Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-23 / 297. szám

80. évfolyam, 297. szám 1990. november 23., péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Good byef Maggie! Alpolgármesterek Szegeden — Á NATO-főtitkár Budapesten tárgyal Teológus a fegyházban — Beszélgetés a koreográfussal — Visszhang M argaret Thatcher, 11 és fél évi kormányzás után. csütörtökön lemondott Nagy-Britannia miniszterel­nöki tisztéről. Hivatalos nyilatkozatában bejelentet­te, hogy nem versenyez tovább a kormányzó konzervatív párt vezérségéért. Ez gyakorlatilag egyenlő a kormányfői posztról való lemondással. Helyette Douglas Hurd külügy­miniszter mérkőzik majd jövő tedden Michael Heseltine, volt védelmi miniszterrel a konzervatív parlamenti kép­viselők szavazataiért — a jelenlegi állás szerint. De John Major pénzügyminiszter is bejelentette nevezési szándékát. A miniszterelnök, akit valaha egy szovjet lap nevezett el, nem éppen barátságból, „vasladynck", s aki kitartásá­val és hajthatatlanságával gyakran rá is szolgált erre a névre, még szerda este is azt ígérte, hogy a végsőkig har­col. Csütörtök reggelre megértette, hogy nincs tovább: sa­ját helyét a történelemkönyvekben és pártja jövőjét is az szolgálja, ha visszalép a megszégyenítő küzdelemtől, és át­adja helyét simulékonyabb stílusú híveinek, Douglas Hurd külügyminiszternek, vagy John Major pénzügyminiszter­nek, akiktől — bármelyiktől — sokan a pártegység helyre­állítását várják. C e • rw* m r * e f . . r ozovivoi tajekoztato A kormány csütörtöki ren­des ülésén megvitatta a költ­ségvetés kidolgozásának üte­mezését, a tervezetet végle­ges formájában a vállalt határidőre, december 1-jéig terjesztik az Országgyűlés elé. Az előkészítés részeként a kormány vasárnap újabb rendkívüli ülést tart — kö­zölte László Balázs szóvivő. Elmondta, hogy a mosta­ni ülésen kizárólag gazda­ságpolitikai kérdések szere­peltek napirenden. A kor­mány foglalkozott a Társa­dalombiztosítási Alap jövő évi költségvetési tervezeté­vel. Kidolgozott bizonyos ja­vaslatokat, amelyeket pén­teken az Érdekegyeztető Ta­nács elé terjeszt. A kormány Önkormányzat Van két alpolgármester, s lesz egy harmadik A szegedi önkormányzati szerint ezután választottak testület tegnapi ülésén a volna alpolgármestereket, szervezeti és működési sza- (Emlékezetes, hogy az egy bályzatot (szmsz) kívánták héttel ezelőtti ülésen ez megalkotni, majd a tervek utóbbi személyi döntés ma­az egyeztetés eredményének megfelelően foglal majd vég­legesen állást, illetve ter­jeszti törvényjavaslat for­májában azt az Országgyű­lés elé. László Balázs szólt arról is, hogy a gazdasági kabinet ad hoc bizottságot alakít az érdekelt tárcák és a Magyar Nemzeti Bank szakértő kép­viselőiből tézisek kidolgozá­sára, a termőföld-tulajdon­nal és általában a tulajdon­lással, a szövetkezeti tulaj­donnal és a kártalanítással összefüggő kérdésekben. Ezeket mintegy tíz nap múl­va vitatja meg a kormány, ajánlásait azt követően foglalja törvényjavaslatba. (MTI) ratoni vita után sem sike­rült). Az szmsz tulajdonkép­pen az önkormányzati tes­tület „házszabálya"; ideig­lenes jellegű, hiszen a még hiányzó, idevágó törvények életbe lépése után módo­sításra szorulhat. A terjedelmes szabályzat kimunkálása pontról pont­ra, apróságoknak tűnő, ám jogi szempontból lényeges viták, egyeztetések, ' ponto­sítások miatt lassan haladt. Ráadásul egy pontban a képviselők nem tudtak meg­egyezni. Jelesül: milyen kérdésekben döntsenek két­harmados, illetőleg milye­nekben minősített többség­gel. Az MDF—KDNP frak­ció véleménye szerint az alpolgármester-választás és a jegyzői pályázat elbírá­lásakor a jelen levő kép­viselők kétharmada, szak­bizottsági elnökök és titká­rok választásakor azek hat­van százalékának igenlése legyen szükséges. (E 60 szá­zalék nem véletlen; hiszen gyakorlatilag mindkét nagy frakció számára vétójogot jelent.) A liberálisok és a függetlenek e javaslattal nem értettek egyet. Ügy látszik, a szegedi képviselő-testületben meg­honosodott az a „szokás", hogy patthelyzetben szüne­tet rendelnek el, s a színfa­lak mögött a frakciók által kijelölt személyek konszen­zusra próbálnak jutni. Teg­nap is ez történt, több íz­ben is; s ha lassan, többszö­ri próbálkozásra is, vala­melyest sikerrel. Ennek eredményeként az alpolgár­mester-kérdést kiemelték a „csomagból", s külön tár­gyalták meg. Mint kiderült, az ülést megelőző napon a liberálisok és a KDNP— MDF már megegyezett e kérdésben. E megegyezés szövegét az ülés hatodik órájában fel is olvasták. Et­től kezdve már némileg fel­gyorsultak az események. Meghatározták az alpolgár­mesterek számát (három), s megegyeztek abban, hogy e napon közülük csak kettő választatik meg. mégpedig a kétharmados szabály sze­rint; s megállapították az alpolgármesterek fizetését, mely a polgármesterének 80 százaléka. A képviselők négy társu­kat javasolták a megválasz­tandó két helyre, de kö­zülük csak dr. Ványai Éva (KDNP—MDF) és Tühegyi József (liberálisok) került föl a szavazólapra. Básthy Gábor (MSZP) jelölését ugyanis csak kilencen tá­mogatták, Csapó Balázs (független) pedig csak ab­ban az esetben vállalta vol­na a jelöltséget, ha most rögtön megválasztják mind­három alpolgármestert. A szavazáson ötven sza­vazólapot osztottak ki, eb­ből 49 „érkezett vissza", s 40 volt érvényes. Dr. Vá­nyai Éva 40, Tűhegyi Jó­zsef pedig 35 voksot ka­pott. Minthogy az említett kétharmados szabály szerint 34 igenlő szavazat volt szük­séges az alpolgármesteri cím elnyeréséhez, rövidesen mindketten letehették a hi­vatali esküt. Jócskán besötétedett azon­ban, mire a városatyák idá­ig eljutottak; s szervezeti és működési szabályzatuknak mindössze körülbelül har­madát sikerült „átrágniuk", annak végleges formája így — feltehetőleg — a követ­kező ülésen alakul ki. Nincs tehát még szmsz, van viszont két alpolgár­mester. Elismerésre méltó, hogy egyikük liberális, má­sikuk kormánypárti. Már csak azért is, mert az or­szág legtöbb olyan telepü­lésén, ahol a polgármester liberális, a kormánypártok képviselői semmilyen funk­ciót nem voltak hajlandók az önkormányzatban vállal­ni. Szegeden igen. (sandi) (Folytatás a 2. oldalon.) Elvi maximumok Mit ér az adó, ha helyi? Helyi adók. Többek között ilyen új fogalmakkal ismer­kedik mostanában az állam­polgár. Lesz vagy- öt fajtája, de közülük az építmény-, il­letve telekadóval kapcsolat­ban már számok is felröp­pentek. Ezek szerint az in­gatlanokra — épületekre — évente legfeljebb 300, a te­lekre pedig 100 forint adót vethetnének ki négyzetmé­terenként az önkormányza­tok. Mindez a napokban hangzott el, felelős pénzügy­minisztériumi munkatárs ki­jelentéseként. Nem kell nagyon bizony­gatni, hogy ezek a lehetsé­ges elvi maximumok meny­nyire ráijesztettek az adófi­zetőkre. No és a nem adófi­zetőkre. Kisnyugdíjas öz­vegyasszony például 500 négyzetméteres — nem is túl nagy — telkén, 60-80 négyzetméteres kis házzal... itt az elképzelt maximum éppen megegyezik az éves nyugdíjjal. Természetesen ez az egyik szélsőség, amit senki sem gondolhat igazán komolyan. Sőt, tulajdonképpen kivetni sem muszáj ezeket az adó­kat. Ahogy országos napila­punk a kiszivárogtatás más­napján — már sokkal visz­szafogottabban — fogalmaz: „még minden képlékeny". A lecke azonban így is, úgy is nehéz, s az elfogadható meg­oldás néhányszor megíz­zasztja még az illetékeseket. Ha nágyon az elején (vé­gén) akarom kezdeni, akkor jövőre 100 milliárd forint költségvetési deficittel szá­mol a kormányzat, elsőso­ron. Ezzel szemben a Világ­bank 70 milliárddal lenne elégedett. A költségvetés éh­ségét hosszan lehetne bi­zonygatni, de elég most a benzináremelésre, vagy ép­pen a carsaaaiombiztositas nagy hűhóval kísért szigo­rodására utalni. Ebből a ke­vésből minden bizonnyal csak vékony csatornákon juthat az önkormányza­toknak. Azok pedig ott állnak ki­fordított zsebbel és a közé­jük dobott gyeplővel. Annyi helyi adót hajtanak be, amennyit bírnak (legalábbis erre engednek következtet­ni az első kiszivárogtatott maximumok), illetve any­nyit, amennyit elbír a köz­vélemény, egészen pontosan az állampolgár türelme és pénztárcája. Ezek közül az utóbbit le­het könnyebben megbecsül­ni : vagyis nagyon keveset. Természetesen majd diffe­renciálnak — hangzik a köz­bevetés —, a „rászorulók­nak" arányosan kevesebbet kell fizetni. Ugyanakkor azt is tudják a szakemberek, hogy minden — és itt már nemcsak az adóról van szó — törvény legnagyobb bi­zonytalansága a sok kivétel. Ez az út tehát nehezen jár­ható. A másik meg talán egé­szen járhatatlan. Mármint az, hogy a szomszéd város­ban feleakkora adót kelljen fizetni egy négyzetméter után .. . Pedig ez valahol benne van a pakliban; a gazdagabb önkormányzatok megengedhetik maguknak a gavallérosabb adófizetést. Ezután már nem is kell fan+­tázia ahhoz, hogy városháza •elé vonuló tüntetőket, táblá­kat és feliratokat lásson va­laki. Senki sem irigyelheti az önkormányzatok adóügyi illetékeseit, s ezekre a szé­kekre a közeljövőben keve­sen áhítoznak. (kovács) ötleteket adunk a hét végi kikapcsolódáshoz; olvashatnak a vér magas koleszterinszintjének ártal­mas következményeiről, a védekezés lehetőségeiről; közöljük az akupunktúráról szóló cikk második ré­szét; és bemutatunk egy, harmóniában élő, hívő családot. (chikán) Nincs még elboronálva Az elnöktől akartak ígére­tet kicsikarni a rendezés számukra megfelelő módjá­ról. ö ettől elzárkózott, Ma a Forráskútj Haladás Tsz-ben közgyűlést tartanak, melynek többek között té­mája a visszaigényelt rész­arány földtulajdon kiméré­sének módja. Eddig is adtak ilt vissza területet a volt tulajdonosoknak, elsősorban Kijelölt táblákban, illetve 33 embernek az eredeti, tanya melletti helyen. A legtöbb ember ragaszkodik az ősi helyszínhez, de ha ott a kö­zös építménye, vagy ültetvé­nye van, belátja, hogy kéré­se irreális. Viszont ha az el­utasítás indoka az, hogy ott a tsz-tagok háztájija van, már nem ilyen megértő az érintett. Példa erre a teg­nap, csütörtökön a tsz-iro­da előtt 9 órakor megkez­dett demonstráció, ahol az eredeti helyszínen történő kimérést kérők nyomatéko­sították eltökéltségüket. Se­gítőik is akadtak a környe­ző községekben lakó kisgaz­dapártiakból, sőt Pintér Ist­ván képviselő is megjelent körükben. mondván, a döntés a köz­gyűlés joga. Valószínű, hogy nem értett egyet a nyomás­gyakorlás jelen formájával, s szabódott attól is, hogy e társasággal tárgyaljon az e célra kibérelt kultúrházban. Végül is déltájban az iroda udvarán megtartatott a röp­gyúlés, mindenki mondja a magáét alapon. Annyit el­vállalt, hogy a közgyűlés előtt felolvassa a földigény­lők itt átadott követelését. Nagy László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents