Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-27 / 300. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 300. szám 1990. november 27., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Adatbank, fiatal tehetségeknek Kolostor erdélyi és magyarországi ferenceseknek — Aláírások a bölcsődékért — Négy kocsiról 13 kerék — Bombariadók T örténhet bárminő nagy dolog a világban, azért az ember inkább megérzi, ami közvetlen közelében érzékelhető. így voltunk tegnap estefelé a DM szer­kesztőségében, amikor megjelent két úr, s közölte: most akkor átvizsgálják a házat, mert telefont kapott a rendőrség, bombarobbantással fenyegetőt. Igaz, a telefoná­ló a megyei lapkiadót vette célba, s helyszínül a Bajcsy­Zsilinszky utcát jelölte meg, ahol tudvalevően nyomdánk található, és egyébként is, Fekete sas utcának hívják már, de hát kicsire nem ad a mi rendőrségünk, s a fenyegetés­nek itt is, ott is utánajárt. Megjelentünk ma, tetszenek látni, nem lett semmi bajunk. De azért elgondolkodtunk: az egyre szaporodó, s szórakoztatónak éppenséggel nem ne­vezhető bejelentésekkel nehogy egyszer úgy járjunk, mint a mesebeli „farkast kiáltók" ... Parlament Indítványok kilószámra szót, s valamennyien az adó­zás tényleges rendjével, az­az: az adó késedelmes befi­zetésének, vagy esetleges el­maradásának eseteivel, illet­ve az erre vonatkozó lehet­séges szankciókkal foglal­koztak. A törvényjavaslat­ról a jövő héten hoznak ha­tározatot. Részletes vitával folytató­dott az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása is. A hozzászólók a már ko­rábban jelzett, vagy módosí­tó indítványaikról beszél­tek, indokolták azokat. Vol­tak olyan képviselők is, akik módosító javaslatait értékel­ték, minősítették. A törvény­javaslathoz egyébként már­már kilóra mérhető mennyi­ségben érkeztek módosító indítványok, amelyek túl­nyomó többsége az egyes il­letékfajták mérséklését szor­galmazza. A plénum este hét órakor — lévén, hogy még öten je­lentkeztek a napirendi pont­hoz hozzászólásra — a vitát elnapolta. (MTI) Belga frank is jön Az Országgyűlés testülete hétfői munkanapjának kez­detén döntött a plenáris ülés napirendjéről. Az elfogadott tárgysorozat szerint folytat­ják a bírók és ügyészek elő­meneteli rendszeréről és ja­vadalmazásáról, továbbá az adózás rendjéről, az illeték­ről, valamint a köztársasági megbízott jogállásáról, hiva­taláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Megtárgyalják a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosítására vonatkozó tör­vény-, illetőleg az egyes vá­rosok megyei jogúvá nyilvá­nításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A képviselők ezen túlmenően foglalkoznak az adótörvé­nyek módosításával is. Rövid, részletes vita, ám annál hosszadalmasabb sza­vazás után fogadták el a képviselők a bírók és ügyé­szek előmeneteléről és ja­vadalmazásáról szóló tör­vényt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók 'bérének újraszabá­lyozása — mint arra Balsai István igazságügy-miniszter rámutatott — hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetés számá­ra, azonban ez mindenkép­pen szükséges, hiszen a bírói és ügyészi fizetések reálérté­kének csökkenése következ­tében tömegessé vált e terü­leten a pályaelhagyás. Az elfogadott törvény ér­telmében az igazságszolgál­tatásban dolgozók javadal­mazása személyi alapbérből, pótlékból és évente fizeten­dő külön juttatásból tevődik össze a jövőben. A személyi alapbér megállapításánál a törvény fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokoza­tokba sorolja a bírókat, ügyészeket, bírósági dolgo­zókat — munkaköri beosztá­suk, végzettségük és letöl­tött szolgálati idejük szerint differenciálva. A törvény hatálya nem terjed ki az Igaziságügyi Mi­nisztériumban tevékenykedő beosztott bírókra, mert ez esetben csupán bírói cím­mel rendelkező, ám bírói gyakorlatot nem folytató mi­nisztériumi tisztségviselőkről van szó. Ugyancsak rövid volt az adózás rendjéről szóló tör­vényjavaslat részletes vitája. Mindössze öt képviselő kért Belgium pénzügyi támoga­tást nyújt a magyar és a lengyel mezőgazdaság kor­szerűsítéséhez — közölte budapesti és varsói látoga­tásáról beszámolva hétfői sajtóértekezletén Paul de Keersmaeker, belga mező­gazdasági államtitkár. A Magyarországgal való mező­gazdasági együttműködésre Belgium 6,4 millió belga Jövőre mindenkinek! frankot szán. (Jelenleg 32 belga frank ér egy dollárt.) Ez az összeg részint a ser­tésállomány faj nemesítésé­re, részint a trágyáié keze­lésére szolgáló, új eljárások bevezetésére szolgál. Belgi­um ezen kívül vállalta, hogy Lengyelországba és Magyar­országra is eljuttatja a bel­ga kék-fehér szarvasmarha­fajta szaporítóanyagát. jr Opusztaszeri telefonok Levelet kaptunk Öpusz­taszerről — küldője való­színűleg nem tudott tele­fonálni. A levél éppen az ottani távbeszélőviszo­nyokról szólt, és arról, hogy a Magyar Távközlé­si Vállalat szegedi igazga­tósága miért halasztotta jövőre az új vonalak bé­kötését. A levélben megfo­galmazott kérdést mi is feltettük, s Engedi Antal üzemviteli igazgatóhelyet­testől, valamint Török Pál megyei üzemvezetőtől kap­tunk választ. A mostani, 400-as vonal­kapacitású központot a '80­as évek közepén indított te­lefonkötvény-akció, s az így jelentkező igények figye­lembevételének eredménye­ként telepítették Öpuszta­szerre. A központ kapacitá­sa bőségesen elegendőnek látszott az akkori — és a közeljövőben várható — ké­relmek teljesítésére. Nem­csak Ópusztaszer telefonel­látását hivatott szolgálni, három társközség: Baks, Dóc és Pusztaszer is vonzás­körzetébe tartozik. Az egy­séges hálózat központjaként — területi súlypontja alap­(Folytatás a 2. oldalon.) Űgy két hónapja tidzsihukerezik a lányom. Még gőzöm se volt rója, mit jelent a szó, a végletekig bosz­szantott: mit hukerezik ez itt ne­kem. Nem fér az agyába csak hu­ker, csak a tidzsi, a fekete ruhási amerikai közrendőr. Jó negyvenes, megnyerő külsejű és modorú, ki. egyensúlyozott, biztos kezű (látni a találataiból), belevaló pasas. Lenyű­gözően száguldozik a sztriteken az­zal a nagy dög police autóval, kő kövön (olykor kocsi) se marad. Imádni való egy amerikai zsaru a magyar óvodások körében. Olyan nyomozói eredményességi mutatók­kal. hogy szerintem már régen nem az utca porában lenne a helye. De nagy butaság is lenne kiemelni, hi­szen akkor nincs sorozat, s a ma­gyar tv ugyan kit imádítana meg a magyar kisdedekkel? Tán Kovács Jancsit innen, a honi zsaruk kö­zül? De félre az epés mesével, hiszen huker ürügy a mondandó lényegé­hez. — mert hát akinek a magyar zsarukról van (lenne) mondandója, az hetekig hurcolja magában a té­mát aztán ő is hukerezik előbb egy kicsit... Mármost, hol is tartunk itthon, az utcákon, az üzletekben, a lakásokban, a kiskertekben, a vona­ton, a moziban... itthon, ahol mi élünk? És hol a rendőr, a magyar? Hús-vér. esendő ember lett mint mi. Lassan tudatosul mindannyiunk, ban: jogállamban tényleg ő van ér­tünk. Sajátos szerepű közhivatalnok az államgépezetben, a rend, a nyu­galom, a biztonság biztosa — klasz­Tidzsihuker szikusan. Szerintem nem is érti már félre a dolga lényegét amelyik po­fozkodik, meg még mindig ímeg akarja mutatni, ki az úr, vagy lop, az már nem az egyenruhájától, rendfokozatától olyan. Vele született, vagy közben olyanná lett Szóval, olyan, mint az elviselhetetlen szom­széd, mint a cezaromániás gépkocsi­vezető stb. Az új szereposztás új szövegkönyvét meg is tanulták, jól­lehet illemtanász tudtommal még nincs a magyar rendőrakadómiákon. Egyébként is, a rendőrnek sosem szabad tökéletesnek lennie. Ellenke. ző esetben már nemcsak a politikai, hanem az áldott jó rendőrviccek is eltűnnének (ki tud újat jót, azt is!). A változás nem volt indulatmentes, maradjunk annyiban, a múltat ne bolygalssuk. S ahogy ók átalakultak úgy vál­tozott a köz is. Létbizonytalanság lett, munkanélküliség, őrült infláció, csúszunk lefelé. Kapaszkodnánk ügyesen ... ügyeskedőn... remény­telenül ... reményt és erkölcsöt vesztve. Porban, sárban a közmorál (ha van ilyen). Fizikai, lelki nyo­mara zülleszti a polgárt fiatalt idö­bebbet egyaránt Amink van, az egyre fontosabbá vált, egyszersmind az tesz bennünket a legsebezhetőb­bé. Mert egyszerűen letörik kiütik, kiszerelik ellopják, tönkreteszik. Szegedi statisztika: tavaly 8.8 mil­lióval károsodott a köztulajdon. idén eddig 30,1-del, a személyi tu­lajdon tavaly 17,2 millióval. idén eddig 73-rnal. (S ugye, a forint eny­n.vire mégsem értéktelenedett) Mi mást csinálunk rendőrért ki­áltunk. Tessék egy másik összeha­sonlító számsor: a szegedi kapitány­sághoz; 1988 októberében 265-en, '89­ben 463-an, '90-ben 600-an fordultak valamilyen bűnszagú ügyben. Ugyan­akkor ebben az őszi hónapban '88-ban 427, '89-iben 717, '90-ben pedig 1128 ügyön már dolgoztak, vagyis eny­nyik maradtak az októberekre. Gya­korlatilag megháromszorozódtak a szegedi nyomozókra jutó bűntények, jóllehet öt státusuk még most is üres. Mozgathatják a fantáziájukat a meglevők az ottlevők van köz­tük aki 50-60 témán dolgozik. Ha jól gondolom, ennyi tettest, elköve­tőit keres szimultán, mit sem válto­zott munkafeltételek mellett. Dol­gozik nyúzottan, lekarikásodott sze­mekkel, nem mosolyog, nincs benne egy ikis nagyvonalúság, mint abban a hukerben. ellenben görcsös, gépi­es. Még egy kis idő. és elfásul tel­jesen. A politikai frazeológiából újabban hiányoznak az „erők ésszerű átcso­portosítása" ... meglevő lehetősé­gek jobb kihasználása" hangzatú kitételek amelyekre egyébként nagy előszeretettel biztatták a rendőröket is. A lehetőségek az erőforrások végesek speciel Szegeden kimerül­tek, A helyzet, mondta az egyik fő­nök. kritikus, úgyhogy meg sem mertem kérdezni tőle, tudja-e, ki az a tidzsihuker. Mag