Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-28 / 301. szám

1990. november 28., szerda Közélet 5 Á területfoglalás és a könyvtár Minden negyedik-ötödik csongrádi nyugtázta örömmel, hogy elfogadható körülmények közé került a mindig háttérbe szorított városi könyvtár. A több mint ötezer könyvtárlátogató nyert azzal, hogy a művelődési központ földszintjén terjeszkedett tovább a könyvek, folyóiratok, újságok, lemezek és videofilmek tára; hogy felújították a bokrosi fiókkönyvtárat,, és hogy a városi gyermekkönyvtár megfelelő körülmények közé költözött. — A korábbi zsúfoltság hogyan enyhült? — kérdeztem Horváth Varga Margitot, a városi "könyvtár vezetőjét. — A múlt év* februárjában a felújított bokrosi művelődési házban kapott helyet az ottani könyvtár. Aztán, idén' márciusban a csongrádi pártbizottságnak, majd a körzeti orvosi rendelőnek is otthont adó városközponti épületbe került a gyerekkönyvtár. Az új hely nem csak szép környezetet, hanem másfélszer nagyobb alapterületet is jelent. így a felnőttkönyvtárhoz is közel eső, árkádosboltíves épületben ak óvodásoktól kezdve a különbötző általános iskolás csoportokig fogadjuk a gyerekeket, itt működik például a mese-, a Móra- és a Lutraklub, videofilmeket vetítünk, manuális foglalkozásokat tartunk. „Terjeszkedésünk" következő állomása, hogy áprilisban végre megkapta a felnőttkönyvtár a művelődési központ volt kiállítótermét. Régebben csak egy üvegfal választotta el a könyvtártól azt a termet, amire „nagyon fájt a fogunk": a 100 négyzetméteres alapterület-növekedés jelentősen enyhítette a városi könyvtár zsúfoltságát. — Számomra úgy tűnik: a „területfoglalás" a közművelődési programokat is érinti. — Valóban több új programot szerveztünk azután, hogy megfelelő körülmények közé kerültünk. A havonta esedékes nyitott könyvtári estéken a középiskolás tananyaghoz kínálunk irodalmi, zenés, politikai előadásokkal kiegészítést. Előre meghatározott tematika alapján kéthetente azt ajánljuk olvasóinknak, nézzen velünk videofilmeket, s beszélgetünk a látottakról. Ügy gondolom, ez nem jelent konkurenciát a művelődési és az ifjúsági ház programjainak, hanem bővíti a választékot. — A korábban önálló városi könyvtárat 1982-ben a helyi közművelődési intézményekhez csatolták. A fiatal, új könyvtárvezetőben felmerül-e az önállósodás gondolata? (Ezt erősítheti az is, hogy a korábbi mamut közművelődési és sportközponttól a művésztelep, illetve a sporttelep már függetlenül dolgozik.) — Az utóbbi egy-két évben javult a könyvtár és a közművelődési intézmény kapcsolata. Olyan szükséges eszközöket, mint például a színes televízió, videó, * kismagnó, számítógép, végre ez a „részleg" is kapott. Más közös feladatok — a kisebb javítások, a plakátok tervezése és sokszorosítása, a gépkocsi használata — is egyszerűbben megoldhatók a közös gazdálkodás keretében. Ugyanakkor az önállósodás mellett szól, hogy bele kell törődni: ezen a területen is vállalkozni kell, s egy kisebb egység mozgékonyabb. Továbbá a városi közművelődési intézménynek versenytársat is jelenthetne egy nyitottabb, önálló programokat is'' szervező könyvtár. — A megyei összehasonlításból nem csak az derül ki, hogy a csongrádi könyvtár technikai fölszereltsége és egyéb adottMÍgai jelentősen javultak, hanem az is, hogy itt nem csökkent, sőt, valamelyest nőtt az olvasók száma. — Ennek az örvendetes ténynek talán az az előzménye, hogy nem csak „területet foglaltunk", hanem szolgáltatásainkat is bővítettük. így például fénymásolást vállalunk, hanglemezt és folyóiratot is kölcsönzünk, sőt, rendszeres látogatóink videokazettát is vihetnek innen. A nyitáshoz tartozik többek között az is, hogy a középiskolások továbbtanulását tantárgyi bibliográfiák összeállításával, előadások szervezésével segítjük. '; (újszászi) Versmondó verseny : A Magyar Írószövetség a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Heves Megyei Tanács művelődési osztálya, az egri városi televízió, a Heves megyei művelődési központ, az egri VitkóVics-ház, az egri Dobó István vármúzeum, középiskolások, főiskolások és egyetemi hallgatók számára Kálnoky László országos versmondó versenyt hirdet. A magyar költészetben nem ritkák a bámulatos időskori teljesítmények. Közülük is ' kiválik Kálnoky Lászlóé (1912—1985), aki élete utolsó tíz esztendejében többet alkotott, mint korábban. Addig — egzisztenciális okokból — nagyrészt műfordításokra kellett szánia tehetségét. A verseny kétfordulós. Az érdeklődőknek az illetékes megyei művelődési központokban lehet jelentkezniük. Jelentkezési határidő: 1990. december 14., minden versenyzőnek egy kötelezően és egy szabadon választott verset kell elmondania. Kötelezően választható versek: Hamlet elkallódott monológja; A magyar költészethez; Egy városhoz. A versek kiválasztásához javasoljuk az Áramló időben című ajánló kötet figyelembe vételét. Szombattól Újszegeden az ügyelet Ha beteg a gyerek éjjel Az egykori Szeged Megyei Városi Tanács V. B. 1989. január 12-én kelt határozata a városi éjszakai gyermekgyógyászati ügyeleti szolgálat módosítását, az úgynevezett kijárásos éjszakai ügyeleti ellátás megszervezését írta elö, s határidőnek 1990. december 31-ét jelölte meg. Bár az ehhez szükséges központi pénzeszközök ma sincsenek birtokukban, a gyermekkórház-rendelőintézet saját erőből, az intézmény bérmegtakarításának terhére, az orvosok jelentős — önként vállalt és nem díjazott — túlmunkájával e szolgáltatást december l-jétől indítja. Az "úgynevezett éjszakai ambuláns ügyeleti rendelés (este 7 órától reggel 7,30-ig) a Tisza Lajos (volt Lenin) körút 20. szám alól beköltözik a gyermekkórházba (Újszeged, Temesvári körút 35— 37.). Kétségtelen, hogy ez kissé távolabb esik a városközponttól, azonban két jelentős, a betegek érdekét szolgáló előnye van. Az egyik: az intézeti ellátásra szoruló gyermekeket — körzeti hovatartozásra való tekintet nélkül — a gyermekkórház azonnal fel tudja venni, ezzel megszűnik a betegek küldözgetése, további utaztatása a gyermekintézményekbe. a másik előny: innen indul az ügyeletes gyermekorvos kiszállásra — lehetőségeink korlátozott volta miatt egyelőre csak este 22 óra és reggel 6 óra között — a kórház személygépkocsijával azokhoz a beteg csecsemőkhöz. gyermekekhez (0—14 éves korig), akiket állapotuk súlyossága miatt a szülők az ügyeletre behozni nem tudnak. Az orvos távollétének ideje alatt az ellátás folyamatosan biztosított, az ambuláns betegek vizsgálatát a gyermekkórház ügyeletes orvosa végzi.,A hívható telefonszám: 22-655. A cél a délutáni és a hétvégi, illetve az ünnepnapi gyermekorvosi ügyeleti ellátás átszervezése, a gyermekkórházba való áthelyezése is, azonban ezt a pénzügyi helyzet és a kórházban rendelkezésre álló helyiségek még nem teszik lehetővé. így e rendeléseken egyelőre továbbra is a Tisza Lajos körút 20. szám alatt várják a beteg gyerekeket. E változtatásokról, a kijárásos rendszer december elsejei bevezetéséről az érintetteket értesítettük. Kérem városunk polgárait, hogy a gyermekorvost csak kellően indokolt esetben hívják kit Gondoljanak arra, hogy egyegy indokolatlan hívással — mivel jelenleg erre csak egy gépkocsink és egy orvosunk van —, a valóban jogos hívások ellátását késletetve, esetleg más csecsemők, kisgyermekek életét