Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-15 / 290. szám

1990. november 15., csütörtök Gazdaság 3 Háziipari szövetkezetből nőtte ki magát a „Gjonu" Kötőipari Szövetkezet, amely ezt a nevét öt éve vette fel. A kezdeteknél — 1952-ben — az volt a cél, hogy minél több falusi asszonyt tudjanak foglalkoztatni bedolgoztatással, könnyű otthoni munkával. Már ez a réteg kiöregedett. A szövetkezet ügy váltott, hogy japán és svájci kötő- és konfekciógépeket vásárolt, és ipari jellegűvé alakult. Gépi síkkötött termékeik legtöbbje pulóver és kardigán, szövött készítményeik a törülközők, asztalkendők és a lepedő. Évtizedek óta kézzel kötik a norvég mintás gyapjúkesztyűt, amelynek hűséges vásárlója Japán Földrendezés két változatban A Szegedi Ü.i Élet Tsz e napokban mérette ki azokat sos alapon osztottak fel. A 3500 hektárból most 300 tart romterületeket, amelyeket lál így gazdára. Aki minden o tulajdonos tagok haszná- földjét kiváltja, az is téeszlatra ís visszakértek. A röszkei határrészben a tanyák mellett, eredeti helyütag maradhat. Tavasszal e rendezés előzményeként lehetőséget adkön adták vissza a földet, ták a részarány változó heAmennyiben azt valaki ház- lyen való kiváltására. Ezt a tájinak használta korábi- formát továbbra is fennban, másutt csereföldet biz- tartják, s úgy tűnik, az idei tosított számára a szövetke- 54 hektárral szemben 100 zet. Az alsóvárosi, gyalai, hektárra fut fel az igény. mihálytel ki feketefölde- Főleg a takarmányt termeken, a nagy táblákban ezt a lő idősek számolnak úgy, módszert már nem lehetett hogy nekik jobban megéri, kivitelezni. Errefele tanyák ha mindig ott az ő parcellásincsenek. A márciusban juk, ahol a téesz mondjuk megválasztott földrendező búzát, vagy kukoricát terbizottság, mely főként heiy- mel. Nekik a termény fejéisimerettel rendelkező nyűg- ben a művelési költséget díjasokból áll, kiválasztott kell csak megtéríteni. egy táblát, melyet sorsodáT. Sz. I. Vállalkozásforgó Sándorfalván jártamban szemembe ötlött egy tábla, rajta a félirat: Privát húsbolt. Amint a cím alapján kerdstem, meglepetésemre, a Lugas panzió és vendéglő udvari épületszárnyában leltem rá. Az érdekelt, vajon itt is „gyári" húst mérnek, vagy helyben vágnak, s dolgoznak fel. A vállalkozó féri-feleség párosból Fajka György vállalta a szóvivő szerepét. — Mióta vállalkozik? — Nyolc évvel ezelőtt szerződéses üzemeltetésre vettem át az áfesz vendéglőjét. Amikor letelt az év, úgy döntöttem, teljesen maszek leszek. Vendéglőt, panziót és lakástt magában foglaló épületet húztam, fel. — Mi szükség volt még a húsboltra is? — Ezt a nyáron nyitottuk. Ügy éreztem, mára a vendéglátás csődbe ment. — Sok az eszkimó, kevés a fóka? — Túl sok „kocsma" nyílt az utóbbi időben a környéken, s a palackosboltok is szaporodnak. Ha csak a vendéglő volna, bezárhattam volna, a téli hónapok ráfizetésesek. A panzió, amióta telefonunk van, elfogadhatóan kihasznált. Ezt a nagy értékű ingatlant valahogy .hasznosítani kell. Élelmiszerre, húsra még mindig jobban telik az embereknek. — Bevált ez az okoskodás? — Megvan a havi 7-800 ezres forgalom, hiszen eddig önálló húsbolt nem volt a faluban, csak az ABCben egy sarok. Alacsony árréssel dolgozunk, hogy a drága húsrészek is elkeljenek, engedményt