Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-13 / 288. szám

6 Sport 1990. november 13., kedd Miért mondott le a Szeged SC elnöke? Ismerősként köszöntötték a gazdasági rendőrségen Alig több. mint másfél éves ténykedés után, no­vember 9-én lemondott a Szeged SC 24 tagú elnöksége. Tette ezt azért Is, mert a produktív munkát végzők száma, az eredeti létszámhoz viszonyítva, időközben a felére csökkent! Az elmúlt időszak során bebizonyoso­dott, egy Ilyen mamut méretű testület fölött eljárt az Idő, operatív ténykedésre nehezen fogható. Az elnök­ségi tagok többsége viszont deklarálta, mivel „sport­őrült", a klubot az elkövetkezendőkben is támogatja, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az elnökség voltaképpen egy emberként adta visz­sza megbízatását, mondván, az lenne a legjobb, ha a jövőben egy kisebb létszámú, de jóval aktívabb cso­port végezné -a kimondottan sportmunkát, mégpedig a vezető testület kiiktatásával! A leköszönést, személyes példával, maga a társadalmi elnök. Széli János, kezdemé­nyezte. Az a Széli János, aki annak idején „székfoglaló­ként" azt mondta, tipp érzt, az a korosztály, amelyikhez tartozik (44 éves), most he­lyén van. Szükségét érezte ennek a pluszmunkának, mert kimondhatatlanul sze­reti a sportot és tenni akar érte! Az elmúlt 19 hónapban tapasztaltak — a jelekből ítélve — mégis arra kész­tették, hogy felálljon a ké­nyelmesnek aligha mondha­tó székből. — A jelenlegi szervezeti formát, túlhaladottnak, élet­képtelennek tartom! — in­dokolta elhr tározását. — Azt a munkát, amivel egy (klubot, annak elnökségét vezetni kell, csak főállásban lehet és szabad csinálni. Az újszegedi szövőgyár igazga­tójaként ténykedésem oly szerteágazó és sokrétű, hogy képtelenség maradéktalanul megfelelni mindkét terület elvárásainak. Ma is szüksé­gét érzem a sportmunká­nak, nem akarok elszakadni e terrénumtól, valahol biz­tos kellek majd. — Nagy ambícióval, (enni vágyással vágott a dolgok közepébe, annak hiteben, hogy van lehe­tőség a fejlődéshez, a jobbításhoz. Másfél év távlatából hogyan látja mindezt, sikerült-e meg­valósítani elképzeléseit? Csalódottan, netalán elé­gedetten mondott le tisz­téről? — Meggyőződésem, ami­kor átvettem az egyesület vezetését, egy dzsungel kö­zepébe léptem! Háború dúlt a labdarúgó és a többi szak­osztály között. sokan azt hangoztatták, Szegeden tíz évig nem lesz NB l-es foci­csapat! óriási viták voltak, mert a labdarúgók már ak­kor ki akartak válni, féltek, ha kisebb elnökség dönt sor­suk felől, nem kapnak kellő támogatást. Erre föl mi tör­tént? A közgyűlés — egy ki­vételével — „kipaszírozta" a tagok sorából a szakosz­tály által nem kívánt sze­mélyeket az elnökségből és pénz is van a focira! Vol­tam én minden csak ok^sés szép nem, mert megpróbál­tam egyben tartani a nyolc szakosztályt a város legna­gyobb, reprezentatív egye­sületében. összességében bé­ke honol a klubban, ami nem az én érdemem, de eh­hez jómagam is hozzájárul­tam, az én munkám is ben­ne van! Hogy elégedett, avagy csalódott vagyok? Azt mondom erre, hogy is-is ... Sikeres évünk volt a tava­lyi, de gondunk is akadt bőven. — „A kristálytiszta sportért mindent válla­lok, de csak az-ért!" — jelentette ki hivatalba lépésekor. Nem is oly so­kára kiderült, közvetle­nül a felszín alatt for­tyog a „vulkán". Vezetői szinten vádaskodás vá­daskodást ért, nem akart vége szakadni e. különbö­ző személyeskedéseknek. rágalmazásoknak, szó­val „állt a bál" az egye­sületben. Ezek az ügyek úgyahogy elültek, most viszont megint felröppent egy hír: a labdarúgó­szakosztály mégiscsak ki akar válni a klubból! Ha ez bekövetkezik, egyenlő az egyesület összeomlásá­val! Netán ezek motivál­ták abban, hogy feláll­jon ama bizonyos szék­ből és azt mondja: „líra­im. nekem ebből elég volt!" — A végével kezdeném. Nem a labdarúgók szándéka siettette elhatározásomat, ez­zel már korábban is foglal­koztam. Mi, az elnökség csak javasoljuk, hogy ne váljanak ki a focisták, mert az anyagiakat egyelőre csak egyesületen belül lehet biz­tosítani. Egyszer biztos, hogy lehet majd önálló fociklu­bot alakítani, de egyelőre még nincs itt az ideje! Az egyik, fociellenességéről is­mert elnökségi tag azt .mondta — különben sok pénzt ad az egyesületnek —, a labdarúgást tegyük rend­be, mert Szegednek igenis szüksége van NB l-es csa­patra, de annak egyelőre a klubon belül kell funkcio­nálnia! A felvetett gondolatsorra válaszolva hadd mondjam el, mielőtt a Szeged SC el­nöke lettem, egyszer voltam a rendőrségen, mert elvesz­tettem a személyi igazolvá­nyomat! Amióta betöltöm az elnöki tisztet, a gazdasá­gi rendőrségen előre kö­szönnek, a kapus személyes ismerősömmé vált! Soha nem jártam a bíróságon, most ebből is részeltem, oly­kor a tanúból majdhogy vádlott lettem. Mégsem mondanám azt, hogy meg­csömörlöttem a látottaktól, tapasztaltaktól, egyszerűen elfáradtam. A tiszta sportot vállaltam, ám a dolgok nem egészen úgy alakultak, aho­gyan elképzeltem. Bár úgy érzem, némi részem van ab­ban, hogy sokszor összemo-. 6Ódő gazdasági és sport­munkát sikerült elkülöníte­nünk. — Nem lesz furcsa sport nélkül élni, egyál­talán ki lehet-e ..száll­ni" ebből a miliőből? — Mint mondtam, nem óhajtok szakítani a sporttal! A jó kezdeményezésben mindig partner leszek, oda „furakszom" a sport közelé­be. A segítségre, a hasznos kapcsolatokra és a pénzre mindig szükség lesz! Ami az elnökséget illeti, a rendkí­vüli küldöttközgyűlésig — december 1. és 10. között tartjuk '— tesszük dolgun­kat. A vitás kétdésekben ja­vaslattal élünk a rendezvény felé, összegyűjtjük a véle­ményeket, s majd a küldöt­tek eldöntik, mit tartanak jónak, megvalósításra érde­mesnek Gyürki Ernő Sakk OB II. Súlyos vereség Szegedi Dózsa—Hajdú­szoboszló 1.5:10.5 (3) A Keleti csoport egyik bajnokjelöltje, a Hajdúszo­boszló együttese volt vasár­nap a Dózsa ellenfele — Szegeden. A hazaiak régen játszottak ennyire megille­tődötten, mint ez alkalom­mal : túlságosan is respektál­ták a nagymesterből, nem­zetközi mesterekből és mes­terjelöltekből álló hajdúszo­boszlóiakat. Ez is közreját­szott abban, hogy a vendé­gek mór a játék első negye­dében nagy előnyre tettek szert s végül is biztosan nyertek. A győzelem ará­nya azonban túlzott, mert a szegediek három játszmában is győztesnek tűntek, de szinte érthetetlen módon elrontották állásaikat. A ha­zaiak közül csak Buza Ist­ván nyert és Csikós Mihály ért el döntetlent. A Dózsá­nak a függőben maradt há­rom játszma egyikében nye­rési esélye van, míg a má­sik kettő döntetlen színeze­tű. r. i. Labdarúgás Egy pont Egy pontot gyűjtött a Szeged SC NB l-ea serdülő- és Ifjúsági labdarúgócsapata a hit végi fordulóban. EREDMÉNYEK: Szeged SC—Vár 2-2 (1-2). Ifjú­kági mérkőzés. Szeged SC: Sau­lyovszky — Horváth, Fekete Buchholez. Polonkav — Marto­no.il, Máhler (Kubát B.J, Bu­gyinszky (Mészáros) — Tölcsé­res, Várszegi R., várszegi N Edzd: Lóczl István. A szegedlek gólszerzői: Várszegi B., Kubát B. Szeged SC—Vác 1-2 (J-2). Ser­dUlómérközés. Szeged SC:Adok — Bóka, Tóth. Szalai (Roszkos R.), Makra — Pelsöezl, Tatái (Laczkó), Nádudvari — HUvös, Dtnnyéa. Szabó (Papp) Edző: Möazmer Jenő. A szegediek gól­Iflvóje: Nádudvari. Cselgáncs Magyar bajnok szegediek A Szeged SC felnőtt férfi cselgáncscsapata Budapes­ten lépett tatamira, a másodosztályú magyar bajnokságon. A szegediek a körmérkőzéses tornán egy ponttal előzitek meg az unyiakat. néggyel a szolnokiakat és tízzel a pécsie­ket. Így jövőre az első osztályban dzsúdózhatnak. A csa­pat tagjai: Klézli Zsolt, Szilágyi Csaba, Nahóczky Endre, Farkas Attila. Petrovics Milán, Kovács Szabolcs, Bürgés Mihály és Rózsa István. Edzó: Vörös Zoltán. * Pakson a gyermek lányok magyar bajnokságát rendez­ték. Az 1979-es születésűek között 41 kilogrammban Ge­rebecz Timea (Szeged SC) bajnoki címet nyert. Ugyanebben a súlycsoportban Nagy Ildikó (Tisza Budó SE) másqdik lett. Balogh Bernadett (Tisza Budó SE) a 38. Fehér Ad­rienn (Szeged SC) pedig a 32 kilósok között végzett a harmadik helyen. Az 1980-as korosztályban. 41 kilóban Ha upka Zsanett, 32 kilóban pedig Somogyi Helga (mind­kettő Tisza Budó SE) nyert bronzérmet. Totó­nyeremények A Sportfogadált és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatás* szerint a totó II. játékhetére 6 820 001 db szelvény érkezett be. A nyeremények: II plusz 1 találatos szelvény 2 darab, nyereményük egyenként 1 147 718 forint, 11 találatos szelvény nem volt, 12 találatos szelvény SS darab, nyereményük egyenként 13 SH forint, II találatos szelvény 121 db, nyereményük egyenként 8547 fo­rint, IB találatos szelvény 8510 db. nyereményük egyenként MI fo­rint. r - II „Kapusharapás Árvái fizetését felfüggesztették — Béla a profi szellemet hiányolja - A vasárnapi közjátéknak előzménye van Vasárnap este a mér­kőzés lefújását követően Barabás Zsolt, a Tisza Volán férfi kézilabdacsa­patának edzője eléggé furcsa nyilatkozatot fo­galmazott meg: — Azt hiszem a játé­kosok akarata csodát tett. A mérkőzés előtt, a tak­tikai értekezleten volt egy rendkívül zavaró epizód, Arvai Béla mi­nősíthetetlen hangon kommentálta, hogy nem neki szavaztam bizalmat. Erre megmondtam a csa­pat előtt, hogy a továb­biakban nem számítok rá. * Arvai Béla magabiztosan készült a mérkőzésre, el sem tudta képzelni, hogy az edző nem őt védeti. Már a taktikai értekezlet közben elhagyta az öltözőt, s a fo­lyosón beszélgetett az egyik vendégjátékossal. Dobozi Iván szakosztályvezető ment utána: „... mégis, Béla, ta­lán a többiek között lenne a helyed". A kapus éppen „jókor" érkezett: Barabás azt fejtegette, hogy átlagon felüli teljesítményt vár minden játékosától, de kü­lönösen a kapusoktól. Ek­kor fakadt ki Arvai, nyil­vánvalóan ném értett egyet edzőjével. Mire válaszként az edző, Feketét jelölte a kezdő csapatba. — Ennek az incidensnek előzményei vannak — mondta Oláh Zoltán, a Ti­igényt a kapusra. Mintha az ön szavai is ezt erősíte­nék meg. Tehát Arvai me­het ahova akar? — Ne menjünk az elnök­ségi döntés elé, viszont a mai nappal visszaigazoltuk a Pincegazdaságból Dobos József kapust, és még egy tehetség bevetésre vár, Nagy Zoltán személyében. — Nem egyszerű közkato­nát vesztenek, hanem válo­gatott játékost. Nem sajnál­ják a tisztáldozatot? — A jó Árvaira mindig szükség • lenne, de nem min­denáron. Neki egyébként még egyetlen edző sem fe­lelt meg ... * Hallgattassák meg a másik fél is, a játékos. Arvai Béla a mérkőzés után meglehető­sen izgatott állapotban vá­laszolt kerdéseimre, ezért úgy gondolta, hogy hétfőn délelőtt felkeres a szerkesz­tőségben, s „átfésüli" vála­szait. Végül is úgy döntött, nem kell semmit helyesbí­tenie: — Elég felpaprikázott hangulatban voltunk a mér­kőzés előtt, mindenki erezte a találkozó súlyát. Mindent, úgy a családi életemet is alárendeltem a mérkőzések­nek. s azt hiszem, egész he­ti teljesítményemmel igazol­tam formámat. Ennek elle­nére nem engem jelölt kez­dőnek az edző, amivel nem értettem egyet, mint több más Barabás-húzással. Nem a szakmai hozzáértését kér­szereplésnek csakis Barabás Zsolt az oka? — Ez igy nem igaz! Itt van egy kollektíva, kész já­tékosokkal, s ezt kel lene az edzőnek összefogni a pozití­vumok felszínre segítésével. Amikor viszont feszültség uralkodik a csapaton belül, akkor kell a pszichológus Barabás: „Mehetsz!" sza Volán SC ügyvezető el­nöke. — Például, az egyik edzőmérközésről elküldte a vezető edző, mert önkívü­leti állapotban, megengedhe­tetlen hangnemben hajtotta a , többieket A veszprémi meccsen pedig, amikor Ba­rabás Zsolt lecserélte, szit­kozódva hagyta el a játék­teret. Mindemellett Béla, az egyik legtöbbet edző és legjobban akaró játékosunk! Kár, hogy túlságosan fel­spanolja magát. Minden­esetre, egyetértek Barabás döntésével, sőt az sem ti­tok, hogy Arvai még akkor sem védett volna, ha Feke­te netán megsérül... — Mire számíthat most Arvai Béla? — Nem látogathatja az edzéseket, fegyelmi eljárást indítottunk ellene, és a mai nappal felfüggesztettem a fizetését. — Az edző azt nyilatkoz­ta, hogy tovább nem tart dőjelezem meg, mint in­kább a hozzáállását, és a csapat szétforgácsolását tu­lajdonítom neki. Nem aka­rom ezzel megbántani, s tu­dom, rendet kellene rakni magamban is, éppen ezért kértem két nap pihenőt. Szerettem volna a hét ele­jén fizikálisan és pszichésen is rendbe rakni magamat — ez orvosilag is indokolt volt —, de ezt nem enpedíe, a következő ncp megsérültem, és injekciós háttal védtem Kikindán. — Alá tudod magad vet­ni a csapat érdekeinek? — Nekem mindennél töb­bet jelent. Éppen ezért azt szeretném, ha profi szellem uralkodna, mindig játsszon a jobb. Óriási munkát elvé­geztünk, s mégsem jönnek az eredmények. Jó pedagó­giai érzékkel megáldott edző az ebből fakadó ütkö­zéseket el tudja simítani. — Ezek szerint a rossz G ynnos JCÓlimdii felvétel'* Arvai: ..Senkinek nem vol­tam a kedvence!" alkatú edző, aki kézben tudja tartani a csawt mo­rális életét. Azzal pedig nem értek egyet, hogy az ered­ménytelenséget r n«aP"!.».•* akarja varrni. Ugyanis ez érződik nyilatkozatából. — Ezek után szívesen ma­radnál Szegeden? — Ha a csapattársaim ezt gondolják, és meghirdetik, hogy mindig a jobb játsz­szon, akkor igen. — Azt hallom, neked egyetlen edző sem felelt még meg. — Volt néhány nagyon jó edzőm, mint Varga Mihály. Hunyadkiirli János, l-es ti István. Lehet, hogy túl so­kat várok az edzőktől, de magam előtt is magasra ál­lítottam a mércét. — Árvái Bélára több mint valószínű, eltiltás vár ... — En soha senkinek nem voltam a kedvence, minde­nért meg kellett harcolnom, méltatlan előnyhöz soha nem jutottam! Ahogy ne­kem nem nézik el a hibái­mat, úgy én sem tudok má­sok gyengesége mellett el­menni. Ez profi szellem! En pedig csak a pályán tudom megvédeni magam! , * Igaza van Arvainak. ami­kor azt mondja: játsszon a jobb, de ki hivatott ezt el­dönteni? Mindenkor az edző. S Ka téved, akkor azt emberi hangon is megbe­szélheti játékos a mesteré­vel, és az ilyen vita még a csapat hasznára is válhat. Azt hiszem, egyik félnek sem szabad elfelejtenie: a Tisza Volán kézilabdacsapa­ta fogalom Szegeden' Nem véletlenül volt telt ház vasárnap is a sport­csarnokban . . Cs. Gát László

Next

/
Thumbnails
Contents