veszélyeztethetik. Mint minden új szolgáltatás bevezetése, a kijárásos gyermekorvosi ügyelet indítása is bizonyára számos kisebb-nagyobb problémát fog felvetni. Kérjük, méltányolják erőfeszítéseinket, 3 hónapos próbaidő után a problémákat megbeszélve — lehetőségeinkhez mérten — igyekszünk kiküszöbölni, korrigálni a hiányosságokat. A további folyamatos működést lehetővé tevő anyagi fedezet biztosítására az illetékes szerveket (társadalombiztosítás. polgármesteri hivatal) átiratban megkerestük. Jelenleg csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, s munkánkhoz mindennemű segítséget köszönettel fogadunk. Dr. Tekttlics Péter, a GyermekkórházRendelőintézet igazgatója Könyv-jelző Dr. Alexander Cannon. Kelet mágusai (Tibet misztikája és csodái). Manapság mind többen fordulnak a „keleti titkok" felé. Az egyre szaporodó és hihetőbb információk adaléka ez a mű is, mely főleg azt fejtegeti, hogy vajon a minden embert „működtető" belső törvények adják-e az emberj lét lényegét, avagy azok a ritka és megdöbbenést okozó tulajdonságok, amelyeket esupán néhány kiválasztott birtokol? Szepes Mária: Pszichografológig. E titokzatosnak számító ' tudományág, mely a személy által leírt szöveg alapján a személy tulajdonságainak, pszichés jellemzőinek megállapításával foglalkozik. számos eredményt felmutat e könyvben Andrássy Gyula gróf: Diplomácia és világháború. A szerző a kiegyezés utáni miniszterelnök fia, a monarchia utolsó külügyminisztere, történelmi visszatekintést és elemzést ad áz első világháború kirobbanásának okairól. Méghozzá olyan színezetben és adalékokkal, melyek megingathatják ez idáig egyoldalú nézeteinket. Dr. Szabolcs Ottó—Zsoidosné Olay Ágnes: Játékos történelmi önképző. Ajánlás ekképpen: fiataloknak érnem fiataloknak egyaránt javára válik, hiszen egyik ősi emberi tulajdonság: a kíváncsiság. Akadémiai kislexikon L. tói Z-ig. Amerikai költők antológiája. A névsor a 17. század végétől egészen e század 60-as évekig ível. Ügymint romantikusok: Poe, Emerson, Whitman, Dickinson, Longfellow. Ügymint modernisták: Pound, Frost, Aiken; és még sokan mások. Q. G. Lyn—V. M. Egh: Égi rettenet. Az Ikarusz nevű, több milliárd tonnás, félelmetesen izzó égitest száguld a Föld felé megállíthatatlanul. Aztán a sci-fi szereplői úgy gondolják, azért mégis kéne tenni valamit, mielőtt Ikarusz „kupán vágná" a Földet. flz iskola nagykorúsítása dtá — Miénk a kert... ... legalábbis nappal, mert éjszakára ezután is bezárják a felsővárosi plébániatemplom, s az egykor hozzátartozó épületkoszorú által körbezárt udvart. Sokáig méltatlanul elhanyagolt állapotot mutatott, de most rendbe hozták. A kertészeti munkákat a Csongrád Megyei Kertészeti Vállalat végezte. A kerítés niészkőlapjait a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat szakemberei szabták ki és rakták a helyükre. Hiányzott a kovácsoltvas kapu, a Délterv segítségével azonban újra elkészítették a 600-as szakmunkásképző iskola diákjai, akik a kerítés hiányzó köveit is pótolták — s mindezt társadalmi munkában. Anyagi segítséget a városgondnokság adott, s az egyház is hozzájárult a költségekhez. Somogyi Károlyné felvételei A

zck a régi szép idők, amikor megmondta — a minisztérium, a megye, a szakfelügyelő, a tanács, az OPI (Országos Pedagógiai Intézet), és — talán elsőnek ikellett volna írnom: a párt hosszabb-rövidebb nevű illetékes osztálya — szóval, azok a régi szép idők elmúltak. Azok a régi szép idők, amelyek jószerével végrehajtó masinává züllesztették a tanítót, tanart, mert meg az is meg volt írva valamelyik nagykönyvben, hogy egy anyagrész hányadik órája legyen „kéfdve-ki bontó", nos, azok a regi szép idők elmúltak. Azok a régi szép idők. amikor rend volt, pótodén tervszerűen ment, egységes koreográfia szerint, a gyerekek nem buktak meg — az istennek se buktak meg, akármilyen buták voltak, akármennyire nem tanultak —; a tanárok lelkesek voltak és önfeláldozóak, eszükbe se jutott, hogy zúgolódjanak csekélyke bérük és a megannyi, rájuk testált, nem pedagógiai feladat miatt, ám pedagógusnapon könnyekig meghatódtak a fene nagy megbecsülést, zengő elismeréstől — szóval: a2ck a régi szép idők elmúltak. Hovatovább szembe kell néznünk a holnappal, sőt a mával: mit is kell tennünk annak érdekében, hogy becsületet érdemlő munkával, tisztességes munkánk eredményeként — mert különben mit sem ér a külső segítség — kimásszunk a slamasztikából. Felnőttként kell valóban hasznossá tennünk magunkat, s nem csak a saját pénztárcánkra gondolva, mert annak tartalma az ország pénztárcájának a függvénye. Ellentétben azokkal a régi szép időkkel, amikor a kettőnek — látszólag — semmiféle kölcsönhatása nem volt. Mert volt. asak nem figyeltünk oda, nem gondoltunk bele.'hová vezet, ha az ország adóssága nő., nekünk viszont változatlanul olcsó a hús és a benzin. Az eredmény — az „eredmény" — ismeretes. E1 kell kezdenünk leszokni arról, hogy elfólyassuk — ilyen-olyan csatornákon — az iskolaügynek jutó, ugyancsak kevéske hányadát a költségvetésnek. Mert hiába követeljük. hogy jusson már több. ha azt ugyanúgy elfolyatjuk. elpocsékoljuk, elmismásoljuk — sőt: eltagadjuk! —, akkor nem lépünk előre egy fél tsasszét se. Le kell szokni arról, hogy gondolkozás nélkül követeljünk bért azon érv alapján, hogv a pedagógusok bére eny„ nyi-annyi százalékkal marad el más értelmiségi rétegek bérétől, mert ez egész egyszerűen nem igaz. Amivel nem azt mondom, hogy jól meg vannak fizetve a pedagógusok. Nincsenek jól megfizetve. De a jelenleg rendelkezésre álló pénzből is lehetnének jobban megfizetve, ha az iskolák maguk rájönnének végre arra, hogy szabad önállóan gazdálkodniuk, hogy a legfőbb érték a pedagógus, aztán a jobb és még jobb pedagógus. Utánuk jöhet a kréta és, a videó is. Ha az iskolák, a tantestületek nem fognak segíteni magukon, ha az iskolák nem fogják megértetni az önkormányzatokkal, hogy milyen fontos intézményei a társadalomnak, hanem hagyják, hogy „bánjanak velük", mint a tanácsok tették, akkor, kérem, megérdemlik a sorsukat. A pedagógusok, de nem a gyerekek! Ha az iskolák eleve nem bíznak az önkormányzatokban, s azt a gyakorlatot folytatják, amit az óvodák kvótaügyében — hogy tudniillik: állapítsa meg Állam bácsi, mert különben bizonyára nemi fog pénzt adni a helyi vezetés saját kisgyerekeik óvodáztatására —, akkor aztán nem marad más hátra, mint a sztrájk, hát így kérem . .. Hiszen mi is történt óvodaügvben? A Művelődési é3 Közoktatási Minisztérium a tiltakozások hatására megállapodott a pénzügyminisztériummal abban, hogv vegyenek le a települések minden állampolgárának meghatározott „fejkvótájából", s azt kötelezően különítsék el óvodáskvótára. Most aztán boldog lehet minden óvodapedagógus és velük szolidáris tanító, tanár: el vah különítve a pénz. Kötelezően, előírás szerint, mint azokban a régi szép időkben. U

gyanaz, a pénz, ami különben az önkormányzatoké lett volna, s amit azok nvilván enélkül is az óvodákra költöttek volna. Jelzem: ugyanez áll az iskolákra is — hisz kvótától függetlenül, a helvi társadalom erejéből fcell a fenntartási költségeket a szükségletekhez igazítani. 'Nyílt levelek irogatása előtt, vagy helyett gondolkozni kellene inkább, és ésszerűen cselekedni. Ettől kerül jobb helyzetbe előbb-utóbb az iskola is. Medve Imola