Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-06 / 254. szám

közel egy hétig tartó osztrák—magyar irodalmi randevú vacsorákban, kirándulásokban és persze felolvasóestekben, beszélgetésekben is bővelkedett. Például a JATE ásotthalmi alkotóházában szakértő tolmácsok segítségével az osztrák írók elmondták, hogy az ö viszonyaik között nagyon nehéz publikálási lehetőségekhez jutni, egyáltalán a nyilvánosság elé tárni a müveket. Viszont a „beérkezés" után könnyű a „bentmaradás", mert a kiadók szinte lektorok nélkül dolgoznak. A szerzők beszélgetéséből kiderült, hogy az osztrák fiatal irodalom elsősorban a távolságtartásra, az objektivitásra törekszik, s a hosszá, monumentális szövegekbál kell az alkotó személyének fölsejlenie. Ezzel szemben a fiatal magyar irodalomra sokkal inkább jellemző — mondták az osztrák írók — a személyes, érzelmesebb hangvétel, a történet középpontjában a lírai én a meghatározó. A történet az író sorsává válik. A Fekete házban elhangzott szövegek Andrea Seidler és Szajbélv Mihály fordításában egy kétnyelvű antológiában jelennek meg a grazi Droschl kiadónál. Áz antológia szerzői: Evelvn Schlag, Micbael Donhauser, Peter Waterliouse, Lucas Cejpek, Malter Grond, Abody Rita, Hévízi Ottó, Sijj Ferenc, Szilasi László, Darvasi László és Podm an iczk v Szilá rd. Maximilián Druxcltl úr, a grazi könyvkiadó, fiatal írok barátja. Migyaruruágra jövet, Veszprém határúban karambolozott, kocsija a frontalis utkózcs következtében teljesen tönkrement, neki és feleségének azonban haja s/ála se görbült. 6 Röviden 1990. október 6., szombat DM] [magazin ~ © Szabadságbeszélgetések egy út mentén Andrea Siedler. vagyis Siedler Andrea a/ antológia magyar nyelvit szóvegeinek németre forditoja. Két cítnc van. egy bécsi es egy soproni. Akár csak nyelve, a magyar, és a német. EGY ÚR GRAZBÓL Aki a „fiatal" irodalomra szavazott LUCAS CEJPEK elpárologni nyomtalanul egyszerűen csak írni, de mirói.' ez az éppen lovább nem lehet húzni, akkor helyettesíteni kel! a semmi által például, vagy tünés, írni írni. túl a papír szélén, kifelé, szó mondat oldal asztal padló falak menetekel. csak szavak. egy szo. melvból adódik a kővetkező. írni . ilyen egyszerűen nem megy. tovább kell töprengeni, eltűnni, de hogyan, mitől és merre, ráunásig írni? az írás mindig timjorral kezdődik kit érdekel a félelem az üres papírtól, az írás annyit jelent, mint újraírás szükségképpen eredetivé teszi azt. aki belebocsátkozik a valóság csak az íráson* át válik valóságossá, tehái "mégsem újraírás, inkább rögzítés, az írás sok lehetséges dolgot felszabadít. meg az írót. egy szóval az ember annyit ér. mint bármely más szó. szerző, az a helyzet, hogy így hívnak minket, a szóban társadalmilag éljük meg magunkat a szavakban történelmileg, az írás mindig túlmutat rajtunk. messzebbre mint gondoltuk volna, mintahogyan képzelnénk tehát szigorúan és pontos az író. pontatlanságok jelentkeznek. lehetőség szerint kis betűvel írjuk őket. lehetőség szerint kevés súrlódási veszteség, gyors szavak a nagy dolgokat nagy betűvel írjuk, magától értetődően határozott névelővel, természet, a természet a vallás, a piac nem a mi dolgunk a szent együgyűség, három szó. két mondat és kész a szabad piacnak szüksége van a tekintélyelvű egyházra, mint erkölcsi kárpótlásra, a politika válságmanagement-' ként oldódik íel a környezetben, fátylat rá és írni minden erőnkkel, ez nem üres ígéret, az írás folyamatos botlásaiban teljesedik ki. minden szó tántorog, szédül legjobb ha kézen fogjuk magunkat, fejen lábon. rövidzárlat. (részlet) Fordította: Szajbélv Mihály I.UCHS Cejpek. Az ideológus. ;iki szerint a magyar irodalom erősen érrclemdús. PETER WATERHOUSE Szabadságbeszélgetések egy út mentén Tudniuk kell. hogy a fenség es a por kulonos kajtcsolatban álltak Hogy ott a magasban, autópálvak csomópontja tban kocsik futottak, fenseges volt ez is mely néha durván hangzott, néha tökéletesen. Itt lenn nem nőtt fú és naevok voltak az árnvekok. Nem létezett többé ének es a plakátokon szavak alltak, mint: Menj el! Maradj ott. ahol v agy! Most menj! ki vagy te'.' Vegy egy gyorsabb .intőt' Állj megi ki vagy te? Gyorsan' Siessél, csődtömeg! Ha van erőd. Istenítsd ezt a versenyt! Öld meg magad' Ki v agy te? Hiszen torradalom van' Semmi egzisztenciád sincsen! Akkor hát mid van? Ah. hogy nézett ki az arcom. mini egy deformálódott táj. Szep. azt kellene mondanom? Hát kinek kellene ezt mondania' • Nagy volt. Elhízott ember voltam A lábaimon szép nagy csizmákat viseltem. Mit tettem? Találtam egy eladópultocskat Mit árultam? Mindent. Például széket loptam, melyet valaki — régebben? mostanában 1 — kiállított. Erényből és erőszakból kikeverve álltam aztan. körülöttem ott a felhalmozott profit. láttam persze, csarnokokban feküdt védetten, minden út feléje csillogott művészin törtetett keresztül a tájon cs szilárd volt. néha szep mint egy a|lé. néha a legszebb a rnezók között És én mégis csak a kicsit, a legkevesebbet szeretném szeretni. vagy az utat tudnom kellene-e. hogy melyen az életembe markoltam? És hogy vajda voltam1 Ujjaim tolvajujjak és dajkaujjak voltak egyszerre. Tulajdon, tulajdon: még szert kell tennem valami tulaidonra. egy szer már ebbe az irány ba kellene ösztökélnem magam. még egyszer megnemesedés és cscnésmentcs jövő és méltóságok Most a szégyen ideje jott el Dajkatijiaklial tartom a szégyent úgy hogy egy se akarjon közülük rosszat a kicsiny aranyórának Hogy hív ják hat a picit? Siemens tremens Rögtónítéló szülés. Kiemeltem a csillogásból. Ki vagy te. ez volt a kérdés (részlet) Fordította. Szajbélv Mihály Peter Waterhouse. aki modern pás/torköllemenyeket ír. Meg kell talalni az idill, mondta. A világ, úgy ahogy van. elfogadhatatlan. dSS MICHAEL DONHAUSER A mezei turbolya „Ernyövirágaitól nem ritkán eges: mezők tűnnek csaknem fehérnek az első kaszálás előtt. " Ottó Schmeil: Növénytan Ahogyan a mező fölé emeli fehér ernyőit, (így terjeszkedik: felemelkedórí. I Egy gondolat formáját ölti most magára. (Gondolat gondolására való képtelenségemben: Turbolyának gondolom a turbolyát.) Nyelvileg eléggé: anyagszerű. Gondolatilag eléggé: éteri. így (szára állványzatán) piramist emel fölfelé Ips/ilonalakűan vagy: a feje tetejére állítva. Felemeli (elgondoltként) a magasba: a mezők fölé. Az öröm piramisalakű háza ö. gondolataim számára. Fehér ernyői: túlcsordulnak (Hát sietniük kell a szavaknak.) Tehát kicsattan a turbolya. Ám taglejtések nélkül: inkább dllványzatszerúen. Színpadiasság. vagy csattanó vagy virág nélkül. (Inkább az urnyékbokszolo módján:) Mintha felkutatná a ntezó feletti teret A mezei füvek csúcsa feletti állapotot: (Melyet a mezó mezöszerüségénél fogva teremtett.) (Vagy: a tér. amelyet Francis Ponge mezögyártói funkciójánál fogva készített.) A turbolya felméri azt: szétcsapva karjait. Mégis inkább gyöngéden, nem robbanásszerűen, nem végérvényesen. Es így karjai hatótávolságán túl kifelé: Miközben nem nyújt ki semrtuféle kart. inkább integet: az ernyőivel. Mégis (még egyszer) hevesség nélkül, minden kifejezéskényszer ellenére. Csak írás: de nem írja bele magát a mezőbe. Inkább hézagokat teremt '(karjai sokasága között). Szabadtereket, örömtereket, gondolatszüneteket (A turbolya nem a turkálból. karcolból, beírból származik. A név: teherbírása az ékes mezőit való fölülemelkedés. A görög „chairéphyllon": örömlevél szóból származik.) Görög mező a latin, a ..pratus" fölött Mintha a készség' felül szerette volna múlni önmagát Hogy ernyői fehér habként vonják be a mezót. (részlet) Fordította: Szajbély Mihály .Nincs felvételünk Michael Donhauserröl. akivel egy alkalommal arról beszélgettünk, megélhet-e írásaiból a fiatal osztrák kültő. Michael elmondta, hogy amikor elsó könyve megjelent. igen sok dijat s ösztöndíjat kapott, s ezekből három-négy évig valóban meg tudott élni. Ezután azonban alkotói válságba került, az ösztöndíjak is elfogytak, így jó ideje kénytelen a bátyja anyagi támogatására hagyatkozni. L)e mintha lassanként visszatérne az alkotókedve. Droschl úrral, az irod a I ni i re ndezvé n vsoroza t finanszírozójával a búcsúest előtt beszélgetünk. — Tertnészetes-e az ilyén jellegű mecenatúra, hogy utaztatja és összeismerteti a fiatal írókat, s hogy ekkora hangsúlyt fektet a személyes kapcsolatokra? — Jómagam eredetileg is a fiatalabb irodalmat szeretem, ezért aztán Ausztriában is ezt támogatom, gyakorlatilag csak fiatal írók könyvét jelentettem meg. Ha egy külföldi országra figyelek, mint teszem azt most Magyarországra, ugyanez az elv vezérel. Egyszerűen feladatomnak tekintem „becserkészni" a tehetséges pályakezdő írókat, hogy a lehetőségekhez mérten felkaroljam és támogassam őket. Külföldi kapcsolatokat először Jugoszláviában teremtettem, ahol rátaláltam egy irodalmi kör íróira, költőire, megtetszettek nekem, néhányuk könyvét meg is jelentettem. Szerettem volna egy ötnyelvű folyóiratot is alapítani. Ez sajnos pénzügyi okok miatt nem sikerült. Az ilyen találkozókkal, mint a szegedi, ahol a költők személyesen is megismerkedhetnek egymással, ezt a nekem még mindig nagyon hiányzó folyóiratot akarom pótolni. — Mint kiadónak nem túlságosan kockázatos vállalkozás-e ilyen mértékben a fiatal irodalomra alapoznia működését? — Kockázat?... Nem érzem annak. Vagy ha úgy tetszik, nem fogadom el, hogy rizikós vállalkozásokat csinálok. Ausztriában tradicionálisan mindenki visszafelé figyel. Azt szeretném.! ha az olvasók olykorolykor előre is tekintenének. — Láttuk, kiadta német nyelven Garaczi László könyvét is? Ez hogyan történt? . — Magyar fiatalok felolvasóestet tartottak Grazban, köztük Garaczi is. Egyszerűen megtetszett nekem. — Úgy hallottam, hogy e most készülő antológiával és a symposium színhelyével kapcsolatban is ragaszkodott a vidéki jelleghez. — Ausztriában, éppúgy mint Magyarországon Budapestnek, Bécsnek is nyomasztóan nagy szerepe van, annak ellenére, hogy fokozatosan nő a kisvárosok jelentősége. Az osztrák kultúrában Grazé, például. A költők. írók mind többen vidékre, olykor egészen kis falvakba költöznek, ott hagyva a kultúranyomorító kormányszékhelyt. Ezért gondoltam, hogy itt, Magyarországon is érdemes lehet a vidéket megkeresni. Nem csalódtam. Beigazolódott a számításom, hogy egy ilyen „kisvárosban", mint Szeged, könnyebben meg lehet szervezni a dolgokat. Örülök, hogy így történt. DAL Az oldalt Darvasi László és Podnianiczky Szilárd állította össze, a felvételeket Nagy László készítette.