyik lapszerkcsztési alapelvünk. Most mégsem kerülhetjük el, hogy — december elseje, a mi kénytelen-kelletlen eldöntött lapáremelésünk első napja lévén — ne ismertessük röviden a sajtószakszervezet és a Magyar Lapkiadók Egyesületének állásfoglalását. Miköz­ben a posta szolgáltatásának színvonala süllyed, az orszá­gos napilapok vidéki előfizetési tarifáját 2.30-ról 3,70-re, a megyei napilapokét 1,70-ről 2,70-re akarja emelni. Ezt elfogadhatatlannak tartva, az egyesület a kormánytól a lapterjesztés hatósági árvizsgálatát kéri, a sajtószakszerve­zet pedig abbéli aggodalmának ad hangot, hogy — mert az áremelést a kiadók és szerkesztőségek nem tudják az olvasókra áthárítani — végveszélybe sodródik a sajtó­szakma, csődbe jutnak a lapok. Több mint ezer oldal Kész a költségvetés tervezete Pápai misék — augusztusban December 2-án, ádvent el­ső vasárnapján az Esztergo­mi Egyházmegyében meg­kezdődik a pápa látogatásá­nak közvetlen lelki előkészü­lete. Ebből az alkalomból dr. Paskai László bíboros­prímás esztergomi érsek tá­jékoztatta az MTI-t a láto­gatás programjáról. — A Szentatya magyaror­szági látogatása a jövő év­ben Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódik, az augusztus 16—20. közötti na­pokra esik — mondotta. Több helyen lesz pápai mi­sével összekötött tömegta­lálkozó, amelyen bárki részt vehet: 16-án Eszter­gomban, 17-én Pécsett 18­án Máriapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án Bu­dapesten. ökumenikus tömegtalálko­zó is lesz a testvér-egyhá­zakkal Debrecenben, amely­nek református múltja és hagyománya mindenki előtt ismeretes. (MTI) A kormány pénteken a Parlament elé terjesztette a jövő évi költségvetés terve­zetét — tájékoztatta az új­ságírókat Király Péter pénz­ügyminisztériumi állam­titkár. Elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés most már csak 78 milliárd forintos de­ficitet tartalmaz. A korábbi tervezetek még 90-100 mii­liárd forintos hiánnyal szá­moltak. Véleménye szerint a jelenlegi költségvetési tör­vényjavaslat már olyan, amely alkalmas az IMF-fel történő megállapodásra. A költségvetés új szerkezetben készült el, tartalmazza az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott beruhá­zások állami kiadásait is. Házbizottsági konszenzus alakult ki arról, hogy min­dent megtesznek a költség­vetés ez évi elfogadtatása érdekében — jelentette be Szabad György szókásos pénteki parlamenti sajtótá­jékoztatóján. Az Országgyű­lés elnöke hangoztatta, hogy az ellenzéki pártok is egyet­értettek a költségvetés fe­szített tempójú tárgyalásá­val és idei elfogadtatásával. A több mint ezer oldalas törvényjavaslatot egyéb­ként már pénteken postáz­ták a képviselőknek. (MTI) Elkelt a Magyar Nemzet Külügyminisztériumi nyilatkozat A kormány megbízásából a Külügyminisztérium nyi­latkozatában támogatásáról biztosította az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozata­it, amelyek az iraki agresz­szió és következményeinek felszámolására irányultak. A Magyar Köztársaság nagy jelentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-ei ha;á­rozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számára, hogy 1991. január 15-éig eleget tegyen a BT korábbi határozataiban fog­laltaknak. Miközben kifejezi azt a reményét, hogy Irak él a felkínált lehetőséggel, szük­ségesnek tartja kifejezésre juttatni egyetértését azzal, hogy ellenkező esetben a tagállamok minden szüksé­ges eszközzel biztosítsák a BT határozatainak betar­tását, és a nemzetközi béké­nek, s biztonságnak az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelő helyreállítását a térségben. (MTI) Véget ért a Magyar Nem­zet hónapok óta tartó priva­tizációs huzavonája: a fran­cia Hersant Csoport, vala­mint a Magyar Nemzet Lap­és Könyvkiadó Kft. képvi­selői ugyanis tegnap aláír­ták a szerződést, amely alapján francia—magyar részvénytársaság veszi át a napilapoi. A Magyar Nemzet Alapít­vány kuratóriumának reg­nap közzétett nyilatkoza­ta szerint a lap munkatár­sainak többsége korántsem eufórikus hangulatban, de a lap és az olvasók legfőbb érdekét józanul mérlegelve veszi tudomásul az üzlet létrejöttét. Abban a re­ményben, hogy a Magyar Nemzet az lehet, amit a Jövőre mi lesz? szerződés megfogalmaz, és amire a legjobb hagyomá­nyai is feljogosítják: pár­toktól és kormányzattól független, az elfogulatlan, tárgyilagos, mértéktartó tájékoztatást kötelezettsé­gének tartó napilap. !A Magyar Nemzet Alapít­vány kuratóriumának rag­jai remélve, hogy ezzel biz­tosítják a lap munkatársai és a részvénytársaság tagjai közötti jövőbeni harmonikus együttműködést, bejelen­tették azt a szándékukat, hogy a Magyar Nemzet le­endő, megválasztott fő­szerkesztőjének munkába állása, s az új strukturális rend kidolgozása után lekö­szönnek tisztükről. (OS) Kincstárban, kamarában Magántermelő tagjainak szervezett tájékoztatót az 1991-es gazdálkodási feltéte­lekről a Csongrád Megyei Agrárkamara tegnap dél­után. Az előadó Bertóti Ist­ván, a Földmüvelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője volt, akitől három kérdésre kértünk választ. — A tárca képviselőjeként milyen céllal érkezett; infor­mációkat gyűjt a találkozón, jó híreket hozott a magán­gazdálkodóknak, vagy éppen lehangoló dolgokról szól, de legalább tudják meg az ag­rárkamarába tömörültek: most éppen mi ellen kell vé­dekezniük? (Folytatás a 2. oldalon.) Halvány fények az éjszakában Mi beállunk a sorba Ha hétfő, akkor áremelés. Biztosat csak a legritkább esetben tud vala­ki, a jól értesültek azonban most valami nagyobb falatról beszélnek. Legtöbben a mosóporról, más be­avatottak pedig a pezsgőről. El kell ismerni, az utóbbira nehéz len­ne jobb időpontot találni, mint így, év végié tájékát még a nagy kará­csonyi bevásárlások előtt Milyen szilveszter az, ahol még pezsgő se durran, most idejében bespájzolha­tunk a régi áron: Apropó: ez a régi ár lassan egyre rövidebb intervallu­mot takar, helyesebb lenne talán a „legutolsó" kifejezés. Az előbbi — mármint a legked­vezőbb időpont — gondolatmeneté­be a mélyhűtóláda áremelése egyál­talán nem fér bele, ugyanakkor az illetékesektől mégsem várhatjuk, hogy júniusig húzzák el az árren­dezést Hétfőre majd kiderül, hány találatom van a háromból, illetve milyen kis töredékét említettem a soron következőknek. De jiem is ez a lényeg. A hír az, hogy tekintélyes létszá­mú embercsoportok sorjáztak teg­nap egyes pénzintézetek ablakai előtt Devizára, forintra várva. Az előbbieket egy ideje már megértem, annyi kósza hír kapott már szárny­ra s olyankor mindig beszalad né­hány számlatulajdonos a devizafiók­ba. Az egyikben nemrégiben rosszal, kodott a számítógépei, program, egy egész álló nap zárva maradtak. Ter­mészetesen azonnal elterjedt a hír. zárolják a számlákat. Estére min­den összeállt, másnap nyitottak, s a forgalmat kettővel osztva még egy átlagos naptól is elmaradt a yégeredmény. Azon a bizonyos napon estefelé már volt néhány pisakozatom a zárva tartó fiókot illetően. Nem igazán sikerültek. Legnehezebbek­nek a címek bizonyultak: Nem zá­rolják a devizaszámlákat — Csak rémhír volt... — X. államtitkár megerősítette... Egyik sem igazán nyugtató, különben is. teiljesen mindegy, ha már az újságíró is ír róla. Biztosat különben sem lehet tud­ni. egyébként is. lemondott a pénz­ügyminiszter. Ráadásul a reggeli rádióadásban is elmélkedett valaki. Többek között arról, hogy nincs is akkora baj — már ami az adósság­állományunkat illeti, hiszen körül­belül 4 milliárd dollár fölött ren­delkezik a lakosság. Természetesen sokan ezt az összeget azonnal le­vonták a 21 milliárdból. fejben. Ugyanígy a következtetést is. Az pedig mégsem járja, hogy a lakosság zsebből fizesse az adósságot... Érdekes, hogy szinte csak Szege­den és Vásárhelyen kombináltak ilyen gyorsan a polgárok. Az érin­tett pénzintézet vezető kétségbeeset­ten telefonált Budapestre: semmi. Bács-Kiskun megye: semmi. Mit tehetett, széttárta a kezét, s a szo­kásosnál többször fordultak a Nem­zeti Bankban. A legkülönösebb az. hogy a forintot is vitték. Márpedig ha ezeket a számlákat is zárolná a magyar állam, valami egészen egye­dülállót teljesítene. Lengyelország, Románia. Bulgária mindezt meg­úszta. nem számít, nálunk beállnak a sorba. Természetesen az is lehet hogy csak az ünnepi bevásárlásra, illetve a soron következő áremelésekre ké­szülnek alaposabban a szegedi pol­gárok. illetve az inflációtól félnek jobban, mint az ország egyéb szeg­leteiben. (kovács) Üres kasszával ­telve reményekkel