adunk rá. — A látottakból ítélve, itt csak kimérik a húst; nem gondolt rá, hogy a vágással, feldolgozással egybekapcsolja? — Kitalálta a gondolatomat. A feldolgozóra készek a tervek, a helyiségek kis átalakítással alkalmasak erre a munkára, berendezéseket kell bele venni, no meg megvárni az engedélyeket A házias készítményeinkből talán a kereskedők is vásárolni fognak. Vágóhidat itt a panzió tövében nem építhetek, de keresem a módját, feltéve, ha megy az üzlet — Mi lesz a vendéglői részből? — A választék bővülésével kicsinek bizonyul a mostani húsbolt helyisége, így itt lesz majd egy étkezósarkos húsáruház. — Abból, hogy képviselővé választották, arra következtetek, az emberek elismerik a törekvéseit. — Elképzelhető, hogy a megválasztásomat a húsboltnak köszönhetem. Van időm a politizálásra, a közügyekre, ez a vállalkozás még nem akkora, hogy lekösse minden energiámat Különben még egy ötletet szeretnék: mielőbb megvalósítani. Jogi. adószaktanácsadói és könyvelési irodát nyitunk. Az alkalmas helyiség megvan, csak be kell gépesíteni. A megfelelő szakemberekkel már szóban megegyeztünk. Tóth Szeles István Le a COCOM-listáról Magyarország egy éven belül lekerülhet azoknak az országoknak a listájáról, amelyekre a COCOM, a stratégiai exportot korlátozó nyugati testű legkésőbb Zi bizottságának elnöke, aki a héten nerrthivatalos megbeszéléseket folytatott a kérdésben az amerikai kormány illetékeseivel. Mint mondotta, Waáhingtonoan let előírásai vonatkoznak. A értékelik azt, hogy a térségkorlátozások teljes eltörlé- ben először . Bp.-en kezdséig Budapest, Prága és Varsó további könnyítéseket kap, ellentétben Bukaresttel ós Szófiával. Erről tájékoztatta az MTI te meg tevékenységét az exportellenőrzési iroda, amelynek működése egyben feltétele a Magyarországnak eddig nyújtott, s a jövendő tudósítóját Kőhalmi Zsolt, könnyítéseknek a csúcsaz exportellenőrzés tárcakö- technológia importjában. Az agrárkamara már tudja Milyen lesz az agrárpiaci rendtartás? Szomorú közhelynek tűnik: 140-160 nagyüzemi gazdaságot bármelyik pillanatban fel lehetne számolni. Ezt korábban Is tudtuk, mégsem történt semmi A ránk következő piacgazdaságban úgysem élnek meg. Állítólag a jövő év elejétől az export- és importliberalizáció átformálja az országot. A kialakult helyzetre dr. Mészáros Gyulának, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatójának van reális helyzetelemzése, miszerint nálunk a félszocialista, tervgazdálkodási és a félpiaci mechanizmusok működnek. Mivel éppen az agrárkamara készítette el leghamarább és — nyugodtan írhatjuk — a legaprólékosabb részleteket is kimunkálva a bevezetendő agrárpiaci rendtartást, ezért kerestük meg dr. Mészáros Gyulát, hogy az elkerülhetetlen intézkedésekről beszélgessünk. — Mikor gazdálkodunk már igazi piaci viszonyok között? — Aki Magyarországon a közeljövőben egy jó agrárpiaci rendtartást kialakít, és a kezében tartja, az kezében tartja a jövő mezőgazdaságát is. Eddig cipeltük magunkkal a tervgazdaságban alkalmazott mechanizmusokat, mi mást is tehettünk volna. — Ma a szabadárak fokozatos bevezetésének a korát éljük. Két év alatt majdnem minden terméknek változott az ára, csupán egykettő maradt hatósági jogkörben, így aztán az automatikus emelkedést a fogyasztó értékítélete szabályozza előbb-utóbb Az egész ágazat működésére, jövedelmezőségere ez lett a meghatározó. így persze, idővel, felszámolódnak azok az ellentmondások, amelyeket a tervgazdálkodási rendszer alakított ki. Azt kell, hogy mondjam, Magyarországon jelenleg felemás állapotok vannak az agráripari irányításban, talán-talán egy félpiaci állapotnak felelnek meg. Szabad-e úgy piacgazdálkodást hirdetni, hogy nincs hozzá megfelelő piackezelői rendszerünk? Fejlett szociálpolitikánk? Hiányzik egy jól szervezett, anyagi erővel és kellő Információval ellátott magyar integrációs rendszer, vagyis a jó piaci agrárrendtartás. Mi ezt időben felismertük, és már jóval korábban kidolgoztuk. ám magyar szokás szerint, csak vitatkozgatunk rajta. . — Fejtse ki a kamara elgondolását, hogyan lehetne az agrárpiaci rendtartást alkalmazni? — Nálunk a félmegoldások, a befejezetlen és ellentmondásos intézkedések mostanára teljesen összekuszálták a gazdaságot. A szabad árrendszeren alapuló termelés megköveteli az irányárakat és a védő árakat. Ezek egyaránt szolgálják az agrártermelőket, de a fogyasztókat is. Biztonságot garantálva. Ugyanis, piaci eszközökkel stabilizálják bizonyos határok között az árszínvonalat, ezáltal a fogyasztói árakat is. A kérdés; vajon, a magyar agrárgazdaság piaci támogatás nélkül kibírná-e a nemzetközi versenyt? Hiszen mint tudjuk, a Közös Piac országaiban igen-igen támogatott a mezőgazdaság. Altalános vélemény szerint, nem bírná ki, hiszen éppen ezért kap támogatást úgy ahogy, mert különben nem versenyképes. — Ha mi Európába igyekszünk, és az Európai Gazdasági Közösség tagjai akarunk lenni, akkor a magyar agrárgazdaság csak úgy lehet versenyképes, ha a termelés feltételrendszerét is megteremtjük, vagyis Európába illővé tesszük. Hogyan? Az agrárpiaci rendtartással. Ennek döntő része a piackezelés, a piacot szabályozó elképzelések. Nem kell felfedezni a spanyol viaszt, hiszen ez ismert, de a hazai viszonyokat tekintve, néhány kritikus pontra hívnám fel a figyelmet. Ilyen: a megfelelő szociálpolitika, ugyanis, igen rövid idő alatt elveszítjük a belső piacainkat, mert hazánkban a lakosság többsége nem kereső, hanem eltartott. Ennek óriási, sajátságos szerepe van az élelmiszer-gazdaságban. Fontos az is, hogy a kormányzat tudja-e garantálni a fejlett mezőgazdasági országokhoz hasonlóan az exporttámogatást? Vagy pedig nem tudja? És a termelés különböző fázisaiban ad-e támogatást? Az sem mellékes, hogy az adózás területén azonos feltételeket teremtsenek az agrárágazatban. Szerintem, csak a komplex agrárökológiai környezet garantálhatja, hogy versenyképesek legyünk, és a piacainkat megtarthassuk! — Mit értsünk ez alatt? — Feloldani az árrendszer ellentmondásosságót, és kialakítani az élelmiszer-ágazatban a védőárat. Minden valamirevaló gazdaságban ismert az irányár és a védőár. Ezek garantálják a termelők jövedelmét, és megóvnak az inflációs hatásoktól is. Nincs új a Nap alatt, ez a mechanizmus már hosszú ideje működik. Például gabonából az irányárakat úgy alakítják ki, hogy a leggyengébben termelő terület átlagát veszik alapul, tehát nem a legjobb termelő átlagát, és az érvényesül a piacon. Ez nem hatósági ár. Viszont van védőár