Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-26 / 272. szám

1990. október 26., péntek OlVdSÓprÓbü Bűntelen bűnhődók Októberi tűzoltóepizód Sárgult iratokkal, harminchárom évvel ezelőtti, nyomdatermék mivoltában újságnak nevezhető lappal keresett fel röpke emlékezésre, igazságkereső múlt-elevenítésre egy rokkantnyugdíjas férfi. A megromlott egészségű Magéra István — mert így hívják — évforduló kapcsán tette fel a kérdést. a regi. 1956-os októberre utalva: — Érdekes, hogy soha nem tűnt fel senkinek, a forradalom idején, a kommunizmus védelmében miért nem lépett föl vízágyúkkal. mint tömegoszlató eszközökkel a tűzoltóság? — Lám, ez nekem se jutott soha eszembe, de tán egyszerű magyarázata is lehetne, hogy akkor még nem volt ilyesmire alkalmas vízágyú — válaszoltam a kérdés-felelet szerepcserében. Ám a magyarázat korántsem ebben keresendő. Ezt Magéra István, 1957 februárjáig tűzoltó szakaszvezető, tényekkel igazolta. — Akkor is volt már nagynyomású lajtkocsi. amire rácsatlakoztatva a tömlőt, a tüntetőket szétkergethettük volna. De éppenséggel az akarat volt más a szegedi tűzoltóságon. megelégelve a Rákosirendszer nyomorúságos éveit. Parancs pedig érkezett, amikor az emberek elkezdtek vonulni a Széchenyi tér irányába, hogy a laktanyából menjünk ki. mi. a szegedi alosztály tűzoltói, és akadályozzuk meg a tömeges összejövetelt. Nem teljesítettük ezt a parancsot, holott több helyről is megismételték. Arra nem tudok visszaemlékezni, melyik napon történt mindez, de telefonáltak többször a rendőrségtől, a tanácstól is. Mi viszont meg voltunk győződve, hogy a felkelés, a nép türelemvesztése és szabadságvágya jogos. Nem akartunk közbelépni. Nagyon nagy bűnünk voit ez a későbbiekben. Ezt megelőzően már létrehoztuk a tűzoltó alosztályon a munkástanácsnak megfelelő bizottságot. Öttagú volt a bizottság, s a beosztott tűzoltók engem választottak a bizottság vezetőjének. A tjsztekct nem kérdeztük meg. hanem a rangjuktól, amit inkább párttagokként, politikai szerepkörben kaptak, megfosztottuk őket. Nekik ugyanúgy kötelességük volt a tűzoltásban részt venni, mint bármelyik beosztottnak. Magéra István, egykori tűzoltó szakaszvezető az 1957 júliusi belügyi folyóiratban, a Magyar Tűzoltó című újságban egészen más titulust kapott. A cikk. amely a ..Kevesebben vagyunk —, de erósebbek, mint valaha" veretes címet viseli, s a témára utalva a Pártépítési munkánk néhány szervezési kérdése alcímmel jelent meg. egyik bekezdésében eképpen szól: ..A szegedi elvtársak olyannyira elővigyázatlanok voltak, hogy még az ellenforradalmár Dorgai volt tü. hadnagyot ts átigazolták, pedig nagyon jól tudták, hogy Dorgai egyik vezéralakja volt annak az úgynevezett „Magera-kormánynak". amelyik a Csongrád megyei egységekről igyekezett eltávolítani a kommunista parancsnokokat és a kommu' twsta elvtársakat " £ — A nemes titulust tartalmazó. elmés cikk remek fazon a korabeli és némiképp még később is élő sajtóban. Ám nyilván nem vártak a számonkéréssel több. mint fél évig. Mi történt a szovjet csapatok segédletével elért kétes stabilizáció után? — Már decemberben, azután 57 januárjában láttam, hogy nem fognak békén hagyni. Többször behívattak a rendőrségre, kihallgattak, ujjlenyomatot vettek. Nem sok idő múlva, február közepén, fegyelmileg elbocsátottak a tűzoltóságtól — azonnali hatállyal. A felmondás indoklásaként az szerepelt, hogy súlyosan vétettem a katonai fegyelem ellen, megszegtem a tűzoltó esküben vállalt kötelezettségeket. társaimmal együtt törvénytelenül ítélkeztem, a tűzoltóság belső egységét és fegyelmét felforgattam. — Az eskü szövege olyasmit is magába foglalt, ami a kommunista társadalmi rend védelmére vonatkozott? — Igen. ilyen értelemben volt megfogalmazva. Tehát nem arról van szó. hogy akár én. vagy a bizottság bármelyik tagja azt mondta volna: nem oltunk tüzet, és ti se tegyétek. De túl egyszerű lenne azt gondolni. hogy a tűzoltó tüzet olt. és ezzel el van minden intézve. Maga se gondolja komolyan, hogy politikamentes lehetett bármiféle szakma, munkahely. Különösen BM-hatáskörben. Annyi bizonyos: mi a bizottsághoz beválasztott társaimmal együtt voltunk más egységeknél is. hogy arra kérjük őket, ne lépjenek fel a kommunista rend védelmében. Őszintén megmondom. mi. itt Szegeden se pro-, se kontra, tevékeny szerepet nem vállaltunk az eseményekben. Mivel azt említettem már. hogy tömegoszlatásra kivonulni nem akartunk, azt szintűgy szóvá teszem: kértek bennünket vörös csillag leverésére, szobordöntögetésre a forradalmárok oldaláról, de azt se teljesítettük. Bár a Rákosirendszer elleni fellépést jogosnak láttuk, a napi munkánk nekünk a tűzvédelem, tűzoltás volt. Tevékenységünkben ezt tartottuk szem előtt. — A fegyelmi elbocsátást mégsem kerülhette el. Mihez kezdett azután? — Nem maradhattam a tűzoltóságnál. Mint a bizottság többi tagját, s még további velünk egyetértő személyeket elbocsátottak Megaláztatás, folyamatos rendőri felügyelet egy évig, ez jutott nekem. Munkát nem kaptam, egy ideig csak alkalmi munkából, üvegesnél vállalt segédmunkából, és mindenféle más. valamicske kis pénzt hozó tevékenységből próbáltam eltartani a családot. Stabil munkahelyet igazából csak 1959-ben találhattam a vegyesipari. a későbbi kazánjavító szövetkezetben, ahol egy nagyon rendes, megértő ember volt a vezető. Megviseltek azonban ezek az évek. és azt várom, hogy erkölcsilegelégtételt kapjak. Mert amit tettem, azért én meghurcoltatást nem érdemeltem. Ismét: utcanevek A városi képviselő-testület tagjainak szíves figyelmébe A labdarúgáshoz és az utcanevekhez mindenki ért. Az utóbbi is nemzeti sport: a legkönnyebb dolog az utcanevek megváltoztatására ötleteket adni. A legolcsobb szórakozás is — a javaslónak. Ám draga mulatság a közösség számára. Új utcatáblák. új térképek, üj bélyegzők, levélpapírok: beírások a személyi igazolványba: sok kellemetlenség a mentők, tűzoltók, taxisok, távirat-kézbesítők munkájában: olykor eletet-halált okozó késedelem... I Saját költségen! Ezért javasolta már 1938-ban Cs. Sebestyén Károly. Móra jobbkeze és utóda a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum élen. hogy mondja ki a város hatósága: minden utcanév-változtatási indítványról csak a beadástól számított egy esztendőre lehessen tárgyalni. ..Egy év alatt — okolta meg javaslatát nem kis gúnnyal utcaneveink tudós búvára — megszüntetik az indítványozó úr városatyai mandátumát, vagy pl. egy év alatt leköszönhet a kormány, s így felesleges a miniszterelnökről utcát elnevezni." Másik javaslata: az indítványt benyújtó szemely vagy testület tartozzék viselni az utca átkeresztelésével járó költségeket. ..Indoklás: Ha saját zsebükből kell lojalitást mutatni, meggondolják az emberek a dolgot, mielőtt ilyen költségekbe verik magukat." Minden nagy politikai változás rajta akarja hagyni nyomát a város utcanévrendszerén. Ma is van erre törekvés, de ennek csak egy része természetes és jogos. Mint a szegedi utcanevek történetének kutatója. szeretném, ha ezután elkerülnénk mindazokat a hibákat, amelyeket e vonatkozásban minden előző történelmi korszak (az 1879. évi árvíztől kezdve, a dualizmus, a Horthykorszak. a Rákosi-és Kádár-rendszer) elkövetett. Szentháromság utca A rendszerváltás óta eddig tett változtatások. melyekről engem is megkérdeztek, szükségesek és jók. A legjelentősebb, hogy visszakapta nevét az 1432-ben már azonos nyomvonalon meglevő, 1522-től bizonyosan e néven ismert Szentháromság utca. Tari János az egyetemi pártbizottság titkáraként már az ötvenes években képtelen volt elviselni, hogy levélpapírján Szentháromság utca szerepeljen, ezért önkényesen Felszabadulás utcának kezdte írni. Ez nem vált hivatalossá, de amint a városi tanacs elnökhelyettese lett. nem nyugodott, míg 1961-ben el nem sikerült töröinie a Szentháromság utca nevét. Most visszakapta a varos legrégibb utcanevét. Azzal nem értek egyet (erről nem kérdeztek meg), hogy utca helyett útnak keresztelték. Fölösleges, mert ha eleinknek jó volt az utca. hagyománytiszteletből ezt kell megőriznünk. Az út különben is csak egyenes lehet; a Szentháromság utca azonban kis ívben meghajlik. Csöpörke utca Helyes volt a kis körutat visszaadni a Víz utáni újjáépítést irányító királybiztosnak. Tisza Lajosnak. A kárpótlásul 1950-ben Alsóvároson kapott Tisza Lajos utcának nem adhatjuk vissza már a Víz utáni utcanévrendezéstől. 1880-tól viselt Délibáb nevet, mivel a közben Szegedhez csatolt Dorozsmán is van ilyen. De most kitűnő alkalom kínálkozik a szép szegedi szónak, a csöpörkének megmentésére. E már-már kihalt tájszavunk kisebb tavat, vízállást jelent. Eredetileg nyilván valamely kútkifolyóról, ahonnan csöpörgött a víz, Több csöpörke volt a régi Szegeden, többek közt a mai Ady teret is így hívták. A legismertebb azonban a mai Tisza Lajos és Szent Antal utcák találkozása táján terült el. Ehhez a csöpórkéhez fűződik az alsóvárosi templom kegvképének legendája. A hagyomány szerint a török megszállás után nyolcvan esztendeig SetHiBéter] ebben rejtőzött az oltárkép: egy török, miután lovának lába — ahogy a templomban. jobb oldalt a szenteltvíztartó fölött Heksch Nándor domborműve (1942) ábrázolja — a képet napvilágra billentette, viszszaadta a barátoknak. Amíg a Csöpörkét föl nem töltötték, a havi búcsúra (aug. 5.) érkező zarándokok megmosdottak a kegyképtől hitük szerint megszentelódött vizében. Miután a víz eltűnt , némely búcsúsok a csöpörke utolsó maradványát, forrását keresték föl. s mosdottak meg vizében a Tisza Lajos utca 50. sz. ház udvarán. Ez a kút ma is megvan, érdemes