Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-21 / 295. szám
1990. november 21., szerda A helyzet 3 Már harminc százalék felett (2.) Változnak a szokások „Tovább erősödtek a válság jelei a megye gazdaságában" — írtuk tegnap az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság bemutatásánál, de kevés biztatót lehet mondani az életszínvonallal kapcsolatos mutatók alakulásáról is. Hogyan élünk szűkebb hazánkban? — erre próbálunk választ keresni a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának napokban elkészült háromnegyed éves értékelésének felhasználásával. elmarad a fogyasztói árak növekedésétől, és alacsonyabb az országos átlagnál is. A mezőgazdaságból élők nehéz helyzetét jól jellemszázalékkal bővült. Pénzintézeti előrejelzések szerint tovább romlott a Iskolák és parkolópályák Munkanélküli segélyben részesülök Havi tízmillió segély Csongrád megyében gyorsuló ütemben csökkent a foglalkoztatottak száma. Kiugróan magas, 10 százalékot zi> hogy munkaviszonyból meghaladó volt a létszámfo- eredő bevételük elmarad az gyás az építőiparban, a köz- előző évitől. A nyugdíjkifilekedésben és a vízgazdái- zetések nagysága — elsőkodásban. Tavaly ilyenkor sorban a kormányintézkedémég munkaerő-piaci túlke- sek hatására — közel 30 reslet jellemezte a megyét, minden munkaviszony nélküli álláskeresőre közel 5 betöltetlen munkahely jutott. Idén a harmadik negyedév végére ez az arányszám egy alá csökkent. A 2 ezer 700 munkaviszony nélküli álláskeresőnek mindössze 1600 munkahelyet ajánlottak. Október végére ez az állapot némileg javult, s ez annak is köszönhető, hogy a munkaügyi szakemberek — a korábbi gyakorlattal ellentétben — ma mór helybe mennek a vállalatokhoz az állásajánlatokért. Tovább romlott a szakképzetlen réteg — ezen belül a segédmunkások — munkaerő-piaci pozíciója, de változatlanul nehezen találnak állást a nem fizikai munkakört keresők is. Ezzel kapcsolatos, hogy Csongrád megye sokat tett az elhelyezkedési gondokkal küzdő diplomás fiatalok munkahelyteremtésében. Az állás nélküli pályakezdők közül 37-en találtak károk miatt egyébként is behozatalra szorul. Csúcsok között Az általános iskolákban mérséklődött a demográfiai hullám. Az alsóbb évfolyamok létszáma egyre alacsonyabb, így a tanulók számának további lassú csökkenése várható az elkövetkező tanévekben. A kisebb terhelés következtében javult az osztályterem-ellátottság. A tanév elején a középiskolák nappali tagozatára közel 15 ezer diák iratkozott be. A létszámemelkedés a csúcsot még nem érte el, a következő két-három tan8 altalartos 21.6% középiskolai 32.6% lakosság megtakarítási hajlandósága. Az első háromnegyed évi kamatlábak a gyakor- jelenlegi inflációs ráta mel8 alt. alatti 4.6% felsofoku 14.0% évbert a középiskolai tanulók számának további növekedésére kell számítani. A szakmunkásképző intézetek tanulólétszáma is emelkenoki foglalkoztatás ben munkát. keretélett nem tették rentábilissá dett, idén 9 ezer diák kezda befektetéseket, és az élet- te meg tanulmányait. Egyre nagyobb terheket ró a Foglalkoztatási Alapra a munkanélküliek számának növekedése. Ez a bővülés egyedül szeptemberben megközelítette a 300 főt. A harmadik negyedév utolsó hónapjában az 1 ezer 700 munkanélküli összesen több mint 10 millió forint segélyben részesült. Ez átlagosan bruttó 6 ezer 700 forintot jelentett. Kis pénzügyeink Az MNB adatai szerint a megyében élők pénzbevételei — nyugdíjakkal együtt — közel 20 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az adózás előtti jövedelemnövekmény 5 százalékkal azonban még így is Az orosz szakos tanárokat átképző központilag . „., , . , ... meghatározott 600 órás tankötések folyamatosan csok- folyam elsó része sikeresen körülmények összefüggésben a romlásával tartós lekentek. A megyei kiskereskedelem az országosra jellemzőnél nagyobb forgalmat bonyolított le az év első házárult. A középfokú nyelvvizsgán megfelelt tanárok közül 47-en megkezdték felsőfokú oktatási intézményben másoddiploma-szerző tanulmányaikat. Az intenzív rom negyedévében. Kilenc tanfolyam második részét hónap alatt a megye határain belépő közel 3 milliós — valamint az ország más határai felől délre tartó — ugyanúgy jelentkezhettek 206-an folytatjók tovább. A tanulók szeptemberben turistaforgalom a megyében — de elsősorban Szegeden — költi el vásárlásra szánt pénzének jó részét. A vásárlási szokások — mármint déli szomszédainké — évről évre változtak. A korábbi évek élelmiszer, majd iparcikkek kivitelével szemben ez évben a mezőgazdasági termékek és termények nagy tömegű kiszállítása volt a jellemző akkor, amikor az ország az aszályhitoktatásra. mint a fakultációkra, de az egyházak nem igényelték, hogy az iskola legyen a hitoktatás színhelye. A középfokú iskolákban a jelentkezés elenyésző mértékű volt. Az általános iskolások közül főleg az alsó tagozatosok jelentkeztek, az érdeklődés mértéke a községekben erősen függött attól, hogy az adott településen az egyháznak milyen szerepe van. Kovács András Pető-módszerrel Szegeden Szegeden van az ország egyetlen vidéki iskolája — a ságváritelepi általános iskola —, ahol két csoportban mozgáskorlátozott gyerekekkel is foglalkoznak. Képzett konduktorok a világhírű Pető-módszer alapján jó eredményeket érnek el a beteg gyerekeknél, ezekről számolhattak be a gyógypedagógusok számára rendezett országos bemutatón. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége másodszor rendezett Szegeden ilyen hasznos szakmai te'álkozót. fölvételünk erről az eseményről készült, tegnap délelőtt. Somogyi Károlyné (elvétele Kis éji zenebona Kompresszorra, markológépre és légkalapácsra I. Allegro. Akik nem várták meg a BBC-híradót, és korábban feküditek le, duplán bánhatták: szegényebbek lettek néhány információval, viszont aludni sem tudtak, mert valamivel éjfél előtt megszólaltak p, dobok. Tarján csillagászati nevű terén ez nem szokatlan, hiszen a szegedi focicsapat szurkolóinak vonulási útvonala erre vezet. Csak az időpont, volt furcsa, meg az, hogy az ütemes dobolás után nem hangzott föl, hogy: Szeged! II. Romanze. Andante. Egyre több ablakban gyújtottak világot s az álmatlan kíváncsiak szemtanúi lehettek a kamarazenekar felvonulásának: teherautók, földgyalu és markológép vetettek árnyékot a higany. és nátriumlámpák fényében. S — mintha csak egy láthatatlan karmester intésének engedelmeskedne — lagyan dúdolni kezdett a kompresszor. III. Menüett. AHegretto. A ritmushangszerként alkalmazott légkalapács határozta meg a következő tétel karakterét, kézi ütősök kísérték, a negyed ütemnyi különbség izgalmas variációkkal lepte meg a hozzáértő közönséget. A monoton motorzajba időnként hangsúlyosan mordultak bele a légsűrítő mély regiszterei. IV. Rondó. Allegro. A fináléban az IFA-gvártmányű teherautók bevezetője után megkapó légkalapács- és. kompresszorvariációk előzték meg a beteljesedést: a markológépek szárnyaló zúgása koronázta meg az előadást. A katarzis meggyőzte a virrasztókat: érdemes, volt fönnmaradniuk (különben is, még alig volt két óra). Aztán az előadók lassanként elvonultak, a koncerthallgató ezer ember mehetett aludni. Reggel megszemlélték az eredménvt: még lyukasabb lett a Cliillag tér. Az úi lyuk kerülgetése rutinfeladat, a kanyarodósávban ásott gödörnél másfél hét alatt kiváló elögvakorlatot lehetett szerezni. (A koncert egyébként hétfőről keddre virradó éjszaka történt.) (nyilas) Tisza menti és tiszántúli teriiletek képviselőcsoportja Az Országgyűlés e heti plenáris ülésén megalakult a Tisza menti és tiszántúli területek képviselőcsoportja. A mintegy 70 tagot számláló tömörülés nyilatkozattal fordult az Országgyűléshez, ennek tartalmát kedden, sajtótájékoztatón is ismertették. A dokumentumból kitűnik: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, JószNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselői a régió gazdasági lemaradásának megállítását, a felzárkózás felgyorsítását kívánják erejükhöz mérten segíteni. Elképzeléseik alapja a térség gazdasági, infrastrukturális és szociális helyzetének felmérése. Ebből kiindulva, a gazdasági diplomácia intézményesülését kívánják szolgálni. A képviselőcsoport szakértők bevonásával szeretné kidolgozni a térség felemelkedését szolgáló rövid, középés hosszú távú terveket is. E megyék országgyűlési képviselői hangsúlyozzák: nem a szegények gyülekezete fordul a világhoz pénzért, hanem azoknak a lehetőségeknek a kiaknázását szeretnék finanszíroztatni, amelyekkel eddig nagyon rosszul sáfárkodtak. Privatizációs körök Meglepően nagy érdeklődés kisérte tegnap délelőtt az állami vállalatok privatizációjához kapcsolódó, konzultációval is egybekötött előadást. A Gazdasági Kamara meghívására Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség előprivatizációs programigazgatóságának vezetője jött Szegedre. A téma nagyon is élő, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gazdasági, pénzügyi élet nagyon régi és vadonatúj vezetői egyaránt kíváncsiak voltak az első kézből származó információkra. Az előadónak — merthogy közben a polgármestert is meglátogatta — néhány perce maradt a sajtóra. — Elénk érdeklődés kiséri az önök munkáját. — Magánszemélyek, nagy múltú és új cégek éppúgy megkerestek bennünket, mint a külföldiek. Ez utóbbiakat természetesen vissza kell utasítanunk, hiszen csak természetes személyek, illetve a belőlük alakult társaságok lehetnek vásárlók. — A szándékhoz fizetőképes kereslet is társul? — A bevétel csak az egyik cél, a másik az űj tulajdonosok teremtése. Nem százmilliókról, kis egységekről van szó. Konkrét jelentkezés eddig 168 üzletre érkezett. — Ez nem sok, ha több ezer az eladó. — Körülbelül 10 ezer. Vállalkozói oldalról óriási az érdeklődés, ugyanakkor keresik a legkedvezőbb feltételeket. Igénylik az egzisztenciaalapot, s csak a lehetséges legkisebb magántőkével szeretnének beszállni. — Korábban, a spontán privatizáció időszakában zsíros falatok tűntek el kézenközön. Nem szilt ez ellentéteket? — Szerintem a vállalkozók a korábbi, volt állami vállalatok ügyes átalakulásait nehezményezik. — Irigylik, hiszen az üzletek java ment ki az első körben. — Ott, ahol ezekben az átalakulásokban az állam 80-90 százalékban tulajdonos maradt, a vagyonügynökség kezdeményezni fogja, hogy bizonyos egységeket ajánljanak fel privatizációra. Nem cél a meglevő jót szétzilálni, ugyanakkor lezártnak sem tekinthető ez a kör. — Mit szólnak ezekhez a vitákhoz a régi tulajdonosok? — Kisebb a reprivatizációs nyomás, mint ahogy kezdetben számoltuk. Mindöszsze tíz-egynéhányan jelentkeztek, hogy vissza akarják kapni konkrét, még meglevő tulajdonukat. Ezeket az ügyeket felfüggesztjük, mindennek utána járhatunk. Időnk bőven van, a kétéves programban ezekre később térünk vissza. K. A. Ecset helyett raklap Egyre vegyesebb ipar Horváth János elnök a legfontosabbal kezdi. Az itt gyártott söprű-család kivétel nélkül az igényes dolláros piacon talál gazdára. Az már egy megoldandó feladat, hogy egy ilyen rossz ciroktermő évben .megszerezzék a szükséges alapanyagot. A beszerzési ár 45 százalékkal emelkedett, s ebben az is belejátszott, hogy a cirok világpiaci ára is nőtt, és mint az ilyenkor lenni szokott, az idehaza megtermelt alapanyag egy részét különféle kereskedő szervezetek jó pénzért eladták. Most kemény árharcot vívnak megrendelőikkel, hogy a többletkiadásoknak legalább egy részét érvényesítsék. Egyébként ez az egyszer kopp, másszor hopp állapot a ciroktermesztöknél már tradíció. Most is elképzelhető, hogy jövőre többen vetnek, s akkor meg a dömping időszaka következik. Az ecsetgyártás már kevésbé sikeres, egyre kevesebbre akad vevő. A felszabaduló munkaerő arra készA söprűgyártás valaha klasszikus háziipari tevékenység volt. Amikor a Sándorfalvi Háziipari Szövetkezetben . a háziipart és az ipart ötvöző módon nekiláttak a söprűgyártásnak, ezt a cég nevében is jelezték. Amint egyéb termékkel kezdtek el foglalkozni, kifejezőbbnek találták, ha vegyesipari szövetkezetté keresztelkednek át. Mindez nem jelenti azt, hogy a régi söprű rosszul seper. tette a szövetkezet vezetőit, hogy értelmes, pénzkereső foglalatosságot teremtsen. A faipar eddig sem volt ismeretlen, hisz különféle nyeleket helyben készítettek. Ezt a vonalat erősitik most, eddig csak garázsnak, raktárnak használt építményeiket műhelyekké alakítják át a Tüzéppel szemközt lévő telken. A raklap és a ládagyár tashoz szükséges egyszerű eszközök, gépek zömét már beszerezték. Amint a megfelelő szakhatósági engedélyeket megkapják, felpöröghet a tempó. Évente 30-50 ezer raklapot fognak itt gyártani, az osztrák partner hozza a piacot. s a faanyag egy részét is ő szállítja. Köztudott, a raklap készítéssel sokan próbálkoznak, így a ma biztos piac bármikor telitetté válhat. Ezért olyan, másra is használható, egyszerű gépeket vettek, hogy az esetleges kényszerű átállás ne jelentsen anyagi csődöt. Ládáikat idehaza kínálják, felméréseik szerint óriási rá az igény. Elképzelhető, hogy megmunkáló gépeik jobb kihasználása érdekében a lakosság részére bér fű reszelést is vállalnak majd. Egyelőre annyit látnak, nem kell a szövetkezetből elbocsátani senkit, sőt kismértékű létszámbővítést terveznek. A faipari telep harminc embernek ad munkát. T Sz. I.