is, amely ennél alacsonyabb, mert ha esetleg túltermelés következik, és az irányár nem érvényesül, akkor a piacon kiegyenlítődik — az intervenciós alap bevonásával — a helyzet, vagyis a veszteséget ebből az alapból fedezik. Fordított esetben, ha kevés gabona terem, akkor meg a korábban felvásárolt készleteket dobják piacra, és leszorítják az árakat. Tehát nincs az a hallatlanul nagy ingadozás, amikor egyes termékek fogyasztói ára a csillagos égbe emelkedik. Ez kérem, ilyen egyszerű. Nem kell hozzá semmi más, csak megfelelő pénzügyi alap. — Miből teremtse elő a kormányzat . a szükséges anyagi fedezetet, hiszen mindenünnen azt hallani, nincsen erre pénz. Ez óriási tévedés. A magyar költségvetésben még nem olyan régen 52 milliárd Ft volt az exporttámogatásra szánt öszszeg. Ám az egész exportimport rendszerünket felül kellene vizsgálni, ugyanis, a Szovjetunióba szállított termékekért a világpiaci árnál jóval kevesebbet fizettek, csakhogy mindezért olyan nyersanyagokat, energiaféléket vásároltunk, amelyeknek a világpiaci ára igen magas, tehát többszörös nyereség megtérüléséről van szó. Sajnos, ez nem a vállalatokhoz került, hanem elvonta a költségvetés. Egy jó piaci agrárrendtartással ezek az anomáliák megszűrhetők, éppen ez lenne az agrárkamara egyik célja is. — Milyen eszközzel szabályozható az agrárpiac? — Lényeges az ésszerű önkorlátozás, aztán védővámokat is lehet alkalmazni. Nagyon fontos a jó információs rendszer, mert előre látható, hogy a nemzetközi piacokon, á belső fogyasztásban milyen tendenciákkal lehet és kell számolni. Nem szabad veszteségeket felvállalni, és olyan helyzeteket előidézni, hogy saját magunk szorítjuk le az árakat, hiszen akkor előállhat az a furcsa eset, amikor a több termékért kevesebb bevételhez jutunk. Erre találták ki a kvótarendszert, vagyis ez az önkorlátozás bevált eszköze, a termelésben taktikai eszköz, hogy a piac szükségletei szerint alakuljon a termelés. Ez természetesen közös kockázatvállalással jár, és semmiképpen sem a hatóság dolga, hanem a gazdálkodóké és a feldolgozóké. Sz. Lukács Imre Ketten a kazettával Nem csoda, „csak" hatásos Egyesek esküsznek, mások legyintenek rá. Érveket hoznak fel pro és kontra, melyek alátámasztják vagy elvetik a relaxációs nyelvtanulási módszer hatékonyságát. A módszer — első elterjedési hulláma után is — izgalomban tartja az idegen nyelveket tanítók s tanulók népes táborát. Az elmúlt hét végén Szegede a Deák Ferenc Gimnáziumban tartott bemutatót a tananyagot Magyarországon előállító és forgalmazó cég, a Relaxa Magyar—Német Innovációs Kft. A cég ügyvezető igazgatója, dr. Makara György tisztában van a nehézségekkel, a módszer jövőjét mégis fényesnek ítéli. — A nyelvtanulás Mi- ni, autogéntréninggel, jógágyarországon szinte nemzeti val, mindnek az a lényege, kudarcélmény. Kevés az hogy a figyelmet a test beiidegen nyelvet könnyedén sejére irányítja, általában a tanuló, használó ember, aki légzésre, hőérzetekre, vagy a tanulást nem kudarcként az izomzat ellazítására. A élné meg. Épp ezért a re- módszerhez oktatókészülék laxációs módszerrel szem- tartozik, mely légzés bioben létezik egy bizonyos hi- visszacsatolással működik. A tetlenség. Persze egy új légzést elektronikus kör érmódszert eleinte mindenki zékeli, s a látó-, illetve halkételkedve fogad. Három és lóközpontra gépileg csatolja fél éve, mikor Németországban először találkoztam vele, én is hitetlenkedve néztem, de nagyon izgatott. Ügy gondoltam, hogy ha valóban igaz, amit állítanak róla, akkor Magyarországon is érdemes foglalkozni vele. Alaposan áttanulmányoztam a tudományos hátterét, kipróbáltam magamon, másokon is, és megbizonyosodtam róla, hogy a módszer jó. De például Szekszárdon van egy nyelviskola, annak a vezetője mondta, hogy az emberek egy része úgy jár el a relaxációs tanfolyamra, hogy titokban tartja. Ügy tekintenek rá, mintha jósnőhöz járnának. Vannak aztán „csodavárók", akiknek hiába mondjuk, nem csoda ez, hanem hatásos tanulóeszköz, mégis azért veszik meg, mert csodát várnak. Mások abban kételkednek, hogy lehet-e egyáltalán nyelvet tanulni tanár nélkül. — Mutassa be kérem a tananyagot és a módszert. — A lényeg, hogy az idegen nyelvű szöveg megértéséhez, szavakra való tagolásához, a jelentés kisilabizálásához nem kell külső, magyarázó személy. A magyarázat a könyvben és a kazettán is megtalálható. Csak dialógusokból álló nyelvleckéket adunk, élö beszédre, kérdezz-felelekre készítünk fel. Emellett nyelvtani magyarázat és feladatok is vannak az anyagban, lazításként kellemes, halk zene szól. Minden lecke egy teljes kazettaoldalon van feldolgozva. Nem kell megállni és visszatekerni a szalagot, ami kellemes háttértanulást biztosít. A tanuló meditatív, hipnoid tudati állapotba kerül. Ebben az állapotában taz agy különösen fogékony és beíogadókész, a rögzült anyag pedig mélyebben raktározódik el, mint a klasszikus nyelvtanulásnál. — Relaxált állapotot számos technikával el lehet ér vissza a jeleket. Bizonyos alkalmazkodás után az automatikusan relaxált állapotot idéz elő. Meg kell szokni, s a test válasza az ellazult állapot lesz. — Tehát a gép tananyagtól függetlenül fesziiltséj/oldó, nyugtató is? — Igen, stresszhelyzeteket is kivédhet. A német partnertől kaptunk néhány hasonló kazettát, és fontolgatjuk ezeknek a magyar lelkületre alkalmazását is. Dr. Popper Péter pszichológusprofesszor vezetésével hétnyolctagú csoport dolgozik a mi megbízásunkból. Szeretnénk kazettákat forgalmazni krízishelyzetekről, a magánélet, a mentáihigiénia területéről is. — Olyan sokban különbözik a magyar lelkület a némettől? — Nagyon különbözünk! Mi rebellis és individuális nép vagyunk, a németek szabálytisztelők. Találkoztam például olyan, dohányzásról leszoktató kazettával, melyen a hallgatónak képzeletben egy életre szóló szerződést kell kötnie önmagával, hogy soha többé nem dohányzik. Szerintem nagyon kevés magyar ember van, akinél ez hatásos lenne. — Mennyi az az idő, ami alatt alapfokon el lehet sajátítani egy nyelvet a relaxációs módszerrel? — Az első tíz lecke 6-700 szót tartalmaz, ezt hathetes időszak alatt meg lehet tanulni, ha legalább napi egy órában foglalkozik vele valaki. Általában az első leckék gyorsan mennek, később viszont az információk egymásra torlódása miatt lelassul a tempó. A következő, 1500 szavas lépcsőfokkal már a konyhanyelv szintjére lehet jutni. Ekkor veszi észre az ember, hogy idegen környezetben milyen megdöbbentő gyorsasággal ered meg a nyelve, és menynyi szót tud Panek József