Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-31 / 277. szám

2 Körkép 1990. október 31., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) let ugyanis alkotmányelle­nesnek minősítette, és ok­tóber 30-1 hatállyal meg­semmisítette az 1975-ös tör­vény végrehajtására vonat­kozó miniszteri rendelet táppénz kiszámítását szabá­lyozó kitételét. A törvénymódosítás októ­ber 31-től, szerdától lép élet­be. A keddi ülésnapon 6 in­terpelláció és 5 kérdés hang­zott el. Az interpellációk so­rában Körösföi László (MSZP) a magyar sport mű­ködőképességének megőrzé­se érdekében tett fel kérdé­seket a művelődési és köz­oktatási miniszternek. And­rásfalvy Bertalan válaszá­ban leszögezte, hogy a tár­ca kezdeményezni fogja nemzeti sportalap létesíté­sét, amelyet gyarapitanának a gazdálkodó szervek, vál­lalkozók adókedvezménnyel ösztönzött befizetései, a sze­rencsejátékokból, a sportfo­gadásból származó bevéte­lek. A tárca mindent elkö­vetett annak érdekében, hogy az ez évre szükséges, összesen 70 millió forintot a sport megkapja. Kedden 17.45 órakor a Parlament az Európa Ta­nács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságai­ról és mentességeiről szóló Altalános Egyezményhez va­ló csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslatot tárgyalta. A hatá­rozatot az Országgyűlés né­hány perccel később ellen­szavazat nélkül, egy tartóz­kodással elfogadta. Ezzel a keddi ülésnap befejeződött. (MTI) Működik az új rendszer Mórahalmon A városban rendbe hozták a Béke út burkolatát, s egy új kerékpárutat terveznek a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. Magánvál­lalkozás keretében benzin­kút is épül, de üzembe he­lyezését a Közúti Igazgató­ság ahhoz a feltételhez kö­ti, hogy egy kanyarodósáv erejéig szélesítsék ki ott az utat — a kisiparosnak erre egyelőre nincs anyagi fede­zete, de az illetékes minisz­tériumtól haladékot kérhet. Oj kutat fúrtak a Kos?uth parkban az ivóvízellátás ka­pacitását megnövelendő — meglehetősen magas költ­séggel : hárommillió forint állami támogatást kapott az önkormányzat, s kétmilliót pedig saját pénztárcájából fizet. Kútba esett viszont kö­zös vállalkozása a Probitas­alapítvánnyal: a Móraha­lomra kihelyezett mentő na­gyon sokba kerülne a vá­rosnak, ezért a szerződést felbontottá. Felépül viszont az új ravatalozó az egyház és a polgármesteri hivatal közös kezdeményezésére. Nyitott kérdés még, mi lesz a volt pártház és a diák­otthon épületével —, eze­ket az új önkormányzat pá­lyázat útján igyekszik hasz­nosítani. Az általános iskola január l-jétől Móra Ferenc nevét viseli. Mórahalom átfogó város­fejlesztési tervét a Csomi­terv, valamint Koczor György tervezőcsoportja is elkészítette — emberközpon­tú szemlélete okán ez utób­bi nyerte meg a helybeliek tetszését. Minderről Katona László polgármester tájékoztatta a város képviselő-testületét a tegnapi ülésen, majd beszá­molt arról is, hogy a hét végi blokád nem okozott kü­lönösebb nehézséget a köz­ellátásban: volt elegendő kenyér és tej, szükséget lát­tak viszont a hús- és a hen­tesáruk terén. A torlaszok szombat reggel 9 órától va­sárnap hajnalig zárták el Mórahalmot a külvilágtól, de Engedélyezett engedetlenség? „Szabad György a vitát lezárva, bejelentette: az Alkotmánybírósághoz for­dul, hogy határozzák meg, melyek a polgári engedet­lenség alkotmányos hatá­rai." Hm. A polgári engedetlenség — szerintem — azt jelen­ti, hogy egyesek, valamely cél elérése végett, tudato­san megszegnek bizonyos jogszabályokat. Kockáza­tot- vállalnak: ha kevesen csatlakoznak hozzájuk, ak­kor hamarosan megbünte­tik őket, ha sokan mellé­jük állnak, akkor valószí­nűleg meg tudják változz tatni az általuk rossznak tartott döntést. Egy közön­séges bíróság természete­sen nem nyilváníthatja ki, hogy a szabálysértés he­lyes volt, illetve nem je­lölhet ki újabb korlátokat: eddig lehetséges a rend­bontás, ne tovább! Az Al­kotmánybíróság