Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-08 / 284. szám
2 Körkép 1990. november 8., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) latom nincs, teljesen semleges vagyok. Semmilyen pártnak nem vagyok a tagja. Feleségemnek sincs semmi köze — az említett cikk állításával ellentétben — e vállalkozáshoz. E cikk nem csak erkölcsi, hanem komoly üzleti hátrányt okozott nekem. Alaptalan az a vád is, hogy a cégbíróság' nál be kellett volna jelentkeznünk. Utánajártam, ilyen kötelezettségem nincs. — Ismeri ön dr. Bába Istvánt? — Mi még köszönőviszonyban sem vagyunk egymással. „Bábáskodásról" tehát szó sincs. A kisgazdapártot ki kell vonjuk ebből az ügyből. A nemzetközi leánykereskedelemre vonatkozó állításokat egyértelműen cáfolom. — A történtek — és november 30. — után új helyen folytatja tevékenységét? — Ezen még gondolkozom. (Midőn kijeié igyekeztem a Nemieti Kisgazdapárttól Szaszkó úr által bérelt irodából , egyetlen hosszú combú, fekete leányzóval sem találkoztam; csupán néhány negyvenes-ötvenes úr darvadozott az előtérben.) * Dr. Szeghő Istvánt, a Nemzeti Kisgazdapárt elnökét e szerződés megkötésének körülményeiről kérdeztem. — Jelentkezett nálam egy úr ,— mondotta —, aki pártunk irodájának hivatalos nyitvatartási ideje után ki szerette volna bérelni a helyiséget, ráadásul — minthogy foglalkozása szobafestő — megígérte, hogy ki is festi azokat. Felmutatott egy hatósági engedélyt, hogy — mint vállalkozó — kapcsolatteremtő irodát nyithat. Azért kötöttünk vele szerződést, mert — kis párt lévén, központi támogatást nem kapván — költségeinket ily módon csökkenthettük. Nem tudtunk arról, hogy bérlőnk külföldön ilyen tartalmú hirdetéseket tesz közzé. Felmondtuk egyébként a szerződését, mert nem szeretnénk, ha ennek kapcsán támadás érné pártunkat. Megjegyzem, nem tapasztaltunk az elmúlt hónapokban semmiféle, a leánykereskedelemre utaló jelet. — Mi az ön véleménye; szükséges-e hasonló jellegű irodák fenntartása? Van-e erre társadalmi igény? — Ilyen formában e tevékenység idegen a magyar társadalmi szemlélettől. Egy nyugati országban, ahol a szabadosság sokkal régebb óta kifejlődhetett, talán nem ütköznek meg rajta az emberek. Ügy érzem azonban, hogy a mi közvéleményünk ezt még nem fogadja el. (sandi) Ismét dolgozik Antall József A tét megduplázható Exkluzív nappali-éjszakai szórakozóhely nyílt tegnap délután a Fekete sas utcában, a közelmúltban felújított U-ház földszintjén. A Tisza Volántól bérelt helyiségben 7-es. 8-as méretű, amerikai versenybiliárdasztalok sorakoznak. Szám szerint nyolc, német gyártmányú Festcr Se na tor. A fekete keretben feszülő zöld posztót diszkrét fényű ernyős lámpa világítja meg, mint ahogy az minden, magára valamit is adó biliárdteremben Lenni szokott A fő attrakció mellett pókerautomatakkal, videojátékokkal, no ós természetesen drinkbárral várják a betérőket. A biliárdasztalok zsetonnal, a pókergépek 20 forintos érmével működnek, minden automatizált. Aki nem akarja aprózni a pókért a pultnál vásárolhat pontokat, amit egy számitógép segítségével táplálnak az adott gépbe. Egy pont egy forint, a legkisebb tét 2. a legnagyobb 40 pont. A nyereség természetesen állandóan megduplázható. A játékprogram angol nyelvű, a működ tetőgomb feliratai azonban már magyarok. Mondják, a drinkbárban Németország exkluzív — egyesek szerint Európa legjobb — sorét kínálják majd. a ez a Bitburger Pils. Két jugoszláv, két szegedi fiatalember. 6 millió forintos törzstőke 49—51 százalékos megoszlással, ez a Boss Club Szolgáltató Kft Az ótlet délről érkezett a külföldi partnernek Szabadkán már működik hasonló üzlete. A magyar fél a helyiséget a berendezést és az 1984-es keltezésű engedélyt vitte a vállalkozásba, a jugoszlávok apportját a biliárdasztalok és a játékautomaták adják. A tervek szerint a klub naponta hajnal 3 órakor zár, az alkalmazottak azonban még valamivel tovább maradnak. Nekik gépenként el kell készíteni az ürítési ; .vzóköny vet, meglehetősen szigorú szabálvok vonatkoznak a nyerőautomatákra. (Nagy László felvétele.) K. A. Dr. Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról a vizsgálatot és a kezelést végző orvoscsoport hivatalos jelentést adott ki. A politikusok esetében — eltérően a nyugati gyakorlattól — Magyarországon eddig nem ismert részletességű orvosi közléshez a kormányfő ragaszkodott, mivel felelősségteljes tisztségében elenged' hetetlennek tartja a közvélemény tájékoztatását egészségi állapotáról. Antall József 1990. október 23-án este vonult be a kórházba, 24-én hajtották végre a műtétet. Október 29-étől járt be hivatalába és részlegesen látta el teendőit. November 5-e óta a miniszterelnök folyamatosan és a szokásos rendben látja el a hivatalával járó feladatokat. tall József egészségi állapotáról: „Az elözö közleményekben emiitett nyirokcsomóműtét útján eltávolított anyag részletes szövettani vizsgálata és a belgyógyászati vizsgálat eredménye szerint a miniszterelnöknél a nyirokszervi megbetegedésének (úgynevezett „nem — Hodgkin lymphoma") kezdeti stádiuma áll fenn. A betegség az orvostu-% domány jelenlegi szintjén — hazánkban is rendelkezésre álló gyógyszerekkel és eszközökkel — eredményesen kezelhető. A kezelés elkezdődött, a beteg állapota kifogástalan. A betegség, illetve az alkalmazott kezelés esetleges mellékhatásai nem fogják hátráltatni Antall Józsefet # feladatai ellátásában." .. : . , ... . „.„, A közleményt kedden írA Miniszterelnöki Hivatal ,, ,, . szerdán délután közleményt ala a miniszterelnököt juttatott el az MTI-hez An- kezelő orvosok. Atikövizig helyett Ativizig Szamizdatként terjesztik Göncz Árpád beszédét A vízügyes szakma három-négy évre visszamenőleg mást, mint elítélést, nem kapott. Nem titok: a bős—nagymarosi vízlépcső tervezése miatt lett fekete bárány. Így aztán nem csoda, ha csupán a szűk szakmai berkekben ismert; Göncz Árpád köztársasági elnök október közepén a Magyar Hidrológiai Társaság tisztújító közgyűlésén rehabilitálta a magyar vízügyet. Igaz, erről egyetlen napilap sem számolt be. De ott volt az ülésen dr. Simády Béla, aki — november l-jétől ismét — aí "Atikövizig igazgatója. — Göncz Árpád beszédét szamizdatként terjesztjük, mert egyetlen lap sem volt hajlandó lehozni. A köztársasági elnök, bármennyire meglepő, de azzal kezdte, hogy szeretne, a nyilvánosság előtt igazságot szolgáltatni az ország három legrégebbi szakmai testülete egyikének, amelyet egy politikai tévedés miatt a vádlottak padjára ültettek. Sőt, kijelentette: veszélyesnek érzi azt a morális felelősségrevonást, amely a politikusok helyett egy szakmát ért. De azt hiszem, érdemes két mondatot Göncz Árpád beszédének nálam léVó másolatából idéznem; „Nem kívánok senkit megvédeni, aki ezért vagy azért támogatott egy politikai döntést, de meg akarom védeni azokat a mérnököket, akik legjobb szakmai tudásuk szerint, a legjobb műszaki felkészültséggel — s ez a műszaki felkészültség nemcsak európai, hanem világszintű — próbáltak létrehozni egy létesítményt, amelynek műszaki paramétereivel szemben aligha lehet bármiféle támadást indítani. Más kérdés, hogy egy húsz évvel ezelőtt készült terv nem vehetett figyelembe olyan ökológiai szempontokat, amelyeket azóta ismerünk." Azt hiszem, ez egy vízügyi mérnöknek megfelelő rehabilitációt jelent... — Talán most már értem, hogy miért ilyen csendben vált ki a vízügyi igazgatóságokból a környezetvédelem. — Egy 130 éves múltra visszatekintő szolgálat talán azzal, hogy ismét az AlsóTisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság nevet viseli, visszanyeri régi arculatát. A környezetvédelemnek január 1-jé,tői kell véglegesen leválnia. De azt hiszem, nem árulok el titkot, a jövőben is szorosan együtt kell dolgoznüfik. Munkaterületeink azonosak. Talán ennyi a szervezetről. Pénteken itt Szegeden tart ülést a Magyar Hidrológia: Társaság az 1970-es árvíz évfordulójához kapcsolódva. Nem nosztalgia-összejövetel lesz, hanem egy tudományos tanácskozás, amelyen szóba kerül az utóbbi 20 év árvízvédelmi fejlesztése, a védekezési módszerek korszerű sítése, a hidrológiai előrejelzések megalapozottsága. Ugyanezen a napon leplezzük le itt az igazgatóság épületében, az Országos Víz ügyi Hivatal volt államtitká rának, Dégen Imrének a domborművét, amelyet Lapis András szobrász készített. Dégen Imre ugyanis a nagy vizes mérnökök sorába illik — A jövő? — A magam részéről teljesen bizonytalan: pályázni kell, vagy nem? — nem tu dom. Maróthy László 1938ban kinevezett az igazgatóság vezetőjének. Siklós Csaba miniszter szeptember 15-éig megbízottakét terület leválasztásával. Ezt a munkát elvégeztem, a határidő lejárt. Ami az igazgatóságot illeti: megbízható cég vagyunk a piacon... Süli József Az Országos Érdekegyeztetési íaeács előtt a szakképzés (Beszélgetés dr. Rolek Ferenc helyettes államtitkárral) Aktuális témát választott őszi nevelési értekezlete tárgyául a 600-as Számú Móra Ferenc Szakmunkásképző és Szakközépiskola. A szakképzés témája olyannyira aktuális, hogy a szakképzési alapról szóló törvénymódosítás fölötti első vitát épp erre a napra tűzte ki az Országos Érdekegyeztetési Tanacs munkaerő-piaci bizottsága. E vita helyett „szökött" Szegedre a nevelési értekezlet meghívottja, dr. Rolek Ferenc helyettes államtitkár, aki az OÉT előtt ez ügyben a kormány álláspontját képviseli. Még az értekezlet előtt volt alkalmam Renkó Pállal, az iskola igazgatójával beszélni, aki elmondta, hogy nem véletlen a sietség: a szakképzés válságos állapotban van. Eddig három-négy nagyvana+at mondta fel az iskolával kötött szerződését, és félő, hogy a jövő évi beiskolázási igény átnyűjtásakor még többen lesznek. A szakképzési alapról érvényben lévő törvény (melynek értelmében a vállalatok kötelesek béralapjuk 1,5 százalékát képzésre fordítani) még nincs kiterjesztve a kisiparosokra és magánvállalkozókra, pedig közülük sokan érdeklődnek, az iskola fgy pénz hiján marad, majd 2300 tanulójuk képzése van veszélyben. Nincs megoldva a munkanélküliek átképzése sem, hiszen a különböző kft.-k méregdrága szolgáltatása nem megoldás. Csökkennek a munkalehetőségek, s nem tudni, a szakiskola kinek képez most. A céltalansággal, s az áldatlan állapotokkal kell szembenéznie a munkaügyi minisztériumnak, erről kérdeztem dr. Rolek Ferencet is. — A szakképzésnek nagyon szoros kapcsolata kell legyen a munkaerőpiaccal. Amint a piacgazdaság működőképes lesz, a vállalatok érdeke lesz, hogy a szakképzésbe bekapcsolódjanak. Persze addig, az átmeneti időszakban is biztosítani kell a képzést, hiszen egy rendszert könnyű sorvadni hagyni, de nehéz újrateremteni. Sürgősen meg kell alkotni a képzés jogszabályi feltételeit a privatizációs folyamatban, s ez a kormány feladata. A támogatás mértékét nyuván másképp értelmezi az iskolaigazgató, az önkormányzati tag, és a pénzügyminiszter, nem is beszélve a vállalatokról. Ezért kellett az OÉT elé vinni az ügyet. — Kt kezdeményezte a törvénymódosítást, s mi a tárgyalófelek álláspontja? — Az első javaslatot a munkaügyi és a művelődési minisztérium közösen dolgozta ki, s terjesztette a munkaerő-piaci bizottság elé, tehát az állami oldal kezdeményezett. a munkáltatók pontos véleményét egyelőre nem ismerem. Előzetes egyeztetéseinken úgy tűnt, hogy a szakszervezeti, tehát a munkavállalói oldal támogatja javaslatainkat. Nagy kérdés, mit szólnak hozzá a munkáltatók. — Miben ütköznek az áláspontok? — Az alapvető eltérés a szakképzési hozzájárulás mértékében van, ami a jelenlegi általános szabályozás szerint 1,5 százalék, mezőgazdasági tevékenységnél 1 százalék. Mi úgy gondoljuk, annak érdekében, hogy valóban betölthesse funkcióját, ezt egységesen a vállalati béralap 3 százalékában kellene megállapítani. — A 3 százalék miért nem megfelelő a munkáltatóknak? — Nálunk tulajdonképpen ez mint költség jelentkezik. Az a vállalat, amelyik nem foglalkozik szakképzéssel, az a 3 százalékot adószerűen fizetné, aki pedig foglalkozik vele, annak nem jelentene többletkiadást, mert ráfordításai amúgy is elérik ezt a szintet, tehát fizetési kötelezettségét „természetben" rendezné. A 3 százalékos mérték nagyban segítené az iskolákat, én mégsem vagyok optimista, hogy ezt a célt a tárgyalásokon el tudjuk érni, 2 százalék körüli kompromisszumra számítok. — Ügy tudom, a szakképzés átalakítása a piacgazdálkodási szintre, egyike volt a Világbank kormánnyal szembeni feltételeinek ... — Igen, a Világbank egyértelműen megfogalmazta, hogy a magyar szakképzés jelenlegi struktúrájával s tartalmával elégedetlen, véleményük szerint ez nem felel meg a nyugat-európai feltételeknek. Szélesebben alapozó, elméletileg jobban felkészítő, a konkrét pályaválasztást későbbi életkorra kitoló iskolatípust szeretnének fejleszteni, úgynevezett munkaerőpiacra képző intézeteket, melyek elsősorban a munkanélküliek képzését látnák el, de emellett más szakképzési feladatokat is fölvállalnának — Ad a Világbank ehhez segítséget? — Mintegy 30-40 millió dolláros hitelt adnak a szokásos 8 százalék körüli világbanki kamatra. Ez egykét százalékkal kedvezőbb a nemzetközi hitelpiacon kaphatónál. Csakhogy ők sokkal drasztikusabb változásokat szeretnének a magyar rendszerben, mint amit mi a realitásokhoz igazodva el tudunk képzelni, ök négy-öt éven belül generálisan át szeretnék az egész struktúrát alakítani. — Lehet ilyen gyors eredményre számítani? — Lehetetlen, mert. nem adottak a pénzügyi feltételek. A bankhitel a szükséges összegnek csak kis részét fedezné, vagyis jelentős hazai erőforrásokat kellene megmozgatni. Másrészt a magyar iskolarendszert nem is lehetne abba a sémába belegyömöszölni, amit a Világbank saját, mondjuk egyesült államokbeli tapasztalata alapján elgondolt. Ez itt Közép-Európa, egy más fejlettségű gazdasági rendszer. Panefc József Tegnap, szerdán délután sajtótájékoztatót tartottak a kiskunhalasi határőrkeriilet működési területén megjelenő megyei lapok újságíróinak a halasi parancsnoksági épületben. Szinte minden kérdésre választ kaptunk Szabó János alezredes, kerületi törzsfőnöktől. Olva' sóinkat talán legjobban az érdekli, mi lesz a novemberben bevonuló újoncokkal. Mint hallottuk, a határőrséghez sorállományba kerülő fiatalok szolgálati ideje a módosított honvédelmi törvény szerint alakul, s egy nagyon jó hír: eskütételük után, karácsonykor, illetve szilveszterre 3—3 napra hazamehetnek. A kerületparancsnokság a Mosolygós rendeszek lesznek a határon liberalizálódó határőrizetnek megfelelően 5160 hektárral kevesebb földön „rendelkezik", vagyis, enynyi területet adtak vissza a téeszeknek, gazdálkodó szervezeteknek. Egyébként 172 km 969 méter határhosszúságért felelnek. Idén a tájékoztató napjáig 8,7 millió útlevelet ellenőriztek, 2,7 millió járművet léptették át, munkájuk során 26,7 millió forint csempészáruval akadt dolguk Ez utóbbi szám is Jól érzékelteti, hogy a forgalomellenőrzési pontokon, mint ahogy a határsértők körében is, nagyon sok a seftelő. Egyébként 208 határsértőt találtak, az illegálisan hazánkba lépők túlnyomó többsége külföldi. Vezetnek a jugoszlávok, másodikok a románok, harmadikok a szovjetek. Az alezredes szólt a határőrség jövőjéről, az új stílusú határőrizetről. Valójában politikamentes szervezet lesz a mai határőrség. Kérdésemre Szabó János alezredes elmondta, a tiszti állomány (javarészt 1945— 50-es születésű generáció) mentalitásában, gondolkodásában is alkalmas az újfajta tevékenység eredményes ellátására. A határokon, így pl. Röszkén való várakoztatás nem a határőrökön múlik, statisztikájuk van arra, hogy nem csak itt, hanem Kelebián és Tompán fordul meg a legtöbb csencselő. ök lassítják a haladást! Végső soron a civil lakosság igényével találkozó célokról hallottunk, amelynek lényege: ott, akkor és ahol kell, ott legyen magyar határőr. M. E.