Róna-Tas András a JATE gazdasági helyezőiéről Alig két hete. hogy elfog­lalhatta a József Attila Tu­dományegyetem rektori szé­két Róna-Tas András pro­fesszor. Első intézkedései­nek egyike volt, hogy — az eddigi gyakorlathoz ké­pest szokatlan módon — nyilvánosságra hozta az egyetemi tanács leg­utóbbi ülésén az intéz­ményben idén fölvett veze­tői prémiumokat. E tény­ből fakadt a gondolat: ha sok mindenre nein is, arra talán elég volt ez a rövid idő, hogy az egyetem álta­lános — azon beiül is pénz­ügyi, gazdasági — helyzetével megismerkedjen az új rek­tor. Erről kérdeztük, amikor fölkerestük hivatalában a professort. — Rektor Ür, hogyan lát­ja az ország egyik legjelen­tősebb egyeteme, a JATE általános anyagi helyzetét, beleértve épületeket, oktata­si lehetőségeket, fizetése­ket? — Annyit azért hadd bo­csássak előre, hogy — mint az Egyetemi Tanács tagja — valamelyes tájékozottság­gal rendelkeztem az intéz­mény anyagi helyzetéről, de természetesen, más ebből a székből vizsgálni a dolgo­kat. Ha most először az épü­leteinkről beszédünk, el kell mondjam: létesítményeink állapota igen rossz, akár mi­nőségüket, akár alapterüle­tüket nézzük. A fejlesztések korábban gyakran nem vol­tak elég átgondoltak, illetve sok terv nem valósult meg. Az oktatás terén mennyisé­gi értelemben látható a fej­lődés, ezt azonban nem kí­sérte a létesítmények fej­lesztése. — Hány épület, ingatlan tartozik az egyetem vagyo­nába? — összesen harmincöt. Ebbe persze kis vegyszer­raktár és nagy kari épü­let is beletartozik, minden­esetre ezen a számon én elképedtem. Mert, ha mind­ez egy campuson, egy egye­temi bázison lenne, sokkal nagyobb lenne a jelentősé­ge, hisz lehetséges volna a hallgatók mozgása órák kö­zött is. — A gondokat hol látja leginkább égetőnek? — Neuralgikus pont a ter­mészettudományi kar kró­nikus helyhiánya. A böl­csészkar számos tanszéké­nek nemhogy fejlesztését, de működését is nehezen tud­juk biztosítani, nyelvi prog­ramjaink nem tudnak be­indulni. Helyhiánnyal küsz­ködik a jogi kar is. Már most bérelünk termeket, s nem tudom, hogy leszünk képesek oktatni később, hisz belátható időn belül a hall­gatói létszámot legalább meg kell kétszerezni. — Hogyan lehet úrrá len­ni az elhelyezési gondokon? — Mint köztudott, föl­merült a volt szovjet, még korábban AVH-s laktanyá­nak a hasznosítása, amiről már igen magas szintű tár­gyalások is folytak. Ezen tárgyalások eredményének nem kívánnék elébe vág­ni, csak annyit erről: tu­domásom szerint a szovje­tek anyagi igényei miatt súlyos problémák merültek föl. Hisz már e kifizetés óriási pénzeket emésztene föl, nem beszélve a helyre­állítási munkálatok pénz­igényéről, sőt arról, ameny­nyiért oktatási célokra al­kalmassá lehetne tenni e lé­tesítményeket. — Van-e más lehetőség a megoldásra? Szegeden régóta hiányzik egy komoly, multifunkcioná­lis kongresszusi és hang­versenyterem, amelyhez szál­loda is csatlakozna — erre szintén szüksége volna a vá­rosnak. Ehhez az egyetem oly módon tudna kapcsolód­ni, hogy pályázati pénze­ket igénybe véve csatlakoz­na az épületkomplexumhoz egy modern diákszálló. Nyá­ron, a csúcsra futó szállás­igények idején a diákszálló is könnyítene a város gond­jain. Ugyanakkor egy ilyen komoly kongresszusi köz­pontnak szakemberigénye is lenne, akiknek a képzését az egyetem biztosítaná. — Enyhén szólva nehezen megvalósíthatónak látszik ez a terv, így első hallás­ra. — A szállodaépítés min­denütt a világon jövedelme­ző üzlet, s az idegenforga­lom Magyarországon is a legdinamikusabban fejlődő ágazat. Bízom abban, hogy igen sok külföldi pénzem­ber lát ezen elképzelésekben fantáziát. A városnak eb­ben területbiztosítás, bizo­nyos adóengednyny tekin­tetében kínálkozna segítő­szerep. — Az egyetem bővítési vágyai mellett jelentkezik egy másik igény: az egyhá­zak visszaigénylik az épüle­teket. Ezen — mindenkép­pen jogos — törekvések mennyiben szűkíthetik a JA­TE lehetőségeit? — Ebben a tekintetben még nem volt igazán mó­dom tájékozódni. Az a be­nyomásom azonban, hogy az egyházak igényeit talán nem annyira sürgős kielégíteni, hisz az átvétel számára is meg kell teremteni a lehe­tőségeket. Valószínűleg,, or­(Folytatás a 3 oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents