Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-02 / 279. szám

1990. november 2., péntek Kultúra Francia Menedékhely Nevük: Theatre la nuit blanche, és persze, franciák. Egy Nizzától 40 km-re fekvő kisvárosból. Grasseból jöttek, amatörök, valószínűleg ezért is utaznak rengeteget. Most éppen hazánkban, ahol négy helyen léptek-lépnek fel, igen nagy sikerrel: Győrött, Szentendrén és tegnup Szegeden, a Kisszínházban, a gödöllői előadás még hátra van. Természetesen a blokád napján érkeztek ők is, ám amikor pz akciók helyszíni szervezői megtudták, hogy francia szinészekről van szó, minden további nélkül segítőkésznek mutatkoztak. így jöttek át vagy harminc ellenőrzési ponton, taxik által vezetve, baj nélkül. Útközben jutott eszükbe: nem lesz-e baj a darabválasztás miatt? Merthogy Gorkij: Éjjeli menedékhelyét „hozták", lezárva {? darabbal a társulat kétéves orosz ciklusát. Amatőrök vagyunk, mondják magukról, bár a csoport szervezettsége nyilvánvaló professzionizmusról tanúskodik. Külön teamekben működnek a reklámemberek, a programkészítők, a gazdasági vezetés, technikusok és díszletesek. A társulatnak egyébként kedves polgármesteri megbízatása is van. Jövőre Grasse-ban nemzetközi színházi fesztivál lesz, s a városka vezetője kérte színészeit, vegyék fel a kapcsolatot ez ügyben szegedi társulatokkal is. Dal Díjnyertes pályaművek Elbírálták a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által évenként rendszeresen kiírt Csongrád megyei új- és legújabbkori történeti palyázatra beérkezett munkákat. A felnőttek között első dijat nyert Vecsernyés János: Trianon és Újszentiván című pályamüve. Második helyezést kapott Komoly Pál: Pitvaros község önkormányzata és Földváry László: Küzdelem a víz ellen, a vízért. A hódmezővásárhelyi árvizek, ártéri kutak története. Harmadik helyezést ért el Szabó Jenő: Makói gyógyszertárak története 1780— 1990 és Sípos István: Segélykiáltás 1939—1940 (Makói nyomorgók segélykérő levelei) című munkája. Különdíjat kapott Vecsernyés János és Vecsernyés István: A leventétől hadifogságba című pályaműve. Kertai György né: A szegedi Eötvös Loránd kollégium története, Lakatos Zsuzsa: Mestersége: népművelő (dr. Waldmann József) és Rácz Sándor: Emlékezés az egykor Földeákon élő Abonyi családra pályamunkája jutalomban részesült. Nagy László: Gondolatforgácsok (Tápai Antal) és Tóth Emil: 125 éves Szegeden a gázszolgáltatás című munkáját könyvjutalommal ismerték el. Az ifjúsági kategóriában harmadik díjat kapott Stachó László: Az egerlövői református elemi népiskola az 1910—1920-as években címen beküldött tanulmánya. A legjobbnak értékelt pályamunkák részt vesznek az országos pályázaton is. jubiláló iskola Szentesen A szentesi Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet jogelődjében, a Téli Gazdasági Iskolában, 1940. november 18-án kezdődött meg a tanítás. Az iskola fennállásának 50. évfordulóján, november 17-én, szombaton, 10 órakor a szentesi Tóth József Színházteremben jubileumi ünnepséget szerveznek. A rendezők szeretettel hívják és várják az iskolának vagy jogelődjének (mezőgazdasági technikum, mezőgazdasági szakiskola) minden volt tanulóját. Bonsai Kicsi a fa, de tetszetős Libikóka Amikor először hallottam a szót, bonsai, azt hittem, valami elvadult, magyar „nyúvéves" zenekarról beszélnek- Szégyen, nem szégyen, így volt. Azóta persze kiokositottak, miszerint a bonsai az a japán ősi foglalkozás, amelynél arra nevelik a fákat cserépbe ültetve, hogy fejlődjenek, de növekedésük igencsak megálljon. A bonsaif művelők váltig állítják, hogy a művészi tevékenység gyakorlása közepette mindenki megismerheti a kertészkedés szabályait, kialakulnak az egyéni módszerek, közben rendPlasztik-Broadway vagy Nemzeti? szerességre, türelemre szokik a művész, sikerélménye lesz, előbúvik belőle a rejtett művészi képesség, és alakul, formálódik a természet adta szemlélete. Az első magyar Bonsai Egyesület Budapesten alakult 1984-ben, a mi ősi művészkedésünk tehát ü éves egyesületi múltra tekint vissza. Mindazonáltal roppantul kíváncsivá tett a bonsai. hogy hogy' a csudába lehet egy fát arra nevelni: ne növekedjen, mikor számára talán ez a legtermészetesebb. Nekem, mint kívülállónak olybá tűnik ez, mintha kutyát tanítanék röpülni, vagy arra kérném a gyanútlan sétálót, ezentúl ne a zebrán menjen át, mert ott tuti, hogy elütik. Mielőtt tovább értetlenkednék. el kell árulnom, hogy szombaton és vasárnap délelőtt tíztől este öt óráig a budapesti és a szegedi bonsai egyesület közös kiállítást es vásárt rendez az ifjúsági házbap. A budapestin kívül csak három színház akad az országban, mely nevében is vállalja a nemzeti jelleget. Pécs és Miskolc mellett Szegeden működik az egyik. Azt gondolom, ez nem pusztán anyakönyvi tény. Persze egy vidéki társulat programja szükségképp „népfrontos" jellegű; nem vállalhatja magára, hogy rétegszínház legyen. széles közönségrétegek ízlését kell kiszolgálnia. Feladata többek között a magyar drámakultúra ápolása, új darabok bemutatása, régiek újragondolása. Ehhez képest, idei drámakínálata alapján a szegedi színház inkább vélhető félreeső amerikai játszóhelynek, semmint nemzeti teátrumnak. Eddig négy darabot mutattak be, mind a négy „igényesebb amerikai kommersz". Ráadásul még a kassaiak is — mintha összebeszéltek volna — egy „igényesebb amerikai kommersszel'' vendégszerepeltek. Ráadásul a négyből három házassággalválással foglalkozik. Nagy téma, szinte kimeríthetetlen, csakhát a közönség merül már ki, hogy mindig ezt kapja. A magyar drámakultúrát az évadban egyedül Tamási Aron sok éve írt Énekes madár ja képviseli. Szóval ha például a mostani darab címét vesszük; felbillen a repertoár. (Ráadásul ha Csanádi Judit díszletét meglátom; szín és forma a Furcsa párból visszaköszön.) Még ha a közönségcsalogatást el is kell fogadnunk, azért kissé változatosabb csalit is tehetnének a horogra. Itt van ez. . a mostani, előadás,' mély igazán ' "keveset tehet a műsorpolitikáról, ám az ember nehezen tudja nézni' anélkül, hogy a körülmények ne motoszkálnának a fejében. A szó „színház", az egészet jelenti együtt: az összes előadást, az összes játszó színészt, rendezőt, s az összes nézőt. Igényest, igénytelent egyaránt. Ez a program bizonnyal becsal sok embert, (olyanokat is, kik eddig kevéssé), ám másokat meg kint rekeszt. S ha ők (mi) tán kevesebben vannak is, tán nem eldobandók. Szóval vegyük a Libikókát. Kö2epes darab. Szakszerűen 'Jr t j^H Hali HBbbí - , if Jl B'ÍÍIfe '^jflBVx * n Hív HlÉ|§«p< M 1 felépített, gondosan kiagyalt — de kevéssé megélt. Számomra megvallom, kissé unalmas. Nézi az ember, érti miről akar szólni, egyet is ért vele, de valahogy mégse válik mindez fontossá, személyessé. Erről kevésbé tehet az előadás. Gáti Oszkár életében először vállalkozott rendezésre. A vonalvezetés világos, a szituációk értelmezése korrekt, világítási effektusai időnként szépek, izgalmasak. Gáti színész, Pesten _ Hernádi Judittal — játssza ezt a darabot' is, nem véletlen, hogy elsősorban a figurák izgatták. Rácz Tibor előző szerepében (Furcsa pár — Oscar) nem találta a figurát. Ezért meglepő, hogy most milyen hitelesen, és jó mértékkel alakítja Jerryt. ökonomikusán építi fel azt a férfijellemet, ki látszatra gyenge, am valójában konok, változhatatlan. Kezdettől érezzük; ennek az embernek titkai vannak, cselekedeteit valamely titkos belső rend igazgatja. Rácz játékának legfőbb erénye az a fokozatosság, amellyel saját személyiségét kinyitja, ahogy apránként megérteti velünk önnön törvényeit. Fekete Gizi Gitteljét sokkal hamarabb kiismerjük, az ő egyénisége áttetsző, első látszatra szinte problémamentes. Gittéit Jerry döbbenti rá életének sivárságára, tarthatatlanságára, s a tét épp az: képes-e változtatni, A sokszínűség, és felszabadultabb viselkedés mögött ez a küzdelem sejlik. Pontos és szomorú előadás a Libikóka. Nem katartikus színházi élmény, de vállalható, jó produkció. Márok Tamás Jó magyarok, rossz pályázatban Az írószövetség havi tájékoztatójában Olvasom a Magyarok Hazafias Világszövetségének drámapályázatát A magyar nemzeti dráma megalkotásáról van szó, szó szerint a következő feltételekkel: „A dráma művészi- erővel jelenítsen meg a magyar nemzet történelmének egy olyan sorsfordító időszakát, amikör a nemzet egy emberként szállt síkra 'az ország szabadságáért és szuverenitásáért. A mű fejezze ki a magyar hazafiasságot, valamint népünknek azt az évezredes vágyát, törekvését, hogy mindig függetlenül, idegen elnyomás nélkül kívánt élni. és más népekkel állandóan barátságra és megbékélésre törekedett." Ennyi. Be kell vallanom, e mondatok olvastán gyanakodva visszalapoztam a tájékoztató fejlécéhez, véletlenül nem-é az optimista romantika jó százötven évvel ezelőtti szíves felkérését továbbította n posta, de nem, mégsem, ez év októberét mutatta a dátumozás. Ügy lehet, tűnődlem tovább, a pályázatot kiírók tudnak valami nagyon fontosat, amit eleddig sem a történészeknek. politikusok, avagv költőknek nem sikerült prezentálnia, azt a magasztos pillanatot tudniillik, amikor mi, jó magyarok egy emberként szálltunk; szembe gonosz elnyomókkal. Tatárral, törökkel, némettel, orosszal. Tegyük fel. egy lelkes pályázó március idusát választja riiajd témá'ril. Szerétettel ajánlóm neki' Arany ür Nagyrdai cigányok című dolgozatát. meg. mondjuk. Petőfi azon mondatát. hogy 6 azokat legszívesebben felköttetné. Kossuth kormányára értette természetesen. Tegyük fel, hogv egv következő pályázó a drága '56 mellett dönt. Jusson eszébe akkor Mosonmagyaróvár, vagy Salgótarján, ahol ugye színmagvarok öldököltek magyarokat. De például Dobó kapitány is kifizettette kedves vitézeivel az ostrom, alatt elfolyt bikavér árát. Bizony, teli vagyunk, ilyen ellentmondásos ügyekkel amikről megfeledkezni szabad Ugyan, de nem ajánlatos. Sajnos, a pályáztatók összetévesztik a vágyat a valósággal, a hamis kritériumoknak csak hamisan lehet megfelelni. Dal. Próbatársulat: Genet Ma este 8 órától Gelderode Vörös mágia című darabéját mutatja be a Próba társulat, a régi szinószklubban (Tanácsköztársaság útja 6 ). Holnap este 7 órától ugyanitt a Genet Színház bemutatóját láthatják az érdeklődök. A szegedi társulat Genet Cselédek című drámáját adja elő. A Kincskereső novemberi száma „Rád gondolok, ha nap fényét füröszti / a tengerár; / rád gondolok, forrás vizét ha festi ' / a holdsugár.'• — Goethe klasszikus szépségű szerelmes versét olvashatjuk a Kincskereső novemberi számának első oldalán. Kosztolányi Zsivajgó természetéből vett részletek — a madarak „önarcképei" következnek ezután, s hogy ebben a számban az ember közelében élő, állatok nagy szerepet játszanak, bizonyítja A. Marshall regényrészlete (Hogyan tanultam meg lovagolni) és A macskakirály című angol népmese, valamint Fecske Csaba és Cseh Károly kecskéről, tevéről, csigáról szóló versei R. Przimus lengyel író Találka című novellájának kamaszhőse szívességből a barátja helyett megy el egy randevúra, ám ebből nemcsak újabb bonyodalom származik, hanem kezdetét veszi egy szépnek ígérkező kapcsolat is — a „helyettes" számára. A NEVETŐ IRODALOMÖRÁ-ban Kun Erzsébet iskolai dolgozatokból gyűjtöt.t humoros hibajegyzékét és a legújabb Murphy-lörvényeket találjuk, s itt hirdeti meg a szerkesztőség új pályázatát „SULIHUMORZSAK" címmel. A folytatásos fantasztikus regény (Stanislaw Lem: A világűr csavargója) hőse kurdi-vadászaton vesz. részt új kalandjai színhelyén, és átél egy „zápot" —. hogy micsodák a kurdlok, és hogyan lehet megúszni a zápnak nevezett meteorzivatart, megtudja az, aki elolvassa íjon Tichy izgalmas beszámolóját... Az Amerika meghódításáról szóló VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozatban Passuth László regényrészlete mutatja be Cortez mexikói hadjáratát. A novemberi szám költői a felsoroltakon kívül: Aprily Lajos. Bornemisza Endre, Morgenstern, Z elk Zoltán, az. OLVASÓNAPLÓ rovatban Illyés Gyula vall első olvasmányélményeiről. A KINCSKERESŐ KISGALÉRIÁJA Andrej Rubljov főművét, a Szentháromságot mutatja be. Nem hiányzik a gyerekírásokat felsorakoztató IGY ÍRUNK MI, és a MI ÚJSÁG, SULIÜJSÁG sem. A novemberi szám illusztrátorai: Barczánfalvy Ferenc, Berta Róbert, Csala Károly. Magyar Mihály, Szyksznian Wanda és Würtz Ádám. Szegediek Újvidékre Az évad második részében, 1991-ben tervez csak tájelőadásokat a megyében a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulata. Mint Korcsmáros György főrendező elmondta, addig nem terveznek vendégjátékokat. amíg nem épül ki a repertoár, mert nem szeretnék, hogy a tájolás mia't Szeged előadás nélkül maradjon. Az évad második felében azonban lesz már elegendő darab a játékrendben, hogy a két dolgot öszsze lehessen egyeztetni. December 2-án viszont Újvidékre indul a prózai társulat, a Kakukkfészek című előadást fogják játszani Gáti Oszkárral a főszerepben. ígéretes együttműködés körvonalai látszanak a környező országok magyar színházai között. A társulatok vezetői kölcsönös vendégjátékokat. repertoárcserét terveznek. Információink szerint ez ügyben a napokban Szegedről a Vajdaság fővárosába „küldöttség" utazott, melynek tagja többek között Nagy László igazgató és Korcsmáros György is Október 20-án már ezen együttműködés keretében a kassai Thália Színház vendégszerepelt a megyeszékhelyen, forró sikerrel játszották Richárd Nash Az esőcsináló című darabját. November 26-án a Faraghó Árpád vezette újvidéki társulat jön Szegedre, Molnár Ferenc-darabot hoznak, címe: Játék a kastélyban. A ma kezdődő hónapban három szokatlan rendezvénynek is otthont ad a nagyszínházi November 12én az Erzsébet-díj díjkiosztó gálája lesz, 24-én pedig Bongó-sorsolás. Mindkét programot közvetíti a tv is. Gregor József, az operatársulat művészeti vezetője nyáron az olaszországi Trevisóban járt, az ottani énekverseny zsűrijét erősítette. A vetélkedő győzteseit meghívta Szegedre, a tehetséges fiatalok 23-án adnak hangversenyt a színházban. A műsoron Mozart: Figaro lakodalma című operájának keresztmetszete, valamint olasz operarészletek szerepelnek- Gregor művész úr „súgása" alapján külön figyelmükbe ajánlom Francesca Gavarini fiatal olasz szopránt, aki a verseny gvőztese volt. M. T,