Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-07 / 283. szám

1990. november 7., szerda Kapcsolatok 3 OLVASÓSZOLGÁLAT Levélcímünk: Pf.: 153. Telefonunk: 12-847 Tíz év annyi, mint negyven ..Egy megalázott nyugdíjas" aláírású ,.Létminimum Alapítvány" című cikkhez szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. A cikkben foglaltakkal kettő szót kivéve egyetértek, s ez a szó: papok... vijjogosát". A papság csak jóra. szépre, becsületes. erkölcsös életre tanította és tanítja az embereket a csecsemókortól a halálig. A tízparancsolat betartását. Isten tiszteletét minden vallásoktatja! A szomorú az. hogy az elmúlt 40 esztendő alatt az egyház ingatlanait elvették, amiket a papság jogosan követel vissza! Tudomásom szerint a pedagógusok már kétszer. vagy háromszor is kaptak fizetésemelést, mégis sírnak! Körülbelül egy hete saját füleimmel hallottam a magyar rádióban egy pedagógus szájából: szégyelli. hogy havi 14 ezer forintot keres, s ebból kell megélnie. Hát én mit szóljak, mikor 70 éven felül vagyok. s 40 évig becsületesen dolgoztam a vállalatomnál. ebből 26 évig pedagógus munkakörben és 7364 forint a havi nyugdíjam!? Én is szégyellem nagyon, és azt is, hogy az Országgy ülésen alig-alig esik szó az ilyen gyengén fizetett nyugdíjasokról. Sajnos egyformán kezelik és emelik azok nyugdíját, akik valahogy összehoztak 10 évi munkaviszonyt, és ugyanúgy kezelik azokat is. akik becsületesen ledolgoztak 35-40 évet! Igazságos ez? Vizsgálják felül minden korkedvezményes. rokkantnyugdíjas helyzetét, mert nagyon sok visszaélés történt ezen a területen. A becsületesen 30—40 évet ledolgozott nyugdíjasok sorsának javulása érdekében javaslom: vizsgálják felül és szüntessék meg ezt a rettentő igazságtalanságot. Fizért nincs bizalma a csekély nyugdíjat élvező nyugdíjasoknak a jelenlegi vezetők iránt, mivel ilyen rettentő vontatottan halad az igazságos nyugdíjrendezés. Bezzeg az árak... Ve 1991 június, hanem 1991. január l-jével rendezzék a becsületes munka után járó nyugdíjellátást. Vizsgálják felül azt is: ki. milyen munkakörből ment nyugdíjba, és hány évet dolgozott becsületesen a munkahelyén. Készemről nem megnyugtató a jelenlegi helyzet, hogy a 10 évet dolgozott ember ugyanannyi nyugdíjat kapjon, mint aki végigdolgozta becsületesen a 35—40 évet! Javaslom továbbá, hogy elsősorban azoknak adjanak korkedvezményes. illetve rokkantnyugdíjat, akik igen nehéz fizikai: (bányász, olvasztár. stb.). illetve frekventált munkakörben töltötték el életük javát, és e nehéz munka miatt romlott meg egészségi állapotuk! Feltétlen és tüzetesen vizsgálják felül azokat, akik életerős, egészségesen fegyveres szolgálatra hivatkozva mentek el egészségesen, fiatalon (35—40 évesen) korkedvezményes nyugdíjba! Egy másik megalázott nyugdíjas Név és cím á szerkesztőségben Vajon a föld miért kivétel? A nyári hónapokban sokszor hallottam külföldiek kérdéseire a szegediek válaszát: nem értőm, nem értőm. Eszembe jutott, mennyi mindent nem értek én sem. pedig kérdések-feleletek magyarul szólnak. Nem értőm, hogy egyes egyetemi végzettségű emberek miért bonyolítják agyon az egyszerűt, és miért magyarázzák azt. amit a tanulatlan ember is tud. Az Agrárszövetség szakemberei a hazai mezőgazdasági termelés világszínvonaláról beszélnek, a mezőgazdaságban felhalmozódott nagy szellemi lókéról, melyet a szétforgácsolódás veszélye fenyeget. Lapjukban pedig Dobay Ferenc kertészmérnök vádirattal