Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-26 / 299. szám

80. évfolyam, 299. szám 1990. november 26., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Magyar olaj a Barátság-vezetéken? Ne a valutázók diktáljanak! Merénylet az egyiptomi—izraeli határon — ENSZ-határozatra várva — Lengyel elnökválasztás: második forduló Az öbölre figyelő világ Bush elnök legutóbbi megnyi­^ latkozásából arra következtethet, hogy növekedett az esélye egy katonai beavatkozásba is belenyugvó ENSZ­határozatnak. A térség vezető híre azonban az egyiptomi— izraeli határról érkezett, ahol négy halálos áldozatot is követelt egy fegyveres merénylete. Margareth Thatcher székére pályázók hármas befutója a különböző elképzelé­sek mellett egyben nagyon is közös álláspontot képvisel. A „Vaslady" pozícióját megingató közműfejlesztési fejadó felülvizsgálatát egybehangzóan ígérik. Szegény hazai ön­kormányzatok, itt állnak, nyakukon a helyi adókkal. Itthon folytatódni látszanak a személyi változások a parlamenti pártok vezetőségeiben. Legutóbb Lezsák Sán­dor (MDF) jelentette be csomagolási szándékát. Szegcdi hír. hogy több évtizedes*szünet után újraéled a Dugonics András nevét viselő társaság. Magyar energiaigény — szovjet ajánlat munkra felajánlott mennyi­ség azonban nem elegendő, főként a kőolajat és az ára­mot illetően. Kőolajból a központilag felajánlott listán csak egymillió tonna szere­pel. A magyar gazdaság igé­nye ennél jóval nagyobb — négy-ötszörös. Az áramot te­kintve a mostani elképzelés szerint ugyancsak jelentősen elmarad a szovjet ajánlat az igényeinktől. A mindkét ország számá­ra szükséges, átmeneti rossz megoldást jelentő barter­kereskedelem erőteljes fej­lesztését is megnehezíti az, hogy a Szovjetunióban je­lenleg három szinten is fo­lyik a gazdálkodás. Például a központi szovjet hatóságok által rendelkezésre bocsátott olaj mellett e nyersanyag fölött a köztársaságok is ren­delkeznek bizonyos kerettel, és van egy a vállalatok által kiosztható mennyiség is. A központi hatóságok ugyan­akkor nem veszik jó né\ten, ha ezekre az erőforrásokra a vállalatok barter-, azaz cse­reügyleteket kötnek. A tárgyalásokon részt vesz néhány nagyipari vállalat és tröszt képviselője is, nem titkoltan azért, mert van né­hány olyan magyar gépipari cikk, amely iránt nagy a ke­reslet a Szovjetunióban. Jó lehetőségünk van a magyar elektronikai cikkek értékesí­tésére is, ám a kiépített ma­gyar kapacitások jelentós ré­szére a korábbi partnerek nem tartanak igényt. A leg­fontosabb kérdés e témában: megállapodni a feltételekről, vagyis, a mi exportunk el­lentételezéséről. A Szovjetunió területén vannak föl nem tárt, vagy föltárt, de művelésbe még nem vett olajmezők. E terü­leteken lehetőség nyílik kül­földi, így magyar vállalkozók számára — ez hazánk ese­tében az OKGT —, hogy olajat termeljenek ki, és annak egy részét megtart­sák. Ugyanakkor a szovjet fél érdeklődik a magyar­országi olajkincsek iránt is. Van ugyanis olyan techno­lógiájuk, amelyet nálunk még nem alkalmaznak, ilyen például az úgynevezett víz­szintes fúrás. Emellett fel­merült a harmadik piacon való közös megjelenés gon­dolata is. Szeretnénk fenntartani azt a lendületet, amelyet a Gorbacsov—Antall találkozó adott a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés to­vábbi alakításához — mon­dotta Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, aki gazdasági delegáció élén utazott a Szovjetunióba. Célja, hogy a tárgyalások során immár világossá vál­jék: melyik szervezet, miért felelős és miben, kivel tu­dunk megállapodni. A Szov­jetunióban ugyanis számos üzleti lehetőség van, ám az utóbbi hónapokban ezek fel­tárását nehezítette, hogy nem világos: az egyes ter­mékek felett melyik minisz­térium rendelkezik, s nem tisztázott a kiegyenlítés mód­ja, formája sem. A legfontosabb termékeket a központi minisztériumok osztják el, így e területeken vannak partnereink, a szá­A BT-ülés előtt amerikai diplomáciai erőfeszítések Az amerikai kormány rendkívüli diplomáciai erő­feszítésekkel valószínűleg el­érte, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa a jövő héten határozatban ad lehetőséget az Irak elleni katonai lépé­sekre. James Baker amerikai (külügyminiszter az elmúlt 10 napban az BT 15 tagor­szága közül 12 képviselői­vel tárgyalt. Habár ellenté­tes vélemények is hallhatók, a jelek szerint mégis remél­heti, hogy a testület olyan határozatot fogad el, amely adott esetben katonai táma­dást is lehetővé tesz Irak ellen, ha az nem vonul ki az augusztus elején megszállt Kuvaitból. A határozatnak — leg­alábbis egyelőre — csak elvi jelentősége van. Az ameri­kai kormány eleve jelezte, hogy a további'," nagymérté­kű csapaterősítések után leg­korábban január közepén lesz abban a helyzetben, hogy hadműveletet indítson. Ám, tekintettel arra, hogy az amerikai törvényhozás, a közvélemény többsége ellen­zi a támadást, teljesen nyílt kérdés, hogy rászánja-e ma­gát a Bush-,kormány az offenzívára vagy sem. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Szomszédoltak a katonák Budapesti tárgyalásukat követően, szombaton dél­előtt — a sűrű köd miatt kétórás késéssel — érkeztek a vásárhelyi gépesített dandár laktanyájába a román hadsereg és a Magyar Honvédség vezérkari főnökei. A látogatásra a román katonai. küldöttség kérésére a kölcsönös nyíltság jegyében került sor. Ennek megfe­lelően a harmadik gépesített hadtest és a Bercsényi Miklós laktanya parancsnoka eddig hadititokszámba menő adatokat tárt fel, s a kérdésekre válaszolva rész­letesen beszámolt a Magyar Honvédség átszervezésének és kiképzésének újonnan készült tervezetéről. Borsits László altábornagy vendége, Vasile Ionel vezérezredes, aki november 23-a és 25-e között — a Honvédelmi Mi­nisztérium meghívására — hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodott, nem titkolt kíváncsisággal szemlélte meg a dandár arzenálját. Kíséretének ér­deklődését leginkább a VTR—80 jelzésű, 8 kerekű pán­célozott harci jármű keltette fel. A román hadsereg vezérkari főnöke végül viszont­látogatásra és a temesvári laktanya megtekintésére in­vitálta vendéglátóit: BIK « í í I s - WmHMmm HMt'^jhiiiiiiiIÍHIIII''' : JÉESHH^HBHH ág^jH KT i|gMi 1 1 Balogh Lászlót, a Ma­gyar Televízió szegedi kör­zeti stúdiójának operatőrét — akit az év végi romá­niai események tudósítója­ként is megismerhettünk — nem várt támadás érte Szegeden. — Ügy kezdődött, hogy a karácsonyi előkészületekről forgattunk anyagot, és a Nagyáruház passzázssorán is csináltunk egy-két képet. Legnagyobb megdöbbené­semre a nyüzsgő tömegből két férfi és egy nő váratla­nul nekem támadt. Föllépé­sük rendkívül agresszív volt. Először leöntöttek sör­rel, majd megfenyegettek, s azt mondták: azonnal taka­rodjak el onnan. — A felvett anyag szerint támadói, akik végül 5001-es (tehát a legerősebb) gáz­spray-vel szembefújták, mo­lesztálták, a naponta arra járók számára is ismerősek lehetnek, hiszen rendszere­sen ott valutáznak ... — Megütöttek, lökdös­tek... — Eközben kamerájával mindezt rögzítette. — Igen, elhatároztam, bár­mi történjék, nem szakítom meg a felvételt. Ügy gon­doltam, jogom van a rám bízott munkát elvégezni, emellett — s ennek ellenére — nem tehettem arról, hogy a Nagyáruház környékén valutázók üzletmenetét úgy­mond megzavartam... — Annak ellenére, hogy a történtek után nem szabad­na félnie a fenyegetéstől, nem tart további támadá­soktól? — Bár úgy érezhetik, je­lenleg ők Szeged urai', és fényes nappal nem számít­hatunk Szeged belvárosában sem védelemre, azt hiszem, nem akadályozhatnak mun­kám végzésében. — Miután a szegedi ön­kormányzatban az MDF szí­neiben képviselőként a Cse­repes sori piac újbóli meg­nyitása mellett szavazott, mit tud mondani a nappal is, este is biztonságra vágyó szegedi polgároknak? — Meggyőződésem, hogy minden problémát meg le­het oldani. Bizonyára nem kerülte el figyelmét, hogy a Cserepes sor működésével kapcsolatban újságíróként korábban pusztán a tények feltárására szorítkoztam ... Ez esetben viszont azt kell mondanom, eddig s nem to­vább! Ez ügyben csak a nyilvánosság segíthet. Előző kérdésére visszatérve, ma­gánemberként persze hogy félek, de hiszek a magyar igazságszolgáltatásban. Némi bizonytalanság azért van bennem, ennek ellenére hin­nem kell abban, hogy Ma­gyarországon, és ezen belül Szegeden is olyan közbizton­ságot szeretnénk, ahol. min­denki nyugodtan az utcára merészkedhet. Remélem, nem a bűnözés, s különös­képpen nem a szervezett bűnözés fogja diktálni a já­tékszabályokat ... (varga) Megszűnt pártirányítás ­megkönnyebbült ügyészek Interjú Györgyi Kálmánnal Pénteken a Csongrád Me­gyei Főügyészség vendége volt Györgyi Kálmán, a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyésze. Ezt az alkalmat használtuk ki, hogy interjút készítsünk vele. — Legfőbb ügyész úr! Mi­nek köszönhető, hogy Szege­den üdvözölhetjük? — Fontos feladatomnak tekintem, hogy megismer­kedjek a megyei, s ameny­nyire időm engedi, a városi ügyészségek munkájával, munkatársaival. Országjárá­som során most éppen Sze­ged és Csongrád megye kö­vetkezett. Huszonhat évi egyetemi működés után jöt­tem el ügyésznek, így hát, azok többsége, akikhez láto­gatóba megyek, ügyészi is­meretekben tapasztaltabbak, mint én. Nemcsak ismerked­ni, hanem tanulni is me­gyek, amikor az ügyészsége­ket iárom. Emellett pedig az ügyészi szervezet várható reformjával kapcsolatos kér­désekről is véleményt cseré­lek a kollégákkal. — Működése óta a legfőbb ügyész neve talán a — nem egészen pontos kifejezéssel — taxis blokád néven is­mertté vált cselekménvek után került szóba legtöbb­ször. Az eseményekről el­hangzott nyilatkozatai -egy­másnak tökéletesen ellent­mondóan kaptak nyilvános­ságot. Mi is a valódi állás­pontja? — Az egyetlen és valódi álláspontomat egy, a legfőbb ügyészségen tartott sajtótá­jékoztatón fejtettem ki. Egy kérdésre válaszolva — kí­ván-e az ügyészség eljáráso­kat kezdeményezni a taxis blokád miatt? — részletez­tem, egyrészt miért voltak jogellenesek a kritikus na­pok cselekményei, másrészt viszont elmondtam azokat a szempontjaimat, amelyek miatt nem kívánok eljárást indítani. A rádió tudósítója az első rész után kiment a teremből, s ezek után a kró­nikában az hangzott el, hogy a legfőbb ügyész eljárást kí­ván indítani a blokád részt­vevői ellen. Másnap fölhív­tam a rádiót, s kértem, kö­zöljék a nyilatkozatomat, aminek a lényege az volt, hogy a hír friss; de nem igaz. — Hogy ítélte meg egyéb­ként magát a demonstrá­ciót? — Ügy gondolom, fiatal demokráciánk a megalkotott sarkalatos törvények között büszke lehet az új gyüleke­zési törvényre. A gyakorlati alkalmazásából ez volt az el­ső komoly vizsga, s nem ál­líthatom, hogy ezen jól sze­repeltünk volna. A blokád ugyanis egyértelműen a tör­vény megszegésével valósult meg. — Azokban a napokban az is elhangzott, önnek hivatal­ból kell vizsgálatot indíta­nia, ha valamilyen jogsértés jut a tudomására. — A magyar jogrendszer az olyan jellegű társadalmi, (Folytatás a 2 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents