Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-28 / 301. szám

80. évfolyam, 301. szám 1990. november 28., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Megyei jogú város: Szeged és Hódmezővásárhely Főszerkesztőnk előadása Párizsban — Magyar Lajos-díj egykori kollégánknak — Bühler-Jányok" hazánkban — Valutázó-elemző Telefonkönyv-tallózó — Közéleti toplista A Szociáldemokrata Párt Csongrád megyei szervezete nyílt levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz: Miniszterelnök úr! Rendkívüli csodálkozással vettük tudomásul, hogy a szovjetekkel való tárgyalásokra Bod Péter Ákos urat küldte ki. Ügy gondoljuk, hogy magyarázkodnunk nem kell. A miniszter úr az egész ország előtt bebizonyította a tárgyalási tehetetlenségét és minősíthetetlen emberi magatartását. Vajon hogyan fogja az ország érdekeit e fontos nemzetközi tárgyaláson sikerrel megvédeni? Az ország jelenlegi, tragikus helyzetében ilyen tárgyalás sorsdöntő lehet. Talán egy Palotás típusú úr, aki jól ismeri a gyakorlati élet problémáit, és kevésbé bürokratikus gondolkodású, sokkal jobban tudta volna az ország érdekeit képviselni. Távol áll tőlünk, hogy tanácsokat osztogassunk a Miniszterelnök úrnak. Ez csak egy alulról jövő vélemény, amelyre nem árt néha odafigyelni. Bízunk benne ettől függetlenül, hoey sikerül valamilyen eredményt elérni a szovjet tárgyalásokon. Nem csak elméleti eredményt, hanem gyakorlati, megvalósítható, hasznot hozót. Kiváncsian várjuk a Miniszterelnök úr véleményét. Szociáldemokrata Párt Csongrád megyei szervezete Húszan — kiemelt jogokkal Csupán egy határozatot^ hozott kedden délután 17.35 óráig az Országgyűlés: elfogadták, hogy december 1jétől az ország húsz helységét megyei jogú várossá nyilvánítják. Eszerint megyei jogú várossá lesz: Békéscsaba, Debrecen, Dunár újváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét. Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. A nap másik figyelemre méltó eseménye volt Tamás Gáspár Miklós szabad demokrata képviselő interpellációja Antall Józsefhez a kormány beharangozott átalakításáról. Négy konkrét kérdést fogalmazott meg az interpelláló képviselő: tervezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; milyen minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tárcák elosztása a koalíciós pártok között; tárgyalt-e már az átalakításról a koalíciós partnerekkel, illetve az MDF-fel. Antall József a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, a megígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. A feltett kérdésre a kormányfő pedig bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, miszerint 30 napon belül írásban válaszolhat az interpellációra. Kilátásba helyezte azt is, hogy ennek formája esetleg újságcikk lesz, hiszen a képviselő maga is a sajtóban publikálta először interpellációját. Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabad demokrata képviselő, aki ezúttal köszönt le mandátumáról, mivel a közelmúltban megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Beszédében leszögezte: Budapest európai metropoilissá válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeset kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra, a leromlott állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a környezetszennyező tömegközlekedés helyzetének javítását. A jövő évi költségvetési tervezet számításaira utalva kijelentette: 12-17 milliárd forintos központi forráshiánnyal kell számolnia Budapestnek, s így a város működtetése, a lakosság napi, legalapvetőbb szükségleteinek kielégítése sem biztosítható. A kezelhetetlen pénzügyi feszültség részbeni feloldása érdekében kérte a kormány segítségét a lakótelepek felújításának folytatásához, a tömegközlekedés helyzetének javításához. G. Nagy né Maczó Ágnes (MDF) képviselő is napirend előtt kért szót. Javasolta, hogy az Országgyűlés külügyi bizottsága reagáljon Petre Romann'ik, Románia miniszterelnökének arra a nyilatkozatára, amely azzal vádolta Magyarországot, hogy a magyar kisebbségeknek különleges jogokat követel, s tevékenységével erős feszültségeket kelt. A kormánypárti képviselő nem értett egyet Antall Józsefnek egy németországi nyilatkozatával sem, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés eddig nem munKaneiynek, hanem színielőadások helyszínének számított. Hozzátette azt is, hogy a kormány ügyeihez a Parlamentnek semmi köze nincs, a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat nem lenne szabad összemosni. A képviselők egyébként kedden folytatták az illetékekről szóló törvényjavaslat hétfőn félbehagyott részletes vitáját, és elsősorban a váláskor fizetendő illeték összegén vitatkoztak. Volt, aki sokallta az eredetileg javasolt 6 ezer forintot, sokak számára megfizethetetlennek tartotta. A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum. Az ülésszak déli szünetében 'az SZDSZ parlamenti frakciójának gazdasági szakértői tartottak sajtótájékoztatót. Felhívták a figyelmet arra: az Országgyűlésnek fel kell készülni arra, hogy a költségvetéssel kapcsolatban átmeneti törvényt kell esetleg hoznia az év első hónapjaira, s a végleges törvény csak ezután születhet meg, Az adótörvény-javaslatokról szólva kifejtették: az SZDSZ javasolja majd a személyi jövedelemadó adótáblájának korrigálását az alacsony és a közepes jövedelműek adójának csökkentésére. Ugyarv csak indítványozzák a kisebb vállalkozások nyereségadójának csökkentését. Rámutattak arra is: az SZDSZ valamennyi javaslatát úgy alakította ki, hogy az ne növelje a költségvetés egyébként is túlzott mértékű hiányát. Halló... szocializmus? Itt az új telefonkönyv A címlapon büszkén virít: '90. Aki ezek után belelapoz, a számadatot inkább véli dekagrammnak, vagy a kerületet centiméterben kifejező jel. zésinek — de időpontnak semmiképpen sem, A rendszerváltásból ide csupán annyi gyűrűzött be, hogy míg az ISKOLÁK, MŰVELŐDÉSI OTTHONOK. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR körzeti fiókok, ÓVODÁK címszavak alatt fegyelmezetten sorakoznak a megfelelő intézmények, addig a kocsmákat, éttermeket, cukrászdákat, sörözőket, büféket. csapiszékeket szanaszét szórták -szórta a betűrend (az utcán hamarabb megtalálja őket az ember, mint ezeken az oldalakon!, kivételt jelentenek a HALÁSZCSÁRDÁK. ezek protekciósok, mert — eddig ismeretlen okból — együtt maradhattak. A szerkesztők egyszerűen átsiklottak olyan, jelentéktelennek tűnő változások felett mint például: Szegeden már hónapok óta másképpen hívnak egynéhány utcát, a táblákat is régen lecserélték már, de a telefonkönyv, borítója alapján a legújabb, még mindig a Tolbuhin és a Rózsa Ferenc sugárútra, az Űttörő térre, az Odesszai és a. Lenin körútra kalauzolja a benne gyanútlanul információk után nyomozót. Vagy: moziba menne az átutazó idegen, keresne egy kedvére valót. egy szimpatikus nevűt. Meg isi találja benne a Szabadságot, vagy a Vörös Csillagot — a plakátokon azonban a hozzájuk tartozó műsort nemigen, mert a szegediek már jó ideje a Belvárosiba, meg a Korzóba járnak. A fenetiek igazolják, a készí tők becsukták a szemüket és a fülüket — a homokba dugták a fejüket akár a strucc —, neihogy szerkesztés közben bármilyen új információ is eljusson hozzájuk, s így megzavarja őket munkájuk közben. A nagy mű ideológiailag tehát struccista — is. Más. Ha a Nemzetközi távhívásba bekapcsolt országok című fejezet ország- és díjtáblázatát böngészi az ember, s képzelete távoli tájakra látogat — rádöbben, némely ország nemcsak térben, hanem esetleg időben is messze van. S ez így: utópia. A Német Demokratikus Köztársaságba már sem elutazni (testvéri tarifáért), sem telefonálni (25 forintért) nem lehet. Ez a szemlélet pedig: utópista (szocialista). Rázós terület Aki erre téved, jobban teszi, ha feje tetejéről azonnal a talpára áll. Tehetné ezt a telefonkönyv szerkesztőgárdája is, éppúgy, mint például azon egyetemi és főiskolai jegyzetek szerzői és kiadói, akik Írásműveiket szemrebbenés nélkül a 43.. változatlan utánnyomásban bocsátják közre, megőrizve egy sohasem volt '56-ot az élesen antiimperialista kirohanásokat az osztályharcos szellemet. a (de)gienerációképzés bárgyú optimizmusát. Ez utóbbi (persze, jelző nélkül) szükséges is — de van is belőle: a képzeletet most még egészen közeli vidékekre kormányozva, a könyv szerint a Szovjetunióba is lehet telefonálni. Ebben a pillanatban még lehet. Ámbátor, igazából nem tudja az ember, mit is kívánjon a világbirodalom végvidékén: adja az Isten, vagy mentsen meg tőle, hogy ez a jövőben is így legyen. Végezetül: akinek eszébe jutna reklamálni szerkesztőségünkben a jelen glossza miatt, mert az új telefonkönyvet igen alapos, nagy pontossággal megírt adattárnak ismerte meg, az mindenesetre jobban teszi, ha ellenvéleményét személyesen próbálja elmondani, ugyanis az említett műben a Délmagyarország telefonszámait illetően — kell ezt még egyáltalán mondani? — teljes a zűrzavar. És legutoljára: ez az egész menynyibe került nekünk? (ódor) * (A Délmagyarorszáa helyes hívószámait megtalálja minden lapszámunkban, a legutolsó oldalon, a jobb alsó sarokban, az impreszszumban.) A széfek kulcsa: egy névjegykártya Privatizációs agyrémek A kanadai titkos ügynök — és a valóság Űjabb szenzációval nemigen szolgáltak a rendőrtisztek a mi kis konzervgyárunk exvevőjéről a Budapesten tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Joseph LaPoint—Madol ügyeinél már-már nagyobb érdeklődést keltett a Vagyonügynökséget képviselő Rácz Ernőnek, az előprivatizációs bizottság igazgatójának az a kijelentése, miszerint a kanadaiamerikai vevőjelöltről váltig állította a szakmában tekintélyes magyar bankigazgató, hogy 'első osztályú bankgaranciákkal rendelkezik. Nem kevésbé érdekelte az újságírókat az a tény, hogy a mai Magyarországon minden további nélkül ki-be lehet mászkálni különféle bankok és cégek kapuin, igazgatói irodáin, mindössze egy külföldi névjegykártya kell hozzá. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetőjétől, dr. Szabó János alezredestől megtudtuk, hogy egy budafoki illetőségű borgazdasági részvénytársaság (Promontorvin) feljelentése alapján, csalás gyanúja miatt kezdeményeztek büntetőeljárást Joseph LaPoint ellen, október elején. Akkor került először a rendőrség látókörébe, s akkor még úgy adta elő magát, mintha egy svájci cég egyik igazgatója lenne, ötmillió német márkát ígért a szentendrei, Márka üdítőt termelő és forgalmazó kft. fejlesztésére is. s miközben közreműködésével elindult a kft. vegyes vállalattá alakítása, 80 ezer dolláros megbízást adott egy befektetési társaságnak, 20 ezrest egy ügyvédi munkaközösségnek. Miután ötszöri fölszólítás ellenére sem történt meg a törzstőkeemelés befizetése, a Márka Kft. a fejéhez kapott — leállították a cégbíróságon a vegyes vállalat bejegyzését. LaPoint úr mindeközben — közjegyzői igazolás birtokában — úgy lépett fel külföldi cégeknél, mint a vegyes vállalat ügyvezető igazgatója. Megrendeléseket írt alá, egymillió márkát meghaladó összegért luxusautót rendelt egy német cégtől, 25 millió márkás kölcsön felvételét indította el egy német banknál, 60 millió forintos reklámmegbízást adott egy magyar részvénytársaságnak, és a többi... A nagyvonalú ígéretek és megrendelések, amelyeket a budafoki, illetve a szentendrei cégekkel kapcsolatban tett, kísértetiesen hasonlítanak a Szegedi Konzervgyárral összefüggőkre. A pesti följelentés után tette át székhelyét Szegedre: a konzervgyár egyik gazdasági vezetőjével a Márka Kft. ügyvezető igazgatójaként ismerkedett meg. A többit már tudjuk. Talán csak arról nem értesültünk eddig, hogy a Vagyonügynökség embereit a többi között azzal etette; egy afrikai ország kormányának tanácsadójaként olyan eljárást dolgozott ki, amellyel ott megoldották az eladósodottság problémáját... Arról sem esett szó korábbi írásainkban, hogy — már Szegeden — 14 ezer márkáért eladta azt a Mercedest, amelyet külföldi ismerősétől kapott kölcsön. Miután egy darabig a konzervgyári vállalati kocsit kéregette kölcsön, mondván, várja az új Volvo ját, a gyár vezetői úgy találták, kifizetődőbb lesz, ha bérelnek neki — egy Wartburgot. A rendőrség segítséget kapott a nyomozás során az Interpoltól. Bebizonyosodott, hogy az útlevélben bejegyzett kanadai lakcímen nem ismernek Joseph LaPoint nevű egyént, viszont annál inkább Joseph Madolt, akit a helyi rendőrség csalás miatt tart nyilván. A LaPoint névre szóló útlevelet a hatóságok megtévesztésével szerezte, majd tavaly júniusban eltűnt Kanadából Madol — bevándorlási ügyeinek intézése közepette. Később kiderült az is, hogy Svájcban is nyilvántartják, még egy 1975-ből származó kiegyenlítetlen szállodaszámla miatt. Az idén márciustól tartózkodik Magyarországon, előtte Ausztriában volt, ott se fizetett szállodákat. Mostanára bizonyossá vált, hogy az úr se nem kanadai, se nem magyar, Michigen államban született, amerikai állampolgár tehát, és a Madol az eredeti neve (a tájékoztató időpontjában is kapott egy telexet a rendőrség további álnevekről). A nyomozás még több hónapot vesz igénybe, közölték a rendőrök. A magyar államot nem érte kár — mondta a Vagyonügynökség képviselője. s ez nem másnak, az Állami Vagyonügynökség éberségének köszönhető. A konzervgyár megvételét ugyanis feltételhez kötötték, a vételárat magyar banknál kellett volna letétbe helyeznie Madol úrnak. Arra a kérdésre, hogy valóban komolyan gondolja-e az előbbi jelzőt (éberség), Rácz úr azt válaszolta : Ki ne hinne egy magyar bankszervezet vezetőjének, ha az első osztályú nyugati bankgaranciákról beszél .. A bankigazgatót följelentik? — hangzott a kérdés, amire valami olyasmi választ hallottunk; majd megbeszélik a rendőrséggel. Meg azt, hogy el^g cikis, ha a privatizációban részt vevő külföldiek iránt a bizalmatlanságunk nyilvánul meg; ez az eset azonban mégis arra hívja föl a figyelmet, hogy védekezni kell a hazardőrök és ügyeskedők ellen. Hogy ho(Folytatás a 2 oldalon.)