felérő megállapításokat tesz: nem megfelelő a vetésszerkezet, terjed az erózió: műtrágyák túlzott használata: drámaian terjed a savanyodás; a nem túl előrelátó tervezés következménye: szikesedés: tarlóégetés és szervestrágya hiánya: csökken a föld humusztartalma. Állításait a DM-ben senki sem cáfolta meg, pedig szerintem Jelibe találta" a mezőgazdaság irányttóit. Ezek után mi, egyszerű emberek hogyan értékeljük azt a ..szellemi tökét". Válasz az IKV-tól „A bérlakások ügye Szegeden sok állampolgárt érint, húszezer bérlakásban a város lakosságának egyharmada lakik. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a most alakuló önkormányzatnak más, nagyon lényeges kérdésekben is dönteni kell. ezért a besorolást (Elsó helyre a bérlakások ügyét!) nem lehet elfogadni. Szeged város lakosságának kétharmada nem bérlakásban lakik. gondjaik a város szempontjából legalább olyan lényegesek. mint a bérlakásokban élőké. Nem lebecsülve ezt a kérdést, a túlzások, a jelszószerű kinyilatkoztatások nem szolgálják Szeged város összes állampolgárának érdekeit. Az írás támadást indít az ellen a vagyon ellen, amelyikkel az önkormányzat rendelkezni fog és a beszűkült anyagi lehetőségek alapján rendelkezni is akar. A Lakásbérlők Egyesületének képviseletében Vörös Béláné javaslattervezettel fenyeget, de azt nem ismertette, arról nem lehet véleményt mondani. A bérlakások eladását a tulajdonos önkormányzat fogja szabályozni. A szabályozás korrekt módja az önkormányzati és bérlői érdekek kölcsönös érvényesülése alapján készülhet el. sem a Lakásbérlők Egyesületének vezetői. sem az IKV abban nem juthat előnyhöz. Köztudott, hogy az elmúlt 50 év alatt jelentós lakóépület-felújítás elmaradás halmozódott fel. Szegeden 5400 lakás felújítása nem készült cl a kívánt időben. Jelenlegi árszinten ez kb. 8-W milliárd forint. Budapesten a felújítás-elmaradás felszámolása a lakók anyagi lehetőségeit is meghaladja. de meghaladja az IKV anyagi lehetőségeit is. amely mindig csak a lakóépület-tulajdonos által biztosított felújítási kerettel gazdálkodhatott. A felújítás-elmaradás töredéke az éves bevétel, állami támogatásra nem, vagy' csak kis mértékben számíthatunk. Ilyen körülmények között a lakásbérlők félrevezetésének tartom azt az ígéretet, hogy a Lakásbérlők Egyesülete el tudja érni az lKV-nál az: elmaradt felújítások elvégzését. A bérlőközösségek létrehozása a jövő útja lehet. Jól működő bérlőközösségek megszervezése időigényes, türelemigényes, jelenleg még kevés helyen alakultak ki azok a feltételek, melyek a bérlőket jól működő érdekképv iseletek megválasztására ösztönözné. Az állami tulajdonú bérlakások bérlőinek égy részét ismerve elmondható, hogy alapvető megélhetési gondokkal küzdenek. nem tudnak szolgáltatásokat vásárolni. Ezért az IKV vezetése, ismerve a lakóházkezelés és fenntartás összes gondját, 1991. évre nem javasol a lakások vonatkozásában lakbéremelést, még akkor sem. ha az infláció már elvitte az 199Ü. éves lakbéremelés többletét. Véleményem szerint az önkormányzat .első helyen szereplő feladata Szeged várok állampolgárainak javuló megélhetést biztosító jövedelemtermelő feltételrendszerének kidolgozása legyen. mert az teremti meg az állampolgárok boldogulását, legyenek azok bérlók. lakástulajdonosok. vagy hontalanok. A szolgáltatások végzése javuló gazdasági környezetben három-négy év múlva piaci viszonyok között jelenik meg. Bízom abban. hogy akkor a reklámot a saját munka minősége és nem a másik fél lejáratása adja." amely a termőföld jelentékeny részét tönkretette!? Nem értem a föld-visszaadás vitáját sem. Szerintem magától értetődő, hogy ha valakitől elrabolnak valamit, s azt megtalálják, visszajuttatják jogos tulajdonosának. Vajon a föld miért kivétel? Milyen erkölcsi alapokon állnak azok az egyének, akik a földtulajdon visszaadásáról hallani sem akarnak? Elképzelhető javaslatuk megvalósítása úgy. hogy a társadalom eddig ..kiváltságos" rétegei, is az állami „nagykalapba" dobálják értékeiket olyan mértékben, mint amilyen mértékben ezt a parasztsággal végrehajtatták! (Egyenlő teherviselés!) Gondolom, nem ez a helyes problémamegoldás, hanem a többlépcsős földvisszaadás! (A tulajdonjog visszaállítása, tulajdonosok szándékainak összegyűjtése. összesítése, ezek alapján a föld visszaadása, kártalanítás. új szerveződések.) Csak higgadtan. kapkodás nélkül, teljes „észbedobással" végrehajtott földrendezés mentesiti az ország lakosságát a káros következményektől. Nagy Kálmán Szeged. Zöld Sándor u. 22/B Döntsön a nép a privatizációról Nemrég Budapesten járt Milton Friedman. a nyolcvanas évek .amerikai, gazdaságpolitikáját meghatározó Nobel-díjas közgazdász, és interjút adott egy hetilapnak: „szerintem elvtelen-és etikátlan a társadalom tagjai tulajdonát képező állami vagyont eladni azoknak, akik amúgy is a tulajdonosai ennek a vagyonnak. Én a csehszlovák módszerrel, nevezetesen az állami vagyon részeire szóló részvények térítésmentes szétosztásával értek egyet. .4: emberek millióit kell tulajdonossá tenni. Szerintem ez legyen az első lépés, ne a vagyon külföldi kézbe juttatása". (Figyelő, 1990. szeptember 20.4. oldal.) Magyarországon nem foglalkoznak komolyan az állampolgárok részvényhez juttatásának realitásával és ennek lehetséges következményeivel. Az átlami tulajdon privatizációja egyszeri. megismételhetetlen, és az ország jövőjére hatalmas hatással lesz. Ráadásul mindezt gy orsan kellene végrehajtani, és kialakítani égy új gazdasági rendet, mielőtt a válság teljesen dezorganizálja. működésképtelenné teszi a nemzetgazdaságot. A privatizáció jelenlegi lassúsága teljesen érthető, hiszen milyen alapon dönthetné cl valaki, hogy a volt tulajdonosok közül kiknek kell visszaadni egykori javaikat? És milyen alapon dönthetnének úgy. hogy senki, semmit sem kap vissza? De ha lesz kárpótlás, akkor mi a mérce? Miért csak a földet? Micrt éppen az 1947-es tulajdoni lapok szerint? Ha pedig az állami vagyon eladása mellett döntenek, akkor milyen árat lehet kérni? A belföldieket kell előnyben részesíteni, vagy a külföldiele is teljesen szabadon vásárolhatnak? Mi legyen az így befolyt pénzzel? Mindenki kaphat-e kedvezményes privatizációs hitelt? (Vö. „egzisztencia-alap".) Ha igen, akkor kiszámolták már milyen hatalmas kamattámogatás terheli majd az állami költségvetést? Ha nem. akkor kik és milyen szempontok szerint válogatnak majd a kérelmek között? Ezek nem pusztán gazdasági kérdések, erkölcsi és politikai problémák. Egy párt. több párt. vagy akármelyik kormány sem döntheti el tiszta lelkiismerettel, melyik részigazságot tekintse a többinél teljesebbnek. Márpedig dönteni kell. hiszen a döntés elodázása is nagyon veszélyes. A döntés év tizedekre meghatározhatja hazánk sorsát. Ha elindulunk egy úton. ki tudja, mikor érünk a következő elágazáshoz, ahol ismét lehetséges lesz egy jelentősebb irányváltoztatás? Miért nem folyik ezekről a kérdésekről tisztességes, közérthető, nyilvános vita? Túl vagyunk a választásokon... meg kellene fontolni, hogy kellene még egy: a gazdaság átalakításáról. A szakértők által kidolgozott főbb privatizációs alapelvek közül a nép válassza ki a megvalósítandó alternatívát. Dr. Demeter Anna közgazdász A bérlők érdekében, túlzások nélkül A; utóbbi időben gyakran terítékre került az IKV, s vele a bérlakások ügye. Ismertette elképzeléseit Lakásbérlők Egyesülete (A tilalmi listák ellen — Elsó helyre a bérlakások ügyét!), s bemutattuk az ugyancsak ingatlankezelésre szerveződött Kényelem Kisszövetkezetet. Tóth Dezső, az IKV igazgatója most válaszol az általa képviselt intézményt érintő — elsősorban a lakásbérlők állásfoglalásában kifejtett — kitételekre: Fogat fogért 1990. október 4-én, 7 órakor a Kossuth rádió a következőket ismertette: megkérdezték a lakosságot, hogy mennyiben ért egyet a tulajdonok visszaadásával. A föld esetében ez 28 százalék, a házak, műhelyek, üzletek esetében 38 százalék volt. Megkérdezem, hogy kiktől kértek véleményt. Talán azoktól, akik ma is benne laknak az elkobzott házakban, kft.-t csináltak a volt tulajdonos kocsmájából, netán a hentesüzletből vagy gyógyszertárból? Akik a földet kiadták háztájiba, vagy a külterületi szántókból csináltak hobbikerteket, és azt kiosztották házhelyeknek, milliókat vágva zsebre így? Javaslom, hogy vegyék el a házát, lakását, hétvégi telkét, netán gépkocsiját, bútorát, és Recsken. Tiszaszentimrén. Hortobágyon vagy Ebesen töltsön el 2—3 évet családjával, és ezután kérjenek tőle nyilatkozatot, s akkor állítsák fel az új statisztikát! Eigy közel 80éves. igazságra vágyó nyugdíjas Megértjük fölháborodását — amivel a tulajdonelkobzások kárvallottjaiért emel szót. Ám türelmét is szeretnénk kérni. A „fogatfogért" alapján tett ..igazság" még sohasem hozott békét a békétlen emberek közé. ellenkezőleg: a háború meg... Reméljük — együtt —, hogy senkinek sem kell többé olyan igazságtalanságokat elszenvedni, mint amilyeneket Ön — föltételezzük — elszenvedett. Azt is reméljük, megnyugszik, ha tudja: az igazságát valójában senkitől sem lehet elvenni. Kocsma van már elég...! A közelmúltban olvastam az újságban, hogy lápén, a Budai A 'agy Antal utcában építendő üzletház építését leállították. Nagyon helyesen tették. A mai napon viszont láttam, hogy az építést folytatják. Mivel az újságcikkben italbolt építéséről is szó esett a szolgáltatóházzal kapcsolatban, nagyon felháborodtam, hiszen SÜ0 méteres körzeten belül már húrom vendéglátóegység működik. Akkor minek még egy negyedik? Ez már nem használ a környék nyugalmának. Másfél évvel ezelőtt nem lehetett építeni a Hősök kertjéhez tartozó területre semmit, most lehet? Ha aláírás gyűjtésével meg lehet akadályozni a kocsma építését, megteszem'. Kocsma van már elég, építsenek olyan üzleteket, műhelyeket, amelyek hiányoznak a faluból, és a lakosság érdekét szolgálja: fodrász, cipész, szabó, bazártrafik. zöldségbolt, ruhásbolt. Minek több vendéglátóegység, hogy több legyen a baj? Igyanak az emberek, ha akarnak, ha nem: minduntalan italboltba bukjanak bele...?! Molnár Gábor Tápé. Budai N. A. u. 1. sz. Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdéseire adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország Szerkesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf.: 153.6740. A nyugdíjasok pótszabadságáról P. L. Szeged. Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdésemre választ adni. Nyugdíjas vagyok, a ny ugdíjfolyósítás mellett munkaviszonyom is van. Az 1981ben történt nyugdíjmegállapításomat követően egy évig nem álltam munkaviszonyban, otthon voltam. Azt követően 8 éve folyamatosan dolgozom,. Minden betöltött év után 24 napi fizetett szabadságot kaptam. Van olyan nyugdíjas kollégám, aki 28 nap szabadságot kap. Kérdésemre azt a választ kaptam. hogy nekem nem jár több. Arra kérek választ, hogy a nyugdíjas dolgozónak mikor, milyen feltélelek mellett jár és hány nap pótszabadság? Olvasónk leveléből nem túnik ki. hogy mint nyugdíjas, fizikai vagy nem fizikai munkakörben dolgozik, valamint az sem, hogy milyen elfoglaltsággál dolgozik, és a nyugdíjazása öregségi vagy rokkantsági nyugdíj. A munka törvénykönyve végrehajtásáról szóló (Mt. v. 52. §./2.) bekezdése szerint nyugdíjasként az a dolgozó kaphat a rendes szabadságon felül pótszabadságot. akinek a nyugdíját mint. öregségi nyugdíjasként állapították meg, azonkívül munkaviszonyban teljes elfoglaltsággal dolgozik és fizikai munkakörben. F. három feltétele együttesen ha megvan, akkor jogosult a nyugdíjas pótszabadságra. Az elsó naptári évben három és a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadságra jogosult. Olvasónk fentiekből már el tudja bírálni, hogy mint nyugdíjas jogosult-e pótszabadságra vagy sem. A kisgyermekes anyák pótszabadságáról K. L.-né Szeged. Szeretném tudni, hogy velem szemben a váfllatom a pótszabadságot jól számolta-e el. Jelenleg két nap pótszabadságot kapok. Én háromgyermekes. egyedülálló édesanya vagyok. A gyermekeim. a nagyobbik fiam 17éves, már kijárta az ipari iskolát, jelenleg szakmájában dolgozik. A középső elsőéves ipari tanuló. 15. évében van. A kisebbik 13 éves. Azt szeretném tudni, hogy egy háromgyermekes édesanya, aki már csak a legkisebb gyermekére kap pótszabadságot. figyelembe veszike, hogy hárman vannak testvérek. Jogos-e a két nap pótszabadság? A munkajogi szabályok azt nem veszik figyelembe, hogy húrom gyermek van. hanem azt. hogy hány tizennégy éven aluli gyermeket tart el a háztartásában. A Munka Törvénvkönyve végrehajtásáról szóló Mt. v. 47. §. (2.) bekezdése szerint, a dolgozó nót és a gyermekét egyedül neveló apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettó, két gyermeke után öt, legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után a fenti szabadságon felül évi két munkanap pótszabadság jár. Olvasónk részére a jogszabály csak két munkanap pótszabadságot ír eló, mert csak egy gyermeke tizennégy éven aluli. A másik pótszabadság pedig azért nem jár, mert csak két gyermekét tartja el a háztartásban. a harmadik gyermeke pedig önálló keresettel rendelkezik. Jár-e jubileumi jutalom a kisiparosnak? H I. Szeged. Tájékoztatást kérek arról, hogy van-e rá rendelet, hogy főfoglalkozású kisiparosnak jár-e 25 éves jubileumi jutalom, mint a munkaviszonyban álló dolgozóknak, és ha jár, milyen formában? (A bevételből leírható-e?) A jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit és mértékét a munkajogi szabályok írják eló. Ennek megfelelően csak a munkaviszonyban. vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy kaphat 25, 40 és 50 éves munkaviszonya, illetve szövetkezeti tagsága alapján jubileumi jutalmat. Az önálló szabadfoglalkozású személy részére, így a kisiparosnak sem jár jubileumi jutalom. Tehát a bevételből leírni sem lehet. Dr. V. M.