Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-08 / 256. szám

2 Röviden 1990. október 8., hétfő Kisgazdák — nagy vita flz elnök tiltakozik Mint a Független Kisgazdapárt Országos elnöke, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése után indított helyi kezdeményezések ellentétesek a pártvezetés é* a képviselőcsoport állásfoglalásával. A vitás kérdéseket, elveink fenntartása mellett, koalíción belül kívánjuk törvényesen megoldani, szélsőséges indulatoktól mentesen A Hajdú-Bihar megyei kezdeményezés és.Csen Sándor alelnök nyilatkozata ezzel ellentétes. önkényes és fegyelemsértő, melyektől a pírt nevében elhatárolom magamat — nyilatkozta Nagy Ferenc József. (Öfi) Kádár Béla Tokióban Kádér Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vasárnap Tokióba érkezett, ötnapos nem hivatalos látogatásán találkozik a japán gazdasági és pénzügyi élet vezetőivel, a külügyminisztérium illetékeseivel Nem kizárt, hogy a miniszter a héttőn kezdődő megbeszéléseken konkrét formában tárja japán tárgyalópartnerei elá a magyar támogatási kérelmet az Öbölválság miatt. Kis János Szegeden SZDSZ— Fidesa-gyűlós less ma, hétfőm este a JATEbolcsé&zkar auditórium maximumában (Egyetem utca 2). Ag önkormányzatoícról beszélnek a vendégek, Kis János, az SZDSZ elnöké és Tamás Gáspár Miklós országgyűlési képviselő,- majd válaszolnak a résztvevők kérdéseire. KELETNÉMET KÉMEK. Helmut Kohl német kancellár egyik tanácsadója arra kérte Mihail Gorbacsov szovjet elnököt: állítsa le a Mosrkva számára kémkedő keletnémet hírszerzők toborzását. Lutz Stavenhagem, a bonni vezetésnek a hírszerzés koordinálásával foglalkozó illetékese a Bild am Sonntag című lapnak vasárnap megjelent szamában nyilatkozott Elmondotta bizonyítékai vannak arra. hogy Moszkva az NDK-beli változások idején, majd azt követően l« keletnémet ügynököket próbált beszervezni, hogy Nómetorazág területéről a szovjet vezetésnek információkat szolgáltassanak Stavenhagen felajánlotta a volt keletnémet hírszerzőknek: ha feladják magukat, akkor együttműködésre számíthatnak a hatóságok részérói (Reuter) LITVÁNIAI LENGYELEK. Nemzeti autonóm terület létrehozásáról döntöttek szombaton megtartott kongresszusukon Litvánia lengyel nemzetiségű törvényhozót és ta. nácsi képviselői, A döntés értelmében a lengyel autonóm területet a litván fóváros, Vilnius térségében hozzák létre, és a Litván Köztársaság részét fogja képezni. A Szovjetunióból való kiválást szorgalmazó litván kormány, amely a leghatározottabban ellenezte a lengyelek autonómiára vonatkozó törekvéseit, egyelőre nem foglalt állást a szombati döntés kapcsán. (MTI) KUVAIT: BEZÁRJÁK A NAGYKÖVETSÉGEKET. Irak a hét végén megnyitotta a határt Kuvait és SzaúdArábia között A távozás lehetőségével több száz kuvaiti állampolgár élt. Hamarosan bezárják az Európai Közösséghez tartozó államok többségének Kuvaitban működő nagykövetségét — közölte vasárnap a holland rádiónak adott nyilatkozatában Haris van den Broek holland külügyminiszter. Egy héttel korábban a belga külügyminiszter jósolta az emiitett követségek gyors bezárását Nagy-Britannia kuvaiti követségéről a hét végén két diplomata elutazott Bagdadba; a képviseleten csak két ember maradt A távozók azonban az Iraki főváros elhagyására már nem kaptak engedélyt. (Reuter) „A kormányprogram a polgároknak készült" — mondja a kormánypárti képviselő A koalíciót Antall-kormány három ávre szóló nemzeti megújulási programját szeptember utolsó napjaiban hozta nyilvánosságra. A kormányprogramról két ellenzéki képviselő — a Szegedre látogató Pető Iván (SZDSZ) és Orbán Viktor (Fidesz — véleményét október 2-i számunkban közöltük. Most Póda Jenőt, az MDF országgyűlési képviselőjét kérdeztük. — Nem lehet véletlen, hogy az MDF, a Független Kisgazdapárt is a Keressténydemokrata Néppárt alakította kormány az önkormányzati választások 'előkészületeihez tartozó kampány finisében tette közzé programját... — Későn, a 100-120 napos türelmi idő után csak most lett kész a program. Közzétételének nincs köze az önkormányzati választásokhoz. — Ez a szöveg mennyiben tér el a tavasszal ismertté vált programvázlattői? — Szövegszerűen nem vetettem össze a két elképzelést, de egy biztos: a korábbi helyzetértékelés most célokkal, intézkedéstervezetekkel bővült. — A kormány most közzétett elképzeléseit miért nem vitatja meg a Parlament? — Az, hogy a kormány hogyan kormányoz, a testülett felelősségi körébe tartozik. Hogy ezt Jól vagy rosszul teszi, azt a választópolgárok döntik el négy év múlva. Ezért a kormány programlát a Parlamentnek nem kellett megvitatnia, ez a szöveg nem törvénytervezet. Ettől függetlenül szó lesz a kormányprogramról, mert az Országgyűlés megváltozott munkarendje kimondja, minden hónap utolsó keddjén interpellációk helyett általános politikai vita lesz, amlnék ninqs meghatározott kerete. Itt lehet téma a kormányprogram. Minden más időt a törvények alkotására kell fordítanunk. — Mit tekint, a kormányprogram legerőteljesebben, legjobban kidolgozott részének? — Az inflációról szóló elképzeléseket röviden, de konkrét formában fogalmazták meg: egy éven belül az importliberalizáció kiterjesztésével a vállalkozóknak konvertibilitást biztosítanak, a harmadik év végére is megfogalmazzák a célt, és az eszközöket: a folyószámlán levő pénz konvertibilis lesz. A legrészletesebben és legjobban kidolgozottnak a privatizálás kérdéskörét tartom — Melyik az a terület, amellyel a program kevésbé konkrétan foglalkozik? — Az oktatás, az egészségügy és a szociális kérdések megoldásának iránya látszik legkevésbé, mert ezek pénzigényes kérdések. — Külön fejezet szól az „egyházakról". Mi ennek az indoka? — Az elmúlt negyven év következményeként meg kell teremteni az egyházak működőképességét. A program az egyházi vagyon viszszaadásának módozataival foglalkozik. — A kormányprogram tartalomjegyzékében a fejezetek sorrendje — gazdaságpolitika, környezet, oktatáskutatás, népjólét, művelődéspolitika, egyházak, közigazgatás, nemzetbiztonság, külpolitika, jogállam — megegyezik a kormány által felállított fontossági sor • renddel? — Erre nem tudok válaszolni. Jómagam nagyjából elfogadom ezt a súlypontozást. — A helyhatósági választások második fordulója előtt sokakban felmerül annak lehetősége, hogy az erős központi hatalom árnyékában gyenge helyű önkormányzatok lesznek.. — Komoly összeütközések várhatók. Ebből a programból jól kiolvasható az üzenet: a kormány legfontosabb és első szempontja a nemzetközi fizetőképesség megőrzése. Ennek két öszszetevője a külföldi és a belföldi adósságok törlesztése. Az ehhez szükséges pénzt az állam a privatizáció útján szerezheti meg. Ez pedig ellenkezik az önkormányzatok azon érdekével, hogy az állami tulajdonok jó részét megszerezzék. Ugyanakkor az ellenzéki politikusok azon feltevésében, hogy a kormányzat azért nem terjesztette be eddig az önkormányzatokhoz tartozó kerettörvényeket, mert megvárja a választások eredményét, vagyis „fölméri, mekkora lesz az ellenzék ereje", nem hiszek. Magának ártana a kormány, ha megpróbálná lehetetlenné tenni azokat a városokat, melyek önkormányzati testületében az ellenzék do. minál. Tudni kell, hogy minden városban potenciális választók élnek. — Kinek készült ez a kormányprogram? — Semmiképpen sem szakközgazdászoknak. Azoknak az állampolgároknak szól. akik képet szeretnének kapni a kormány elképzeléseiről. Ez indokolja a közérthető — némely ellenzéki politikus számára mulatságos — fogalmazást, — Az ellenzéki képviselők mulatságos maganiratnak, fogalmazványnak nevezték a kormányprogramot. A nemzeti megújhodás programját hogyan jellemzi egy mondattal a kormánypárti képviselő? — Jól körvonalazott elképzeléscsomag. ami kiszámítható célokat, konkrét és négy év múlva számonkérhető elképzeléseket tartalmaz. Cjszászi Ilona „Jaj melynek a (Folytatás az„I. oldalról.) sőséges nézeteiről, figyelmeztette a parlamentet, hogy Aradon .ismét nemzeti ünnep készül. Domokos Géza ekkor elmondta a háznak, mtról is van szó, elmondta, a szabadságharc vértanúira emlékezünk, s hogy a tábornokok nem is mind magyarok. Felszólalása heves vitát váltott ki, a Nemzeti Megmentést Front egyik képviselője pártja nevében kérte, hogy tiltsák be ezt a megengedhetetlen ünnepséget. Ekkor következett be, amire rég várunk: a Front tagjai közül egyszerre ketten emelkedtek szólásra, s- kikérték maguknak: az ő nevükben ne beszéljen az, aki ezt az ünnepséget be akarja tiltani. Megszólalt a Front aradi képviselője is, Márta Tamea, aki higgadtan elmondta: ezt a megemlékezést minden évben megtartják, Végül aztán elsimult a dolog, de jóleső érzés tudni, hogy ez román képviselők kiállásának köszönhető" — mesélte András Imre. Himnusz, zászló — ne! Az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulóján ezúttal ökumenikus istentisztelet zajlott a vesztőhelyen. 141 év múltán mondott gyászmisét a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, valamint a szerb ortodox egyház képviselője A román ortodox egyház — ígérete ellenére — nem küldte el képviselőjét. Az elhangzott beszédekből talán Mózes Árpád evangélikus esperes egy idézete érdemes említésre: „Jaj annak a nemzetnek, melynek a hálára emlékezete nincs." A szertartás végén előbb magyarul az emlékezésre összegyűlt tömeg, majd románul a papok, elimádkozták a Miatyánkot. Végeláthatatlan sor indult meg ezek után, hogy koszorút tegyen Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leinmgen Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes emlékművére. Az obeliszket hamarosan teljesen elborító koszorúk, virágok közül a magyar kormány koszorúját Katona Tamás külügyi államtitkár és Rudas Ernő bukaresti nagykövetünk helyezte el. Amíg az aradiak ezrei gyászzene hangjai mellett vitték virágaikat, volt idő beszélgetni néhány illusztris emberrel. Szőcs Géza, az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) főtitkára, amikor az ünnepségről alkotott véleményéről kérdeztem, csak annyit mondott: várjuk ki a végét. Cziszter Kálmán, az arad' prefektúra tanácsosa, egyben az RMDSZ megyei szervezete alelnökétől azt kérdeztem: mivel indokolható az előző este a Magyar Televízióban is elhangzott kiJelentése, miszerint a magyar Himnusz eléneklésétőj, s magyar zászlók lengetésétől célszerű tartózkodni az ünneplőknek. — Számos előzetes megbeszélés, s' intézőbizottságunk határozata alapján volt felhatalmazásom ezt közölni A román közvéleannak a nemzetnek, hálára emlékezete nincs ményt (melyet szélsőséges nacionalista körök igen erősen tudnak befolyásolni), a magyar állam szimbólumainak román területen való megjelenése irritálhatja — erre példa a marosvásárhelyi incidens. Ezért tartottuk szükségesnek hangsúlyozni a megemlékezés gyász jellegét, s fölhívni az idelátogatók figyelmét a veszélyekre. — Konkrétan a magyar Himnusz, s a magyar zászló mellőzésének gondolata kitől származik? — Nem titok, hogy a prefektus figyelmeztetett erre, aki tudvalevőleg a kormány helyi képviselője. Egész Arad vigyáz Az ukáz tehát Bukarestből jött, állapítom meg magamban, s az ünnepség vágefelé közeledvén, a tömeggel kifelé sodródok. A sok egyenruhás ember között is megakad a szemem egy igen magas beosztású rendőr ruháján. Ion Suceava vezérőrnagy előbb azt mondja Panek kollégámnak, nem nyilatkozik, mert egy aradi újságíró egész mást irt, mint amit ő mondott, eközben azonban mégis ömlik belőle a szó. Konkrétumot persze nehéz kihúzni belőle — Tábornok úr, milyen létszámmal dolgoznak Aradon? — Nézzen korul, számolja meg! — Mégis • •,? — 560 ezer rendőr van itt. Ennyi Arad megye lakossága — ők vigyáznak egymásra — hangzik az újabb kitérő válasz. — 5 hányan jöttek Bukarestből? — Én jöttem csak Bukarestből — 5 akik a külvárosban várakoznak? — Azok egyszerű rendőriskolások. — Mindent rendben levőnek talált az ünnepségen? — Tökéletesen, s amíg itt vagyunk, ej így is lesz. S garantálom, hogy ezentúl rend lesz minden ilyen tüntetésfélén, amit Erdélyben tartanak. Marosvásárhely óta külön ügyosztály vigyáz egyikre is, másikra is. — Szokatlan, hogy egy tábornok felügyelt az eseményeket ... — Elmúltak azok az idők, amikor íróasztal mellől irányítottunk. Ha már megengedték ezt az összejövetelt, akkor én is itt vagyok, 5 vigyázunk... Nem bocsátkozunk vitába azzal kapcsolatosan, hogy a tábornok tüntetésnek nevezte a megemlékezést, örültünk, hogy beszélni hallottuk. ,Barátság' Ismét a Maros hídján araszolunk, ezernyi ember sorfala között. A városházára megyünk, ahol Katona Tamást a helyi vezetők fogadják Jó lenne, ha minél több román ember számára lenne ismerős az a magyar szó, hogy baritság — mondja külügyi államtitkárunk. s utána megölelik egymást a megye vezetőjével. Kifelé menet mi is tudunk váltani pár szót Katona Tamással — Államtitkár úr! Hogyan értékeli ezt az aradt ünnepséget? — Boldogok vagyunk, hogy itt voltynk. 1848—49 történéseire kötelesség, de öröm is emlékezni. Felemelő ünnepség volt, hál' Istennek minden provokáció, incidens nélkül. Reméljük, ez megnyugtatja mindazokat, akik valamilyen aggodalmat tápláltak a megemlékezéssel kapcsolatban; s így évről évre könnyebb lesz ide jönnünk. —. Mit szól ahhoz, hogy zászlónk és Himnuszunk „nemkívánatos" volt ezen az ünnepségen? — Nem hiszem, hogy kiesett volna a világ feneke attól, ha elénekeljük a Himnuszt, A tiltást különben nem tartom jónak, mert ilyenkor mindig attól kell félni, hogy ha a tilalom ellenére mégis énekelnek valakik, az veszélyesebb. Remélem, idővel természetesek lesznek ezek a jelképek, ahogy természetes lesz az is, hogy a magyar zászló egy nemzethez, s nem pedig egy államhoz való tartozást jelez; g nem szégyen, ha valaki megvallja, hova tartozik. — Bizonyára untért azokat a helyi sajtóvélekedéseket, melyek a 48-as forradalmat románellenes megmozdulásként értékelik. — Azt hiszem, jó volna, ha az illetők megismerkednének saját hazájuk történelmével. Egyetlen aradi vértanú sem harcolt románok ellen. Tény, hogy 1848— 49-ben tragikus atrocitásokra is sor került: magyarok gyilkoltak le románokat, románok gyilkoltak magyárokat. Ezzel azért kell szembenézni, hogy ilyesmi ne ismétlődhessen meg A történelmet nem letagadni kell, hanem megérteni. Biztos vagyok abban, hogy a román fél is eljut oda, hogy a történelmet ne aktuátpolitikai célokra használja föl Mérföldkő? Jelzőkaró? Már kifelé mennék a gyönyörű aradi városházáról, amikor ismét sikerül szót váltanom Szöcs Gézával. — Amikor az emlékműnél véleményt kérdeztem az ünnepségről, azt mondta: várjuk ki a végét, akkor szokták énekelni a Himnuszt. Végül senki nem énekelt. Hogy látja: a magyar Himnusz eléneklése zavart volna itt valakit? — Ellenkezőleg. Ügy gondolom, a magyar Himnusz eléneklése semmilyen zavart nem okozott volna, sót megfelelő alkalom lett volna, hogy meggyőződjünk arról: a román embereket nem sérti a Himnuszunk olyan körülmények között, amikor ez nem nemzeti, hanem történelmi jelkép és érték A városházáról már a határ felé vesszük utunkat. Milyen volt az aradi ünnepség? — kérdezik majd otthon sokan, s én a válaszon gondolkodom. Eszembe jut azon aradiak és nem aradiak véleménye, akik azt mondják: ha félig illegálisan is, de a diktátor-időkben is méltóbban emlékezhettek az aradi tizenháromra. S eszembe jut Szőcs Géza véleménye is, aki azt mondta: hogy ez az ünneplés ilyen szépen, rendben lezajlott, ha nem is mérföldkő, de legalább jelzőkaró a _ román—magyar kapcsolatok jobbításának útján Balogh Tamas