a megóvásra. S a mai Tisza Lajos utca Csöpörke utca lehetne. Visszakapta nevét a Kálvária út (ez sem sugárút, hiába nevezte el az utolsó végrehajtó bizottsági ülés így, hiszen ez is megtörik derékban): a Kálvária tér, a Boldogaszszonv sugárút, a Fekete Sas utca (így, nagy kezdőbetűvel, mert hajdan itt álló Fekete Sas Szállóról kapta nevét); az Apáca utca; a Vitéz utca (amely nem a Vitézt Rendről, hanem a közvitézról, a közkatonáról kapta nevét a mellette levő Honvéd térrel és Zászló utcával egy bokrot alkotva); a Fő fasor és a Temesvári korút. Moszkvai körút Temesvár, akár a nagy körút szeletei, a Víz után nyújtott segítségével érdemelte ki. hogy a nagy körút újszegedi folytatásaként alkotott útszakasz a nevét viselje. Amilyen ostobaság voit. hogy 1945-ben Berlint megfosztották a körút egy szakaszától, olyan hiba lenne most a Moszkvai körút megváltoztatását követelni. Amikor a Komócsinrendszer korifeusai rájöttek, hogy Berlin már nem ..a fasiszta fenevad barlangja", hanem az NDK fővárosa, kárpótlásul a Párizsi kőrútból kiszakítottak egy darabot, s ezt ismét Berlini körútnak nevezték. Ezzel sikerült úgy összekutyulniuk a nagy körút névanyagát, hogy most már nem tudunk kivergódni e zűrzavarból. így kell tehát hagynunk, annál inkább, mert nem szabad elfelednünk, hogy Moszkva — pontosabban Oroszország — szintén adakozott Szeged árvíz utáni újjáépítésére. A sorrendez: Bécs 551 595 forint, Berlin 395 941 forint, Párizs 283 182 forint. London 143 686 forint, Róma 51 763 forint, Brüsszel 47 139 forint, Bukarest 34 837 forint, Moszkva 34 456 forint. Ha 1880-ban nem is jutott Bukarestnek meg Moszkvának hely a nagy körút szeletein, most már, hogy Moszkva neve — mindegy, miért — ott van. nem szabad hozzánvúinunk. Vasas Szent Péter utca Mielőbb vissza kell viszont állítanunk a Vasas Szent Péter utca nevét, amelyet csak 1977-ben változtattak Zöld Sándor utcára. Komócsin Mihály két legyet akart ütni egy csapásra; jóvátenni, amit éppen ők követtek el a halálba hajszolt Zöld Sándor ellen, s egy füst alatt megszabadulni ismét egy „szent" utcanévtől. Ám a Vasas Szent Péter utca neve szegedi nyelvi különlegesség és várostörténeti emlék. Péter apostol bortönből való csodálatos kiszabadulásának ünnepe (a Winkler-kódex megfogalmazása szerint: Szent Petör vasaszakadat ja). augusztus elseje. Rókus búcsúnapja. Szenvedéseivel vált Szent Péter a testi-lelki betegek patrónusává. Az 1738. évi pestis, a gugahaíál után a szegedi betegek elkülönítóje. a lazarétum. a mai rókusi templom táján, akkor még lakatlan területen állott. A járvány elmúltával Szeged népe megfogadta, hogy Vasas Szent Péter napjáta legnagyobb ájtatossággal ünnepli meg. A templom homlokzatán ezért látható Szent Rókussal együtt a bilincsbe vert, azaz Vasas Szent Péter. Meggondolatlan ötletek Elém került néhány utcanév-változtatási javaslat is. Némelyek 70-100 nevet is át ím mr % i WmJ 1 • My 3 • FRITZ MIHÁLY ÉRMEI szeretnének keresztelni. Ez nem csak fölösleges. hanem nagy kavarodást is idézne elő. Nem tudom pl. miért kellene a derék tanyai tanítónak és népi írónak. Bite Pálnak csak 1974-ben fölkerült nevét levenni? Avagy József Attila barátjáét, a Szép Szó szerkesztőjéét. a szegedi Gáspár Zoltánét, épp most, amikor tanulmányainak gyűjteményes kötete megjelent, megmentvén életmüvét a feledéstől. Van. aki az írókiasszikus Kassák Lajost, a világhírű filmtudós Balázs Bélát, vagy a mártír festőművész Kukovecz Nanát fosztaná meg utcájától. Ez utóbbiak ráadásul Szeged szülöttei is: hol legyen róluk utca elnevezve, ha szülővárosukban nem? A Vitéz utca sorsára emlékeztetően nevetséges. hogy némelyek a tápai Pajtás utcát is meg akarják változtatni, nyilván mert az úttörők így hívták egymást. Dehát Tyukodi pajtás is volt, s dalaink tele vannak e szép magyar szóval... Van. akinek a Dolgos utca is gyanús, kérdezvén, milyen hangulatot tükröz e név? A dolgos ember ezután is eszménykép lesz, nemde? S miért volna méltatlan az Olajos utca a nevére? Olajbányászaink nem termelik ezután is a fekete aranyat számunkra? Akad. aki a Sarló utcát is meg akarja változtatni, pedig ennek semmi köze a kommunista jelképrendszerhez, csupán az aratás hagyományos eszközéről kapta nevét. Munkásmozgalmi harcosok Külön gond a munkásmozgalmi neveké. Ha Kálmán András nevét leveszik, senkinek nem lehet kifogása. Ez megint Komócsin Mihály akaratából a Zöld Sándor utca mintájára. 1977-ben került utcatáblánkra, hogy kiszorítsa Szent Gellért nevét. Kommunistaként 6 is elvtársainak lett az áldozata. de Szegedhez semmi köze sem volt. Méltatlan lenne azonban, ha Szeged nagy múltú, egyebek között Juhász Gyula és Czibula Antal nevével fémjelzett szociáldemokrata munkásmozgalmának derék harcosai nevétől is megfosztanánk utcáinkat. Ók őszinte hittel küzdöttek a munkásosztály társadalmi fölszabadításáért, érte sok áldozatot hoztak. üldöztetést szenvedtek. Többségük (Bódi Vera. Bon Mihály. Ladvánszky József, Szabó János s így tovább) meg sem érte a fölszabadulást. így módja sem nvflt arra. hogy a fordulat éve után hatalmával visszaélve népellenes bűnöket követhessen el. Wallisch Kálmán neve ellenemre került utcatáblára, mert német írásmódja miatt nem odavaló. De mint a magyar és az osztrák munkásmozgalom, az 1934. évi bécsi munkásfölkelés harcosának, a Hitler kezére játszó ellenforradalmi terror áldozatának emléke, ezután is tiszteletet parancsolNe csak személyneveket! Téved, aki utcanévként csak személynevet tud elképzelni. Holott a legszebbek a természetből, a növény- és állatvilágból, a jeles épületekről, emlékhelyekről, törzsökös szegedi családok neveiből alkotott utcanevek. Különösen értékesek a csak Szegedre jellemző nevek. Az utcaneveknek esztétikájuk van, mind nyelvi, mind hangulati összetevők eredőjeként. Ezért példaszerű a Palánk, az Oskola, a Sóhordó. a Föltámadás, a Kacsa utca. a Tarján széle vagy a Budzsák neve. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy az utcanév első rendeltetése a tájékozódás, és csak másodsorban az emlékezés, harmadsorban a tiszteletadás. Utcanévrendszerünket valóban meg kell tisztítanunk a rárakódott idegen rétegektől. A legértékesebb utcanév — akár a műemlék — a legrégibb: ha valamit föltétlenül meg kell változtatnunk, legalább a Víz (1879) utáni utcanévrendezésig. még jobb, ha a Víz elé megyünk vissza névért. Péter László Mk I •liptai'iLa'ií