persze, megváltoztathat bizonyos törvényeket, de az enge­detlenség határait ők sem jelölhetik ki. Ugyanis, a jog és a politika mellett még egy harmadik ténye­zőre: a logikára, a közön­séges józan észre is tekin­tettel kell lennünk. Az Alkotmánybíróság — elvben — megállapít­hatna újabb „korlátokat", de ezzel csak a megenge­dett cselekedetek határát módosíthatja. Esetleg, meg­engedett lehet a ma még tiltott — de az engedélye­zett engedetlenség fogalmát nem vezethetik be, mert ez önellentmondás. (Hogy a klasszikus műveltségű Szabad György is megért­se: contradictio in adiec­tio.) Akik az új szabályo­kat betartják, azok enge­delmesek lesznek, az en­gedetlen polgárok pedig az új szabályokat "is megsér­tik majd, hiszen egyébként nem lehetnének engedetle­nek ... Vajon, érdemes-e az al­kotmánybírák idejét az ál­talános iskolai matematika­szakkörökre való „szöveges feladatok" megoldására pa­zarolni ? Jankó Attila Nemzetiségi kollokvium Temesvárott Botrány a határon a rendet senki sem sértette meg, és állandó volt a hír­kapcsolat Szegeddel — mon­dotta Katona László. A testület úgy döntött, a kisipari üzletek nyitva tar­tását ne tanácsrendelet, ha­nem a piac szabályozza. Ha­tályon kívül helyezte a ta­nácsi bérlakások lakóbizott­ságairól szóló rendeletet is. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulások mértékét ez ideig a tanács jelölte ki — megszűntével az önkor­mányzati testület arról ha­tározott, hogy a jövőben kü­lönböző társulási formák ke­retében a lakosság maga döntse el, ki-ki mekkora ter­het vállal és visel, s ha a közös kassza engedi, a vá­ros költségvetése is bese­gít. Megválasztották a város­atyák az ügyrendi bizottsá­got is, tagjai: Kiri Lajos, Nógrádi Ferenc, Önozó Ist­ván, Árva Béla s dr. Hor­váth - János (utóbbi nem tag­ja a képviselő-testületnek) — elnökük személyéről ala­kuló ülésükön döntenek. Egy előterjesztés kapcsán a testület felkérte a polgár­mesteri hivatalt, vizsgálja meg annak jogi lehetőségeit, miképpen lehetne létrehozni olyan egészségügyi és szo­ciális alapítványt, amely se­gítené az ellátás fejlesztését, és emelné színvonalát. Áz önkormányzat múltjából (2.) Ellenzéki többségű önkormányzat — kormánypárti országgyűlési képvi­selők. E sajátos képlet történelmi előzményét keressük Szeged múltiá­ban, hogy választ kaphassunk a kér­désre: Milyen hatással la»z ez a lei­állás a város fejlődésére? Az önkor­mányzat múltjában való kalandozás­sal azokra a mozgáslehetőségekre is utalunk, melyeket a még elfogadás előtt álló önkormányzati törvénysoro­zat fog rögzíteni. Kalauzunk dr. Ru­szoly József, a JATE Állam- és Jog­tudományi Kara jogtörténeti tanszé­kének vezetője. — A jogtörténész honnan eredezte­ti $zeged képviselö-icstületének intéz­ményét? — Zsigmond király 1412-ben ren­delte el. hogy Szegeden az addigi „lázongások és verekedések" köze­pette. az egész lakosság részvételével lebonyolított bíróválasztó városi köz­gyűlések helyét egy szűkebb válasz­tott testület vegye át A város lakos­sága ezután minden évben Szt György napján (április 24-én) 40 olyan, „alkalmas" képviselőt válasz­tott. akiknek feladata a tanács (a bí­ró ós az esküdt polgárok) megválasz­tása voit. — Milyen nagy lépésekkel jutha­tunk el a mai önkormányzati testület múlt századi elődjéhez? — A XVIII—XIX század városi testületeinek fejlődéséről viszonylag keveset tudunk Annyi bizonvos. hogv a szabad királyi városi jogállás 1715­ben való visszanyerése nyomán Sze­gednek .3 testületi szerve volt: a 12­14 fős belső tanács, a 24 tagú külső tanácg és a 60-104 fos választott hi­tes község. Az 1848. évi áprilisi tör­vényekben öltött testet a népkéovi­seleti rendszer. A feudális és az 1848­ból származó átmeneti polgári intéz­mények 1871—72-ben adták át helyü­ket az újonnan szervezett városi köz. törvényhatóságnak és királyi bírósá­goknak. .. — A városban élő különböző réte­gek képviseletét hogyan biztosították a reformkori önkormányzati testület­ben? — A városi polgárok a többi — ja­varészt paraszti — városlakókhoz vi­szonyítva törpe kisebbségben voltak a XIX. század első felében, a város vezetése mégis a kezükben, sót kö­zülük is a vagyonosabb családok ke­zében összpontosult. A választott község, a nagyobb létszámú testület jobban érzékelte ég közvetítette a la­kosság egészének törekvéseit. A tag­ság összetételében ügyeltek a város­ban élő magyar é» nem magyar (szerb és német) ajkú polgárság, valamint az egyes városrészek (Palánk, FeLso­város. Alsóváros) képviseletére. A tanácsnál jóval mozgékonyabb vá­lasztott község 1841-ben kimondta, hogv üléseit nyilvánosan tartja. — Egy település önállósodásának biztos jele. hogy képviselője ott ül az Országgyűlésen. — Szeged már 1832-ben arra töre­kedett. hogy a polgárok szélesebb köre válasszon, de ez először 1843­ban sikerült, az országgyűlési köve­tek választásakor. — Szeged országgyűlési képviselői­nek pártállása szempontjából van-e előzménye a mai helyzetnek? — Az 1848. évi 5. törvénycikk mondta ki. hogy 40 ezer lakosra jut egy képviselő, azaz Szegednek 2 or­szággyűlési helye volt. egészen az I. világháborúig. amikor háromra emelkedett ez a szám. A két válasz­tókerület — Palánk—Felsöváros—Fel­sőtanyák. illetve Alsóváros—Rókus— Alsótanyák — között 1869-tőL a dua­lizmus kori első szabad választástól kezdődően különbség volt: a polgária­sultabb „belvárosi" lakosság kor­mánypárti képviselőt támogatott, az alsóvárosi parasztember általában Kossuthra, azaz a mindenkori ellen­zékre szavazott. Például 1884-ben Az igencsak zsenge romá­niai demokráciának — amennyiben elmondható ez az ottani helyzettel kapcso­latosan — aligha volt szük­sége arra, hogy botránnyal induljon az a nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyet a demokrácia kér­déskörének szenteltek. A te­mesvári, október 26—28. kö­zötti konferencia főszervező­je a Heinrich Böll Alapít­vány, illetve az annak kere­tében működő Romániai Emberj Jogok Bizottsága, s ennek elnökeként jelentette be — a különben 1987-ben Temesvárról távozni kény­szerült — Helmuth Frauen­dorfer, hogy a külföldről érkező meghívottakat hozó buszt Nagylaknál órákon át tartották román oldalon, ugyanis az utasok között volt az a Doru Braia, az ellenzéki Romania Libera új­ság egykori munkatársa, akit a tavasszal kiutasítottak az országból. Mivel Braia urat nem engedték be, ki­lenc résztvevő éhségsztrájkot jelentett be, elsőként a te­mesvári főszervező, a Ti­misoara Társaság elnöke, George Serban úr. A hat tagozatban — Em­beri jogok és demokrácia. Pszichiátria és a pszichiátria hatalmi eszközként való fel­használása. Törvényhozás, Jogi rendtartás. Nemzetisé­gek, Rendőrség és titkosrend­őrség — nagyon sok érde­kes előadás hangzott el, ugyanis jsmert nemzetközi szaktekintélyeket hívtak meg mintegy tíz országból, többek között Magyarország­ról. Altalános érvénnyel fo­galmazódott meg, hogy a de­mokratizáció előfeltétele an­nak a félelemnek a leépíté­se, amelynek az állampolgá­rokban! kialakítása a ko­rábbi rendszer hatalmának megalapozója volt. Bár igen sokan el tudnak tekinteni attól, hogy a titkosrendőrség még ma is működik — le­hallgat, leveleket nyit fel, az említett Serban úr fel­mutatott neki ki kézbesített, egyértelműen felbontott le­veleket —, ez egyáltalán nem mondható rendkívüli­nek, s ezzel a hatalmi szfé­rában, mármint az újban, még mindig számolnak. A nemzetiségi tagozat egyik előadója volt N. Szo­lonár úr Kisinyovból, aki bár ukrán nemzetiségű, ro­mánul tartotta előadását. Beszámolt arról, hogy az ottani választások után ha­talomra került Népi Front erői — a moldáviai román­ság képviselőjeként — eltű­rik az ukrán-orosz lakosság zaklatását, volt már — et­nikai alapon — haláleset is, s a moldován tetteseket egyszerűen elengedték. A romániai cigányság képviselőjeként Nicolae Gheorghe arról a pogromról számolt be, amelynek során — október 7-én — egy Konstanca melletti — dob­rudzsai — falu román lakói az ottani cigányok házait, összesen 46-ot, feldúltak, részben romba döntöttek és felgyújtottak. Pert nem „le­hetett" indítani, mert a rendőrség nem találja a tet­teseket Újból csak bizonyítékot nyertünk arra, mily nehéz a demokrácia útja. Bodó Barna Olaj — csak dollárért '-VI) Novemberben csak csök­kentett mennyiségben, de­cemberben pedig már egyál­talán nem hajlandó rubelért olajat szállítani a Szovjet­unió. A jövő hónapban ere­detileg 343 ezer tonna nyers­olaj érkezett volna a Szov­jetunióból rubelért, ám az OKGT tájékoztatása szerint, valószínűleg csak 143 ezer tonnát hajlandók szállítani. A további 200 ezer tonna olaj is megérkezik, ha a magyar vállalatok az éHé­kes nyersanyagért dollár­keménységű áruval fizetnek. Decemberben pedig már teljes egészében csak ilyen alapon kap olajat Magyar­ország — jelentette be Zsen­gellér István, az OKGT ve­zérigazgatója a keddi sajtó­tájékoztatón. A maihoz az 1861-es helyzet hasonlítható Tisza Lajos, illetve Hermán Ottó, 1926-ban Klebelsberg Kunó (kor­mánypárt), Rassay Károly (polgári ellenzék), Peidl Gyula (szociáldemok­rata) képviselte Szegedet a Parla­mentben. — Ilyenfajta megosztottság jelle­mezte a város képviselő-testületét? — Politikai ellentétek például az 1861. évi tisztújítás előtt mutatkoztak meg, a közgyűlés kifelé elvi egysé­get mutatott. A fő kérdés az ország és Szeged számára 1860—61-ben a ..kis forradalom" hónapjaiban, a for­radalom és a kiegyezés válaszútján azi 1848-i alap visszaállítása volt A fej­lődő Szeged és a „föntről" korábban ráerőszakolt tanács ellentmondását fel kellett oldani: visszatértek az 1848-as népképviseleti rendszerhez. Osztrovszky Józsefet polgármesternek választották. Az 1867-es helyi képvi­selő-választás. és tisztújítás után meg­fordult a helyzet: a városi közgyűlés­ben a Deák-párt kisebbségbe, azaz ellenzékbe került A közgyűlésben 1872-től a mindenkori kormánypár­tok ' voltak többségben. Rotációs ala­pon. kétévenként cserélődtek a vá­lasztott tagok, a virilisek évenként váltották egymást. A .kormánypárti többségű testület azonban nem te­kinthető a kormánypolitika kiszolgá­lóiának, mert a város érdekében vi­tába szállt vagy — régi. feudális szokást folytatva — nem hajtotta vég­re a „nem tetsző" rendeleteket. Éle­sen elvált az országos és a helyi po­litika. ezért nem jelentett gondot az országgyűlési képviaalőkkel való együttműködés (a Nagy Árvíz utáni újjáépítésben különös jelentősége volt a jó kormánykapcsolatnak), illet, ve a helyi ügyekben való állásfogla­lás. Tehát Szegeden szóhoz jutott a két nagv politikai irányzat: a '67-es (szabadelvű, kiegyezéspárti), illetve a 48-as (függetlenségi) párt (újuúzi) Wfc. —. * A Kazánjavító Kisszövetkezet (Szeged, Dorozsmai út 6.) felkínálja szabad kapacitását berdarabolásra mesterrajz alapján lángvágó automatán, 100 mm lemezvastagságig. „METALLICH" autófestck-szalon Festék minden autótípushoz, olasz alapanyagokból. 30000 féle színben Javító sprayk, ecsetek, szórókittek, festéshez barkácsfelszerelések, polírpaszták Színkeverés a helyszínen Szeged, József Attila sgt. 77. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat távhószolgáltató főosztálya tmk csoportvezetői munkakörbe keres felsőfokú épületgépész vagy kalorikus gépész végzettségű számítástechnikai ismerettel is rendelkező. 35 év alatti munkatársat. Jelentkezés: Csongor tér, Szolgáltatóház. Engedményes szabadidőruha­vásár divatáru bort Oskola u 17. Csongrádi sgt 78. Keresse fel üzleteinket. Október 31-én, november 1-jén. A Mediátor Bt. „TŐZSDESTART" címmel 45 órás tőzsdei szakvizsgára felkészítő szemináriumot indít 1990. november 5-étől heti 2x2 órában. Az előadások helye: Bartók B. Műv. Közp.-ban. Ár: 12 500 Ft. Érd.: 62/14-411/117 Tóth Jánosnál Kétnapos látoaatás a budapesti és bécsi Értéktőzsdén.

Next

/
Thumbnails
Contents