Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-16 / 291. szám
1990. november 16., péntek Kapcsolatok 7 OLVASÓSZOLGÁLAT A kalauz és a helyjegy Levélcímünk: Pf. 153. Telefonszámunk: 12-847 PRO 1 kontra TV5 A Délmagyarország 1990. október 26-ai számában Varga Iván aláírással Veszszen a francia!? címmel megjelent egy cikk, amely a francia TV5 és a német nyelvű PRO 7 műholdas adókkal foglalkozik. A leírtak meglehetősen egysíkú és a „többségi elvet" teljesen figyelmen kívül hagyó véleménye miatt talán érdemes lenne még vele foglalkozni. Talán azzal kezdeném, hogy a lakosság többsége igenjs örömmel üdvözölte, hogy október elején megkezdték a PRO 7 német nyelvű műsor sugárzását is. Igaz ugyan, hogy ez az adó a francia nyelvű TV5 helyére került, de az embereket kárpótolta, hogy a PRO 7 a nap 24 órájában filmeket, rajzfilmeket, gyerekműsorokat sugárzott. E műsor adását a lakosság a „többségi más nyelven gagyogás szintjén" még jórészt követni is tudta, bár e megfogalmazást kissé sértőnek érzem. Ezért nehezen vehető tudomásul, hogy október 30-án valamiféle — nem tudni, milyen érdekeket képviselő nyomás hatására — a PRO 7 egyszerűen eltűnt a képernyőről. A félreértéseket elkerülendő, nem kifogásolom — sót, örömmel üdvözlöm —, hogy a kábeltévés rendszerben valóban kulturális rétegműsor is nézhető. (Igaz ugyan, hogy csak napi 4-6 órában, a PRO 7 műsor 24 órás adásidejével szemben.) Ugyanakkor érthetetlennek és logikátlannak tartom, hogy a kábeltévés rendszerben fent kell tartani egy olyan adót, nevezetesen a Belgrád 2 adását, amely gyakorlatilag egész nap a monoszkópot, és esetenként 1—1 órás adás kivételével műsort szinte nem is sugároz. A Szelka illetékesével folytatott telefonbeszélgetésből ugyanis világosan kiderült, hogy részükről nincs műszaki akadó lya a nna k, hogy a Belgrád 2 helyére áthelyezzék a TV5 adását, s annak csatornájára pedig visszakerüljön a PRO 7. A „népfelség elvének" elvetése e témában már csak azért is felemás helyzetet idéz elő, mivel a lakosság jó részének a rendszer kiépítéséért fizetni kellett, s működtetéséért fizet is. Ezért úgy vélem, a beleszólás joga is megilleti. Dr. Kovács Erzsébet Szeged, Székely sori l/A, 1.5. * PRO (7) és kontra (TV5) vitázhatnánk a kisebbségi és a többségi vélemények prioritásán, azonban mindenképpen fontos lenne az egymással szembenálló álláspontoknak érvényt szerezni". Erre valóban lehetőséget nyújt — mint erre cikkemben magam is utaltam — a jugoszláv 2-es műsor a TV5-tel és a warosi tévé adásaival való felcserélése. Mégis sajnálatos, hogy a Szelka illetékesei, a vitákat megelőzendő, nem e kompromisszumos megoldást választották. (varga) Alulírott Papp Lászlóné, szegedi lakos állandó olvasója az Önök sokoldalú, tartalmas, nyitott lapjuknak, bátorítólag hat rám, hogy lapjukhoz forduljak panaszommal. A MÁV-nak jobban kellene képviselnie az utazóközönség érdekeit: nyár folyamán két alkalommal fizettem rá gondatlanságukra. Immár úgy érzem, meg kell írnom, sok száz utas nevében, hogy jövőre jobban odafigyeljenek. Napokkal az Erdélybe indulás előtt sokszor megtörtént: nincs egyik járatra sem helyjegy. Cegléden, Szolnokon azonban üres fülkék is voltak. A kalauzok szinte rajtaütésszerűén helyjegy hiányában 100 forint bírságot sóztak ki — 20 forintos helyjegyért biztos nem járatnánk le becsületünk. Október közepén fordítva történt. Kolozsváron élő lányom látogatott Szegedre. Romániában nagyon nehéz lejben venni menetjegyet, de helyjegy hiányában is van megoldás. Adnak egy külön jegyet, ami pótolja