Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-15 / 290. szám

1990. november 15., csütörtök Gazdaság 3 Háziipari szövetkezetből nőtte ki magát a „Gjonu" Kötő­ipari Szövetkezet, amely ezt a nevét öt éve vette fel. A kezdeteknél — 1952-ben — az volt a cél, hogy minél több falusi asszonyt tudjanak foglalkoztatni bedolgoztatással, könnyű otthoni munkával. Már ez a réteg kiöregedett. A szövetkezet ügy váltott, hogy japán és svájci kötő- és kon­fekciógépeket vásárolt, és ipari jellegűvé alakult. Gépi síkkötött termékeik legtöbbje pulóver és kardigán, szövött készítményeik a törülközők, asztalkendők és a lepedő. Év­tizedek óta kézzel kötik a norvég mintás gyapjúkesztyűt, amelynek hűséges vásárlója Japán Földrendezés két változatban A Szegedi Ü.i Élet Tsz e napokban mérette ki azokat sos alapon osztottak fel. A 3500 hektárból most 300 ta­rt romterületeket, amelyeket lál így gazdára. Aki minden o tulajdonos tagok haszná- földjét kiváltja, az is téesz­latra ís visszakértek. A röszkei határrészben a ta­nyák mellett, eredeti helyü­tag maradhat. Tavasszal e rendezés előz­ményeként lehetőséget ad­kön adták vissza a földet, ták a részarány változó he­Amennyiben azt valaki ház- lyen való kiváltására. Ezt a tájinak használta korábi- formát továbbra is fenn­ban, másutt csereföldet biz- tartják, s úgy tűnik, az idei tosított számára a szövetke- 54 hektárral szemben 100 zet. Az alsóvárosi, gyalai, hektárra fut fel az igény. mihálytel ki feketefölde- Főleg a takarmányt terme­ken, a nagy táblákban ezt a lő idősek számolnak úgy, módszert már nem lehetett hogy nekik jobban megéri, kivitelezni. Errefele tanyák ha mindig ott az ő parcellá­sincsenek. A márciusban juk, ahol a téesz mondjuk megválasztott földrendező búzát, vagy kukoricát ter­bizottság, mely főként heiy- mel. Nekik a termény fejé­isimerettel rendelkező nyűg- ben a művelési költséget díjasokból áll, kiválasztott kell csak megtéríteni. egy táblát, melyet sorsodá­T. Sz. I. Vállalkozásforgó Sándorfalván jártamban szemembe ötlött egy tábla, rajta a félirat: Pri­vát húsbolt. Amint a cím alapján ke­rdstem, meglepetésemre, a Lugas panzió és vendéglő udvari épület­szárnyában leltem rá. Az érdekelt, vajon itt is „gyári" húst mérnek, vagy helyben vágnak, s dolgoznak fel. A vállalkozó féri-feleség páros­ból Fajka György vállalta a szóvivő szerepét. — Mióta vállalkozik? — Nyolc évvel ezelőtt szerződéses üzemeltetésre vettem át az áfesz vendéglőjét. Amikor letelt az év, úgy döntöttem, teljesen maszek leszek. Vendéglőt, panziót és lakástt magá­ban foglaló épületet húztam, fel. — Mi szükség volt még a húsbolt­ra is? — Ezt a nyáron nyitottuk. Ügy éreztem, mára a vendéglátás csődbe ment. — Sok az eszkimó, kevés a fóka? — Túl sok „kocsma" nyílt az utóbbi időben a környéken, s a pa­lackosboltok is szaporodnak. Ha csak a vendéglő volna, bezárhattam volna, a téli hónapok ráfizetésesek. A pan­zió, amióta telefonunk van, elfogad­hatóan kihasznált. Ezt a nagy értékű ingatlant valahogy .hasznosítani kell. Élelmiszerre, húsra még mindig job­ban telik az embereknek. — Bevált ez az okoskodás? — Megvan a havi 7-800 ezres for­galom, hiszen eddig önálló húsbolt nem volt a faluban, csak az ABC­ben egy sarok. Alacsony árréssel dol­gozunk, hogy a drága húsrészek is el­keljenek, engedményt adunk rá. — A látottakból ítélve, itt csak ki­mérik a húst; nem gondolt rá, hogy a vágással, feldolgozással egybekap­csolja? — Kitalálta a gondolatomat. A fel­dolgozóra készek a tervek, a helyisé­gek kis átalakítással alkalmasak erre a munkára, berendezéseket kell bele venni, no meg megvárni az engedé­lyeket A házias készítményeinkből talán a kereskedők is vásárolni fog­nak. Vágóhidat itt a panzió tövében nem építhetek, de keresem a mód­ját, feltéve, ha megy az üzlet — Mi lesz a vendéglői részből? — A választék bővülésével kicsi­nek bizonyul a mostani húsbolt he­lyisége, így itt lesz majd egy étkezó­sarkos húsáruház. — Abból, hogy képviselővé vá­lasztották, arra következtetek, az em­berek elismerik a törekvéseit. — Elképzelhető, hogy a megválasz­tásomat a húsboltnak köszönhetem. Van időm a politizálásra, a közügyek­re, ez a vállalkozás még nem akkora, hogy lekösse minden energiámat Különben még egy ötletet szeretnék: mielőbb megvalósítani. Jogi. adószak­tanácsadói és könyvelési irodát nyi­tunk. Az alkalmas helyiség megvan, csak be kell gépesíteni. A megfelelő szakemberekkel már szóban meg­egyeztünk. Tóth Szeles István Le a COCOM-listáról Magyarország egy éven belül lekerülhet azoknak az országoknak a listájáról, amelyekre a COCOM, a stratégiai expor­tot korlátozó nyugati testű legkésőbb Zi bizottságának elnöke, aki a héten nerrthivatalos meg­beszéléseket folytatott a kér­désben az amerikai kor­mány illetékeseivel. Mint mondotta, Waáhingtonoan let előírásai vonatkoznak. A értékelik azt, hogy a térség­korlátozások teljes eltörlé- ben először . Bp.-en kezd­séig Budapest, Prága és Varsó további könnyítése­ket kap, ellentétben Buka­resttel ós Szófiával. Erről tájékoztatta az MTI te meg tevékenységét az ex­portellenőrzési iroda, amely­nek működése egyben felté­tele a Magyarországnak ed­dig nyújtott, s a jövendő tudósítóját Kőhalmi Zsolt, könnyítéseknek a csúcs­az exportellenőrzés tárcakö- technológia importjában. Az agrárkamara már tudja Milyen lesz az agrárpiaci rendtartás? Szomorú közhelynek tűnik: 140-160 nagyüzemi gazda­ságot bármelyik pillanatban fel lehetne számolni. Ezt ko­rábban Is tudtuk, mégsem történt semmi A ránk követke­ző piacgazdaságban úgysem élnek meg. Állítólag a jövő év elejétől az export- és importliberalizáció átformálja az országot. A kialakult helyzetre dr. Mészáros Gyulának, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatójának van reá­lis helyzetelemzése, miszerint nálunk a félszocialista, terv­gazdálkodási és a félpiaci mechanizmusok működnek. Mi­vel éppen az agrárkamara készítette el leghamarább és — nyugodtan írhatjuk — a legaprólékosabb részleteket is kimunkálva a bevezetendő agrárpiaci rendtartást, ezért ke­restük meg dr. Mészáros Gyulát, hogy az elkerülhetetlen intézkedésekről beszélgessünk. — Mikor gazdálkodunk már igazi piaci viszonyok között? — Aki Magyarországon a közeljövőben egy jó agrár­piaci rendtartást kialakít, és a kezében tartja, az kezé­ben tartja a jövő mezőgaz­daságát is. Eddig cipeltük magunkkal a tervgazdaság­ban alkalmazott mechaniz­musokat, mi mást is tehet­tünk volna. — Ma a szabadárak foko­zatos bevezetésének a korát éljük. Két év alatt majd­nem minden terméknek változott az ára, csupán egy­kettő maradt hatósági jog­körben, így aztán az auto­matikus emelkedést a fo­gyasztó értékítélete szabá­lyozza előbb-utóbb Az egész ágazat működésére, jövedel­mezőségere ez lett a megha­tározó. így persze, idővel, felszámolódnak azok az el­lentmondások, amelyeket a tervgazdálkodási rendszer alakított ki. Azt kell, hogy mondjam, Magyarországon jelenleg felemás állapotok vannak az agráripari irányí­tásban, talán-talán egy fél­piaci állapotnak felelnek meg. Szabad-e úgy piacgaz­dálkodást hirdetni, hogy nincs hozzá megfelelő piac­kezelői rendszerünk? Fejlett szociálpolitikánk? Hiányzik egy jól szervezett, anyagi erővel és kellő Információ­val ellátott magyar integrá­ciós rendszer, vagyis a jó piaci agrárrendtartás. Mi ezt időben felismertük, és már jóval korábban kidolgoztuk. ám magyar szokás szerint, csak vitatkozgatunk rajta. . — Fejtse ki a kamara el­gondolását, hogyan lehetne az agrárpiaci rendtartást al­kalmazni? — Nálunk a félmegoldá­sok, a befejezetlen és ellent­mondásos intézkedések mos­tanára teljesen összekuszál­ták a gazdaságot. A szabad árrendszeren alapuló terme­lés megköveteli az irányára­kat és a védő árakat. Ezek egyaránt szolgálják az ag­rártermelőket, de a fogyasz­tókat is. Biztonságot garan­tálva. Ugyanis, piaci eszkö­zökkel stabilizálják bizo­nyos határok között az ár­színvonalat, ezáltal a fo­gyasztói árakat is. A kérdés; vajon, a magyar agrárgazda­ság piaci támogatás nélkül kibírná-e a nemzetközi ver­senyt? Hiszen mint tudjuk, a Közös Piac országaiban igen-igen támogatott a me­zőgazdaság. Altalános véle­mény szerint, nem bírná ki, hiszen éppen ezért kap tá­mogatást úgy ahogy, mert különben nem versenyképes. — Ha mi Európába igyek­szünk, és az Európai Gaz­dasági Közösség tagjai aka­runk lenni, akkor a magyar agrárgazdaság csak úgy le­het versenyképes, ha a ter­melés feltételrendszerét is megteremtjük, vagyis Euró­pába illővé tesszük. Hogyan? Az agrárpiaci rendtartással. Ennek döntő része a piac­kezelés, a piacot szabályozó elképzelések. Nem kell fel­fedezni a spanyol viaszt, hi­szen ez ismert, de a hazai viszonyokat tekintve, néhány kritikus pontra hívnám fel a figyelmet. Ilyen: a meg­felelő szociálpolitika, ugyan­is, igen rövid idő alatt el­veszítjük a belső piacainkat, mert hazánkban a lakosság többsége nem kereső, hanem eltartott. Ennek óriási, sa­játságos szerepe van az élel­miszer-gazdaságban. Fontos az is, hogy a kormányzat tudja-e garantálni a fejlett mezőgazdasági országokhoz hasonlóan az exporttámoga­tást? Vagy pedig nem tud­ja? És a termelés különbö­ző fázisaiban ad-e támoga­tást? Az sem mellékes, hogy az adózás területén azonos feltételeket teremtsenek az agrárágazatban. Szerintem, csak a komplex agrárökoló­giai környezet garantálhat­ja, hogy versenyképesek le­gyünk, és a piacainkat meg­tarthassuk! — Mit értsünk ez alatt? — Feloldani az árrendszer ellentmondásosságót, és ki­alakítani az élelmiszer-ága­zatban a védőárat. Minden valamirevaló gazdaságban ismert az irányár és a védő­ár. Ezek garantálják a ter­melők jövedelmét, és meg­óvnak az inflációs hatások­tól is. Nincs új a Nap alatt, ez a mechanizmus már hosszú ideje működik. Pél­dául gabonából az irányára­kat úgy alakítják ki, hogy a leggyengébben termelő terület átlagát veszik ala­pul, tehát nem a legjobb termelő átlagát, és az érvé­nyesül a piacon. Ez nem ha­tósági ár. Viszont van vé­dőár is, amely ennél alacso­nyabb, mert ha esetleg túl­termelés következik, és az irányár nem érvényesül, ak­kor a piacon kiegyenlítődik — az intervenciós alap be­vonásával — a helyzet, vagyis a veszteséget ebből az alapból fedezik. Fordított esetben, ha kevés gabona terem, akkor meg a koráb­ban felvásárolt készleteket dobják piacra, és leszorítják az árakat. Tehát nincs az a hallatlanul nagy ingadozás, amikor egyes termékek fo­gyasztói ára a csillagos ég­be emelkedik. Ez kérem, ilyen egyszerű. Nem kell hozzá semmi más, csak megfelelő pénzügyi alap. — Miből teremtse elő a kormányzat . a szükséges anyagi fedezetet, hiszen mindenünnen azt hallani, nincsen erre pénz. Ez óriási tévedés. A magyar költség­vetésben még nem olyan ré­gen 52 milliárd Ft volt az exporttámogatásra szánt ösz­szeg. Ám az egész export­import rendszerünket felül kellene vizsgálni, ugyanis, a Szovjetunióba szállított ter­mékekért a világpiaci árnál jóval kevesebbet fizettek, csakhogy mindezért olyan nyersanyagokat, energiafé­léket vásároltunk, amelyek­nek a világpiaci ára igen magas, tehát többszörös nyereség megtérüléséről van szó. Sajnos, ez nem a vál­lalatokhoz került, hanem el­vonta a költségvetés. Egy jó piaci agrárrendtartással ezek az anomáliák megszűrhetők, éppen ez lenne az agrárka­mara egyik célja is. — Milyen eszközzel sza­bályozható az agrárpiac? — Lényeges az ésszerű önkorlátozás, aztán védővá­mokat is lehet alkalmazni. Nagyon fontos a jó infor­mációs rendszer, mert előre látható, hogy a nemzetközi piacokon, á belső fogyasz­tásban milyen tendenciák­kal lehet és kell számolni. Nem szabad veszteségeket felvállalni, és olyan helyze­teket előidézni, hogy saját magunk szorítjuk le az ára­kat, hiszen akkor előállhat az a furcsa eset, amikor a több termékért kevesebb be­vételhez jutunk. Erre talál­ták ki a kvótarendszert, vagyis ez az önkorlátozás bevált eszköze, a termelés­ben taktikai eszköz, hogy a piac szükségletei szerint alakuljon a termelés. Ez természetesen közös kocká­zatvállalással jár, és semmi­képpen sem a hatóság dol­ga, hanem a gazdálkodóké és a feldolgozóké. Sz. Lukács Imre Ketten a kazettával Nem csoda, „csak" hatásos Egyesek esküsznek, mások legyintenek rá. Érveket hoznak fel pro és kontra, melyek alátámasztják vagy el­vetik a relaxációs nyelvtanulási módszer hatékonyságát. A módszer — első elterjedési hulláma után is — izgalomban tartja az idegen nyelveket tanítók s tanulók népes tábo­rát. Az elmúlt hét végén Szegede a Deák Ferenc Gimná­ziumban tartott bemutatót a tananyagot Magyarországon előállító és forgalmazó cég, a Relaxa Magyar—Német In­novációs Kft. A cég ügyvezető igazgatója, dr. Makara György tisztában van a nehézségekkel, a módszer jövőjét mégis fényesnek ítéli. — A nyelvtanulás Mi- ni, autogéntréninggel, jógá­gyarországon szinte nemzeti val, mindnek az a lényege, kudarcélmény. Kevés az hogy a figyelmet a test bei­idegen nyelvet könnyedén sejére irányítja, általában a tanuló, használó ember, aki légzésre, hőérzetekre, vagy a tanulást nem kudarcként az izomzat ellazítására. A élné meg. Épp ezért a re- módszerhez oktatókészülék laxációs módszerrel szem- tartozik, mely légzés bio­ben létezik egy bizonyos hi- visszacsatolással működik. A tetlenség. Persze egy új légzést elektronikus kör ér­módszert eleinte mindenki zékeli, s a látó-, illetve hal­kételkedve fogad. Három és lóközpontra gépileg csatolja fél éve, mikor Németország­ban először találkoztam ve­le, én is hitetlenkedve néz­tem, de nagyon izgatott. Ügy gondoltam, hogy ha va­lóban igaz, amit állítanak róla, akkor Magyarországon is érdemes foglalkozni vele. Alaposan áttanulmányoztam a tudományos hátterét, ki­próbáltam magamon, má­sokon is, és megbizonyosod­tam róla, hogy a módszer jó. De például Szekszárdon van egy nyelviskola, annak a vezetője mondta, hogy az emberek egy része úgy jár el a relaxációs tanfolyamra, hogy titokban tartja. Ügy tekintenek rá, mintha jós­nőhöz járnának. Vannak az­tán „csodavárók", akiknek hiába mondjuk, nem csoda ez, hanem hatásos tanuló­eszköz, mégis azért veszik meg, mert csodát várnak. Mások abban kételkednek, hogy lehet-e egyáltalán nyel­vet tanulni tanár nélkül. — Mutassa be kérem a tananyagot és a módszert. — A lényeg, hogy az ide­gen nyelvű szöveg megér­téséhez, szavakra való tago­lásához, a jelentés kisilabi­zálásához nem kell külső, magyarázó személy. A ma­gyarázat a könyvben és a kazettán is megtalálható. Csak dialógusokból álló nyelvleckéket adunk, élö beszédre, kérdezz-felelekre készítünk fel. Emellett nyelvtani magyarázat és fel­adatok is vannak az anyag­ban, lazításként kellemes, halk zene szól. Minden lec­ke egy teljes kazettaoldalon van feldolgozva. Nem kell megállni és visszatekerni a szalagot, ami kellemes hát­tértanulást biztosít. A ta­nuló meditatív, hipnoid tu­dati állapotba kerül. Ebben az állapotában taz agy kü­lönösen fogékony és beío­gadókész, a rögzült anyag pedig mélyebben raktáro­zódik el, mint a klasszikus nyelvtanulásnál. — Relaxált állapotot szá­mos technikával el lehet ér vissza a jeleket. Bizonyos alkalmazkodás után az au­tomatikusan relaxált álla­potot idéz elő. Meg kell szokni, s a test válasza az ellazult állapot lesz. — Tehát a gép tananyag­tól függetlenül fesziiltséj/ol­dó, nyugtató is? — Igen, stresszhelyzeteket is kivédhet. A német part­nertől kaptunk néhány ha­sonló kazettát, és fontolgat­juk ezeknek a magyar lel­kületre alkalmazását is. Dr. Popper Péter pszichológus­professzor vezetésével hét­nyolctagú csoport dolgozik a mi megbízásunkból. Sze­retnénk kazettákat forgal­mazni krízishelyzetekről, a magánélet, a mentáihigiénia területéről is. — Olyan sokban külön­bözik a magyar lelkület a némettől? — Nagyon különbözünk! Mi rebellis és individuális nép vagyunk, a németek sza­bálytisztelők. Találkoztam például olyan, dohányzásról leszoktató kazettával, me­lyen a hallgatónak képze­letben egy életre szóló szer­ződést kell kötnie önmagá­val, hogy soha többé nem dohányzik. Szerintem na­gyon kevés magyar ember van, akinél ez hatásos len­ne. — Mennyi az az idő, ami alatt alapfokon el lehet sa­játítani egy nyelvet a re­laxációs módszerrel? — Az első tíz lecke 6-700 szót tartalmaz, ezt hathetes időszak alatt meg lehet ta­nulni, ha legalább napi egy órában foglalkozik vele va­laki. Általában az első lec­kék gyorsan mennek, később viszont az információk egy­másra torlódása miatt le­lassul a tempó. A követke­ző, 1500 szavas lépcsőfok­kal már a konyhanyelv szintjére lehet jutni. Ekkor veszi észre az ember, hogy idegen környezetben milyen megdöbbentő gyorsasággal ered meg a nyelve, és meny­nyi szót tud Panek József

Next

/
Thumbnails
Contents