Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-30 / 303. szám

80. évfolyam, 303. szám 1990. november 30., péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint A nagykövet kérjen bocsánatot! Miért lép vissza Rabár Ferenc? — 35-en a „húszezresek klubjában" Á színészek azt hallják: a pohár betelt — Ön is lehet MAOSZ-tag! A

tegnap — számunkra — legörvendetescbb híre. hogy az újságíró-szövetség végre párra lelt: a budapesti Márvány utca 14-es számú házának ezentúl új lakója lesz — a Magyar Újságolvasók Szövetsége. Kérünk mindenkit, aki a sajtó útján elkövetett szellemi, lelki terrorisztikus megnyilvánulások ellen fel kíván lépni, avagy csökkenteni szeretne az újságírókkal tájékozódási, tájékoztatási viszonyban levő újságolvasók hátrányos megkülönböztetését, jelentkezzen szövetségi tagnak! A hírügynökségi jelentések közül itt, elöljáróban a hazai történések, illetve a magyar vonatkozású események összefoglalóját adjuk. Tegnap Frans Andricssen. az Európai Közösség alelnöke nyitotta meg az EK budapesti diplomáciai képviseletét. Amerikai légiközlekcdési szakemberek ismerkedtek hazai légi viszonyainkkal. Megnyílt Pesten a Nemzetközi Pető Alapítvány első világkongresszusa. A szentesi Papp lehel György (MDF) vezetésévei parlamenti delegáció utazott Rómába: az Alpok—Adria-térség négv országának képviselőivel találkoznak. Nem randevúzik viszont a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke december közepén magyar tárgyalópartnereivel: a látogatást elhalasztották. A honi diplomácia vezetője, Jeszenszky Géza Ausztráliában jár éopen, Amerikában pedig az emigránsok szövetkeznek. Kelet- és Közép-Európa országainak támogatására. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége még Bush elnöknek is táviratozott ez ügyben. Erősítse, ne gyengítse A lemondás háttere A Külügyminisztérium szóvivője az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: Dr. Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár 1990. november 29-én magához kérette Simion Popot, Románia budapesti nagykövetét, és az alábbiakat közölte vele: A magyar kormány télies értetlenséggel áll azon tény előtt, hogy Románia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete — ezúttal a legszélesebb nyilvánosság előtt — személyre szóló bírálatot intéz a Magyar Köztársaság elnökéhez és miniszterelnökéhez. A román nagykövet kijelentéseivel a legnyilvánvalóbb módon súlyosan megsértette a diplomácia összes írott és íratlan szabályát, kioktatta a Magyar Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. Somiogyi Ferenc emlékeztette a nagykövetet a megbízólevele átadásakor mondott szavaira, miszerint kijelentéseit úgy kell tekintenünk, mintha Románia elnöke tenné azokat. Ez még súlyosabbá teszi a román nagykövet mostani kijelentéseit, és kérdés, vajon Ion Iliescu úr tudná-e vállalni ezeket. A magyar államtitkár leszögezte: a nagykövetek feladata az. hogy előmozdítsák, s nem az, hogy megnehezítsék az államok közötti kapcsolatokat, az, hogy pontosan közvetítsék a kormányok hivatalos közléseit. Somogyi államtitkár feltette a kérdést: Pop nagykövet teljes felelőssége tudatában meg tudja-e vajon erősíteni azt, hogy neki a magyar kormány bármely tagja az interjúban jelzett vádaskodásnak megfelelően nyilatkozott? Ha Pop úr nemcsak úgy véli, hogy irredenta „áradat" fenyegeti Magyarországot, hanem kifejezi komoly aggodalmát amiatt, hogy „első vonalbeli" politikusok csatlakoznak ahhoz. félő. hogy nehéz lesz kaDcsolatokat tartania azokkal a személyiségekkel, akikre az irredentizmus, vagy a gőg bélyegét sütötte. Románia és a magyar—román kapcsolatok szempontiából aggasztó, hogy esetleg légüres tér keletkezik a budapesti román nagykövet körül, s ez nagymértékben megnehezíti feladatának ellátását. Azon feladatáét természetesen. amelybe nem tartozik bele a fogadó ország vezetőinek és tevékenységének bírálata, hamis állítások terjesztése. Somogyi államtitkár kijelentette: nyilvános bocsánatkérés nélkül Antall József miniszterelnök úr nem fogja a román nagykövetet fogadni. (MTI) Rabár Ferenc pénzügyminiszter csütörtökön az MTI munkatársának érdeklődésére újabb részleteket közölt lemondásának körülményeiről. Elmondta, hogy döntésének nyilvánosságra hozatalában semmiféle „időzítési" szempontok nem vezérelték; egyszerűen csak azokkal a találgatásokkal kapcsolatban szeretett volna tiszta vizet önteni a pohárba, amelyek Matolcsy György államtitkár Világgazdaságban megjelent interjúja után kaptak lábra. A leköszönő pénzügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetben nem működőképes a gazdaságpolitika irányítása Magyarországon, A megállapítás előzményeként emlékeztetett arra, hogy a tárca vezetését elvállalva határozott elképzelésekkel látott munkához. Koncepciója kezdettől fogva egy jól átgondolt, komplex lépéssorozatra építő, áttörésszerű változás megvalósítása volt. E koncepció szerint az idén „a társadalom zaklatását kerülendő" még a régi torzult rendszer elemei élnek tovább, ám jövőre rendkívül gyors, sokkszerű változásokat hajtottak volna végre a pénzügyi rendszer valamennyi elemében. Rabár Ferenc véleménye szerint, a sok kis apró lépésre építő stratégia gyakorlatilag kilátástalan Magyarországon. Semmi értelme sincs annak, hogy újra és újra részintézkedésekkel fekzaklassák a társadalmat, aminek hatását például kitűnően illusztrálta a taxisblokád. A kis lépések taktikája az állandó hanyatlás képzetét kelti az emberekben, egy átfogó, komplex intézkedéscsomaggal viszont érzékeltethették volna, hogy gyökeres változás történik. Ami a koncpeció érvényesítésének lehetőségét illeti. Rabár Ferenc annak idején abban a tudatban vállalta el a minisztérium vezetését, hogy a gazdaságpolitikai kulcsdöntések a pénzügyi tárcánál futnak össze. Ezzel szemben a kormány munkastílusa úgy alakult, hogy minden egyes gazdaságpolitikai kérdést megszavaztattak a kormányülésen. Így a pénzügyminiszter arra kényszerült, hogy elgoondolásaival ellentétes álláspontot képviseljen a külvilág felé. Végül is már augusztusban kiderült, hogy a kormány nem vállalja fel Rabár Ferenc radikális nézeteit. A már októberben benyújtott lemondással kapcsolatban a végső szót Antall József kormányfő mondja ki. Végül Rabár Ferenc megjegyezte, hogy — találgatások ellenére — nincs tudomása arról, milyen nevek vetődnek fel a pénzügyi tárca esetleges várományosaiként. (MTI) A lemondást nem indokolták Közgyűlés Sándorfalván és Balástyán 1991-ben megszűnik az OTP monopolhelyzete a helyhatóságok pénzügyeinek kezelésében. Az új önkormányzatoknak megalakulásukat követően módjuk nyílott arra, hogy felvegyék a kapcsolatokat más pénzintézetekkel. Kónya József, Sándorfalva polgármestere e hónap közepén tárgyalt a Csongrád megyei OTP képviselőivel is a polgármesteri hivatal számlakezelését illetően, de azokkal a pénzintézetekkel is, amelyek jelentkeztek arra, hogy az önkormányzat pénzforgalmát bonyolítják. Jelen pillanatban a polgármesteri hivatal négy ilyen ajánlatot tart számon, ezek közül fogja kiválasztani a számára legkedvezőbbet. szerződést is köt. Sándorfalván' a két körzeti orvos több mint hétezer embert lát el, mert — főleg ügyeleti időben — Kővágóból, Dócról s a szatymazi és (Folytatás a 2. oldalon.) Tudom, nem csak az anyagi javaktól függ az ember kedélyállapota, de a vidám öregséghez, az egészség mellett, nagyban hozzájárul a havi nyugellátássá vált sokévi nyugdíjjárulék. A ledolgozott évek után oromben-nyugalomban élni, természetes vágy. Csak éppen az anyar giak ehhez nagyban nem járulnak, inkább kicsiben. Böngészgetve a nyugdíjfolyósító igazgatóság statisztikai adatait, szinte fillérre követhető az augusztus hónapra immáron emelt ellátási összeg mértéke. Ez utóbbi az eltelt 90-100 napban sokat nem módosult: értéke annál inkább. Kalapot le a kormányzat próbálkozásai előtt, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzendő, tesznek valamit. A jövendőben is terveznek plusz pénzt amolyan tizenharmadik havi nyugdíj formájában. Bizarr és nem egészen helyénvaló .Jhvmor", de úgy vélem, van oly bácsika. aki hozzáfűzi: ha megérjük. .. Mármint a jövő esztendei beígért forintokat. Örömre GZ idő tájt a. l\arácf>onyra Nyugdíjasok víg élete szánt pótlék adhat okot. Ettől függetlenítve, a havi nyugellátás nem a derűs öregkor összetevője. Minden, minden nézőpont kérdése is egyúttal. Mert, teszem azt az augusztusi emelt nyugdijállománvt a márciusihoz viszonyítom, az ellátások összege 174 forinttal emelkedett Ez azért mégis csak valami, különösen a legalacsonyabb összegű ellátásoknál jelent százalékban is nagy növekedést. Ám a szásalékoknál maradva, nem árt tudni: megyénkben az összes ellátottak (öregségi nyugdí j tói a járadékosokig) 24 és fél százalékánál a havonta kézbesített pénz ötezer forintnál kevesebb. Az országos adatok szerint az összes ellátott húsz százaléka van a legalacsonyabb sávban. Irigykedhet persze a Szegeden kívül élő „átlagnyugdíjas". mert a megye más településein az öregségi nyugdíjak öthatszáz. forinttal alacsonyabbak. Szegeden az ipari öregségi nyugdíj átlagösszege 6 ezer 477 forint. a tsz-öregségi pedig 5 ezer 943. Mindenki számolhat, hánv kiló cukorra, húsra, miegyébre elegendő. Szeged kevés híján 32 ezer nyugdíjasának harmadrésze van a legnépesebb ösz. szeghatárú 6-7 ezer forint közötti sávban. A sokak által felrótt és vizsgálandónak vélt, 20 ezer forint fölött 35 nyugdíjas található a városban. Egészen bizonvos: éveit tekintve a népmesei 77 fölötti apósom nincs közöttük. Pontosítva, ilyen korú tavaly volt, amikor még jómagam azért ágáltam, hogy sorsunk, nyugdíjon innenieké és túliaké jobb legyen. Váltig azt hangoztatta apósom: csak rosszabb ne legyen. Nyugdíj forintok ide. vagy oda. már ezzel is ki lehetne egyezni. A jövendő előhangjait hallgatva. (bep) Á szegedi helyzet Tanárdemonstráció előtt Az országos előzmények: szeptember 24-én közös ágazati kerekasztalülést tartott a két hazai pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amelyen érdekegyeztetési konszenzus létrehozását kezdeményezték, hogy együttesen léphessenek fel a művelődési és közoktatási tárcánál, a jövő évi költségvetés ügyében. A Pedagógusok Szakszervezete későbbi állásfoglalásában kijelentette, hogy nem tekinti tárgyalási alapnak azokat a kormányzati elképzeléseket, melyek jövőre 20 százalékos bér-, és 10 százalékos dologi automatizmussal számolnak. Kompromisszumként a szakszervezet 42 százalékot javasolt, 20 százalékos automatikus béremelést, 7 százalékos inflációkövetést, és további 15 százalékos központi béremelést. Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter levélben válaszolt: a költségvetésnek nincs fedezete ekkora béremelésre és dologi támogatásra. A művelődési és közoktatási tárca november 28-án adta meg válaszát: „A művelődési kormányzat — annak ellenére, hogy teljesen indokoltnak tartja a pedagógusok bérének újabb, plusz 22 százalékos emelését — nem kapott lehetőséget költségvetésében a szükséges pénzügyi fedezet biztosítására." Országos patthelyzet. Elkeseredésében, és egyéb eszközei híján a szakszervezet december 10-ére országos demonstrációt hirdetett. Ez történt tehát az országban, de nézzük csak, hogyan fogadta ezen eseményeket a szegedi pedagógustársadalom. — Képzelje csak el, jószerivel „lopni kell" a titkosított költségvetési információkat — mondta Pap Jánosné városi titkár a tudósítónak tegnap délután, közvetlenül a Pedagógusok Szakszervezetének főbizalmik részére megtartandó tájékoztatója előtt, amit aztán a gyűlésen más formában is megerősített. Ezután ismertette a december 10ére meghirdetett demonstráció — általunk fentebb vázolt — előzményeit, hangsúlyozva, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jelen pillanatban a kényszerítés helyzetében van, nem lévén más törvényes jogosultsága a kormánnyal szemben Csak kényszerítő eszközei vannak, úgymint a demonstráció, tüntetés, sztrájk, no és persze a tárgyalás. Már most az ügy • olyan stádiumban van, hogy ez utóbbit érdemes leginkább erőltetni. Mindazonáltal tapasztalható, hogy a szakszervezet más csatornákat is igyekszik találni az oktatás számára elfogadható finanszírozási szintjének — 42 százalék — elérése érdekében. Ezért találkozott a főtitkár asszony tegnap Király Zoltánnal, s kérte az országgyűlési képviselőt arra — feltéve, ha elfogadja a PSZ elképzeléseit és kéréseit —, igyekezzen hatni az Országgyűlésre a decemberi költségvetési döntés előtt. A városi szakszervezet további szegedi képviselők támogatását is szeretné megszerezni. A demonstráció mindenesetre nemigen marad el, legalábbis, ami a szegedi pedagógusok igencsak elszánt és feszült hangulatát illeti, már buszfoglalás is történt. Egyelőre egy. De várhatóan lesz még több is. Egy tanárnő elmondta, hogy a szakszervezet most van először abban a helyzetben, hogy bizonyítsa erejét, s valódi szerepét. A sztrájktól — a tanítás nélkülitől —egyelőre tartózkodni kell, ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Egy másik főbizalmi pedig arra a valóban fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a társadalomban tudatosítani kell a pedagógusok — valóban tarthatatlan — helyzetét, mert különben — csak az önmagában hamis számokat látva — újra a közvélemény ellenszenvével találkozhatnak. Mi lesz a huzavona vége? Ez egyelőre még nem látható. Ámbátor, ha lesz demonstráció, egy valami szinte biztosnak tűnik: a rajz- és technikatanárok különmunkára számíthatnak, hiszen kik készíthetnék el mások a tiltakozótáblákat, -feliratokat? (panek—darvasi) Kamatemelés — ismét? Várhatóan december 10-ei ülésén dönt az Alkotmánybíróság arról, hogy alkotmánysértő-e a pénzügyi kormányzatnak az a terve, amely szerint jövőre jelentősen megemelnék a kedvezményes kamatozású lakáshitelek törlesztési összegét. Holló Andrást, az Alkotmánybíróság főtitkárát az MTI munkatársa megkérdezte: miután az idén egyszer már alkotmánysértőnek minősítették a lakáskamatok emelését, most miért szükséges újra tár gyalni ezt a témát? Holló András emlékeztetett: az idén tavasszal az Alkotmánybíróság egyetlen jogi érvet hozott fel a kamatadó ellen, mégpedig azt, hogy az akkori szabályok szerint a Parlamentnek erről kétharmados többséggel határozatot kellett volna hoznia, ám a képviselők egyszerű többséggel döntöttek a kamatadó bevezetéséről. Azóta egyébként jelentősen változott az alkotmány, s egy ilyen törvény meghozásához nem szükséges kétharmados többség (MTI)