a hiányt. Lányom Ceglédre megérkezve szállt át a Budapestről Szegedre közlekedő 14.20-as járatra, ahol a kalauz igazolta. Menetjegyét felmutatva a lányom (aki a folyosón állt, még csak nem is foglalta el senkinek a helyét) a kalauz eléggé cinikusan helyjegy hiányában elvette a retúrjegyét, és azt érvénytelenítette, büntetés fejében. Mi meg itt utólag újra vettük a retúrjegyet. Mihelyt a lányom elmesélte a történteket, felháborodva adtuk tudtára, hogy még csak nem is helyjegyes ez a járat, akkor milyen jogon bánt így el a kalauz? Mellékelten küldöm a jegyek másolatát. (A másolatok szerkesztőségünkben megtekinthetők.) Megalázónak tartom ezt az eljárást... Papp Lászlóné „...akik már nem tudják megköszönni" Városunk legkisebb, de tiszta és jól felszerelt I. kórháza — a régről rosszul elnevezett elfekvő —, aíhol az ápoláson kívül hivatástudattal és emberséggel is gyógyítanak. Mindent megtesznek azokért, akiket gyógyítanak, de azokért is, akikre ajtót sem nyit senki, csak az orvosa és a nővérek odaadása adja az erőt az élni akaráshoz. A krónikus belgyógyászatról írnék, ennek az osztálynak a vezetőiről: Szabó Rezső főorvosról és Zöllei Magdolna főorvosnőről. De elismerés illeti az osztály minden orvosát és nővérét is. Nagyrabecsülésem és köszönetem fejezem "ki a magam nevében, akit talpra állítottak, és: azok nevében is, akik. már nem tudják megköszönni jóságukat... Hadrik Jánosné, Szegled, Eszperantó utca 8/13. II/A Újra legyen eb a dó? Nem lesz kocsma! A peremkerületek nem külön kategória „... Indulatok nélkül aligha említhetők a külterületeket a várossal összekötő tömegközlekedési eszközök. Külön dossziék születtek az évek során Baktó, Petőfitelep, Szentniihálytelek megközelíthetetlenségéről, de nem tudtak megegyezni a hattyasiak, meg a gyálaiak sem a közlekedési vállalatokkal ..." így szólt az a szövegrészlet, mely október 10-i szántunkban a Város — részek sorozat önerős kívánságlista címmel jelent meg a töltésen kívül lakó szegediek közlekedési lehetőségeit taglalva. A Tisza Volán reflektált cikkünkre, észrevételük informáló részeit közöljük: „... A jelzett cikkben a tömegközlekedéssel kapcsolatban leírtak megítélésünk szerint általánosságokban és talán egyoldalúan megvilágított képet alkottak szolgáltatásunkról. A változások korát élve nem biztos, hogy ilyen jellegű tájékoztatás pozitív törekvéseinket elősegíti — úgy az utazóközönség, mint a vállalati végrehajtó személyzet vonatkozásában. A személyszállítás megfelelő szintű végrehajtásánál célunk az utazóközönség kellő, és megalapozott informálása. Természetesen az önkormányzat részére sem célszerű egy általánosságra történő felhívás, tájékoztatás. A cikkben szereplő városrészek tömegközlekedési hálózata összefügg Szeged város egységes tömegközlekedési hálózatával. Vállalatunk nem külön kategóriaként kezeli a peremkerületeket összekötő hálózatot, mivel bármely térségben történő változtatás kihatással van a másikra Nem kívánjuk felsorolni a Taxis és a lány Ezen levél útján szeretnék köszönetet mondani annak a 22 éves fiatal lánynak, aki — nem tudom, hogy hol lakik, de — itt tanul Szegeden, és annak a magántaxisnak, akil990. október 26-án, pénteken segítelek 80 éves nagymamámnak, hogy szerencsésen hazajusson. Köszönöm a hölgynek, högv türelemmel volt nagymamám segítségére, é; a ixisr.üv. hogy mindenfele ellenszolgáltatás nélkül hazai uvarozui. Nagy Piroska, Kübekháza, Erzoebet utca 203 Az alábbi sorok a november 7-én megjelent, Kocsma már van elég című olvasói levélre válaszolnak. A címzett: Molnár Gábor. „Véleményünk megegyezik az önével. Ezért örömmel közöljük, hogy a piactéren történő építkezés nem gyarapítja a kocsmák számát Tápén. Ezúton ragadjuk meg az alkalmat, és tájékoztatjuk a környék lakóit az ott épülő üzletek profiljáról, amelyet a tanács által kiadott vállalkozói igazolványok is tanúsítanak: gazdabolt, műszaki bolt, zöldséges, vegyesbolt, rövidáruruházat, lakberendezési üzlet. Azért engedje meg, hogy egy gondolat erejéig mi is közöljük észrevételeinket. Reményt keltőnek találjuk, hogy az alkoholizmus elleni harc szele, már a kocsmatulajdonosokat is megérintette. Különös, hogy a közelmúltban megnyílt Budai Nagy Antal és az Ostrom utcai palackozott italáruk boltjának megnyitását követően (ami ugyan kocsmaként működik!) nem voltak aláírásgyűjtési gondolatai." A vállalkozók konkrét térségeket, ahol tételes utasforgalmi vizsgálatokat, illetve fejlesztéseket hajtottunk végre, de egy-két számadattal szeretnénk alátámasztani bizonyos ellentmondásokat. Szeged város egyik „peremkerületében" munkanapokon közlekedő autóbuszjáratokkal 9 ezer 656 férőhelyet bocsátunk ki. A felmérés eredménye alapján elszállítunk 5 ezer 608 fő utast, viszont lakosaink száma mintegy 3 ezer fő. Ebből megállapítható, hogy lényegesen több férőhelyet bocsátunk ki, mint a lakosak száma, és napi egy menettérti utazása. Ebből következik, hogy az utazások száma is több az átlagnál, mely az infrastruktúra hiányát kérdőjelezi meg, amit a közlekedésnek kell sok esetben megoldani. Vállalatunk az utóbbi 2-3 évben jelentős mértékű fejlesztést hajtott végre a helyi autóbusz-állomány műszaki és forgalombiztonsági helyzete javítása érdekében más üzletágak terhére. Ennek ellenére eddig — más hasonló városokhoz viszonyítva — nem hajtottunk végre említésre méltó járatritkítást. A jelenlegi gazdálkodási körülményeket alapul véve is fokozott figyelemmel kísérjük az utasforgalom alakulását és a lehetőségekhez képest operatív intézkedésekkel arra törekszünk, hogy a valós igényeket kiszolgáljuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy az előzőekben már jelzett infrastruktúrák hiányát csak a tömegköz'ekedés hosszú távon átvállalni nem tudja. Mező István igazgatóhelyettes Nyílt levél a szóvivőnek E levélben Juhász Juditnak, a Népjóléti Minisztérium szóvivőjének felhívására szeretnék válaszolni. >i. ' Tisztelt Asszoiiyorti! A te evízióban elhangzott felhívására szeretnék reagálni, miszerint „legyünk szerényebbek". Talán családi körülményeim rövid ismertetésével kézdeném, ami megegyezik sok magyar átlagcsalád életével. Falun levő, körülbelül 70 százalékos készültségi állapotú családi házban élünk, 2 gyermekkel. Saját erejű házépítés, tönkrement egészséggel (feleségem leszázalékolva). A család havi jövedelme 18 ezer forint, ezt terhelve OTP-, rezsikiadásokkal, „ingyenes gyógykezelés$el". A havi bevételek kiegészítése kisegítő gazdasági tevékenységgel. Napi 16 órai munkával, munkavégzéssel töltött szabadsággal, szombatokkal és vasárnapokkal kiegészítve. Lassan a kisegítő gazdaság újratermelési feltételeinek felélésével. Tizenhat évi házasság alatt már egy alkalommal egyheti üdülést is megengedhettünk magunknak. Negyvenéves vagyok, 21 évi munkaviszonnyal a harmadik munkahelyem, vállalati átszervezés előtt, még munkaviszonyban. Felróható hibám, hogy nem járulok hozzá az alkoholba épített adóval a költségvetés bevételeihez. Kemény, becsületes munkával akartam a család körülményeit javítani, a fent leírtak az eredményei. „Szerénytelenségről" néhány gondolatot: Az eseményeket megelőzően elhangzott rádióriporton meditálok. A Merkúr-vezérigazgató évi prémiumán, ami a híresztelésekkel ellentétben, CSAK 750 ezer forint. Gondolom. sokat kellett neki verekedni a kormányközi megállapodásokban meghatározott kontingensen felüli autódarabszám mennyiségi növeléséért. Ez az összeg egy kisnyugdijas 12,5 évi nyugdíja, a régebben nyugdíjba mentek emberöltői keresete, de menjünk tovább. Az újonnan megválasztott polgármesteri. fizetések nagysága. ön mennyiből „szerénykedik" havonta? Az eseményeket figyelem a tv képernyőjén, de felhívása tovább foglalkoztat. Ellentüntetök jelennek meg a tv képernyőjén. A riporter megszólaltatja Szinnyei festőművészt — ég és föld a kettőnk problémája. Mit kívánok? Egészséget, munkát, a munka megbecsülését. Tisztelt asszonyom! ön egy „szerény Tiborc" válaszát olvasta, ha a felhívás neki szólt. Név ás cím a szerkesztőségben Sok mindent nem ért manapság az ember ebben a gyorsabb forgásúvá vált világban. Például az ebadó eltörlését. Amikor az adózás talán a legfontosabb közgazdasági tényező lett, a k'skeresetűekre is ránehezedik, amikor az államnak annyira szüksége van a bevételre, hogy megvonja a dotációt a gyermekkonfekciótól is, akkor a letűnt rezS'm — utolsó előtti évér ben eltörli az ebadót... Akkor, amikor a kutyatartás luxustevékenységgé vált, eltörölnek egy luxusadót? Régen ez nem volt luxus — mégis volt mindig ebadó! Valamikor volt hasznossága, szükségessége az ebeknek, főleg házőrzésre. De manapság, a panelvilágban? Amikor falun is magas kerítések védik, és biztonsági zárak a házakat, a házőrző bizony luxusállattá változott. Nem vagyok kutyaellenes és nagyon szeretném, ha a kutyakedvelők nem ellenségüknek tartanának. Ám a kutyatartásnak vannak bizonyos hátrányai is az urbanizálódott közösségre. Piszkolnak, betegségeket terjesztenek, ijesztgetnek, ugatással növelik az amúgy is nagy zajt, és táplálékot vonnak el az embertől. Kép Szeged közepéből. Régi építésű magánházak sora Rókuson. Egyik szűk udvarban három kutya ugat, a szomszédban kettő; minden ott elmenőre rácsaholnak, noha, mindenki siet odébb, hogy ne szagolja az udvarról kiáradó bűzt. (A ház lakói nyilván nem érzik!) Másik képi újságcikk a Délmagyarországban, az olvasó írja, panaszkodik, hogy az egyik exponált városrészt, a zsidótemplom környékét mennyire elgusztustalanítják a kutyakedvencek. Segítséget kér. De honnan? Sehonnan nem fog kapni. Szaporodnak a sétáltatott kedvencek és a kóbor kutyák. Nincs sintér, nincs kutyaadó. Kutyakorszak várható... (Nem képletesen mondom, noha talán úgy is lehetne.) A nagypénzű ebtartók válogathatnak az áruházi kutyaeleségekben. Sok kispénzű pedig sovány falatjait is megosztja kedvencével. Mivel lehetne gátolni a kutya-jóvilág, a kutya front további előretörését? Minden bizonnyal csak egy erőteljesebb mérvű ebmegadóztatással. Luxusadóról lévén szó, gondolom, nem volna sok havi 50—100 forint sem. Második, s további kutya után pedig kutyánként ez összeg többszöröse. Természetesen nem lehetne merev az új törvény. A létminimumosok kedvezményt kapnának, és nyilvánvalóan volna mentesség is. Gondoljunk a valóban ma is szükséges házőrzésre, városszéli telepekre, tanyákra, a pásztorkutyákra stb. Az ebadóból befolyandó összeg nem fogja a deficitet kiegyenlíteni az államháztartásban. De szerény véleményem szerint a szociális aspektus, valamint a közegészségügyi és esztétikai szempontok sokkal inkább fontosak, és ezek egyenesen megkövetelik az ebadóztatás visszaállítását. B. I. S. Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdéseire adunk választ, Illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége, Szeged, Sajtóház. Pf. 153. 6740, Az átmeneti munkanélküli járadékról Temetés A következő fájdalmas eset történt az édesanyám temetésén. 1990. október 24én 15 órakor a deszki új temetőben egy horrorfilmnek is beillő temetésben volt részünk. A sírba helyezés a következő, emberhez nem méltó módon történt. Édesanyám koporsóját a sírba beleejtették. A koporsó kinyílt, édesanyám teste a lába felé csúszott, majd az egyik illuminált állapotban levő sírásó a gödörbe ugorva próbálta rendezgetni a halottat, melyet ö egyedül nem ludo'.t. Segítségért lement a kollégája, és vagy fél óráig rendezgetni próbálták Ezek után nagy nehezen folytatódhatott a szertartás. Következett a hantolás, amit veszekedve végeztek. Nem tudták eldönteni, hogy a sírból előzőleg kiásott földet visszategyék, vagy né. Nagy nehezen behantolták, de még be sem fejezték, máris kezdték a koszorúkat ráhelyezni. Mintha mi sem történt volna, távoztak. A megdöbbenéstől még a mai napig sem tudtunk megnyugodni.. Milyen emberek, akikben annyi emberi érzés sincs, hogy embertársuknak a végső tiszteletet méltó módún adják meg ? Gajdács Gáborné Szeged, Hársfa u. 8/5 N. S. Szeged. Jelenleg munkanélküli segélyben részesülök, ami a közeljövőben jár le, de még nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni. Azt hallottam, hogy a segélyezés után kaphatok munkanélküli járadékot. Mivel több ismerősömet érint a dolog, kérem írják meg, hogy ki veheti igénybe az ideiglenes munkanélküli járadékot Az átmeneti munkanélküli járadékra az jogosult, aki már munkanélküli-segélyben részegült, és folyósítás időtartamának kimerítése után munkaviszonyt, illetve munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti viszonyt nem tudott létesíteni, vagy aki munkanélküli segélyt követően újabb munkaviszonyt létesített, s annak megszűnése után munkanélküli segélyre még nem szerzett jogosultságot. Az átmeneti munkanélküli járadékot a fent meghatározott személy akkor veheti igénybe, ha az állami munkaközvetítő szerv nem tud számára megfelelő munkahelyet biztosítani, és az átmeneti munkanélküli járadék folyósítása idején elhelyezkedése érdekében az állami munkaközvetítő szervvel rendszeresen együttműködik. . . .... Az átmeneti munkanélküli járadék folyósítása idején az elhelyezkedése érdekében köteles az állami munkaközvetítő szervvel együttműködni, megkeresésére válaszolni, az általa felajánlott munkahelyen jelentkezni és egyéb rendszeres jövedelméről tájékoztatást adni. Nem jogosult átmeneti munkanélküli járadékra, aki öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, részére nyugdíjat állapítottak meg; önálló keresettel, illetve egyéb rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és annak összege havi szinten az átmeneti munkanélküli járadék összegét eléri'. Az átmeneti munkanélküli járadék összege a 181. naptól folyósított munkanélküli-segély 15 százaléka. Alsó határa — magánszemélyek jövedelemadója és nyugdíjjárulék levonása nélkül számított munkabérek legkisebb összegének 80 százaléka, illetve, ha a munkanélküli segély ennél alacsonyabb volt, az ennek megfelelő összeg. Felső határá a munkabérek legkisebb összegének kétszerese. Az átmeneti munkanélküli járadék a magánszemélyek jövedelemadójának alapját képezi, és ebből 5 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. Az átmeneti munkanélkü'i jaradék folyósításának időtartama munkaviszonyban töltött időnek Mámít