Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-06 / 254. szám

közel egy hétig tartó osztrák—magyar irodalmi randevú vacso­rákban, kirándulásokban és persze felolvasóestekben, beszélgetésekben is bővelkedett. Például a JATE ásotthalmi alkotóházában szakértő tolmácsok segítségével az osztrák írók elmondták, hogy az ö viszonyaik között nagyon nehéz publikálási lehetőségekhez jutni, egyáltalán a nyilvánosság elé tárni a müveket. Viszont a „beérkezés" után könnyű a „bentmaradás", mert a kiadók szinte lektorok nélkül dolgoznak. A szerzők beszélgetéséből kiderült, hogy az osztrák fiatal irodalom elsősorban a távolságtartásra, az objektivitásra törekszik, s a hosszá, monumentális szövegekbál kell az alkotó személyének fölsejlenie. Ezzel szemben a fiatal magyar irodalomra sokkal inkább jellemző — mondták az osztrák írók — a személyes, érzelmesebb hangvétel, a történet középpontjában a lírai én a meghatározó. A történet az író sorsává válik. A Fekete házban elhangzott szövegek Andrea Seidler és Szajbélv Mihály fordításában egy kétnyelvű antológiában jelennek meg a grazi Droschl kiadónál. Áz antológia szerzői: Evelvn Schlag, Micbael Donhauser, Peter Waterliouse, Lucas Cejpek, Malter Grond, Abody Rita, Hévízi Ottó, Sijj Ferenc, Szilasi László, Darvasi László és Podm an iczk v Szilá rd. Maximilián Druxcltl úr, a grazi könyvkiadó, fiatal írok barátja. Migyaruruágra jövet, Veszprém ha­tárúban karambolozott, kocsija a frontalis utkózcs következtében teljesen tönkrement, neki és felesé­gének azonban haja s/ála se görbült. 6 Röviden 1990. október 6., szombat DM] [magazin ~ © Szabadságbeszélgetések egy út mentén Andrea Siedler. vagyis Siedler Andrea a/ antoló­gia magyar nyelvit szóvegeinek németre forditoja. Két cítnc van. egy bécsi es egy soproni. Akár csak nyelve, a magyar, és a német. EGY ÚR GRAZBÓL Aki a „fiatal" irodalomra szavazott LUCAS CEJPEK elpárologni nyomtalanul egyszerűen csak írni, de mirói.' ez az éppen lovább nem lehet húzni, akkor helyettesíteni kel! a semmi által például, vagy tünés, írni írni. túl a papír szélén, kifelé, szó mon­dat oldal asztal padló falak menetekel. csak szavak. egy szo. melvból adódik a kővetkező. írni . ilyen egyszerűen nem megy. tovább kell töprengeni, eltűnni, de hogyan, mitől és merre, ráunásig írni? az írás mindig timjorral kezdődik kit érdekel a félelem az üres papírtól, az írás annyit jelent, mint újraírás szükségképpen erede­tivé teszi azt. aki belebocsátkozik a valóság csak az íráson* át válik valóságossá, tehái "mégsem újraírás, inkább rögzítés, az írás sok lehetséges dolgot felsza­badít. meg az írót. egy szóval az ember annyit ér. mint bármely más szó. szerző, az a helyzet, hogy így hívnak minket, a szóban társadalmilag éljük meg magunkat a szavakban történelmileg, az írás mindig túlmutat rajtunk. messzebbre mint gondoltuk volna, mintaho­gyan képzelnénk tehát szigorúan és pontos az író. pontatlanságok jelentkez­nek. lehetőség szerint kis betűvel írjuk őket. lehe­tőség szerint kevés súrlódási veszteség, gyors szavak a nagy dolgokat nagy betűvel írjuk, magától értetődően határozott névelővel, természet, a termé­szet a vallás, a piac nem a mi dolgunk a szent együgyűség, három szó. két mondat és kész a szabad piacnak szüksége van a tekintélyelvű egyházra, mint erkölcsi kárpótlásra, a politika válságmanagement-' ként oldódik íel a környezetben, fátylat rá és írni minden erőnkkel, ez nem üres ígéret, az írás folyamatos botlásaiban teljesedik ki. minden szó tánto­rog, szédül legjobb ha kézen fogjuk magunkat, fejen lábon. rövidzárlat. (részlet) Fordította: Szajbélv Mihály I.UCHS Cejpek. Az ideológus. ;iki szerint a magyar irodalom erősen ér­rclemdús. PETER WATERHOUSE Szabadságbeszélgetések egy út mentén Tudniuk kell. hogy a fenség es a por kulonos kajtcsolatban álltak Hogy ott a magasban, autópálvak csomópontja tban kocsik futottak, fenseges volt ez is mely néha durván hangzott, néha tökéletesen. Itt lenn nem nőtt fú és naevok voltak az árnve­kok. Nem létezett többé ének es a plakátokon szavak alltak, mint: Menj el! Maradj ott. ahol v agy! Most menj! ki vagy te'.' Vegy egy gyorsabb .intőt' Állj megi ki vagy te? Gyorsan' Siessél, csődtömeg! Ha van erőd. Istenítsd ezt a versenyt! Öld meg magad' Ki v agy te? Hiszen torradalom van' Semmi egzisztenciád sincsen! Akkor hát mid van? Ah. hogy nézett ki az arcom. mini egy deformálódott táj. Szep. azt kellene mondanom? Hát kinek kel­lene ezt mondania' • Nagy volt. Elhízott ember voltam A lábaimon szép nagy csizmákat viseltem. Mit tettem? Találtam egy eladópultocskat Mit árultam? Mindent. Például széket loptam, melyet valaki — régeb­ben? mostanában 1 — kiállított. Erényből és erőszakból kikeverve álltam aztan. körülöttem ott a felhalmozott profit. láttam persze, csarnokokban feküdt védetten, minden út feléje csillogott művészin törtetett keresztül a tájon cs szilárd volt. néha szep mint egy a|lé. néha a legszebb a rnezók között És én mégis csak a kicsit, a legkevesebbet szeretném szeretni. vagy az utat tudnom kellene-e. hogy melyen az életembe markoltam? És hogy vajda voltam1 Ujjaim tolvajujjak és dajkaujjak voltak egy­szerre. Tulajdon, tulajdon: még szert kell tennem va­lami tulaidonra. egy szer már ebbe az irány ba kellene ösztökél­nem magam. még egyszer megnemesedés és cscnésmentcs jövő és méltóságok Most a szégyen ideje jott el Dajkatijiaklial tartom a szégyent úgy hogy egy se akarjon közülük rosszat a kicsiny aranyórának Hogy hív ják hat a picit? Siemens tremens Rögtónítéló szülés. Kiemeltem a csillogásból. Ki vagy te. ez volt a kérdés (részlet) Fordította. Szajbélv Mihály Peter Waterhouse. aki modern pás/torkölle­menyeket ír. Meg kell talalni az idill, mond­ta. A világ, úgy ahogy van. elfogadhatatlan. dSS MICHAEL DONHAUSER A mezei turbolya „Ernyövirágaitól nem ritkán eges: mezők tűnnek csaknem fehérnek az első kaszálás előtt. " Ottó Schmeil: Növénytan Ahogyan a mező fölé emeli fehér ernyőit, (így terjeszkedik: felemelkedórí. I Egy gondolat formáját ölti most magára. (Gondolat gondolására való képtelensé­gemben: Turbolyának gondolom a turbolyát.) Nyelvileg eléggé: anyagszerű. Gondolatilag eléggé: éteri. így (szára állványzatán) piramist emel fölfelé Ips/ilonalakűan vagy: a feje tetejére ál­lítva. Felemeli (elgondoltként) a magasba: a mezők fölé. Az öröm piramisalakű háza ö. gondola­taim számára. Fehér ernyői: túlcsordulnak (Hát sietniük kell a szavaknak.) Tehát kicsattan a turbolya. Ám taglejtések nélkül: inkább dll­ványzatszerúen. Színpadiasság. vagy csattanó vagy virág nélkül. (Inkább az urnyékbokszolo módján:) Mintha felkutatná a ntezó feletti teret A mezei füvek csúcsa feletti állapotot: (Melyet a mezó mezöszerüségénél fogva teremtett.) (Vagy: a tér. amelyet Francis Ponge me­zögyártói funkciójánál fogva készített.) A turbolya felméri azt: szétcsapva kar­jait. Mégis inkább gyöngéden, nem robba­násszerűen, nem végérvényesen. Es így karjai hatótávolságán túl kifelé: Miközben nem nyújt ki semrtuféle kart. inkább integet: az ernyőivel. Mégis (még egyszer) hevesség nélkül, minden kifejezéskényszer ellenére. Csak írás: de nem írja bele magát a mezőbe. Inkább hézagokat teremt '(karjai soka­sága között). Szabadtereket, örömtereket, gondolat­szüneteket (A turbolya nem a turkálból. karcolból, beírból származik. A név: teherbírása az ékes mezőit való fölülemelkedés. A görög „chairéphyllon": örömlevél szó­ból származik.) Görög mező a latin, a ..pratus" fölött Mintha a készség' felül szerette volna múlni önmagát Hogy ernyői fehér habként vonják be a mezót. (részlet) Fordította: Szajbély Mihály .Nincs felvételünk Michael Donhauserröl. akivel egy alka­lommal arról beszélgettünk, megélhet-e írásaiból a fiatal oszt­rák kültő. Michael elmondta, hogy amikor elsó könyve megje­lent. igen sok dijat s ösztöndíjat kapott, s ezekből három-négy évig valóban meg tudott élni. Ezután azonban alkotói válságba került, az ösztöndíjak is elfogy­tak, így jó ideje kénytelen a bátyja anyagi támogatására ha­gyatkozni. L)e mintha lassanként visszatérne az alkotókedve. Droschl úrral, az iro­d a I ni i re ndezvé n vsoroza t finanszírozójával a búcsú­est előtt beszélgetünk. — Tertnészetes-e az ilyén jellegű mecenatúra, hogy utaztatja és összeismerteti a fiatal írókat, s hogy ekkora hangsúlyt fektet a személyes kapcsolatokra? — Jómagam eredetileg is a fiatalabb irodalmat szere­tem, ezért aztán Ausztriá­ban is ezt támogatom, gya­korlatilag csak fiatal írók könyvét jelentettem meg. Ha egy külföldi országra fi­gyelek, mint teszem azt most Magyarországra, ugyanez az elv vezérel. Egyszerűen feladatomnak tekintem „becserkészni" a tehetséges pályakezdő író­kat, hogy a lehetőségekhez mérten felkaroljam és tá­mogassam őket. Külföldi kapcsolatokat először Ju­goszláviában teremtettem, ahol rátaláltam egy iro­dalmi kör íróira, költőire, megtetszettek nekem, né­hányuk könyvét meg is je­lentettem. Szerettem volna egy öt­nyelvű folyóiratot is alapí­tani. Ez sajnos pénzügyi okok miatt nem sikerült. Az ilyen találkozókkal, mint a szegedi, ahol a köl­tők személyesen is megis­merkedhetnek egymással, ezt a nekem még mindig nagyon hiányzó folyóiratot akarom pótolni. — Mint kiadónak nem túlságosan kockázatos vál­lalkozás-e ilyen mértékben a fiatal irodalomra alapoznia működését? — Kockázat?... Nem ér­zem annak. Vagy ha úgy tetszik, nem fogadom el, hogy rizikós vállalkozáso­kat csinálok. Ausztriában tradicionálisan mindenki visszafelé figyel. Azt szeret­ném.! ha az olvasók olykor­olykor előre is tekintené­nek. — Láttuk, kiadta német nyelven Garaczi László könyvét is? Ez hogyan tör­tént? . — Magyar fiatalok felol­vasóestet tartottak Graz­ban, köztük Garaczi is. Egyszerűen megtetszett ne­kem. — Úgy hallottam, hogy e most készülő antológiával és a symposium színhelyével kapcsolatban is ragaszko­dott a vidéki jelleghez. — Ausztriában, éppúgy mint Magyarországon Bu­dapestnek, Bécsnek is nyo­masztóan nagy szerepe van, annak ellenére, hogy foko­zatosan nő a kisvárosok je­lentősége. Az osztrák kul­túrában Grazé, például. A költők. írók mind többen vidékre, olykor egészen kis falvakba költöznek, ott hagyva a kultúranyomorító kormányszékhelyt. Ezért gondoltam, hogy itt, Ma­gyarországon is érdemes le­het a vidéket megkeresni. Nem csalódtam. Beigazoló­dott a számításom, hogy egy ilyen „kisvárosban", mint Szeged, könnyebben meg lehet szervezni a dol­gokat. Örülök, hogy így történt. DAL Az oldalt Darvasi László és Podnianiczky Szilárd állította össze, a felvételeket Nagy László készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents