Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-21 / 295. szám

6 Hirdetés 1990. november 21., szerda A Bozsik-stadionban: Bp. Honvéd-Szeged SC „Szeretnénk, ha most is felfigyelnének ránk!" A labdarugó NB I-ben ma ugyan nem lesz forduló, Arn egy mérkőzíst mégis JAtszanak, mégpedig Kis­pesten. Az emlékezetes blo­kád miatt elmaradt a IIp. Honvéd—Szeged SC találko­zó, ainit délután 4 órakor a Bozsik-stadionban bonyo­lítanak le. A legutóbb dön­tetlenre vegzü fővárosiak (a Vasassal l-l volt az ered­mény) 2(1 pontjukkal Jelen­leg a 3. helyen állnak a táb­lázaton. mtg a szegediek a Videoton elleni, „aranyat" érö győzelmükkel a 11. hely­re rukkoltak elő a tábláza­ton. A Honved, ahogyan a tudósításokból olvasható, szombaton valósággal szenvedett, ráadásul a Já­tékvezető ténykedése sem volt kedvező számára, amit nem is hagyott szó neikül mestere, Mezey György. Megnyilvánulása nómi „ga­balyt" okozott a szegcdiek köreben, mert tartanak at­tól, hogy most visszájára fordulhatnak a dolgok. Tar­tanak is ettől, Szalai István vezető edző nem véletlenül Jegyezte meg, remélik. a pontok sorsát a ket csapat Játéka, s nem egy harmadik személy dönti el... Arról, hogv ne válhasson teljessé az öröm, szinte min­dig gondoskodik a „nagybe­tűs" élet. Így van ez most a Szeged SC labdarúgóinál is, akiknek legutóbbi sikerét beárnyékolja egy szomorú haláleset. íulian Mihala­chéruik elhunyt az édesapja, ezt a Romániából érkezett .hírnök még a vasárnapi ta­lálkozó előtt közölte a sze­gedi vezetőkkel, akik viszont — érthetően — csak a meccs után mondták meg a beál­lósnak. O természetesen azonnal hazautazott, tegnap délután még semmit sem tudtak róla. — Nemcsak Mihalache miatt aggódunk. Bogdán ál­lapota is kétségbeejtő, rú­gást kapott bokájára, illetve vádlijára, állapotából kiin­dulva 10 százalék az esélye, hogy játszhat a Honvéd ellen — kesergett Szalai István. — Mégis bizakodunk, hogy a jó kispestiek ellen az ed­digi eredményeinket egy újabbal „megfejelve" hív­hatjuk fel ismét a figyelmet csapatunkra. — Kulcsjátékosok szere­peltetése vált kétségessé. Ha ne adj' Isten, nem léphetnek pályára, kikkel helyettesíti őket? — Arra nem is merek gondolni, hogy egyikőjiikre számíthatok. Nem tudom, Mihalachét mennyire viseli meg a tragikus esemény ... Jómagam a kővetkező csa­patot gondoltom: Leboniczky — Hurguly, Bogdán, Miha­lache, Sallai — Hegyeshal­mi, Kemenes vagy Puskás, Árki, Takács J. — Takács Z., Apró. Ha Bogdán nem jönne rendbe, Mihalache lenne a söprögető, Takács József a beállás, a bal olda­li középpályás pedig Kovács József, tgy aztan az összeál­lítás bizonytalan, meglehet, h mérkőzés előtt kell dönte­nem. Többszöri telefonálgatás után a késő délutáni órák­ban sikerült elérnem Mezey Györgyöt, mégpedig úgy, hogy ő hívta vissza szerkesz­tőségünket! Űri gesztusát ezúton is köszönjük! Miután gyorsan elsorolta, mi minden tennivalója akadt a nap folyamán, azonnal a dolgok közepébe vágtunk. — Tudom, arra vagy kí­váncsj, mit várok a szerdai mérkőzéstől! — találta ki óhajomat, szinte kérdezés nélkül. — llazai környezet­ben egyértelműen bízok győzelmünkben! Nem lesz könnyű megszerezni a két pontot, az NB l-ben egyik csapat sem adja meg magát egykönnyen. de nekünk most nyernünk kell! Isme­reteim szerint a szegedi gárda nem lebecsülendő, ahogy hallom, szervezetten és jól védekezik, nehéz neki gólt rúgni. — A legutóbbihoz képest változik-e a Honvéd összeál­lítása? — Nincs szándékomban változtatni, a Petry — Csep­regi — Sikesdi. Cseh — Ur­bányi, Pisont, Csehi. Kovács E., Fodor — Gregor, Vincze összetételű csapat kezd. (gyürki) Holnap Sz. Építők—ZTE A Szegedi Építők NB I-eü női tekecsapata csütörtökön 13 órakor újabb bajnoki mérkőzést játszik a Délép­pályán. Vidácsné, Török és a többi Világ Kupa győze­lemmel büszkélkedhető te*­kéző ezúttal a Zalaegersze­gi TE ellen lép dobóállásba — győzelmi reményekkel. MLSZ-ülés Diósgyőrben rendezik az MK-döntőt Elnökségi ülést tartott kedden a Magyar Labdarú­gó Szövetség. A testület el­fogadta Berzi Sándor főtit­kár jelentését az előző ta­nácskozás óta eltelt időszak­ról, majd megvitatta a de­cember 1-jei közgyűlés elő­készítését és jóváhagyta az előterjesztendő beszámolót, valamint a tervezett alap­iszabály-módosítási javasla­tokat. Döntött még a Magyar Kupa 1991. évi döntőjének színhelyéről is: a négy pá­lyázó város közül (Szeged is köztük volt) Diósgyőrét fogadta el. Az elnökség fog­lalkozott a Magyar Labda­rúgók Kamarája kérelmé­vel, és a testületet tagjai sorába emelte. Sakkolimpia Vezetnek a magyarok Újvidéken a 29. férfi és a Zoltán főtitkár számolt be az 14. női sakkolimpián a 3. for- MTI munkatársának; dulót követően a magyar női — Kitűnő a hangulat a válogatott továbbra is őrzi magyar táborban, és ez első­első helyét. A férfiak eddig sorban az eddigi eredmé­8.5 pontot gyűjtöttek, s ezzel nyeknek köszönhető. Remé­szintén az élcsoportban fog- lem, a jó „közérzetünk" az lalnak helyet, ebben a me- olimpia végéig megmarad. A zőnyben a chileiek vezetnek, lányokról, akik három for­A 3. forduló további érdé- dulóban mindössze fél pontot kesebb eredményei. vesztettek, csak a legfelső fo­Férfiak; Chile—Ecuador kon beszélhetek. Fölényükre 3.5:0.5, Egyesült Államok— jellemző, hogy például Pol­Jemen 4:0, Szovjetunió— 'gár ZsuzsánaK az uruguayi Svédország 3:1, Bulgária— De Los Santos ellen mindösz­Banglades 2.5:1.5, Görögország 3:1, Fülöp-szigetek 2:1 (1), tugália—Mexikó 2.5:0 5 Kolumbia—Dominikai Köz- azon taktikai „húzását", társaság 3:1, Hollandia— hogy Zsuzsát ültette az el­Anglia— sze 13.5 percre, és 11 lépésre NSZK— volt szüksége a győzelemhez. Ez egyben igazolja Hazai László szövetségi kapitány Por­(1), táblára. így a világranglistát Chile 10.5, vezető Judittól reálisan el­várható, hogy a második telje­nagy Barbados 4:0. Az élcsoport; Jugoszlávia, Egyesült Alla-, mok 10-10, Szovjetunió, Bul- táblán százszázalékos gária, Anglia 9.5-9.5, Kolum- sítményt nyújtson, a bia, Hollandia 9-9, NSZK, vetélytárs szovjeteknél a Portugália 8.5-8.5 (l-l), Ma- már 50 éves Nona Gaprin­Argentína, dasvili halvány formája je­Lengyelország, lent meglepetést, A sakk­olimpia eddigi legnagyobb Szovjetunió—Wales szenzációját okozta azzal, Bulgária—Finnország hogy a nyitó mérkőzésén si­gyarorszag, Banglades, Kjna, Paraguay 8.5-8.5. Nők 3:0. 2.5:0.5, Görögország—Török- mán kikapott az argentin ország 3:0, Egyesült Államok Amorától. Ami a férfiakat —Skócia 3:0, Lengyelország illeti, jó a hangulat Ribliék —Svájc 3:0. körében is, hiszen ott vannak Az élcsoport.- Magyarof- az élcsoportban. Együttesünk szág 8.5, Szovjetunió, Bulgá- még veretlen, pedig már ria, Görögország 8-8, Egye- mind a hat sakkozónk szóhoz sült Államok, Lengyelország jutott. Igaz — főleg a fran­7.5-7.5, Jugoszlávia „A" 7 ciák ellen — elhullajtottak (1). Kína, Finnország 6.5-6 5. egy-egy fél pontot, amikor Az újvidéki sakkolimpián nyerő állásokat csak döntet ­3 fordulón jutott túl a me- lenre zöny. A rajt után szerzett nére .hoztak". Ennek elle-' elégedettek vagyunk első tápasztalatokról Ambrus eddigi teljesítményükkel. Kosqrlabdáról, más nézőpontból Miután a szombati szá­mokban egyre gyakrabban előfordul a nevem, az én szemszögemből is láttatni kívánom az eseményeket, annál is inkább, mert igaz­talan, sőt mi több, felhábo­rító vádak értek. A dolgok közepébe vágok, hiszen nem az én tisztem az előzmények ismertetése, s akit érint, vagy érdekel, úgyis ismeri, figyelemmel kísérte. Tehát azt az első cikket a csapat cserepadról tudósító sportújságírója írta. Aki azt állította, hogy egyedi mó­don, sajátosan járjam el, nyilván arra próbált ily mó­don utalni, hogy becstele­nül, hiszen közvetlenül a bajnokság kezdete előtt „je­leztem" — ahogy ő írja — szándékomat. Csakhogy nem közvetlenül a bajnokság kezdete előtt, hanem Kónya bejelentését követően, au­gusztus elején, a felkészülés kezdetén. S nem írásban, csupán szóban, hiszen nem követel írásbeliséget, a do­log, s még azt sem mond­tam, hogy elegem van a kosárlabdázásból. Gyürki úr egyébként sem tudom, hon­nan értesülhetett volna er­ről, hiszen nem vett részt az ilyen témájú beszélgeté­seink egyikén sem. írásban pedig ritkán fejezi ki az ember így magát. Ar, valóban stimmel, hogy gyedre mentem, más megol­dás nem lévén, de hadd be­széljek most arról, mj indí­tott el erre, az úgy érzem, legkevésbé aljas lépésre. Én a BSE-böl érkeztem, egy nagyszerű s összetartó baráti csapatból, amelyre az­óta is nosztalgiával gondo­lunk valahányian, s amely felosztani kényszerült, és így szétszóródtunk az országban. Ily módon engem a Szeged SC (akkor még Szeol) in­gyen kaphatott meg, két társammal együtt. Nagy for­duló volt ez az életünkben, de nem a város maga jelen­tett niegemészthetetlen vál­tozást a főváros után. Én folytattam jogi tanulmányai­mat. kisigényűek voltunk, fiatalok, s ezt itt rögtön ki is használták. Az edzőnk és vezetőink stílusát kevesen tudják megszokni, rövidesen egyedül is maradtam, a két társam fejvesztve menekült, mint azóta sokan mások is. Nincs itt hely s mód az ap­róbb sérelmeim felsorolásá­ra, szükség sem igen, hiszen én is túltettem magamat ezeken, s nem is történt volna semmi, ha be nem te­lik a pohár. Az egyetem elvégzése után már módosítani kívánták a státusomat, mondván, hogy mellékállásként vinni tud­nám a Szeged SC jogi ügye­it is. Nekem kapóra jött a szakmai gyakorlatom szem­pontjából, de ez nem jelen­tett mást számomra, mint hogy magamra hagyatva, egyik napról a másikra nya­kamba zúdult egy csomó el ügyetlenkedett, többnyire eleve bukásra ítélt ügy — amelyek — érthető módon — egyre inkább kedvemet szegték Belelátva a gépezet működésébe, legkevésbé sem örömmel vetettem bele ma­gam a munkába. Kétéves sportolói szerző­dést kötöttem, ezáltal én profj sportolónak minősü­lök. F/zt figyelmen kívül hagyva, mintegy ultimátum­ként, július 31-én bejelen­tették, hogy új munkaszer­ződést kötnek velem, s mun­kahelyemül a Dégázt jelöl­ték meg. Ügy érzem, a mun­kahelykeresést nyugodtan rám lehet bízni, ha elérke­zettnek látom az időt. vagy igazán kedvemre valót talá­lok, nem is gondolkozom egy percig sem, ugyanis nem, berzenkedem a munkától, bármennyire is erre kíván­ták visszaveze|ni a vissza­vonulásomat. Amit a cikkben oly erede­ti módon gyávaságnak mi­nősítettek, én szerénységnek mondanám. Sajnos, ez is még a budapesti egyesület maradványa, ott nem kellett kérnem 'főleg nem az asz­talra csap •:)), ott adtak ha megérdemeltem, vagy rá voltam szorulva, ott odafi­gyeltek, hogy mi történik velünk, ott emberi légkör uralkodott Itt mindezért én gyáva vagyok, mert kissé fásultan, inkább visszaadtam a szere­lést. Pedig nem a csúcson hagytam abba, mint szeret­tem volna, s mint ahol 26 évesen, s olyan kezdet után lehettem volna. Miután a cikkből nem vi­láglik ki, elmondom, hogy ezt követően megkeresett a szombathelyi Falco. Érte­sítettem erről a szegedi szakosztályvezetőnket, ők beleegyeztek a kiadásomba, cuoáp "z árról kellett meg­egyezniük. A Falco 250 ezer íorintot tudott fizetni értem, a szegediek engem 500 ezerre taksáltak. Ehhez joguk van természetesen, bár miután sem saját ne­velésük nem vagyok, s nem is kerültem annak idején pénzükbe, nem igazán meg­alapozott az ár. Egyszerűen az új játékosuk (akit az én visszavonulásomtól függet­lenül is megvettek volna) költségeit kívánták rajtam behozni. S miután a kapzsi­ság nagy úr, a józan észt is elhomályosítja, bár tavaly fizetésképtelen volt a Szeged SC, mégsem kellett a 250 ezer forint, így engem is, s a pénzt is kiengedték a ke­zük közül. De ez engem zavar a leg­kevésbé, az viszónt borzasz­tóan fáj, hogy az évék során olyan sokan hagyták el ki­zsigerelve a csapatot, az egész sportklubot kihasznál­va, én, aki semmit nem kér­jem, és semmit nem is kap­tam, én vagyok a cserben­hagyó, és az én nevemet hurcolják meg igaztalanul. Mert ahelyett, hogy „szint vallanék" — ahogy Gyürki úr írja például, hogy pe­reskedjem, mint néhány tár­sam (nyilván ilyesmire gon­dolt) — inkább nem men­tem tóbbé edzésre. dr. Tímár László Ahogyan a szak­osztályvezetés látja A Szeged SC férfi kosár- veiére vonatkozóan az aláb­labdacsapat vezetősége a T. biakat adjuk elő. Címhez dr. Timár László, a Dr. Timár László 1990. csapat játékosa által írt le- év őszén az alapozási idő­rpiönyös helyzetemből eredően, nem szívesen vál­C lalkozom a riposztozásra. Hogy mégis megteszem, arra dr. Timár László „emlékezetkiesése", nagy­vonalú pontatlansága, nevem említése késztet. A. szó­beli és írásbeli bejelentéseit, mármint hogy miért és mikor kívánta abbahagyni a kosárlabdázást, a szakosz­tály vezetése hitelesen tudja bizonyítani Mint kijelen­téseit igazolni játékostársai, akik előtt — ha tessék-lás­sék is — >színt vallott. Nem tisztem eldönteni, hogy Ti­már László — örökös nyűglödéseivel, az edzésekről va­ló késéseivel, az azokon tanúsított hozzáállásával, azzal, hogy képtelen volt beilleszkedni a közösségbe — meny­nyire volt hasznára csapatának. Azt viszont furcsállom, ha ennyire rossz volt neki Szegeden, miért kellett idáig tűrnie, szenvednie? Netalán azért, hogy diplomához jusson a jogi ka­ron? A szóban forgó kosaras hétfőn újabb „házassal" te­tézte eddigi dolgait. A számára kedvező paragra­fusokra hivatkozva, a szegedi ifjúsági és sportosz­tályról kikérte áligqzolásí kartonját, s továbbította Szombathelyre! Más kérdés, hogy semmire sem jut ve­le, mert a mai napig érvényben levő, 4/1988. (V. 1.) számú AlSH- (ma OTSH-) rendelkezés 9. paragrafusa értelmében nem igazolható a Falco SE csapatához! (Ha az ifjúsági és sportosztály arra illetékese veszi a fá­radságot. és érdeklődik a Szeged SC kosárlabda-szak­osztályának vezetőitől, most nem kellene feleslegesen leveleznie, hogy hibáját jóvá tegye ...) (gyürki) szak megkezdésekor bejelen­tette, hogy családi okok mi­att nem tud a továbbiakban kosárlabdázni, és gyedre megy. A szakosztály veze­tősége ezen bejelentést csak a későbbiek során kapta írásban meg, miután a szak­osztály elnöke tisztázta a játékossal problémáit. A szakosztály vezetősége a játékos fenti irányú beje­lentését szomórúan vette tu­domásul, hiszen dr. Timár László meghatározó, stabil játékosa volt a csapatnak. Ezek után teljesen várat­lanul érte a szakosztály ve­zetőségét, hogy 1990. októ­ber 31-gn érkezett a Falco kosárlabda-szakosztály ké­relme,, mely benyújtja ne­vezett játékos átigazolási ké­relmét, és 150 000 Ft átiga­zolási dijat ajánlott fel. A szakosztály vezetősége 1990. november 6-án írásban tájékoztatta a Fálcót, hogy dr. Timár Lászlót 1991. jú­nius 30-ig érvényes szerző­dés köti a Szeged SC-hez, és rendkívül furcsállta a veze­tőség, hogy dr. Timár László játékra jelentkezett Szom­bathelyen, holott a gyer­mekgondozásra biztosított törvényes iehetőségéveí élt. Ezt követően ugyancsak a szakosztály vezetősége a fenti körülmény alapján 1990. november 9-én fel­szólította írásban a játé­kost, hogy jelenjen meg ed­zésen, álljon újra edzésbe, hisz a csapatnak továbbra is szüksége van rá. Ezt követően dr. Timár László ajánlott levélben tá­jékoztatta a férfi kosárlab­da-szakosztályt, hogy fel kí­vánja bontani a sportolói szerződést, mert ö a továb­biakban amatőr sportolóként nem kíván a szakosztály rendelkezésére állni. Ugyancsak levelet intézett nevezett sportoló a szak­osztály vezetőjéhez, amely­ben -rendkívül etikátlan, és a becsületsértés határát sú­roló kifejezésekkel mondta el véleményét. A tisztán látás érdekében elő kívánjuk adni, hogy 1990—1991-es bajnoki év kezdetét megelőzően a fel­készülés idején szakképesí­tésének — jogi diplomájára figyelemmel — megfelelő ál­lást kínáltunk dr. Tirrvr T-iszló részére nyű kéréssel fordult a szak­osztály vezetősége felé Mi­után az állást biztosítottuk részére, minden indok és ok nélkül, azt nem fogadta el, majd bejelentette leállását. Azóta különböző híreszte­lések terjedtek a városban, mely szerint a szakosztály vezetősége dr. Timár Lász­lót és eltávozott, illetve át­igazolt, illetve ugyancsak gyedre ment sportolótársait „elüldözte" Szegedről. A sportszerető újságolva­sók tájékoztatása céljából elő kívánjuk adni, hogy egyetlenegy játékost a csa­pattól el nem üldözött a vezetőség, még csak el sem tanácsolt, a játékosok ön­szántukból döntöttek sor­sukról. A szakosztály veze­tősége le kívánja szögezni, hogy a csapat minél jobb szereplése érdekében célsze­rű lenne a szakosztályra és csapatra egyaránt meghara­gudott játékosok részéről a különböző híresztelések be­szüntetése, mert amennyi­ben bármilyen jellegű prob­lémájuk van a csapattal szemben, azt célszerű lenne higgadtan, az indulatokat és a haragot félretéve az ille­tékesekkel tisztázni. A szakosztály vezetősége dr. Timár László levelében írtakra csak, és kizárólag azért reagál, hogy az olva­sóközönség tájékoztatva le­gyen a valóságról. Megje­gyezni kívánjuk, hogy dr. Timár Lászlótól elvárható, mint jogvégzett embertől, hogy ügyes-bajos dolgait a jog keretein belül és a jog eszközeit felhasználva, nyíl­tan és őszintén rendezze, és ne a szakosztályt megkerül­ve igyekezzen jogtalan elő­nyökhöz jutni. Ezen megállapításunk azon alapul, hogy szerény állás­pontunk szerint, az a spor­toló, akit érvényes szerződés köt egyesületéhez, és csalá­di körülményeire hivatkoz­va gyedre megy, az más vá­rosban, és más egyesületnél hogyan tud munkát vállalni — sportolni — úgy, hogy átigazolási szándékát csak az új egyesület közli jelen­legi szerződéses egyesületé­vel. Tisztelettel: Szeged SC férfi kMárlabda-

Next

/
Thumbnails
Contents