Edit Pecsétnyomók rendszerváltása Somogyi Károlyné felvétele Címercseréknek, történelmi utcanevek „visszaszolgál­tatásának", intézmények (úttörőházak, oktatási központok stb.) átkeresztelésének éve az idei. Számtalan korlátolt fe­lelősségű társaság kínálja szolgáltatásait, termékeit: tör­vényszerűen megnövekedett a kereslet az „új vágású" pe­csétnyomóik iránt. A megye polgármesteri hivatalai szintén a nagy megrendelők közé tartoznak. S ahol két műszakban gyártják a rendszerváltás mindenhová eljutó, lenyomatos jeleit: a Szegedi Nyomda pecsétkészítő műhelye minderre felkészült — szó szerint sorozatban bocsátja ki eme bűvös jeleit a gazdasági és politikai hatalomnak. Négy asszony „tartja a frontot" a mások számára talán nehéz, nekik azonban gyümölcsöző időszakban. Hi­szen van munkájuk ... Ott­jártamkor Simon Istvánné és Volford Sándorné ellen­tétes műszakban dolgozott, Dani Jánosnéval és Pataki Lászlónéval sikerült szót váltanom a pecsétnyomók rendszerváltásáról — úgy, ahogy ők, a „körön" belüli­ek látják ... — Alighogy megszűnt a pártok rohama, újabb hul­lámban a kft-k és az önkor­mányzatok következtek — mondja Dani Jánosné, aki vállalta a szóvivő szerepét. — .,Pártok rohama"? — Nem akarok senkit bántani, sőt, ügyfeleinket a továbbiakban is meg akar­juk tartani, de mintha az ő esetükben érvényes lett vol­na az „Adj Uram, terem­tőm, de azonnal pöcsétöt" újkeletű, itt a műhelyben született szólás... Meg is kapták azonnal a kézbe álló pecsétnyomókat. Remélem, elégedettek. Mindenfajta vá­lasztás eredményétől függet­lenül ... — A pecséteknek is meg­van a maguk sorsa. Állítha­tó fontossági sorrend? — Megrendelői sorrendet ismerünk. A nagy igénylők — a MÁV például egyszerre kétszáz, a Zöldért négyszáz darabot vár — óhajait a legkönnyebb (mármint szak­mailag) teljesíteni, némely esetben ez egyenértékű a so­rozatgyártással. — Ügynevezett — ez a szókapcsolás saját találmány — VIP-pecsétek léteznek? — Nem tudjuk, mi az a VIP. vagy kik azok (a Very Important Person — különö­sen fontos személyiség — a légi szállítás szakkifejezése, P. S.), azt azonban tapaszta­latból tudjuk, hogy az or­vosok szerfölött igényesek ... — Történt-e m műhely működése során „mellépe­csételés"? — Ügyelünk, egyszer azon­ban a Delta Vállalat helyett Dalta került a gumira — ez azonban nem jellemző ránk, ez a kivétel erősíti a sza­bályt: odafigyelünk, nem hibázunk... A VIP-ről jut eszembe: valószínűleg a kör­körös bélyegzőket használók jogosultak e rövidítésre ... — E téglalap lalakúnak mi a pontos neve? — Fejbélyegző. A kiske­reskedelem, az iskolák, a tsz-ek használják előszere­tettel. — Leltározzunk! — Az iktató bélyegző nem szorul különös magyarázat­ra. Az ovális a könyvtáraké. A háromszögű bélyegzők használata az áfészek és a meók előjoga. — S ez az uralkodói „gom­ba"? — A kórházak és klinikák óriás bélyegzője a kellékek (lepedők, munkaruhák stb.) megkülönböztetését szolgál­ja. — A rendszerváltó pecsét­nyomóktól eljutottunk a közhasznú „szerszámokig". Mégis: a polgármesteri hi­vatalok nem jelentkeztek? — Sorjáznak. Helységen­ként. Régebben a pecsétnyo­mók maradtak. kezelőik váltották egymást. Most azonban ... Pataki Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents